Esztergom és Vidéke, 1889
1889-09-19 / 75.szám
sulik- társadalmi életében igen szép belvet vivott ki magának:. Hálás éljenekkel fogadta a közönség a tevékenység statisztikáját, mire Toldy az egyesület hivatásáról tartott rövid felolvasást. A választmány Brntsy János egyesületi elnököt csinos albummal lepte meg, melyben az egyesület mostani tisztviselőinek arczképgyüjteménye látható. Az igen sikerült fölvételek Kádas Károly műterméből valók s az ízléses boritó Kiszlingsteiu Sándor könyvkötészetéből. A mint az ünnepségek véget értek, a közönség a fényképcsoportokat szemlélte meg. Azután Jónás Pali nótái mellett tánczra perdült a fiatalság s járta fáradatlanul. Az egyesületi ünnepségen ugy a kereskedő, mint az iparosvilág igen díszesen volt képviselve. A siker tökéletességéből csak azok hiányoztak, a kik a felekezeti súrlódások miatt egyelőre visszavonultak. Pedig a tizenöt éves jubileum kedvező alkalom lett volna az egész esztergomi kereskedőifjúság ogyesitésére, a lobogóra irt arany jelszavak egyesült erőkkel való keresztül vitelére. Kisdedeink pusztulása. Budapest, szept. 18. (Dr. F. Gy.) Az országos kisdeduevelési kiállításban vau egy sarok, a mely színesre rajzolt térképekkel van beragasztva. Magyarországnak térképei azok, a melyeken a megyék hol világosabb, hol sötétebb szinüek, a szerint, a mint bennük a kisdedeknek halálozása kisebb vagy pedig nagyobb. Közelről nézve leöl vashaljuk róluk, hogy akárhány megyéuk van, a hol száz halolt közül több, mint hatvan a kisded, s a bol száz születésre ötven gyermek halál esik. De még sokkal tanulságosabb képet nyerünk, ha e térképeket néhány lépésnyi távolságból nézzük, mert akkor az egyes megyék határai elmosódnak szemünk előtt, s csak egész Magyarország képét látjuk. Ily módon ama szomorú benyomást szerezzük, hogy Magyarország szive a legsötétebb szint mutatja, hogy a Duna és Tisza között, a Tisza-Maros szögben és a Duna mindkét partján legnagyobb a kisdedeknek pusztulása. Mi az oka e jelenségnek, bogy épen az országot fönt;inó legmagyarabb vidéken hal el a legtöbb gyermek ? Weszolovszky már rég fölhívta a nemzet figyelmét arra, hogy a legáldottabb busz magyar megyében, a melynek lakossága 45 százaléka az ország népességének, a meghalt gyermekek száma 52 százalékát teszi ki az országban összesen elhunyt gyermekeknek ! Csecsemőhalandóságunk a mult évtizedben 9, gyermekhalandóságunk pedig 5 százalékkal volt rosszabb, mint átlag egész Európában. Nem, ezt nem lehet nyugodtan tűrni, hogy hazánkban évenként több mint negyed millió gyermek pusztul el 625,000 születéssel szemben, tehát a gyermekhalandóság 40 százalék ! S ha eme halandóságnak az okát keressük, akkor alig találjuk meg a hivatalos kimutatásokban. Hogy a difteritis, a skarlát és egyéb ragadós betegségek sok kisdedet ölnek meg, az ott van a hivatalos számok között — ide a hivatalból kimutatott pár ezer ragadós bajban elhalt gyermekek száma csekélység az 7± millióhoz képest, pedig ennyi gyermek hal el évről-évre hazánkban ! Tehát nem marad más hátra, mint hogy magyarázatul az orvosok tapasztalatát hallgatjuk meg, a kik egybehangzóan azt mondják, hogy a népnek jóléte nincs olyau nagy befolyással a kisdedek halálozására — hiszen épen a leggazdagabb megyékben hal meg a legtöbb gyermek ! — mint a nem czólszerü és a gondatlan kisdedápolás. S itt van a dolog bibéje. Valljuk be őszintén, hogy a magyar nép jobban törődik a szarvasmarhájával, mint a gyermekével, amannak ha baja van, rögtön hivatja az állatorvost, — másrészt pedig hivatalosan van konstatálva, hogy körübelül 100,000, gyermek halt el, a nélkül, hogy orvos gyógyította volna. Szinte komikus, hogy a paraszt haldokló gyermekéhez igen gyakran csak azért hivat orvost és irat vele reczeptet, hogy ez a halottkémnek fölmutathassa, és ne fizessen bírságot a törvény értelmében, a mely mindenkit kötelez a beteg gyermek orvosi kezeltetésére. A gyomornak és a bélnak bajai visznek legtöbb kisdedet a halálba, mert a szülők minden válogatás nélkül etetik a zsenge gyermekeket olyan ételekkel, a melyek nem nekik valók. Burgonyával, kásával, kenyérrel tömik meg gyenge gyomrukat, s hogy az etetési idő közben ne kiabáljanak, rongyba kötve dugják szájukba ezeket. Szóljak-e még más okokról, a melyek a kisdedek élete ellen törnek ? A lúltömött, piszkos lakások, a nyirkos padló, a bűzös levegő nemcsak a ragadós betegségeknek legjobb terjesztői, de egyszersmind a tüdőbajoknak, A görvélyeknek okozói. Télen a hóban, nyáron a pocsolyában fetreng a gyermek teljesen magára hagyatva, s akárhány eset fordul elő, hogy gyermekeket, éget meg a kemencze tüze, a száraz malom öszszetör, sőt disznók szertetépnek 1 Mindezeken a bajokon nem segít a törvénynek száraz betűje, pedig a mi közegészségi törvényeink kitűnőek, de 10 év óta vajmi kevés eredménynyel vannak. Mert ily hasznos intencziók elérésére olyan közegek kellenek, a hol a törvény megtartását ellenőrzik, és oly nép, a mely azokat megcselekszi. Hogy pedig ez megtörténjék csak egy mód van, s ez a népet nevelni. Minél szélesebb körben elterjeszteni a helyes kisdedápolásnak szabályait, megtanitani a népet arra, a mi a gyermekeknek javára válik s elszoktatni a babonáktól, kuruzslástól, szóval mind azoktól, a melyek a kisdedeknek kárára vannak. S az sem a legutolsó föladat, fölébreszteni a szülői szeretetet ott, a hol az meglazult, s beoltani a népbe a tudatot, hogy a családnak legértékesebb kincse a gyermek, a kit gondozni és megóvni minden bajtól a szülőkuek szent kötelessége. Ezer módja van az e czélokért való küzdelemnek. Hírlapok, röpiratok, könyvek kitűnő eszközök, de a legjobbak mégis azok, a melyek direkt szemléltetés és tanítás által hatnak a népre. E végett rendeztük az országos kisdednevelési kiállítást, a hol csillogó, mulattató, keretben megvannak erdetibon a kisdedápolásnak minden eszközei és módjai, a hol játszva lehet megtanulni a zsenge kom gyermekek nevelésének minden csínját-bínját. S ezt a hatást most még előadásokkal is fokozzuk, erre hivatott szakemberek minden oldalról megvilágítják a kisdedeknek életét, egészségét és nevelését, bogy pedig az egésznek maradandó haszna is legyen, azért e föl olvasások olcsó füzetkék alakjában fognak megjelenni. Az első már meg is van Dr. Bókai Jánostól: »A kisded ápolása az első életévben.« Ara 5 krajczár. A kiállításnak máris nagy haszna mutatkozik egy másik irányban. Kisdedeinknek nyomorult állapota napirendre került, s nemcsak a közvélemény foglalkozik vele, de intéző köreink is behatóan tanulmányozzák, a mi sok szép reményre jogosít föl a közel jövőben. Gróf Teleki belügyminiszter nagy gonddal nézte át a kiállítást. S az ott tett megjegyzései annak a következtetésére jogosítanak föl, hogy ő' nemcsak szivén viseli a kisdedek sorsát, de neun sokára hathatós eszközökkel lép sorompóba a gyermekek érdekében. Bizony, bizony már itt is az ideje, hogy hazafias keresgések helyett komolyan cselekedjünk a kisdeink életének, egészségének, nevelésének javára. A NOKROL A NŐKNEK. A FIATAL ÖZVEGYEK OLYANOK, MINT BIZONYOS SZELLEMES EMBE EK MÉLY GONDOLATAI. OLYANOK ELSŐ TEKINTETRE, MINTHA EREDETIEK VOLNÁNAK ÉS CSAK AZUTÁN JUT AZ ESZÜNKBE, HOGY — MÁSÉI VOLTAK. * A SZERELEM OLYAN KEHELY, MELYBŐL ÉLETET, HALÁLT ÉS HALHATATLANSÁGOT LEHET INNI. * MAGA A SZERETŐ NŐ SZOKTA ELÁRULNI AZT A LEGRÖVIDEBB UTAT, MELY SZIVÉHEZ VEZET. * AZ ASSZONYOK MEGKÉRDEZIK UGYAN A TÜKRÖT VÁJJON SZÉPEK-E MÉG; DE AZÉRT A FELELETET MÉGIS MINDIG CSAK MAGUK SZOKTÁK MEGADNI. * NEM SZERETIK A NŐK, HA ÉLÉNKEN EMLÉKEZÜNK SZÜLETÉSÜK ÉVÉRE, DE NAGYON MEGNEHEZTELNEK, HA MEGFELEDKEZÜNK SZÜLETÉSNAPJUKRÓL. * A KIT MEG NEM TÁNTORÍT AZ ARANY és GYÉMÁNT RAGYOGÁSA, AZ SOKSZOR ELSZÉDÜL EGY RÓZSA ILLATÁTÓL. * A KINEK HERVADT VIRÁGAI VANNAK, ANNAK VANNAK HERVADATLAN EMLÉKEI IS. * AZ ÖRDÖGNEK NAPJAINKBAN MÁR NAGYON FINOM MŰVELTSÉGE VAN. AZ IGAZI ANGYALOK AZONBAN MÉG MINDIG VÁLTOZATLANOK MARADTAK. HÍREK. — A király előtt. Esztergom hódolatáról lapunk ólén emlékezünk meg, hol egyúttal 0 Felsége nagy jelentőségű nyilatkozatát is közöljük a magyar közigazgatás rendezéséről. Itt, a napiesemények rovatában, ki kell egészítenünk jelentésünket a koronás király azon kegyes szavaival, melyeket^a küldöttség egyes tagjaihoz intézett. 0 Felsége a bemutató főispánt, gróf Majláth Györgyöt nyájas szavakkal, tüntette ki. Dr. Helcz Antaltól a kaszárnya ügyéről KULTURNÉPE IGEN KORÁN MÉG CZÉLSZERÜBH ANYAGOT GYÁRTOTT, MINT VOLT A FAHÁNCS. A PAPYRUSCSERJE (PAPYRUS ANTIQUORUM VAGY CYPERUS PAPYRUS) SZÁRÁNAK VÉKONY ROSTJAIBÓL A FINOMABB ÍRÁSRA IS EGÉSZEN ALKALMASNAK BIZONYULT PAPIROST TUDTAK KÉSZÍTENI. SICILIÁBAN MÁIG IS GYÁRTANAK ILYFÉLE PAPIROST. ILYEN PAPYRUSTEKERCSEKBŐL TÖBB JÓL MEGŐRZÖTT PÉLDÁNY ŐRIZTETIK AZ EGYES MUZEUMOKBAN FENNENHIRDETVE E RÉG LEJÁRT IDŐK EGYKORI MŰVÉSZETÉT, A MŰREMEK IRÁNT VALÓ KÜLÖNÖS HAJLAMÁT ÉS ELŐSZERETETÉT. KISÁZSIÁBAN ÉS GÖRÖGORSZÁGBAN, A HOL A PAPYRUSCSERJE NEM TENYÉSZIK, ISMÉT MÁS ANYAGOT HASZNÁLTAK, MINTHOGY A PAPYRUSCSERJÉNEK AEGYPTOMBÓL VALÓ KIVITELE AZ AEGYPTOMIAK RÉSZÉRŐL MERŐEN ÖNZŐ SZÁMÍTÁSBÓL, TISZTÁN PISZKOS ÉRDEKBŐL BE LŐN TILTVA. GÖRÖGORSZÁGBAN TEHÁT, A HOL A BAROMTENYÉSZTÉS KÉPEZTE A LAKOSOK FOGLALKOZÁSÁT, AZ ÁLLATOK BŐRE TETTE UGYANAZON SZOLGÁLATOT, MIT AEGYPTOMBAN A PAPYRUS. KEZDETBEN CSAK NYERS ÁLLAPOTBAN, MINDEN FELDOLGOZÁS NÉLKÜL HASZNÁLTÁK, SŐT MIKÉNT AZT MONTFAUCON ÁLTAL FELFEDEZETT PENTATEUCHUS BIZONYÍTJA, — MÉG A SZŐRT SEM TÁVOLÍTOTTÁK EL A BŐR TÚLSÓ OLDALÁRÓL. PERGAMOSBAN AZONBAN CSAKHAMAR FINOMÍTANI KEZDTÉK AZ ÍRÁSRA SZÁNT BŐRÖKET ÉS GONDOS FELDOLGOZÁSBAN RÉSZESÍTETTÉK, A HONNAN VÉGRE E BŐRÖKET JELLEMZŐ ELNEVEZÉS A »PERGAMENT» SZÓ IS SZÁRMAZOTT. AZ INDÍTÓ OK A PAPYRUSNAK FENJELZETT KÖRÜLBELÜL 150. ÉVBEN KR. E. MEGSZŰNT KIVITEL TITALNTÁRA VONATKOZÓLAG, — IGEN JELLEMZŐ FÉNYT DÉRIT AZ AKKORI IDŐK VISZONYAIRA. AZ AEGYPTOMI KIRÁLY UGYANIS PTOLÖMÁUS VI. AMA FÉLTÉKENY GYANÚPERREL ÉLT, HOGY AZ ASSYRIAI EUMENUS II. KIRÁLY NAGYOBB, SZEBB ÉS RENDEZETTEBB KÖNYVTÁRRA VÁGYIK, MINT A MILYEN AZ ÖVÉ. EMENESNEK EBBELI TÖREKVÉSÉT PTOLOMÁUS AKKÉP VÉLE MEGAKADÁLYOZTATNI, HOGY MEGVONTA TŐLE AZ ANYAGOT EGYSZER ÉS MINDENKORRA ÚTJÁT VÁGANDÓ A TOVÁBBI HIU KÍSÉRLETEKNEK. A SZÜKSÉG AZONBAN A LEGJOBB MESTER; EZ TALÁLÉKONY NYÁ ÉS LELEMÉNYESSÉ TESZI AZ EMBERI ÉSZT: AZ ASSYRIAIAK ÁLLATOK BŐRÉT VETTÉK IGÉNYBE S IGY EZ UJ FELFÖDÖZÉS UTJÁN POMPÁS IRÓANYAGNAK JUTOTTAK BIRTOKÁBA. GÖRÖGORSZÁGBAN ÉS RÓMÁBAN APERGAMENTNEK JOBB ÉS CZÉLSZERÜBH ELKÉSZÍTÉSI MÓDJÁN KIVÜL A MÉG TÖKÉLETESEBB PERGAMENTTEKERCSEK GYÁRTÁSÁNAK TITKÁT IS BIRTÁK. MEGJEGYZENDŐ, HOGY E KORBAN KÖNYV ELNEVEZÉS ALATT ÖSSZEGÖNGYÖLT PERGAMENTTEKERCSEKET ÉRTETTEK, MELY A KÖNYVEK ÁLTALÁNOS ALAKJÁUL IS SZOLGÁLT. E TEKERCSEKET FÖNN KÉNYELMESEBB ÖSS2EGÖNGYÖLITÉS CZÉLJÁBÓL PÁLCZÁKRA (BOEILLUS) ERŐSÍTETTEK, AZUTÁN A MELLÉKSZÉLEKET (FRONTES) JOBBAN MONDVA A VÉGEKET KÖZVETLEN A VÁGÁS MELLETT TAJTKÖVEL HARÁNTOS IRÁNYBAN LEHORZSOLTÁK ÉS KISIMÍTOTTÁK. A CZIMET EGY UTÓLAGOSAN RÁRAGASZTOTT VÉKONY PERGAMENTSZELET VISELTE ÉS EKKÉP ELKÉSZÍTVE VÉGRE AZ EGÉSZET EGY TÁGASABB HÜVELYSZERÜ TOKBA HELYEZTÉK. E KÜLSŐ BORÍTÉK RENDESEN BÍBORVÖRÖSRE VOLT FESTVE. AZ EKKÉP ELKÉSZÜLT TEKERCSEKET EGY KEREKDED SKATULYÁBA TETTÉK, A MELY SKATULYÁK AZUTÁN A KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAK SZERINT RENDEZVE ÉS CSOPORTOSÍTVA LETTEK. E FÉLE KÖNYVTÁRRÓL IS VANNAK KATALÓGUSAINK, A MELYEK MÉG KRISZTUS ELŐTTI 581-IK ÉVBŐL VESZIK EREDETÖKET. ÍGY BASILISKUS KIRÁLY KÖNYVTÁRA 120,000 TEKERCSET TARTALMAZOTT, SŐT ALEXANDRIA VÁROSÁNAK VOLT, PUSZTÍTÓ TŰZVÉSZ ÁLTAL MEGSEMMISÜLT KÖNYVTÁRA 700,000 TEKERCSCSEL RENDELKEZETT. INNEN IS LÁTHATJUK, HOGY A LEGFONTOSABB TALÁLMÁNYOK — AZ EMBERISÉG ÖSZKULTURFEJLŐDÉSÉT TEKINTVE, A LEGÁLDÁSOSABB VÍVMÁNYOK IS A TERMÉSZET NYÚJTOTTA EGYSZERŰ SEGÉDESZKÖZÖK NÉLKÜL SOHASEM LÉTESÜLHETTEK ÉS TÖKÉLESBÜLHETTEK VOLNA. A NÉPEK TUDOMÁNYOS ÉS NEM TUDOMÁNYOS FELFÖDÖZÉSEI AZ ALAKOT, SZELLEMET ÉS LÉNYEGET ILLETŐLEG MINDIG A TERMÉSZET IGÉNYTELEN TÜNEMÉNYEINEK, AZOK ALKATRÉSZEINEK ELEMZÉSE ÉS MEGFIGYELÉSÉRŐL, AZOK CZÉLSZERÜ FELHASZNÁLÁSÁBÓL FEJLŐDTEK KI. AZ ASSYRIAIAK AGYAGOT HASZNÁLTAK, A GÖRÖGÖKNEK — MINT LÁTTUK —• BARMAIK SZOLGÁLTATTAK ALKALMAS ANYAGOT, AZ AEGYPTOMIAK A PAPIRUSNÖVÉNYT VETTÉK ALKALMAZÁSBA, AZ INDIAIAKNAK ISMÉT MÁS ANYAGUK VOLT ÉS VAN MÉG MOST IS, AZ ÍRÓANYAG A FÁKON NŐ. ŐK AZ IRÁSRA MÁR A LEGRÉGIBB IDŐK ÓTA A LOMBPÁLMA (CCRYPHA TÁTIÉRA) SZÉLES LEVELEIT HASZNÁLJÁK, A MELYEKRE A SZÖVEGET VALAMELY HEGYES ESZKÖZZEL RÁKARMOLJÁK S A VONÁSOKAT AZUTÁN FEKETE, MARÓ FOLYADÉKKAL UTÁNHUZZÁK. AZ EGYÜVÉ TARTOZÓ LAPOK ALÓL A SZÉLEKEN EGYBEFÜZETNEK ÉS ADJÁK AZ ÁLTALÁNOSAN HASZNÁLT INDIAI KÖNYVFORMÁT. A CHINAIAKNÁL ISMÉT, A KIK MÁR JÓVAL ELŐBB A NEVEZETT NÉPEKNÉL ISMERTÉK A PAPIROST, SŐT MÁR A FAMETSZÉST IS AVATOTT KÉZZEL MŰVELTÉK, A KÖNYVFORMÁNAK EGY SAJÁTOS NEME JUTOTT IDŐVEL MAGAS TÖKÉLYRE, MELY ÁLLANDÓSÁGA MIATT MÉG MA IS UGYANAZON HÜ KINYOMATÁVAL BIR JELLEGÉNEK, MINT KÉTEZER ÉV ELŐTT. KEZDETBEN A CHINAIAK HOSSZÚ ÉS KESKENY, KIS DESZKASZÁLAKAT HASZNÁLTAK, A MELYEKET VALAMELY VASTAGABB BAMBUSNÁD SZÁRÁBÓL VÁGTAK KI; MIÉRT IS A EHINAIAK A SOROKAT FELÜLRŐL LEFELÉ ÍRJÁK. A PAPIROST BIZONYOS MÁLVA FAJ BELÉBŐL — JOBB MONDVA NYERS PAMUTBÓL GYÁRTOTTÁK, MELYNEK KÉSZÍTÉSI MONDJA EGÉSZEN SAMARKANDIG ISMERETES VOLT. KÉSŐBB AZ ARABOKHOZ, INNEN PEDIG EURÓPÁBA HOZATOTT. SPANYOLORSZÁGBAN E NYERS PAMUTBÓL KÉSZÜLT PAPIROST A XI. SZÁZADBAN MÉG ÁLTALÁNOS HASZNÁLATNAK ÖRVENDETT. E PAPÍRON AZONBAN AZON KÖRÜLMÉNYNÉL FOGVA, MERT IGEN VÉKONY, — CSAK AZ ÚGYNEZETT KEFENYOMATBAN VIHETTÉK ÁT AZ IRÁST. UGYANEZEN OK MIATT AZ ELLEN-, VAGY HÁTNYOMÁS SEM ESZKÖZÖLHETŐ RAJTA. E KÖRÜLMÉNY ALKOTJA A CHINAI KÖNYVEK SAJÁTOS ALKATÁT, ÉS AZOKNAK KÜLÖNÖS KÖTÉSIMÓDJÁT. A BETŰKET MEGELŐZŐLEG FÁBA VÉSIK, MELY SZINTÉN CSAK HÁTRÁNYUL SZOLGÁL. VIZSGÁLJUK EZEK UTÁN A KÖNYVEK FORMÁIT UGY, A HOGY AZOK NÁLUNK EURÓPÁBAN SZENVEDTEK MAJD ILYEN, MAJD OLYAN VÁLTOZÁST. A TEKERCSEK, MIKÉNT A RÓMAIAKNÁL ÉS GÖRÖGÖKNÉL A MOSTANI KÖNYVEK HELYÉT PÓTOLTÁK UGY NÉMETORSZÁGBAN, IS EGÉSZ A III. SZÁZADIG AZ ÁLTALÁNOSAN BEVETT FORMA MARADT. DE MÁR EZEKNÉL IS, MINT WATTENBACH AZ Ő «SEHRIFTENWESEN DES MITTELALTERS» CZIMŰ MÜVÉBEN KI IS MUTATJA, FELTALÁLHATJUK A DÍSZÍTÉST. A TEKERCSEK OLDALPÁRKÁNYZATÁNAK, VALAMINT A SZÖVEGNEK EGYES FESTETT, POMPÁS INITIÁLÉK ÁLTAL VALÓ SZOKÁSOS FELÉKITÉSE ÉS SZÉPITÉSI MÓDJA EGÉSZEN KRISZTUS ELŐTTI 165 ÉVRE VEHETŐ VISSZA NEM TEKINTVE AZT, HOGY MÁR A RÉGI EGYPTUSI PAPIRUSTEKERCSEK IS TÖBBNYIRE FESTVE VALÁNAK. (VÉGE KÖV.)