Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-22 / 76.szám

bökozüséggel megalapított primási árva házban negyven árva leányt fognak ne­velni, kiket a főegyházmegye területé­ről maga a herezegprimás vesz föl. A kész épületet körülbelül fél év múlva fogják átadni legmagasztosabb rendel­tetésének. — Katonaságunk pénteken délben érkezett haza a fáradságos őszi hadi­gyakori átokról. — Járványos bajok. Unyou vörheny, Uri-Sáp-pusztán pedig kanyaró ural­kodik. — Szerencsétlenül járt Csákvári Károly esős, kinek fegyvere épen akkor sült el, nidőn kezével a csőre tá­maszkodott. A csősz súlyos sérüléseket szenvedett. — Az aióprés. Az ujonan szervezett pénzügyigazratóságok valóságos irtóhá­borút intézek az adózó polgárság ellen. A budapesvidéki pénzügyigazgatóság egyik pénzüyi tanácsosa, a ki Pest-Pilis­Solt-Kis-Kni- és Esztergommegye terü­letén az egenes adók és más kincstári tartozások óhajtásánál a mindenható hatalmával nm felruházva, legközelebb rendeletet itézett az emiitett vármegyék összes közsgeihez és a városi elöljá­rókhoz, a relyben elrendelte, hogy az Összes kincsíri követelésekre a zálogolás megejtessék ugy, hogy minden hátra­lékos ellen iz árverés szeptember 17— 22-dike köztt szigorúan megtartassék. A megyeszee általános rémületet keltő pénzügyigazatósági rendelet egyidejűleg mindazon Irgyakra, melyek az első árverésen edhatók nem voltak, a má­sodik árven helyét és idejét is kitűzi mind a kétiázötvenhat községre szep­tember hó 3. és 30-dik napjaira, azzal a kijentésse hogy az összes községek és városok 61 járói kötelesek az ela­dandó tárgyiat a árverés színhelyére szállíttatni ? ott minden személyválo­gatás nélkí az árverést a lefoglalt tárgyakra, emélyes feleiősség terhe mellett megrtani. A pénzügyigatóság­nak ezen mdelete folytán tehát az emiitett megíkbeu szeptember 28. és 30-áu valósíbs népvándorlás lesz, mert az Ítélettel íjtott kétszázötvenkat köz­ségben ezreié megy azok száma, a kik ezidőszeriut .rtozásukat nem voltak ké­pesek lefizeti. A pénzügyigazgatóság­nak ezen renclete, mely kétszázötvenhat község adóz polgáraínak lételét és megélhetését fenyegeti, valóságos tör­vénysértés, o/an, a minőhöz hasonlót alig képzelne az ember. Az 1883. évi 43. tcz. 68. §-nak a) pontja világosan rendeli, hogy az árverést a községek elöljárói tűzik ki; ugyanezen törvény b) pontja szerint, a 100 frton felül adózók ellen pedig a járási szolgabirák vannak kötelezve és jogosítva az árverés kitűzésére. Az árverési határidőket a községek elöljárói és járási szolgabirák, az idézett törvény 67. §. szerint akkép tűzhetik ki, hogy a foglalást követő 15 napi határidő lejárata után 30 napi időközt meg ne haladjon, de a határnap legalább 8 nappal előre köröztessék. A törvény tehát az árverés határide­jének megállapítását, kizárólag a köz­ségek és városok elöljáróira és a járási szolgabirákra ruházta. Semmi esetre sincs tehát a pénzügy igazgatóságoknak törvényes joguk meghatározni, hogy az adózó polgárság vagyona ezen vagy azon a napon elkótyavetyél tessék. A törvényhozó testület humánusan intéz­kedett akkor, midőn az árverezés ki­tűzését, az árverés napjának a megha­tározását a községek elöljáróságára bízta és pedig ugy, hogy a foglalás után 15 nap lejártával 30 napi időközt meg nem haladó, tehát 30 napi időre tűzheti ki az árverést, vagyis a fogla­lástól a 45-ik napra. A rémületet keltő 4653—XIV. 1889. sz'. budapest-vidéki pénzügyigazgatósági rendelet, nemcsak az elöljáróságokat fosztotta meg törvé­nyes joguktól, hanem a polgárság ezreit akarja törvényadta joguktól megfosz­tani, az által, hogy a törvényes 45 napi határidő helyett 11—13 nap alatt rendeli őket árvereltetni. Esztergom­megyében el vannak határozva, hogy a törvénytelen rendeletet egyszerűen félre teszik és lépéseket tesznek a községek elöljárói, hogy a megye főispánja az 1889. évi 28 tcz. 22. §. alapján a pénzügyminiszternél tegyen lépéseket, ezen a megye polgárságának lételét, vagyonát veszélyeztető pénzügyigazga­tósági rendelet megszüntetése iránt. — Gyermekgyilkosság vádjával volt terhelve Pereszlényi Eszter esztergomi cselédleány, a ki legutóbb Palásthy Pál püspök házában szolgált. Jelen­tettük annak idején, hogy a szerencsét­len fiatal leányt cserben hagyta kedvese, a ki házassági ígéretekkel kecsegtette s a megcsalt leány erre kétségbeesé­sében nemcsak magzatát ölte meg, de öngyilkossági szándékból leugrott a ház meredek kert faláról. Sokáig gyógyult, mig végre a kórházból a vizsgáló biró elé került. A királyi tábla az első al­kalommal hozott ítéletet azon megoko­lással oldotta fet, hogy Pereszlényi Eszter elmebeli állapotát nem figyelték meg elegendőképen ítélethozatal előtt. A megújított tárgyalás folyamán a tör­vényszéki orvos mindenekelőtt a sze­rencsétlen hajadon elmebeli állapotára vonatkozó szakértői véleményét referálta s Pereszlényi Esztert teljesen beszá­mítható állapotúnak nyilatkoztatta. Az újból megidézett tanuk felolvasott val­lomásai változatlanul maradtak. A ko­máromi kir. törvényszék erre Sárközy Zsigmond elnöklete, Polyák Gr. és Kon­kolyi B. itélőbirák alatt Kail Gusztáv alügyész indítványa s Bátor Mór vé­delme után Pereszlényi Esztert, mint első izben, ugy most is a btk. 284. §-ába ütköző gyermekölés bűntettében bűnösnek mondta ki s őt egy évi bör­tönre Ítélte, hét havi fogságát kitöl­töttnek vévéu. Ugy az alügyész, mint a védő fölletbezést jelent etettek. — Esztergomi Statistika a »nagy­marosa szőlőről. Az élelmes »nagy­marosiak, « a kiket teljesen megevett a phylloxéra ez időszerint naponkint hatszáz egész ezer kosár szőlőt szállí­tanak városunkból Nagymarosra s onnan adogatják el, mindenesetre tisztességes nyereséggel esztergomi szőlőnket »nagy­marosi szőlő« czim alatt. Ez a jöve­ddel mező plágium csak a mi élheíetlen­sógünk bizonyítványa. Gazdasági egye­sületünk megmenthetné szőlőinket a nagymarosi phylloxéráktól is, Mert csakugyan ránkférne az a jövedelem, melyet a nagymarosi svábok zsebelnek el tőlünk. — Vidéki muzeumok. Ujabb idők­ben körülbelül egy emberöltő óta sok helyütt keletkezett uj vidéki muzem írja Pulszky Ferencz a magyarországi muzeumok és könyvtárak főfelügyelője. Valamely nevezetesebb lelet, vagy vala­mely lelkes búvár kezdeményezése, vala­mely gyűjtőnek hagyatéka a vidék figyel­mét vonta magára s elégséges volt arra, hogy egy uj gyűjtemény alapja veftos­sék meg, mely kezdetben a közönség édekeltsége és adakozása által igen szé­pen megindult s mint a tudományos­ságnak egy látványos eszköze szép re­ményekkel kecsegtetett. Sokszor a tör­vényhatóság is felkarolta s a megye­vagy városházában talált számára helyet és n központi intézetek, melyeknek ér­dekében állana, hogy a nevezetesebb leletek bennök összpontosittassanak, nagy előzékenységgel mozdították elő ezen gyűjteményeket, metyelc akadályoz­zák, hogy a tárgyak elkallódjanak s a tudományos kutatásokat mindenesetre fejlesztik. A tapasztalás azonban azt mutatja, hogy csak azon gyűjtemények­nek van jövőjük, melyek valamely tan­intézettel kapcsolatban állanak, mert ottan mégis akad egyik-másik tanár, a ki iráutnk érdeklődik. Ott ellenben, a hol a hatóság vette azokat ótalma alá, többnyire meddők maradnak, sőt elkal­lódás veszélyének is ki vaunak téve. Addig, mig a főispán, vagy valamely buzgó megyei tekintély érdeklődik irán­tuk és képes egy múzeumi és törtéuelmi vidéki társulatnak életet adni, az intézet virágzásnak indul kevés év múlva, de a kezdeményezőknek eltűntével egyideig vesztegel, azuián cskhamar feledésbe megyén. Ipolyi Arnold a nagy tudományú püspök értékes mü-gyüjteményót Nagy­Váradnak hagyományozta; de mind a mellett, hogy ez egy nemzeti keresztény múzeum magvát képezhetné, sem a mos­tani püspök, sem a város nem tudtak ezen kincs számára helyet találni, holott Ormos Zsigmond temesi volt főispán képes volt a dél magyarországi múzeum­nak, mely különösen neki köszönheti létezését, itlŐ épületet emelni; Kassán; pedig a hol felsőmagyarországi múzeum meggazdagodott Henszlmann Imrének nevezetes műgyüjtemónye által is, Bubics püspök kezdeményezése mellett szintén muzeumot építeni szándékoznak, más részről Székes-Fohórvártt az értékes római régiségek, me!) r ek itt a megyei intelli­genczia egy részének áldozatkészsége által összegyűltek, a megyeházból jó­formán kiszorittattak s a közönségre nézve hozzáférhetetlenekké váltak. Még inkább sajnáljuk a székely muzeumot, Sepsi-Szent-Györgyön. Özvegy Csereinó alapította azt: az ő áldozatkészségének ós fáradozásának köszönheti létét; a megye vette ótalma alá; a gróf Mikó áltsl alapított gimnáziumban találta, habár szegényes, de mégis oly elhelye­zését, mely tanulmányozását lehetségessé tette. Most azonban, mikor két maga­sabb osztálylyal gazdagodott a tanoda,, a múzeumnak nincs többé helye az épületben s a megyei közönség azt tartja, hogy a múzeum tárgyait be kell ládákba göngyölni s a megye-házában letenni, mert helyet számukra terem­teni nem képes! Reméljük, hogy a szé­kely értelmiség nem fogja ezt meg­engedni s gondoskodik arról, hogy a székely múzeum el ne temettessék.« — Csodálatos, hogy a kinünő memóriájá­ról hires főigazgató, midőn a vidéki nevezetesebb muzeumokat felsorolja, a i a prímásét teljesen mellőzi. Hivatásunk teszi kötelességgé, hogy ezt konstatáljuk és nyilvántartsuk. A primási múzeum, mely már annyi külföldi hires tudóst vonzott Esztergomba, elvégre is van olyan nevezetes, mint akármelyik jobb nevü magyar vidéki múzeum, melyről Pulszky Ferencz közleménye megemlé­kezik s igy igenis megérdemelte volna a főigazgató méltánylatát. - Vidéki előfizetőink részére Ko­fa ts Albert butorraktárának árjegyzé­két mellékeljük lapunk mai számához. Dr. KŐRÖS V LÁSZLÓ. HIRDETÉSEK Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX t. cz. 102 §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a vámos­mikolai kir. jbiróság 4158 számú vég­zése által Boszner Mária és társai végrehajtatok javára Nagy Antal elleu 80 frt tőke, s eddig összesen 13 frt 80 kr perköltség követelés erejéig el­rendelt kielégítési végrehajtás alkalmá­val bíróilag fel ül foglalt és 388 írtra becsült szobabútorok stbből álló ingó­ságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 3198. számú ki­küldést rendelő végzés folytán a hely­színén, vagyis Ipoly-Pásztóu alperes lakásán leendő eszközlésére 1889-ík év szept hó 23-ik napjának d.'e. 9 óráj i határidőül kitüzetik ós ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingó­ságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz ki­fizetendő. Kelt Vámos-Mikolán, 1889. évi szep­tember hó 12. napján. Ifj. HORTHY GÁBOR, kir. bir. végrehajtó. Leitgeb János füszerkereskEdő Esz tergomban ajánlja Chokoládé Caeao-por és czu­kor kák dus raktárát Kluge János és Tsa prágai gyárából. M « egy présház szőllővel, azonkívül c . 2 szőIlő és különféle nagyságú . jó karban lévő boredények igen jutányos áron. Bővebb értesítést 1 ád a tulajdonos * ' Milánovits Antal, Esztergomban, c T? Jé tanács •í i aranyat ér! E szavak igazságát külö­nösen betegségi esetekben lehet megis­merni és ez okból jönnek Richter kiadó intézetéhez a legszívélyesebb köszönő­íratok „A betegbarát" czimű, rajzokkal ellátott kis könyv elküldéseért. Mint a szerencsésen meggyógyultak hozzá­nyomtatott értesítései bizonyítják, a benne foglalt tanácsok követése által még oly betegek is gyógyulást nyertek, a Mk már minden reményt feladtak. E könyv, melyben húszéves tapasztalat eredményei vannak letéve megérdemli a legkomolyabb figyelembevételt minden beteg részéről, bármi bajban is sven­vedjen. Ki e becses könyvet megszerezni óhajtja az írja egyszerűen egy levelező lapra®magyar nyelven ,.Egy*beteg­barátot" és pontos czimét s czímezze a levelező lapot Richter kiadó-intézetébe ien. A megküldés ingyen történik. SAJÁTSÁGOKKAL, A MELYEK ÖNKÉNY TELÉN IS LEKÖTIK FIGYELRÜNKET, IGY PÉLDÁUL LÁTUNK GÖMBÖLYŰ ALAK KÖNYVEKET KERÉK FORMÁVAL, MINT A MILYENA, KIRÁLYI KÖNYVTÁRBAN ŐRZÖTT KORÁN IS; LÁTHLTUNK ÓRIÁS NAGYSÁGÚ FOLIÁN­SOKAT, VALAMIN; RENDKÍVÜL KICSINYT IS. AZ ELSŐKHÖZ SZÁMITEM A NAGY PÁLMA-MÜVET SPIX ÉS MARTIUSTD, AZ UTÓBBIAKHOZ — DANTE ÉS TASSONAK ISRRERETES MINIATŰR KIADÁSAIN KIVÜL, — A KARLIRUHEBAN MEGJELENT MINIA­TŰR ALMANACHOT, MELYNEK MAGASSÁGA 16 MILIMÉTER, SZÉLESÉGE 7 MIIIMÉTER, A MELY­BŐL ÉPPEN 56,000 PÉLDÁNY A NEVEZETT PÁLMA­MÜNEK CSAK EGY KÖTETÉT TÖLTENÉ KI. NEM SAJÁTSÁGCS-E MÉG AZ IS — ÉS EZ TALÁN A LEGSAJÁTSÁGOSABB, — HOGY MANAPSÁG a KÖTÉS SOKSZOR NAGYOBB BECSŰ, TÖBBET ÉR, MINT MAGA A — MŰ? ES UEM SAJÁTSÁGOS-E MÉG INKÁBB AZ. HOGY ÉN E RÖVID ÉRTEKEZÉST ÉPPEN EGY ILYEN KÉRDÉSSEL FEJEZTEM BE ? J PROMETHEUS. •— Az ellopott REÁLISKOLAI ÉRMEK KÖZÜL HÁROM DRB. — KÖZTÜK A LEGÉRTÉ­KESEBBIK IS — FREUND I. KEREPESI UTI ZÁLOGGYÜJTŐNÉL VANNAK ELZÁLOGOSÍTVA, A MIRŐL A FŐVÁROSI RENDŐRSÉG KAPITÁNYSÁGUN­KAT ÉRTESITI. Az ÉRMEKET SZEPT. 10-ÉN EGY 24 ÉVESNEK LÁTSZÓ BARNA URIASAN I)LTÖZÖTT FIATAL EMBER ZÁLOGOSÍTOTTA EL AGY VASTAG SZEMŰ EZÜST ÓRALÁUCZCZAL AAT FORIUTÉRT. A ELSŐ NYOMOK TEHÁT MÁR MEGVANNAK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom