Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-06 / 2.szám

lüsrt nem az többé s a ki rút volt, neki I bátorodik s azt állítja magáról, hogy va­lamikor ő is szép volt. * Sok nő van, a ki csak szőke hajú vagy holló-fürtös férh után rajong, később az­után beérné akár egy — kopaszszal is. * Van aszzony, a ki kegyetlen, mint He­ródiász, fejét venné annak a férfiúnak, ki­nek szivét meg nem hódithatá. * A szívnek mindig több mondanivalója van, mint a fejnek. * A boldogság napjainak csak száma van, de története nincs. Az emher sohasem tudja, milyen boldog ; csak a?t, hogy milyen boldog — volt. * A saját örömünk rózsás fátyolán keresz­tül nem ismerjük a más boldogtalanságát. Sokratesnek csúnya felesége volt Nem <ssoda. Szép asszonynyal szemben vége minden filozófiának. A nevetés sokszor a köny szemérme. * Hinni nehéz. Nem hinni: még nehezebb * A divat megköveteli, hogy hűtlenségei­nek is hivei legyünk. HIUEK. — Sz. István városa. Már esztendők óta érik az a szép idea, hogy Yizi város nevét «Szl. István városa» elnevezésre változtassák. Most már nemsokára meg lesznek előzve a vízivárosiak más ha­sonló nemű hazafias mozgalommal. Az ország fővárosa megyéje, a túlságos bosszú Pest- Pilis-Solt-Kis-Kun-megye a millenium emlékére Árpád-megyére változik, Bizony jó lenne, ha a Vízi­városiak az ő régi szép eszméjükkel ne késnének el még az első évezredből. — Esztergom s a hadiflotilla. A Vaskapu teljes szabályozásával megbí­zott hadikormány intéző körei azt ter­vezik, hogy a szabályozás keresztül vitele után a teljesen nyilt Dunát megfelelő hadihajó rajjal fogják őrizni, a mint azt a kis Románia már évek óta a maga részéről hat-nyolcz kisebb flotil­lával már cselekszi is. Hadikormányunk a meglevő két dunai monitor mellé még tizet akar építtetni s a flotilla költségvetését nemsokára már a dele­gáeziók elé terjeszti. A magyar delegátu­sok nem kénytelenségből, de hazafias örömmel fogják a nevezetes tételt ineg­thur adott ígéretére emlékezteié, azt nyeré válaszul, hogy már eligérkezett. — Bocsáss meg Arthur, egészen meg­feledkeztem — szólt Helén mélyen elpi­rulva. Hajnal ezt kárpótlásként kérte a megvetett virágokért. Kérdezd meg Sarol­tát, ö bizonyára megőrzé számodra a tán­czot; hisz már az a rendeltetése, hogy ostobaságaimat ő tegye jóvá. Arthur boszankodotfc, de mégis követé a tanácsot. Sarolta még szabad volt termé­szetesen, ő hallotta, a mint Helén a had­nagynak ígérkezett oda és igy természetes­nek találta, hogy Arthur Öt fogja felkérni. — Arthur, e miatt nem kell neheztel­ned, szólt Sarolta vigasztalólag. Helén azt bizonyára nem vélte oly gonoszul. — Te mindig másokra gondolsz, miért nem hasonlít Helén is hozzád ? — vála­szolt Arthur szomorú csüggetegséggel. Késő éj volt már, midőn az ünnepély véget ért. (Folyt, köv.) — Jégpálya. A torna-egyesület ha­tóságilag kijelölt és gondozott jégpá­lyáját ma, jan. 6-án d. u. 2 órakor ünnepélyesen megnyitja. — Mai naptól állandó jelző állomások: Hübner A., Müller Gy., Schönbeck Imre és Szatz­lauer urak üzleténél. — Régi könyveket, érmeket, pénzeket s egyéb régiségeket szívesen megvásárol la­punk szerkesztője, kivel ez ügyben minden­nap déli egy órakor lehet értekezni. i szavazni inert az a magyar Dnnaág megvédésére lesz fordítva. Á íllotilla czélja és hivatása első sorban is virágzó dunavidéki városaink védelme s igy nem volna épen hálátlan idea, ha Esz­tergom lépéseket tenne, hogy a flotilla állandó kikötőre nálunk állomásoznék, a hol a Duna-ágak igen alkalmas állo­másozó helyeket kínálnak. A hadügyi kormány most keres alkalmas kikö ő várost. Esztergom is életjelt adhatna magáról, mert olyan vízi kaszárnyáról volna szó, mely olcsóbb és jövedelme­zőbb leuue, mint az, a melyik az idén fog épülni. — A Zenei Kor elhatározta, hogy a, farsaaugi saisou alatt a szombati öszo­jöveteleket kedden esle fogja megtartani. — Gyermekgyilkosság. Pereszlényi Eszter huszonkét esztendős ipolypásztóK illelőségü hajadon már évek óla szol­gálatban volt Palásthi Pál püspök há­zában. A cseléd viszonyt kötött egy legónynyel, a ki házassággal biztatta, de rútul cserben hagyta. A szerencsétlen leány sokáig rejtegette gyalázatát, — csecsemőjét is a pincze rejtekében szülte s nemsokára rá az emésztő gödörbe dobta. Néhány nap múlva kiderült a szörnyű bűn s a szerencsétlen hajadon leszámolt életével. Levelet irt édes­anyjának, a kitől bocsánatkérésok között búcsúzik el. hogy gyalázatot hozott reá, azután hűtlen kedvesének, a kitől csak annyit, kér, hogy ha már elkerülte nagy szerencsétlenségében, jöjjön el legalább ; a temetésére. Éjféltájt irta a levőket s azután önyilkossági szándékkal le­ugrottá ház Szent györgymező felé néző, körülbelül hét méternyi magas faláról. A szerencsétlen nő nem halt meg, de olyan életveszélyes zuzódásokat szenvé-j dett, hogy fölépüléshez nem sok reményt j lehet fűzni. Az elsikkasztott csecsemő| hullája bonczoláskor kiderült, hogy a magzat életerősen jött a világra s ugy fult meg. k gyermekgyilkos anyát a Iprimási kórházban ápolják. — A torna-egyesület tegnap este választmányi gyűlést tartott. — Gazsag es Igazság, Gazsag-voit, a programmja és Igazság a czime an-| uak agyalázó «néppárti kiáltványnak*,' melyet valami Barna Henrik nevű sze-l rencsétlen flótás adott ki Budapesten s melyben a primási udvart is meg­támadta. Most a fővárosi rendőrség lett a vállalatfegyetlen olvasója, mert Barna Henriket zsarolás vétsége miatt oda. juttatta, a hová már rég megérett: aj zsarolók és revolverezek börtönébe. — Farsangi naptár. Van már ilyen is. Valamennyi napja piros betűs. Maga a kalendárium Karnevál herczeg nyom­dájából került ki. Eddig a következő ezztorgomi dátumok vannak benne: jan. 19-én a Zenei Kör vigalma; febr. 2-án az iparosifjuság bálja; febr. 9-én a Zenei Kör kalikóbálja s márcz. 5-én a Zenei Kör farsangzáró vigalma. Hátra vannak még a dalegyesületi estélyek s a küjönfélo egyesületek báljai, melyek az idei hosszú farsang alatt még nem találták sürgősnek a kelett fölött ha­tározni. — Az újév köszöntése Gotter­haltéval esett meg a Zenei Körben, melynek nemcsak czime, nyelve, de tár-! sasága is magyar. Nem tudjuk kit il­let ezért a dicsőség, de annyi bizonyos, hogy magyar társaságban reminisceu­tiáinál fogva nem valami rokonszenves a (jotterhalto. AZeneiKör közönsége egyéb­ként kitűnően mulatott reggel hat óráig. A négyeseket negyven pár tánczolta s n hölgyek névsora a következő: Bartal Rezsőnó, Sarolta és Iczi, Borovits nő-j vérek, Buda Jánosné, Aranka és Irén, Csupor Istvánné, Duka Kálmánné, és! Irma, Grivicsics Dáuielné, Haau Rezsőnó és Ilonka, Helcz Annácska, Mezei Dó­uesné és Gizella, özv, Nedeezkyné és Ilonka, Paal Denesné és Emma, Pal­kovics Alajosné és Lujza, Pittoniué, báró Pongrácz Béláné, Sclimidt Nán­dornó és Lujza, Szecskái Cornélné és Gf izei la, Szvoboda Romáimé és Cornél, Wagnerné, Widmann Aibortnó stb. A kitűnő hangulatot nemcsak a tapintat­lanul választott, ujesztendőt üdvözlő zenedarab, de az is zavarta, hogy a négyeseket két nyelven: magyarul és németül rendezték. Erre se volt s hála Istennek nincs is szükség a magyarsá­gáról jó hirneyü Esztergomban. Remél­jük, hogy az egyesület kifogástalan ma­gyar szellemű vezetői a Zenei Kör hi­vatalos magyar szellemének is érvényt fognak szerezni a jövőben. — Dr. Záüori János élete. Iri» Walter Gyula. Második, ujonan átdol­gozott és bővítőit kiadás. Esztergom, 1889. A (ártalom és kidolgozáslioz inért elegáns kiállítás a Buzárovits Gusztáv könyvnyomtató intézetének di­csőségére válik. Dr. Walter Gyula sok ágazata elfoglaltsága mellett bámula'os szorgalommal műveli az egyházi irodal­mat is. Erre pedig nem lelkesíti egyéb, mint a szellemi foglalkozás szeretete, sőt szenvedélye. Kegyelettel és meleg­séggel dolgozta át újra rokonszenves könyvét a legrokonszenvesebb egyliázi Íróról s hogy milyen hatása volt niiin­kálaiának, azt az alig egy esztendő alatt megismételt második kiadás bi­zonyítja. Zádori emléke valóban meg­érdemelte ezt a kegyeletet és elismerést s Dr. Walter Gyula nem mindennapi jutalmat aratott azon sikerben, mely gondos életrajzát kísér.e. A pompás kiállítású könyvára 1 frt s megrendel­hető a szerzőnél, a kit örömmel üd­vözlünk ujabb iroda'mi érdeméért és sikeréért. — Nincsen piszeorr! Nincs?!... sóhajt föl némely olvasónk a tükörbe. — No, ha van is, bájos pisze hölgyek s nem bájos fitos urak, de önökön áll, hogy ne legyen . . . Tessék Newyorkba utazni dr. John 0. úrhoz, a világhírű sebészhez, ki az orvosok társulatában öt sikerült operáczióval bizonyító ta be: hogy a piszeséget könnyebben el lehet tüntetni, mint Csillag Anna pomádéjá­val a kopaszságot. Roe doktor azt állítja, hogy születésünknél az orrunk mindig szabályos, egyenes alkatú s csak később torzul el részint öröklőt hajlamok, részint fizikai hatások miatt. Roe az operácziókat ugy eszközölte, hogy az orr czimpáit egészen a porczokig fölmetszette, aztán megrövidítette any­nyira, hogy az ajakhoz visszavarrva az orr hegye a porczos részszel egy vonalba esett. Az operáczió mind az öt esetben fényesen sikerült, ugyanannyira, hogy n metszést a legélesebb szem is alig­alig vette észre, Tehát a ki irigyli a vénus-orrokat, utazzék Amerikába: po­tom ezer forintba kerül az egész! — A takarékpénztárak nemcsak nálunk, de egyebütt is nem igen szoktak a hasznos üzleti körből a szép eszmék körébe lépni. Sokkal reálisabb és prak­tisabb a hasznos mellett maradni, a miről különben régóta maguk a rész­vényesek tartanak legtöbbet. Annál rendkivülibb ós érdekesebb, ha a pénz üzletemberei koronkint nemcsak hasz­nos, de szép cselekedetet is miivelnek. Szép cselekedetek ritkán szoktak a pénzembereinél elejeit adni. Annál meglepőbb tehát, hogy a Takarékpénztár egyik előkelő vezéromberéiiok, ki alatt az egyesület a felvirágoztatás nem kö­zönséges eredményeivel dicsekedhetett, de a ki szerencsétlenségei miatt kény­telen volt a közélet szolgálásától vissza­vonulni, kétezer frtnyi homoráriumot szavazott meg. Nem akarjuk az illető érdemes férfiú nevét megemlíteni, de azt örömmel konstatáljuk, hogy a Ta­karékpénztár ezen igen szépen alkalma­zóit elismerése áítat csak Önmagát tisztelte meg, midőn egyik buzgó fak­torának a megérdomelt honoráriumot épen a válság korszakában megszavazta. — A fillokszera eá a szenkenőg, Dr. Roboz Zolán, ki néhány hónappal ezelőtt tanulmányutat tett a fillokszera ügyben Svájczban és Francziaországban, beszámolt ezen ut eredményéről egy Tolna-vármegye al ispánjának ajánlott jelen lésben. Tapasz; alatai alapján dr. Roboz azon eredményre jut, hogy a szénkéneg alkalmazása az egyedüli hat­hatós védőszer a fillokszera ellen. Je­lentésében a többek közt ezeket mondja: A még meglevő vagyon megvédésénél a mi hegyvidékeinken egyedül csak a szénkéneg az, mely gyakorlatilag alkal­mazható s annak helyes, okszerű alkal­mazása minden talajban, kivéve a vizet magában tartó márgás talajokat, ahol a szénkéneg gázok nem párologhatnak el kellőkép, fel tétlenül sikerre fog ve­zetni, ha, megtartatnak azok a föltételek, melyektől sikeres alkalmazása függ. Francziaországban ujabban tett tanul­mányutam még jobban megerősített ama régebben elfoglalt álláspontomon, hogy hazán kan a fillokszera elleni védekezés elhibázott alapra vau fektetve; mert itt nálunk az amerikai vesszőkre jelen­tékeny áldoza : ok hozatlak, holott első­sorban borvidékeinknek a lehetőség haláráig való fenntartásáról kellett volna gondoskodni, s azért a szénkénegre nagyobb súlyt fektetni; mert ha egy borvidéken a fillokszera fellép, a ter­melő közönségnek az mondatik : «ültess amerikai vesszőt, s meg vagy mentve.* De arra sehol sem fektettek fősúlyt, hogy a termelőknek elsősorban arról beszéltek volna, hogy hogyan kell meg­védeni a lehetőség határáig azt, ami megvan. Nem veszik az illető szakem­berek figyelembe, hogy az amerikai vesszők jövőjét még most is a bizony­talanság fátyla fedi, s hogy abban az államban, moly a íillokszeravészbeu legtöbbet vesztett, Francziaországban, az országos fillokszerabizottság, amely pedig első szakemberekből, gyakorlati szőlőgazdákból áll, a védekezésnél még mai napig is csak a szénkéneget alkal­mazza. - Egy jótékony egyesület ünnepe. Megemlékeztünk annak idején az esz­tergomi izr. betegápoló és segítő egye­sület ünnepi programjáról fenállásának 11 egyed százados jubileuma al k almából, most még a lefolyt ünnep történetéhez kell egy-két vonást adnunk. A jótékony­egyesület huszonötödik évi közgyűlését Weisz Aulai elnök nyitotta meg, mire a rendező bizottság Fried Arnolddal el­ment Walfisch Henrikért, az egyesület­nek már huszonkét év óta működő el­nökéért, kit a közönség megéljenzett. Az üdvözlő beszédet a rendező bizottság elnöke, Fried Arnold mondotta, mi­közben az elnök olajfestméuyes arcz­képét leleplezték. Erre az egyesület huszonöt esztendős történetének velejét olvasta fel Blumscheiu Lipót tanító. Végül Dr. Weisz rabbi lelkes beszédet mondott a jótékony-egyesület eddigi má­liödé-éro'. — Olcsóbb lett a patika. Nem va­lami nagyon kellemes, de azért ál alános érdekű lehet az a hir, hogy újévtől kezdve több drága gyógyszer jelenté­kenyen olcsóbbá lett. A minisztérium által az idei évre megállapított gyógy­szortariffa ugyanis a legtöbb drága gyógy­szer árát leszállította, de egyikét sem emelte fel. Igy pá Idául a.khiuiu ára újévtől csak tiz kr, holott eddig har­mincz kr volt az ára; az antipion husz helyett tizennégy kr. Hanem azért nem kívánunk senkinek a leszállított áru konyha főztéből. — KarpategyesüJet. A ttnpnr­Drszági Kárpátegyesület Budapesti Ö$z-

Next

/
Oldalképek
Tartalom