Esztergom és Vidéke, 1889

1889-11-14 / 91.szám

tát gyászolják: Testvérei Heszterényi János, nyugalmazott primási tiszt. Hesz­terényi Antónia férj. Kövér Ferenczné. sógor és sógornője Donáth Mária férj. Heszterényi Jánosué, Kövér Ferenez körorvos. Unoka testvére Lenkey István. Unoka öcscse és húgai Heszterényi Ma­riska, Heszterényi Örzsike, Kövér Já­nos, és neje Forster Malvin, Kövér Mariska. — Gazdasági egyesületünk hétfőn délután választmányi gyűlést tariott Gróf Majlátk György főispán elnöklete alatt. A választmányi határozatokról jövő számunkban adunk jelentést. A város vizsgálat alatt. A miniszteri kiküldőitek három napig vizsgálták a város ügymenetét s egyes hivatalok vezetését. A pénztári vizsgá­latoknál jelen volt a főispán is. A mi­niszteri kiküldöttek terjedelmesebb jegyzőkönyveket vettek föl az egyes hivatalokban, észlelt följegyezni va­lókról. — Viharos Üles. Az esztergomi ipartestület f. hó 9-én tartott rendes havi ülésében, a napirend letárgyalása után kitörtek a most lezajlott, párkányi vásár keservei. Kitűnt ugyanis, hogy az alispán azon hivatalos kijelentését, miszerint Párkány mezővárosnak vám­szedósi joga nines, a hely pénztbérlő nem veszi tudomásul s hogy közel 200 iparos, a 20 kr hely pénzen felül, kény­telen volt még minden kocsitól, mely­lyel a vásárba hordozkodott, ahányszor tért, annyiszor 1.8 kr vámdijat külön megfizetni s hogy az Esztergomba tö­rekvő kocsik különbség nélkül még a község elején felállított bódénál alapo­san meg lesznek vámolva. Az iparosok ebben nem csak törvénytelen sarezot, <ie egyenest a városi ipar megrontását látván, elhatározták, hogy panaszaikkal, esetleg küldöttség uiján közvetlenül Baross miniszter ő excel len (iájához for­dulnak, a ki majd megtalálja hol a hiba, s útbaigazítást ad, hogy miként kell az ilyen visszaéléseknek elejét venni. A panasz támogatására felkérik a város képviselő testületét s öttagú küldöttséget választottak, mely az al­ispánnál eljárjon s ennek vezetésére Dr. Földváry István városi főügyészt mint iparhatósági biztost kérték föl. — Az iparos ifjúság egyesülete vasárnap tartotta meg jubiláris ünnep­ségét egészen azon programúi szerint, melyet mult számunkban mutattunk be. Legemlékezetesebb volt az ünnepség történetében mindenesetre Mayer István püspök ós érseki helyettes ünnepi be­széde, melyben az ifjúságot tömörülésre s a keresztény és polgári erények követé­sére buzdította. A daloskör csinosan énekelt, a mi Borovicska énekoktató érdeme. István bácsi teljes megelége­dését fejezvén ki a látottak és hallot­tak fölött, meleghangú üdvözlettel bú­csúzott el a harsányan éljenző egyesü­lettől, mely ünnepségét társas vacsorá­val s tánczvigassággal fejezte be. — Az 1890-ik ujonezozasra vonat­kozó előmunkálatokat a bonvédelmi miniszter elrendelte ós a már ország­szerte közzé tétetett, melynek főbb pont­jait a következőkben közöljük: a) Az összeírás. Mindazok, a kik az 1890-ik évi ujonczállitásra mint 1-ső, 2-ik, 3-ik korosztálybeliek vannak felbíva, vagyis a kik 1869., 1868. és 1867-ik évik­bon születtek, kötelezve vannak a köz­ségi elöljárónál az összeirási jegyzékbe leendő felvétel végeit a nélkül, hogy külön szóbeli vagy írásbeli falszólitást várnának, és tekintet nélkül arra, vál­jon ugyanazon községbeli illetőségüek-e, vagy sem, ha még eddig nem jelentkez­tek volna, november 1-től kezedve sze­mélyesen vagy írásban jelentkezni; mert ellenkező esetben a mulasztás hátrányos következményeit a védtörvóny 35-ik §-a szerint maguknak tulajdonithatják. E törvény szakasza azt; mondja: a leg­közelebbi ujonczállitásra felhívott kor­osztályokban (38. §.) álló mindegyik hadköteles tartozik a megelőző év no­vember havában beiratása végett ille­tőségi községének vagy állandó tartóz­kodási helyének elöljáróságánál, akár Írásban, akár személyesen élőszóval je­lentkezni. A ki ezen jelentkezést, a nél­kül, hogy legyezhet len akadályok hát­ráltatták volna, elmulasztja, kihágást követ el és öt forinttól száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki tehát idegen sorzójárásban tartóz­kodik és fontos okoknál fogva nem hagyhatja el helyét, az tartozik legké­sőbb november hó végéig írásban az­iránt folyamodni, hogy tartózkodási helyén állittassék a sorzóbizottság elé. b) A családfenntartók kedvezménye iránti folyamodványok legkésőbb január és február havában adandók be. A felhívás kiterjed az egyéves önkéntesek kedvez­ményeire is. A védkötelesek figyelmébe ajánljuk a törvényhez való szigorú al­kalmazkodást, nehogy maguknak kelle­metlenséget okozzanak. — A Szombati estély meghívója a következő: Meghívó. Az esztergomi »Bal és Zenekedvelők egyesülete« által 1889. évi november hó 16-án, a Fürdő-ven­déglő nagytermében tartandó, cánczczal egybekapcsolt, zártkörű zeneestólyre. Az egyesület nevében: Dr. Perónyi Kálmán titkár. Dr. Helcz Antal elnök. Kezdete 8 órakor. Belóptijegyül e meg­hívó szolgál. A műsor az estélyen fog kiosztatni. — Elfogott tolvaj. A mult győri vásárban tolvajlás történt, melylyel Sü­veges Marczi, tokodí illetőségű több ló­lopással s betöréssel vádolt egyént gya­núsítottak. A győri rendőrség gyanúja méginkább bebizonyodott, midőn meg­tudta, hogy Süveges ugyanakkor egy öltözet ruhát vásárolt az egyik hely­beli ruhakereskedőnél. Azonban Marczi szerencsésen kisiklott a rendőrség ke­zéből s nyom nélkül elhagyta Győr vá­rosát. A rendőrség kiadta ellene a nyo­mozó levelet, még pedig eredménynyel, mert a jó madarat néhány nappal ezelőtt Tokodon elfogták s Győrre kisérték a rendőrséghez, mely a híres embert át­adta az ügyészségnek. Herendi porczellán. A kiváló hírnévnek örvendő államilag segélyezett herendi porczellángyár kész áruiból — mint értesülünk — legközelebb di­szes bazárszerü kiállítás nyilik meg a fővárosban, a mely által alkalom nyí­lik arra, hogy a főváros közönsége a valódi herendi porczellánt megismerje. Kiállítása, és ezzel kapcsolatban eláru­sitásra kerülnek valóban műremek vá­zák és fali díszek, teljes asztal készletek nagyobb és kisebb összeállításban, ki­sebb műdarabok zomáuczszerü festéssel egész tárháza oly műtárgyaknak, a me­lyek főleg karácsonyi és újévi ajándé­kokra alkalmasak. Különös feltűnést fognak kelteni a herendi kobalt festészeti tárgyak, valamint az uj minták a melyek megrendelések alapjául szolgálnak. Figyelmeztetjük a közönséget továbbá azou sajnos visszaélésre is, hogy néme­lyek »herondi« név alatt oly asztalkész­leteket árusítnak, melyek a herendi gyárat soha sem látták. A valódi he­rendi gyártmány e gyár jegyével van ellátva, minélfogva e körölmónyt vásár­lásoknál figyelembe ajánljuk. — Nem lesz többé háború, ha ugyanis beválik az a találmány, melyre a franczia Giífard Pál legújabban sza­badalmat kért és nyert minden állam­tól. Ezen közönséges pnska alakú esz­közzel 300 lövést lehet egymásután minden megszakítás nélkül tenni, nem kell hozzá puskapor mert légnyomás röpíti ki a golyót, még pedig 2000 lépésnyire és anélkül, hogy füstöt csi­nálna, vagy rúgna, vagy a cső átmele­gednék. Ha ez beválik, akkor czéltalan lesz a háború, mert ilyen eszközzel föl­szerelten az ellenségek kölcsöuösen le­ölik egymást és így nincs czélja a mérkőzésnek az iránt, melyik az erő­sebb, mert mindegyik ott vérzik majd el az öldöklő eszköz áldozatául. Igy hát a lőpor is lejárta magát melynek feltalálása oly nagy horderejű lett és annyi élezre is alkalmul szolgált. Igy talán a nemzetek is megszabadul­nának a nyakig fegyverben állástól, mely oly nagymértékben emészti a nem­zetek anyagi erejét. Nincs kizárva, hogy ezen találmány egy uj korszak­nak alkotójává lesz és nem kell tovább építenünk a magyar fegyvergyárt. - Esztergom tájszépségeiről a Magyarországi Kárpát-Egyesület Bnda­pesti Osztályának föl kérésére február 8*án lapunk szerkesztője a Magyar doniányos Akadémiában felolvasást fog tartani. — Az »Érsekújvár és Vidéke« szerkesztősége pályázatot hirdet: 1. Egy eredeti költeméuyre. Jutalma 1 arany. 2. Humorisztikus vagy esetleg más irányú beszólykére. Jutalma 1 aranv. 3. Egy társadalmi czikkre, mely Érsekújvár és vidékének társadalmi vagy közgazdasági viszonyait tárgyalja. Jutalma 2 arany. Határidő dec. 20. — Veszett kutyák. A veszett ku­tyáktól való aggodalom a városi ható­ságot óvintézkedésekre bírta még elég jókor. Csak az a fonákság a dologban, hogy az ebek megszáj kosaraz tatása nem általáuos, mert akárhány ölebecske s elkényeztetett kutya jár szájkosár nél­kül. Ujabb időben már nem egy ebet ütöttek agyon veszettségi tünetek miatt, nem alaptalan tehát a közönség aggo­dalma. — Óriási falragaszok hirdetik az u. n. Eden-szinház mai második elő­adását a Fürdő vendéglő nagy ter­mében. — Tűzoltói találmány. Walduer Márton Márk kovács és kocsigyártó Gyöngyösön, aki azelőtt hosszabb ideig Esztergomban dolgozott, állandóan el­helyezett inon tőkészüléket talált fel, melyre szabadalmat is nyert. Az ipar­kodó iparos az idei székesfehérvári or­szágos tűzoltószer kiállításon több esz­tergomi tűzoltónak is bemutatta talál­mányát, melyet a kiállítás bizottsága első osztályú díszoklevéllel tüntetett ki. Az uj tűzoltói találmány most a magyar kir. technológiai múzeum csar­nokában van kiállítva s nem csekély figyelemben részesül. Waldner minden államban szabadalmat eszközölt ki ta­lálmánya* számára, mely a mentésnél kétségkívül hasznos szolgálatot fog tenni, — Szabadkőművesek tiltakozása. A. Budapesti Hírlapnak sürgönyzik a következőket Pozsonyból: A katolikus hitközség autonómiai gyűlése,, állítólag a herczegprimás előleges beleegyezésé­vel, izgalmas vita után kimondta, hogy a kánoni törvényszék által kitagadott katolikusok nem választhatók meg az autonómiában semmiféle tisztségre. Ez a határozat tehát kizárja a, szabadkő­műveseket is, a kiket a kormány el­ismert. A pozsonyi szabadkőművesek, a kik igeu sokan vannak a katolikusok közt is, az esetre, ha az autonómiai határozat daczára a kultusz-adó fize j tésére köteleztetnek, tiltakozni fognak a kormánynál. — A közoktatási reformok. Csáky Albin gróf közoktatási miniszter a kis­dedóvás s a tanfelügyelői intézmény reformjával foglalkozik, A tanítói nyug­díj és a tanítói árvák nevelése dolgá­ban szintén készülnek üdvös javasla­tok, melyek a tanítók számára 30—35 évi szolgálat után teljes fizetésüket biztositnák az árváknak pedig árvahá­zak fölállításával gondoskodnának. — Acsay Ferenez benczés tanártól Kókay Lajos bizományában, Laiszky János kiállításában egy ötven ives vas­kos kötet jelent meg, melynek czime : A Prózai Műfajok Elmélete. A nagy szakmunka első része az írásművek felosztásával, a leírással, az értekezés sel, a történetírással; második része pedig a szónoklattal s az élőszóbeli előadással foglalkozik. Mielőtt az ér­demes mű tanulmányozásával elvégződ­tüuk volna, egyelőre is csak azt je­lentjük, hogy stílszerű kiállításáért el­ismerés illeti az esztergomi nyomdásza­tot. A 790 lapra terjedő mű ára 5 frt. - EskÜVÖ. Seltmanu Lipót pár­kányi főtanitó november hó 25-én délben fogja esküvőjét megtartani özv. Engel Adolfué leányával Bertával a párkányi izr. templomban. — Olaszországba! Az esős, zordabb ído beáitával hazánkból rendesen több százan szoktak évente Olaszországba utazni, részben azért, hogy Itália ter­mészeti és művészeti csodáit a legal­NAK A SZÉP NŐ ? DE A RUT NŐNEK MILY GÉ­NIÉRE, MILY ERŐRE VAN SZÜKSÉGE, HOGY EL­FELEJTESSE A RÚTSÁGÁT ? — A SZÉP NŐ — AZ JÓ EGY ÉVRE, KÉT ÉVRE; DE A HARMADIK ESZTENDŐBEN MIT TEGYEN a FÉRJ EZZEL A SZÉP METSZETŰ ARCZCZAL, A FINOM TERMETTEL, A PICZI LÁBBAL, A GYÖNYÖRŰ KÉZZEL, AMELYET MÁR ANNYI IDŐN ÁT MEG­CSUDÁLT ÉS IMÁDOTT? HA MÉG VALAMIT SZERET a NŐBEN, UGY AZ AZ Ő NEJE ÉS NEM A SZÉP NŐ. — A SZÉP NŐ NEM EGYÉB, MINT FÖLÖS­LEGES FÉNYŰZÉS, NYUGTALANÍTÓ APANAGE, VE­SZEDELMES CZÉGÉR, A MELYNEK SZÉP OLDALA AZ NTEZÁRA VAN FORDÍTVA, MIG MINDEN HÁT­RÁNYA A FÉRJNEK JUT. OLY VILLÁMHÁRÍTÓ, AMELY MAGÁHOZ VONZZA A MENYDÖRGŐS MENYKÖVET. — A SZÉP NŐ MOSOLYOG, HOGY FOGAIT LÁTTASSA; NÉZ, A NÉLKÜL, HOGY LÁTNA, HOGY SZEMÉT RAGYOGTASSA; ÖLTÖZKÖDIK VAGYIS IN­KÁBB NEM ÖLTÖZKÖDIK, MINT A SZOBOR. 0 TUDJA, HOGY AZ Ő LÁTÁSA, AZ Ő MEGCSUDÁLÁSA GYÖNYÖRT NYÚJT ÉS MINDEN EGYÉBBTŐL FÖL­MENTVE ÉRZI MAGÁT. A RUT NŐ SZERETETRE­MÉLTÓ AKAR LENNI, HOGY SZERESSÉK. AZUTÁN JÖN AZ ÖREGSÉG. A RUT NŐ AZON NŐK BÁJAIVAL BÍR, A KIK TUDNAK MEGÖREGEDNI, VAGYIS Ő MINDENT ODAAD, A NÉLKÜL, HOGY BÁRMIT IS CSERÉBE KAPJON. A SZÉP NŐ UGY SZOKTA EL­HELYEZNI A TŐKÉJÉT, HOGY AZ ÖREGSÉG REÁ NÉZVE A TÖNKÖT JELENTI. — A SZÉP NŐ MULATHAT, A RUT NŐNEK FOGLALKOZNIA KELL. A SZÉP NŐT ELKÉNYEZTETI AZ ÉLET, A FÖLDI GYÖNYÖR ÉS SZERENCSE; DE AZ IFJÜSÁG ÉS A SZÉPSÉG ELMÚLNAK, NEM HAGYVA HÁTRA MÁST, MINT A SZIVEKEN KESERŰ BÁNATOT, SÖTÉT MÉLYSÉGET, NAGY SZOMORÚSÁ­GOT. A RUT NŐ SEMMIT SEM VESZÍTETT; ELLEN­KEZŐLEG, Ő MEGTANULJA A LEMONDÁST ÉS ÉLVEZI A KÖNYEKNEK FENTARTOTT BOLDOGSÁGOT. — A RÚTSÁG A JÖVENDŐNEK BOSZUJA. ÖN ISMERI EZT AZ ANGOL KÖZMONDÁST? — A SZÉPSÉG TULAJDON — MÁSIK JAVÁRA A RÚTSÁGOT MINDIG A TULAJDONOS EGYMAGÁ­BAN ÉLVEZI. — A MŰVÉSZET ÉRDEKÉBEN EL KELLENE ZÁRNI A RUT NŐKET ÉS CSAK A SZÉPEKNEK MEGENGEDNI A KIJÁRÁST, HOGY FEJLESZSZÉK AZ IZLÉST. — SOKAT KELLETT AZOKNAK SZENVEDNIE, A KIK SAJNÁLJÁK, HOGY SZÉPEK, VAGY ÖRVENDE­NEK, HOGY RUTÁK! — KEVÉS NŐNEK AZ ÉRDEME TART TOVÁBB, MINT A SZÉPSÉGE. — Tombolás vigalom. A Magyar Asztaltársaság a következő meghívót adta ki: Az »Esztergomi Magyar Asz­taltársaság« 1889. év nov. 24-én A »Hároiu Szerecsen vendégló'« összes helyiségeiben tárgysorsjátékkal egybe­kötött tánczestélyt rendez, melyre szi­ves megjelenését tisztelettel kéri a rendezőség. Kezdete esti 8 órakor. A sorsjáték tiszta jövedelme szegény sorsú iskolás gyermekek felruházására fordit­tatik. Egy sorsjegy ára 10 kr. Ezen meghívó belépti jegyül szolgál s másra át nem ruházható.« A jótókonyczélra szánt tombolatárgyakat a rendezőség nagy köszönettel fogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom