Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-22 / 76.szám

testület, minek jogosultságát bővebb vizsgálat hiányában senki sem tagadta; mert hát valamint a törvény kijeleli azon eseteket, melyekben valódi kép­viselővé meg nem választható (36. 37. 40. §§.) ugy lehetnek esetek melyekben állásától felmenthető. Szabad legyen még per analógiám az országgyűlés és megyei bizottságok eljárásából is okos­kodni, mely szerint a szólás visszaélései megtoroltatnak ugyan, sőt a szótól is megfosztatnak a képviselők; hanem hogy képviselői állásoktól fosztatnának meg azért, mert elmaradoznak, talán be nem bizonyítható; ós ha megtörtént, bizo­nyosan más birói hatóság által fosztat­tak meg. Még más okokat is felhozhatok álli­tásom támogatására. Mindennapi jelenet, hogy a kik bizalommal értelemmel bírnak, eldöntik a vitás tárgyakat a nélkül, hogy szavazatra bocsáttatnak a határo­zatok, jeléül annak, hogy a többiek megbíznak bennök ; vájjon ilyeukor mi a különbség azon jelen nem lévő, és jelenlévő képviselők között, kik sem' nem szavaznak, sem nem nyilatkoznak, sőt másokat háborgatnak beszélgetéseik által? Éppen semmi, és a többségnek még som jut eszébe őket nyilatkozatra szorítani; nem is lenne tanácsos, ha a a rendet fenu akarjuk tartani. Tudjuk azt is, mily heves és éles szóviták szoktak a tanácsteremben lét­rejönni, ki nem látja ilyen jeleneleli után azon képviselők állását veszélyez­tetve, kik többször csakis azért marad­nak el, mert özeket kikerülni akarják ? Sokszor tapasztaljuk azt is, hogy a legértelmesebbek nem bírnak népszerű­séggel, sőt többek előtt az kivánatos, hogy ezek maradjanak el a tanácsko­zásokból ; vájjon ki fogja igazságosnak vélni, ha az ilyenek kimaradásuk miatt azért fognak bírság alá vettetni, hogy, hogy végkép kimaradjanak ? Nem egyszer történt Dömösön, hogy nem a többség hanem a kisebbsóg jelent meg a közgyűlésen, ilyenkor tehát a kisebbség fog határozni a többség elma­radása felett, egyedül azon oknál fogva, mert határozat képes ? Mire fog ez vezetni ? Hát arra mit szóljunk, ha az elöl­járók, kik éppen ugy mint a többi képviselő, törvényeink szeriut szavazattal birnak, a helyett hogy felelősségökről megemlékeznének, mint jelenlévők ki­zárják majd, vagy megbüntetik a képvi­jselőket egyedül azért, mert kimaradtak. Vájjon kinek lesznek felelősek ? Ezen kivül Dömösön azt is tekintetbe kell venni, hogy katholicusokból, refor­mátusokból, izraelitákból, nagybirtokos képviselőjéből, szegény emberekből, pap­ból, taniíóból, rectorból, léhát különféle elemekből alakult a képviselő testület, ehhez járulván, hogy a község bíráját többé nem candidálja a képviselő tes­tület (77. §.) a jegyző pedig helyet­tesítve van; a súrlódásokra tehát bő alkalom adatott. Ezen okoknál fogva én azt vélem, bogy a községnek olyan sza­bályrendeletre szüksége nincs, mely a kimaradások miatt éppen azon elemek­től foszthatja meg képviselő testületet, a melyekre legnagyobb szüksége van. Végtére még azt hozom elé, hogy az elmarasztalások a képviselők függet­lenségének érdekében sem védelmez­hetek ; mert habár igaz is, hogy a kimaradások által nem a tanácskozási szabadság gyakoroltatik; más részről még igaz marad az is, hogy a meg­bírságolt képviselő, ha azontúl köteles lesz megjelenni a gyűlésekben, kény­szerült, ne mondjam feszült állapotban fogja magát érezni a többséggel szem­ben ; mi a függetlenségre nem éppen kedvezőtlen állapot; ha pedig különb-1 séget fog tenni a közvélemény a kép­viselők között, igazságtalan lesz; mi azért igen nagyon megfontolandó, mert a tanácskozó teremnek legfőbb díszét, az egyenjogúság elvét adja fel. OLVASO-ASZTAL — A «B u d a p e s t i H i r 1 a p»-ot, mely Csukási József és Rákosi Jenő ki­adótulajdonosok szerkesztése alatt ki­lenczedík esztendejét éli, Magyarország legkedveltebb és legelterjedtebb lapjává avatta a közönség pártfogása. Páratlan­nak tetsző elterjedését a hazai olvasó közönség óriási megszaporodásán kivül a lap olcsósága is teszi. A legszegényebb ember is adhat naponként egy számért négy krajezárt, hogy tájékozást szerez­zen a politikai, társadalmi és művészeti eseméuyek felől. A »Budapesti Hirlap», mely naponkint 28 — 30,000 példány­ban forog közkézen, oktatva szórakoztat, mialatt hű értesítéssel szolgál a világ­nak minden nevezetesebb eseményéről. A »Budapesti Hirlap* nemcsak politikai, hanem irodalmi és művészeti kérdések­ben is megőrzi teljes függetlenségét. A hirek gyors és hiteles közlése is sokat lendített a »Budapesti Hirlap»-on, mely csak táviratokra annyit költ, a mennyi harmincz évvel ezelőtt egy-egy magyar lapnak egész évi költsége volt. A tudó­sítóknak jól szervezett kara résen áll az ország minden pontján, hogy ellássa hírekkel a »Budapes(i Hirlap»-ot. Eu­rópában sehol sem történhetik neveze­tesebb dolog, melyről másnap már ki­merítő jelentéssel ne szolgálna a »Buda­pesti Hirlap.» A »Budapesti Hirlap» napról-napra arra törekszik, hogy minél szorosabb kapocs támadjon közte és olvasói közt. Bekopogtat minden nap a magyar családokhoz, dicsér vagy dorgál, óv vagy figyelmeztet, de mindig őszinte szóval, a hogy egy tiz éves jó baráthoz illik. A szerkesztőségnek tizennégy belső tagja állítja össze naponkint a »Buda­pesti Hirlap» különböző rovatait s a külmunkatársak diszes csoportja segiti a lapot sokoldalú föladatának sikeres megoldásában. A »Budapesti Hirlap» rendes czikkirói Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő és Balogh Pál s a magyar poli­tikai élet kitűnőségei közül is többen szólnak e lap révén a közönséghez, A vezérczikkek irányeszméje a magyar nemzeti politika, a magyar nemzeti ál­lam, s ennek mindent alárendel a »Budapesti Hírlap,» de ezt nem ren­deli alá semminek. A tárczarovatban, mely szintén egyik erőssége a lapnak, a belső tárczairókon kivül Hermán Ottó és Eötvös Károly is igen sokszor gyö­nyörködteti a »Budapesti Hírlap közön­ségét. A helyi rovatok szakavatott ke­zekben vannak s hiveu tükrözik vissza ezerféle változataiban a fővárosi életet. Regényesarnokában az idén két magyar, két angol és egy orosz regényt közölt a ^Budapesti Hirlap» s legújabban megszerezte jelentékeny áldozatok árán Ohnet Györgynek, a most legnépszerűbb franczia regényírónak Utolsó szerelem czimü regényét, melynek közlését szept. 25-én kezdi meg. E regény tele van érdekfeszítő fordulatokkal s méltó társa a kitűnő iró korábbi hires alkotásainak, Serge Panine-nak és a Vasgyárosnak. Az országgyűlés megnyitása elé fokozott érdeklődéssel néz a közönség s a «Buda­pesti Hirlap» nagy gondot fordit arra, hogy a képviselőháznak ugy nagy vitái, mint kisebb epizódjait hiven adják elő tudósításai s a nyilvános jelenetek mel­lett a folyosók titkaírói is bőven re­feráljanak. — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyed­évre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések legczélszerübben posta­utalványnyal eszközölhető következő czim alatt! A »Budaposti Hirlap» ki­adó-hivataláuak, IV. kerület, kalap-utcza 16. szám. _____ HÍREK. |f Bubla Károly nagyprépost (püs­pök és pápai kamarás tegnap d. u. öt órakor jobb létre szenderült. A meg­boldogult főpap nyolezvan éves volt s már hét év előtt ülte meg egész sze­rényen aranymiséje ünnepét. Hosszabb idő óta gyöngélkedett,' de a magaskoru főpap betegsége csak nemrégiben vált végzetessé, midőn már aggasztó hirek kezdtek szárnyalni róla. Csak a na­pokban, szerdán látogatta meg őt a herczegprimás s vigasztaló szavakkal erősítette a csüggedőt. Nemesuj falui Bubla Károly gróf Forgách Ágoston ha­lála óta nem hosszú ideig viselte a főpréposti rangot. Egyszerű természetű^ de jószívű főpap volt. Nagyobb ala­pit ványaival különösen a főegyházme­gyei nyugdíjalapokat gyarapította. Sze­gény családokat és elhagyottakat min­dig megsegített, ha szivéhez fordultak. A fökáptalan gyászában őszintén osztoz­nak a nemes egyszerűségű főpap tisztelői. — Nemes Dezső komáromi fiatal hegedűművész, ki városunkban is szép sikerrel lépett föl, Eszterházy Miklós tatai grófnál, mint hangversenyrendező nyert állandó alkalmazást. A hangver­senyek október elején kezdődnek. Nemes Dezső egyúttal a tatai grófi színház zenekarának is karmestere lesz. — Két hymenhir. Minden kétséget kizáró forrásból vettük s éppen azért adjuk is a következő két hymenhirt: Perényi Árpád vágsellyei vallásalapit­ványí gazdaliszt jegyet váltott Paai Emma urhölgygyel, Paal Dénes csúzi földbirtokos leányával. — Kont Ilona ismert zongoraművésznőt és operettóne­kesnőt pedig Goldschntied Izsó jegyezte el Budapesten. — Uj katalógus. Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében a kath hittudo­mányi magyar müvek teljes jegyzéke jelent meg kiegészítve a szt. szertások­hoz szükséges latin müvek is imakönyvek sorozatával. A katalógust mindeu meg­rendelőnek szívesen megküldik. — Leányárvaházat alapit a her­czegprimás Szt.-györgymezőn, mint azt már annak idején jelentettük. A hu­mánus intézet főn tartásához a herczeg­primás a fökáptalan kezébe százezer forintos alapítványt tett le. A fejedelmi FOGLALKOZTAK, — SZÓVAL EGYETLEN TERJESZTŐI VALÁNAK A TUDOMÁNYOKNAK. A XI. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN UJ HAJNALA NYÍLT AZ IZLÉS ÉS TUDOMÁNYNAK. A KÖNYVEK LASSANKINT A KOLOSTOROKON KIVÜL IS TALÁLTAK KEDVELŐKRE, A KIK FEJEDELMEK, EGYHÁZI ÉS VILÁGI NAGYOK TÁMOGATÁSA, PÁRTFOGÁSA ALATT MAGUKAT KIKÉPEZTÉK, MŰVELTÉK, S MÁSOKNAK IS OKTATÁST ADTAK. EZ IDŐTŐL FOGVA EGY UJABB KÖNYVFORMA KEZDETT MEGHONOSUINI, MINTHOGY A TEKERCSEK NAGYON IS KÉNYELMETLEN ÉS CZÉLSZERÜTLENNEK BIZONYULTAK. A PE GAMEÚTLAPOKAT MÁR NEM GÖNGYÖLÍTETTÉK TÖBBÉ ÖSSZE, HANEM EGYMÁS­FÖLÉ HELYEZVE MINDEN FŰZÉS NÉLKÜL, KÉSŐBBEN DURVÁN ÖSSZEFŰZVE KÉT FATÁBLA KÖZÉ SZORÍ­TOTTÁK ÉS AZUTÁN EGYBEKÖTÖTTÉK. EZ MÁR HASONLÍTOTT A MI KÖNYVEINKHEZ. DE BOGY MIKOR, MELY ÉVBEN LETT AZ ELSŐ KÖNYV KÖTVE, EGÉSZ BIZONYSÁGGAL MEG NEM ÁLLAPÍTHATÓ. WATTENBACH E TÉREN LEGTEKIN­TÉLYESEBB KUTATÓ, CSAK ARRÓL TESZ EMLÍTÉST, HOGY A KÖNYVKÖTŐK, MINT ILYENEK — ERE­DETILEG MIKOR EMLÍTTETNEK ELSŐ IZBEN. EZEN IDÖ AZ 1292-KI ÉVRE ESIK, A MELY ÉVBEN A KÖNYVKÖTÖK POLGÁRI JOGOT NYERTEK. HOGY A PERGAMENTLAPOKNAK SZILÁRD BORÍTÉKBA VALÓ FOGLALÁSA MÁR RÉGI IDŐKTŐL FOGVA DIVOTT, — BIZONYÍTJA EGY MÉG NAGY KÁROLY IDEJÉBŐL SZÁRMAZÓ OKIRAT, A MELYBEN Ő ST. MERIS KOLOSTORNAK EGY ERDŐT RENDEL HAGYATÉKUL CSAK AZON EZÉLBÓL, HOGY AZUTÁN AZ ELEJTETT SZARVASOK BŐRÉBŐL KÖNYVBORITÉKOKAT KÉSZIT­TETHES^NEK A KOLOSTORBEIEK. MÁR A KÉSŐBBI GÖRÖGÖK IS A a% ád • ELNEVEZÉSSEL A KÖNYV­GONDOZÓ, JOBBAN MONDVA KÖNYVKÖTŐ IPART, MESTERSÉGET AKARTÁK JELEZNI. AZON RÉGI KÖTÉSEK, MELYEK MÉG MEG­MARADTAK, EGÉSZEN A XV. SZÁZADIG MEGLE­HETŐS DURVÁK ÉS IZLÉSNÉLKÜLIEK. A BORÍTÉK GYANÁNT HASZNÁLT BOR, RITKÁN BÁRSONY VAGY SELYEM SZINEGÖRVEKKEL, FÉMGOMBOKKAL, ZSI­NÓRCSOMÓKKAL VANNAK ELLÁTVA, MIG A LAPOK CSAK LAZÁN FÜGGENEK EGYBE. CZIM GYANÁNT KIS PERGAMENTSZELETEK SZOLGÁLTAK, A MELYEK ELŐL A VÁGÁS MENTÉN MESSZE KIÁLLOTTAK; A MIÉRT IS A KÖNYVEK, HOGY E SZELETEK ANNÁL JOBBAN SZEMBETŰNJENEK, HÁTTAL LETTEK A FALNAK TÁMASZTVA. A NYERS, PUSZTA BORÍTÉKOK AZONBAN CSAK­HAMAR SZÁMŰZVE LETTEK ÉS MÁR A XIII. SZÁZADBAN SZOKÁSSÁ VÁLT AZOKAT FELDÍSZÍTENI, MINDENÍÉLE POMPÁS ÉKESSÉGEKKEL MEGRAKNI. NAGYOBB LENDÜLET KÜLÖNÖSEN AKKOR MUTAT­KOZOTT EZ ÜGYBEN, MIDŐN VADBŐRÖK HELYETT DISZNÓBŐRT KEZDTEK HASZNÁLNI. EZEK AZOK A CSODÁLATRAMÉLTÓ, RITKA UTOLÉRHETLEN SAJTOLT DISZNÓBŐRKÖTÉSEK, MELYEKET UJABB IDŐBEN UTÁNOZNI IS MEGKISÉRLETTÉK, DE A MELY UTÁNZATOK CSAK ALIG MEGKÖZELÍTŐ, NAGYON GYARLÓ KIVITELBEN SIKERÜLTEK. A RENDES KÖNYVNYOMÁS FELTALÁLÁSA ELŐTT, A KÖNYVTÁRAK RENDKÍVÜL, MESÉS NAGYSÁGÚ PÉNZÖSSZEGBE KERÜLTEK. IGY TUDJUK, HOGY MÁTYÁS KIRÁLY (1458-90) ÉVENKINT 33,000 ARANYAT FORDÍTOTT KÖNYVEK BESZERZÉSÉRE, MELY KÖNYVEK KÖZÜL EGYNÉMELYIK SZÁZ, ÖTSZÁZ, SŐT EZER ARANY ÉRTÉKRE IS FELRÚGOTT. *) VOL­TAK AZ AKKORI IDŐBEN KÖNYVEK, MELYEK EGY MAGUKBAN IS EGÉSZ VAGYONT, EGY URADALMAT KÉPVISELTEK. KLEMEN HENRIK »BESCHREIBENDE KATALOG DES BIBLIOGRAPHISCHEN MUSEUM'S« * Megjegyzendő, bogy az akkori időben a pénz­nek jóval nagyobb értéke volt, mint jelenleg. Igy pl. 2 drb aranyért a legszebb ökröt meg lehetett VCIIDÍ. Szerző. (DREZDA 1884.) CZIMÜ MŰVÉBEN EMLÍT EGY ESETET, A MELY SZERINT 1130-BAN EGY IROTT BIBLIÁT EGY EGÉSZ FALU ÁRÁN VETT MEG EGY BIZONYOS ŐRGRÓF. A KÖNYVEK EGÉSZ F TŐKÉT KÉPVISELTEK, A MIÉRT IS GONDOS ŐRZÉSBEN RÉSZESÜLTEK ÉS BIZTONSÁG KEDVEÉRT LÁNCZHOZ ERŐSÍTETTÉK, SŐT MÉG ZÁRRAL IS ELLÁTTÁK ; A KÖNYVEK EGYES NAGYOBB KIKÖLCSÖNZÖTT PÉNZÖSSZEGEKNÉL ZÁ­LOGKÉP IS SZEREPELTEK, E RENDKÍVÜL MAGAS ÁRAKNAK TULAJDONITHATÓ PL. AZ, HOGY MÁR A XII. SZÁZADBAN NÉMI NYOMAI MUTATKOZTAK A KÖNYVKERESKEDÉSNEK. HA MINDJÁRT KEZ­DETBEN CSAK AZ EGYES PERGAMENTKÉZIRATOK ELÁRUSITÁSÁRA VONATKOZOTT IS AZ, MÉGIS E KEZDETLEGES ÜZÉRKEDÉSBŐL BONTAKOZOTT KI KÉSŐBB A VAIÓDI KÖNYVKERESKEDÉS. EZ IDŐBEN T. I. XV. SZÁZAD ELSŐ FELÉRE ESIK A KÖNYVNYOMÁS FELTALÁLÁSA IS, MELY KÖRÜL­MÉNY A SZELLEMI FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSÁBAN MEGBECSÜLHETLEN KINCS GYANÁNT TEKINTENDŐ. EDDIG, — JÓLLEHET A RONGY-PAPIR - KÉSZÍTÉS MÓDJA MÁR A XIII. SZÁZADBAN ISMERETES VOLT, — A TUDOMÁNY-MÜVELÉS TERÉN NEM NAGY HALADÁS MUTATKOZOTT. CSAK MOST, MI­UTÁN MÁR A KÖNYVNYOMÁS IS FELTALÁLTATOTT, VÁLT LEHETSÉGESSÉ A TUDOMÁNYOKNAK MINÉL GYORSABB ÉS NAGYOBB KITERJEDÉST ADNI, FŐLEG, MIDŐN GUTTENBERG A BETŰK ÉRCZ­VEGYITÓKÉT ES A NYOMÁSRA SZÜKSÉGES FESTÉKET IS FELTALÁLTA. A KÖNYVNYOMÁSSAL EGYIDEJŰLEG A KÖNYVEK FORMÁI VAGYIS A KÖTÉS IS FEJLŐDÉSNEK INDULT, S RÖVID IDŐ ALATT JELENTÉKENY TÖKÉLYRE EMEL­KEDETT. EBBŐL AZ IDŐBŐL BÍRUNK EGYES PÉL­DÁNYOKAT, MELYEK VALÓBAN BEVÉGZETT MŰ­REMEKEKNEK MONDHATÓK, ÖRÖK HIRDETŐI EZEK AZ AKKOR FÖLLENDÜLT KÖNYVKÖTŐ-IPARNAK, ME­LYEK MELLETT MESSZI ELMARADNAK KORUNK DISZES, MODERN ÍZLÉSSEL KIÁLLÍTOTT KÖNYV­PÉLDÁNYAI. E HELYÜTT CSAK AZ ANNYIRA HÍRESSÉ VÁLT CORVIN-CODEXEKRE AKAROK UTALNI. A LEGTÖBB MUNKA BECSÉT ÉKES FESTMÉNYEK ÉS DRÁGA KÖTÉS EMELTÉK. TÖBBNEK TÁBLÁJA E CODEXEK KÖZÖL VALÓDI ARANY, EZÜST, ILLATOS CZÉDRUSFA VAGY PEDIG BÁRSONYBÓL KÉSZÜLT, MEGRAKVA DÚSAN MŰVÉSZI ARABESZKEKKEL, FA­RAGVÁNYOKKAL, ELLÁTVA ARANY LÁNCZOS KAP­CSOKKAL ÉS DRÁGAKÖVEKKEL. NEM EGY MŰVÉSZ FESTŐ FÁRADOZOTT E KÖNYVEKEN, MELYEKNEK KÜLBECSÖK UGY, MINT BÉLTARTALMUK MEG­BECSÜLHETLEN ÉRTÉKET KÉPVISELTEK. A ATTAVANTI HÍRNEVES FLORENCZI FESTŐ AZ EGYIK MISEKÖNYV HÁRTYÁJÁRA FESTETT MŰVÉSZI KÉPEIN ÖT ÉVEN ÁT DOLGOZOTT. A MINIATŰR FESTÉSZET E KORBAN JUTOTT A TÖKÉLY LEGFŐBB FOKÁRA, A SZÖVEG KERETE ÉS SZÍNES KEZDŐI BÁMULATOS MŰVÉ­SZETTEL KÉSZÜLTEK. HA VALÓBAN MŰREMEKET AKARUNK LÁTNI, UGY CSAK A XV. ÉS XVI. SZÁZAD PÉLDÁNYAIT KELL MEGTEKINTENÜNK, HOGY AZONNAL FELISMERJÜK AZ ÓRIÁSI KÜLÖNB­SÉGET A RÉGI ÉS A MODERN KÖNYVEK KÖZÖTT. FRANCZIA ÉS ANGOLORSZÁG VOLTAK AZ ELSŐK, HOL A KÖNYVEKET MÁR BEKÖTVE BOCSÁJTOTTÁK KERESKEDÉSBE, MIG NÉMETORSZÁG CSAK IGEN KÉSŐN CSATLAKOZOTT. NÁLUNK MAGYARORSZÁGON, DE NÉMETORSZÁGBAN IS MÉG A HARMINCZAS ÉVEKBEN IS A TUDOMÁNYOS MUNKÁKAT CSAK NYERS ÁLLAPOTBAN LEHETETT VÁSÁROLNI, VAGYIS KÖTETLENÜL ÉS MINDEN FŰZÉS NÉLKÜL UGY, A HOGY AZ IVEK A SAJTÓ ALÓL KIKERÜLTEK. MOST MÁR EZ IS MEGSZŰNT, A SAJTÓ MUTATVÁNY OK IS HASONLITLANUL TETSZETŐSB FORMÁBAN JELEN­NEK MEG. EZ UJABB KELETŰ KÖNYVFORMÁK SEM MENTEK JA SZÉLSŐSÉGEKTŐL. TALÁLKOZUNK TÖBB CURIOSUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom