Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-06 / 2.szám

esereklye-fenyütü. cserkesz-erdőőrzö csimasz-poloska. csirák, czirák-kegyencz. csobán-edény. csobolyó-nagyobb edény, csombok-csomó. csörsz-nyomorék. csuhadár-kammerdiener. csupádon csupa-ganz nnd gar. könyvcsiszár-könyvgyártó. csúza-lótakaró _csűd-koczka. dákos-kurta kard. dali-jói hangzó. A kiváló fontosságú vállalat nemcsak a philologustfknak és stilisztáknak, de az irodalombarátokuak is egyáltalán 'nélkülözhetetlen. A becses nyelvtörténeti szótárban benne lesz az ősmagyar«ág minden szava egész a nyelvújításig. Az akadémia könyvkereskedésében megreudelhelő epochális vállalat egy-egy füzete egy frt. Kaleidoskop 1888-ról. {Visszaemlékezések a főbb eseményekre.) Minden uj esztendőben ki szoktuk adni a boldogult ó-esztendő nekrológját, mely gyakran nagyon tanulságos s valóban megérdemli a nyilvános — köszöuet 11 y II vá n i tást. A múlt esztendő legkiemelkedőbb vallásos mozgalma a pápai aranymisére indult esztergomi zarándoklat volt. Nagy eseményt képezett a magyar trónörökös, Rudolf ő fensége látogatása is apr. 15-én. Művészet és áldozatkészség dolgában legnevezetesebb műve volt a hevczegprimásnak a föszékesegyház egész belsejének stílszerű díszítése a kupolához képest; ez a munkálat még az idei esz'endőre is sok áldozatot és iparkodást követel. Nagy fontosságú esemény volt okt. végén az uj kultuszminiszter, gróf €sáky György látogatása a herczegpriniásnál, mely nem egy egyházpolitikai bonyodalom gordiusi csomóját tüntette el. A mult évben Esztergom két püspököt adott az országnak : Meszlényi Gyula szatmári és Hornig Károly báró veszprémi püspököt. Vasutuiik ügye Silberstein Adolf dr, bnzgólkodásai után a kivihetőség utján halad s a boldogult esztendő egyik nevezetes érdeme, hogy a vasút igéje testté válik. A biszárnyaügy a városnak nem csekély gondot és munkát adott; de a mult év még csak a papiroskaszárnyát építgette. Az idei esztendő érdeme lesz a nagy munkálat megvalósítása. Igen ébnken foglalkoztatja a várost a | nyugdijszervezet ügye, melyet a boldogult ó-év azonbau erosebb és fiatalabb utódjának testált. Hasonlóképen vagyunk a regále-ügygyel, melynek első fájdalmait a lefolyt esztendőben szenvedtük. Lassan fejlődő városunk két csinos uj épülettel gyarapodott. Egyik az uj zsinagóga, másik a Viola-ház ; de nem lehet megjegyzés nélkül hagyni a. város nagy kiterjedésű kövezeti munkálatait; sem. A társadalmi életre legnagyobb hatással volt a dalegyesület, mely korrekt hazafias szellemével nem egy kitűnő estélyt rendezett Esztergom és vidéke gy ö n y ö r k ö d te t é sé r e. Fordítsunk most egyet a kaleidoskopon. Fekete alakzatok kerülnek szemeink elé. A mült év halottjainak megdöbbentő nagy sora. Csak azokat soroljuk fel a sok közül, kik a közéletben ismeretesebbek voltak, és pedig elköltözésük szerint. A mult év halottjai: Zádori János, Sclileifer Mátyás, Siojauovits Miklós, Vimmer Imréné, Treuker Ferencz, Hofbauer Ferencz, Iványi Ferencz, RiódI János, bálorkeszi Kováts József, Somogyi Károly, Juriga János, Barta Endre, grót Forgách Ágost, Acsay István, Szabó Alajos, Mnttyasóvszky Lajos, Pápes József, Massa Elek, Feigler József stb. A legsötétebb bűntényt febr. 13-án követte el Bende Antal, a ki Vízivároson két tehetetlen öreget gyilkolt meg. Igazságszo 1 gáItatásunk Iassusága megéreti a gonoszlevővel véres műve egy esztendős jubileumát. Nagy izgalmat kellett az újpesti betörő banda szereplése Esztergomban, Walzek főhadnagy sikkasztási esete, a bajuai tuczat véres lakodalma s az eszlergomnánai postamester öngyilkossága. Fordítsunk szebb látványosságot. Csóka színtársulata hatvannégy előadást tartott Esztergomban. Nevezetes volt Rényi Rezső Pausanias tragédiájának első előadása. A nevezetesebb irodalmi alkotások közül kicmelendők Sujánszky A. aranyiniséjére s több mint félszázados irodalmi működése emlékére a tisztelői által kiadott Szemelvények: Machovits Gyula dr. röpiratai a szabadkőművesség ellen;. Perényi Kálmán ujabb költeményei Felhők és Csillagok czim alat' ; Zádori élete Dr. Walter Gyulától; Esztergomi irók életrajzgyűjteménye Zelliger Alajostól; Piszke albuma Rédeiiől s a Szerelem örvényei czimü kétkötetes regény KŐrösy Lászlótói. Esztergomi születésű fővárosi Íróktól jelent meg: Ekkert Antal physikája, Dr. Faragó Gyula Világ árvája s Dr. Romanus (Winkler József) Dekatholozált egyetemünk két kiadásban. Az Esztergomi irodalmi vállalatok sorát a Magyar Sión egyházirodalmi havi folyóirat nyitja meg, melyet a papnövelőiulézct tanárai szerkesztettek. A Buzárovits Gusztáv könyv kiadóságában megjelenő Mulattató Zsebkönyvtár czimű huniorisztikus füzetes vállakat a mult évben érte meg az ötvenedik i füzet kiadását. A közélet napirendjét szolgálta hetenkint kétszer megjelenő lapunk s a Haan Rezső szerkesztőtársunk kiadásában hetenkint egyszer megjelenő helyilap. Most még azzal tartozunk elszámolni, hogy kiknek a társaságában keletkezett mult, évfolyamunk s kiknek tartozunk legtöbb köszönettel. Munkatársaink voltak a lefolyt évben: Adorján Sándor, Bírtfay Róza, Brzorád Rezső, Burány János Cliapó Elek, gróf Csáky G-yörgy, Dr. Földváry István, Gaslon, Gyarniathy József, Haber Samu, Halász Jenő, Hol lady Jenő, Hult Árpád, K. Alfons, Kiss Evilla, Kiss József, Kristóf János, Lányi Adolár, Lévay iSándor, Lithvay Viktória, Majer István ! püspök, Merényi Ferencz, Meszéna János, |Munkácsy Kálmán, Németh Viktor, NieIdermann József, Palágyi Lajos, Dr. Perényi Kálmán, Porzsolt Kálmán, Dr. Radó Antal, Rajkai Sándor, Rácz István, iRédei Ferencz, Rudnyánszky Gyula, Dr. Silberstein Ö. Adolf, ifj. Sinka Ferencz, Tolnay Lajos, Dr. Walter Gyula stb. Isten segítségével a díszes tábor legtöbb kipróbált munkásával hozzáfogtunk már az 1889-iki kaleidoszkóp összeállítása hoz. Legyen benne mentől kevesebb fekete látványosság, de annál több rózsaszínű! Esztergomi irók. (Folytatás.) 62. S z á m o r d I g n á c z. Születeti 1857. aug. 25. Esztergomban. Itt végezte gymnasiumi, bölcsészeti és theologiai tanulmányait. Fölszenteltetett 1880. jun. 30-án. Segédlelkész volt Somorján, jelenleg Esztergomban (kir. város) Irt sz. beszédeket a Jó Pásztorba. Értekezései: Szt. István király intései fláhoíj, Sz, Imre herczeghez. Istv. B. Napt. 1881, 52. 1. Estei Károly Ambrus életrajza. U. o. 1881. 66. 1. 63. S z o n t g á 1 y Ágost B. Szülei ott Esztergomban, 1734. márcz. 21. Atyja a visegrádi koronauradalom' inspeciora volt, ki gondos neveltetéséről gondoskodott. Hat osztályt Esztergom ban a Jézus társasága alatt virágzott gyinnasiiimban, a bölcsészetet pedig az akkori budai tud. egyetevnen végezte s azután első remete szt. Pál magyar szerzetébe lépett, melyben több helyen és huzamosan elöljárói tisztet, viselt a szerzet feloszlásáig, midőn szülőföldjén Esztergomban magányba vonult és főleg a tudományoknak élt. Ugyanott 1808bau pünkösd kor aiany misét mondott. Meghalt 1818. június *27-én. Számos munkát irt és jeles franczia munkákat, fordított magyar nyelvre. Ezek : 1. Bonrdolpne Lajosnak jézus társaságában levő papnak és XIV. Lajos, Francziaország királya udvari káplánjának többnyire ugyanazon király előtt mondott beszédei, 15 kötet, melyből tíz Pesten 1814-ben megjelent. 2. De Larne Károly franczia udvari káplán adventi, nagyböjti és némely ünnepekre való prédikácziói. 4 k. Kézirat. 3. Az austriai háznak története. 6 k. Kézirat. 4. Magyarország részletes története. Francziából deákba fordítva 1 k. 5. Kempis Tamásnak Jézus követéséről négy könyvei. Kézirat. 6. A Bold. Sz. Mária jeles ünnepeinek tiszt elete.Deákból. Esztergom, 1824. A NŰKRÖL S A NŐKNEK. Minden asszony, a ki az urát megcsalja,, a szeretőjétől örök hűséget követel. ., .••!.' ' • *. *y-\$ -i^-'t*^' • A kaczér nő az évek multát olyasminek tekinti, a mi elrutitja a — többi nőket. * Szeretni őrülten, házasodni okosan kell. * Az a nő, a ki szarvassá teszi a férjét, előbb-utóbb lóvá teszi az imádóját is. * A no el tudja titkolni szerelmét, de gyűlöletét nem. * Szerelemmel múlik az idő s idővel múlik a szerelem. Jön idő, mikor elmúlik a rútság is. Az a nő, a ki szép volt, megszontyolódik, — Miért égetnéd el a szádat? — nevetett Cecil. Végy időt magúdnak. — Jöjjetek, menjünk a zöldbe. Hadd keressenek az urak, ha a táncz elkezdődik. A mi nehezen érhető el, az mindig becsesebb a férfiak szemében, és nekik mindnyájuknak jó szemük van. Cecil a két testvér kíséretében csöndes dudolással közeledett egy félreeső fülke

1 felé, mely különféle délszaki növényzettel | volt megrakva. Egy széles bokorcsoportozat j alatt pompás, nádból fonott [ ad kinálkozék í feléjük. Cecil egy pillanatra körülnézett, j azután leveté magát a padra egész hosszában, elővette legyezőjét s hűsité macát. Szép fejét hanyagul hátraveté a pad támlájára és felnézett az öt beárnyaló czitromfák és óriási rhododendronok leveleire. A két testvér melléje te epedett. Cecil egyszerre megfordult és Heíénre tekintett, kinek szemei éppen rajta nyugodtak. — Te olyan csodálkozva tekintesz reám Helén., tetszem én neked ? — Igen, te a legszebb leány vagy e deremben! — monda Helén telkesen. — iío lám. Mily őszintén hangzik ez! Te ezt tiszta szivedből mondod, és éppen azért tetszik nekem — szólt Cecil és mosolygott. — Kár, hogy nincs tükör a közelben. Sokan fogják majd a fejüket törni azon, hogy miért választottam magamnak egy ily veszélyes társnőt, minő te vagy. De én szeretlek téged., és mi nem fogunk egymásnak ártani ngy-e ? . . . Te nem ejtesz engem? Se baj, majd megtanulod ezt ís . . ." Most óhajtanálak benneteket «gy kissé a társasággal megismertetni. Cecil a két testvérnek sorra megnevezé a kiválóbb egyéneket, urakat és hölgyeket és mindegyikről tudott valami humoros vagy gúnyos megjegyzést tenni; közleményeit ezáltal fűszerezte. Cecil ragyogó társalgási szellemmel volt megáldva, a mely azonban természetesen csak oly laza és tarthatlan volt, mint akár egy röppentyű i fényes, hulló szikra-esője. Helénnek tetszett i ez, Sarolta azonban megütközéssel hallgatta |a kicsinylő birálatokat oly egyénekről, a I kikről tudta, hogy azok szülei előtt is tiszj telet és beusülésben állanak. Cecil iránt való ösztönszerű ellenszenve csak nagyobbodott, midőn nemsokára reá látnia kellett, hogy mint szinli Cecil az általa csak imént meggyalázott személyekkel a barátságot. Ezalatt a táncz elkezdődött. A társnők odahagyták helyüket, elvegyültek a 'fiatal világba, mely mint hullámzó ár sodródott össze a sima parketten. A dörgő fortissimoból a lágy andantebe olvadó keringő ütemeire kellemes mozdulatokkal suhantak tova a tánezoló párok. Helén is tánezosa karján könnyedén lejtett tova. Tekintete kissé elfogult volt ugyan, de azért élénken 1 figyelt meg mindent és modorában olyan öszhangzóan tudta egyesíteni a gyermekes kedvességet az előkelő komolysággal, hogy első pillanatra mindenkit lefegyverzett. Minden mozdulata, minden lépése kellemet! lehelt. Arczát a szokottnál kissé rózsásabb pir lepte el, melyet a tizenkét gombos keztyűbe s'/oritott kis kéz iparkodott minden áron elűzni a hó-prémes legyezővel. Helén általános feltűnést keltett. Szépsége, szelleme mindenfelé hódított A ki nem ismerte, bámulva kérd ezé, hogy ki legyen' ő ? Szülei a leghizelgőbb bókokkal lettek tulárasztva. Helén nagy sikert, diadalt aratott, és ő nagyon meg volt evvel elégedve. Boldog volt, mert tetszett. A tetszeni-vágy ás, ez a zöldszemü ördög egyszerre, erősen felébredt a leányka szivében s hatalmas tért hódított ott magának. Belopózott szivének rejtekébe és fölkelté abban a hiu vágyakat. Érezte ő, tudta, hogy tetszést aratott és egészen átadá magát e boldogító tudatnak. Ez lön Helén veszte. Sarolta sem maradt azonban elmellőzve, homályban. Kedves, szeretotreméltö modora, szende, tartózkodó magaviselete igen kedvező benyomást tőn mindenkire. A vezénylő generális, egy őszb«'Csavarodó, de még ép, erős ur, lelkendezve sietett gratulálni a főtanácsosnak. — Éppen most társalogtam bájos leányaival kedves főtanácsos ur — szólt erős, gordon hangon. Is'agyon sajnálom, hogy az ifjabbik nem az én unokám, valami elragadó naivitás, lebilincselő életüdeség van az ő lényében. Ha a «báj virág* kedves reJgéjét költőietlen korunkba visszavaiázsolhatnám, ugy azt az ön Helénjéhez hasonlíthatnám legjobban. Saroltának érzésteljes, ábrándos szép szemei, az ő mély, okos, iszelid tekintete, gazdag szellem és kedélyéletre vallanak. i)n csak szerencsét kívánhatok önnek az ilyen leányokhoz. «Bájvirág»-nak nevezte a generális ur Helént. Természetes, hogy a generális ez ötletét a többiek is igen találónak, kedvesnek találták. Szájról-szájra repült az. De e mellett azután az irigység is szórta gunynyilait és hangoz tata a nem éppen kedvező ellentétes véleményeket mindenfelé. — De uyyan mit is tudnak ezen a két uj «csillagon» valami különöst találni? — kérdé szomszédjától egy meglehetősen szerényen öltözött idősebb «ifju» hölgy. Az ifjabbik egy tökéletes baktisch és már i* oly kokett! A nagyobbik, nó, erről nem \b kell szólanunk, az maga beszél. De hát ők leányai a dúsgazdag főtanácsosnak. í!z mindent megmagyaráz. — Persze! — válaszolt a másik csoroszlya fontoskodó képpel. ,— Hallottam^ hogy Hajnal Cecil is jó barátságban van velük, meg Cecil fivére is, a hadnagy. Ilyen eredményre* Cecil persze nem számított. Helén ma túlragyogta őt, mint mondják. Most íeszálhat " álmodott dicsősége trónusáról, a honnan oly büszkén szokta volt lenézni a többieket. Mások persze azt mondják . . . — Mit? — Nos, ugy vélekednek, hogy Hajnalék jövedelme nem elégséges a testvérpár pazar költekezéseinek fedezésére, és most ily módon akarnak carriére-t a hadnagy számára. Innen a barátság. De ne áruljon el ! — Ah ugy ! — folytatá negédes hangon a szomszédhölgy. Már értem. Igen, igen, a mai fiatalok okosak és előrelátók. Hogy is mondja Arany? «Pénzért rajong, csak aranyért sóvárog a világ !» Egy mély sóhaj befejezé az érdekes beszélgetést, J Arthur is eljött, és nagyon elégedetlen-J nek, kedvetlennek látszott, Helén ugyanis még előzőleg megigéré neki, hogy a cotiliB Iont vele fogja tánczolni, és midőn őt Ail