Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-19 / 75.szám

tudakozódott s őrvendezését fejezte ki, midőn a polgármester kijelentette, hogy az építkezés a jövő tavaszszal meg fog kezdődni. A városnak is nagy haszna lesz a kaszárnyaópitésből — vélte a király. Majer István püspök úrtól ő Eminencziája egészsége állapotáról tu­dakozódott s midőn arról értesült, hogy a bíboros főpap asthmatikus bán (almák­ban szenved, részvétének és sajnálko­zásának látható jeleit adta. Palkovies Károlyt 0 Felsége rögtön felismerte s első kérdésével is hogyléte iránt tuda­kozódott. Reviczky Károly bikoli föld­birtokostól és országgyűlési képviselőtől az idei termés iránt kért esztergomi adatokat. A képviselő ur őszintén kije­lentette, hogy gabonanemüekben siker­telen volt a termés, de a hol még nem pusztított a phylloxéra, ott elég jó bortermés Ígérkezik. Legfontosabb volt kétségkívül 0 Felsége azon nyilatkozata, mely a közigazgatás rendezéséről szólott s mely országszerte örvendetes megle­petést is keltett. — A herezegprimás tegnap délben meglátogatta Bubi a püspököt, a fökáp­talan nagy prépostját, a ki betegen fekszik. — Afrikai missziókra Czimmermann István hittéritőnek, ki városunkban is prédikált, a herezegprimás nyolezvan aranyat adományozott. — FÖSZOigabirÓjelÖltek. Évtizedünk­ben már nem akadály a fiatalabb életkor nagyobb hivatalok elérésében. Baross és Weckerle óta már nem szükséges, hogy valaki rokkant legyen, mire mi­niszteri székbe kerül. Az akadémia is fiatal erőt választott elnökül báró Eötvös Lorándban. Főispánunk fiatal ember, polgármesterünk is a fiatalabb polgár­mesterek közül való, és Csernoch János dr. kanonok bizonyítja, hogy már az egyházi pályán sem akadály a fiatalabb kor. Ezek után nem lesz feltűnő, sőt egészen természetes, ha ugy a központi, mint a muzslai szolgabiróságban egész fiatal erőket kandidál a közvélemény. Reviczky Győző az állami rendőrség kötelékébe lépvén, utódja B. Szabó Mihály lesz, a ki különben az egyedüli jelölt. Mattyasóvszky Vilmos muzslai főszolgabíró pedig megyei ügyészségre lévén kiszemelve, helyét Dr. Perényi Kálmánnak tartják fen. Nagy jelentő­ségű volna mindkét jelölt megválasztása s igy Örömmel üdvözöljük mindazokat, kik a derék fiatal főszolgabirójelöltek megválasztásáért lelkesednek. — Ezredünk már uton van hazafele s holnap meg is érkezik, A zimankós időjárású hadigyakorlatok és nagy gya­logutak után mindenesetre rá fog férni katonáinkra egv kis ió meleg fogadtatás. — Növendékpapok Rómában. A római magyar-német papuövelő intézet­ben, honnan már annyi kitűnő képzett­ségű pap került ki, ez időszerint csak két magyar növendék van: egy esz­tergom-főegyházmegyei s egy rozsnyói. Volna holy a magyarok számára akár tiz is, de nem igen akadnak pályázók s igy a magyar alapítványokat leginkább horvát növendékpapok használják ki. — Munkácsy Kálmán, lapunk munka­társa, ki párisi tárczáival szép nevet szerzett magának, egyelőre Parisban marad, honnan állami segélylyel németországi tanulmány­útra megy; melyből visszatérve »Paris a kiáilitás alatt« czimű uj kötetét rendezi sajtó alá a karácsonyi könyvpiaezra egy fővárosi kiadó által. — Halálozás. Nedeczky János ismert piszkei földbirtokos 74 esztendős korában jobblétre szenderült. A tisztes férfiú évtizedeken át a megye politikai életében nevezetes factor volt s a közélet jelen­tékeny veszteséget gyászol benne. A család gyászjelentése a következő: Ne­deczky Árpád, Gyula, Béla, Eleonóra és Kálmán úgy saját, mint számos rokon és jób irát nevében fájdalomtelt szívvel •jelentik szeretett édes atyjuk nedeczeí Nedeczky János urnák oki. gyógysze­résznek, földbirtokos-, bányátulajdonos­ós megyei választmányi tagnak f. hó 16-án reggel V 2 6 órakor, életének 74-ik évében, végelgyengülésben történt gyá­szos kimúl tát. A kedves halott hült teteme f. hó 18-án, szerdán, d. e. 10 órakor — az TJrnak bemutatandó en­gesztelő sz. mise-áldozat lefolyása után — a piszkei sírkertben fog örök nyu­galomra helyeztetni. Piszke, 1889. szept. 16. Áldás és hamvaira! — A garam szt. benedeki gyö­nyörű gótlűkus templomot a fókáptalan nagylelkű áldozatkészségével fényesen helyreállították s f. hó szept. 29-éu fog­ják ünnepélyesen fölszentelni. Az or­szágos nevezetességű ünnepet a fökáp­talan rendezi s a fölszentelést a her­ezegprimás fogja végezni. Bars vármegye nagyszerű előkészületeket tesz az ünnep miuél fényesebbé tételére. — Párkányban uj gőzmalom fog épülni, mely egyúttal a nagy forgalmú Walfiseh-féle keményítő gyárat is el fogja látni anyaggal. - Eötvös SZOlgabirÓja. Eötvös Jó­zsef a Falu Jegyzőjében örökítette meg a harminczas évek szolgabiróját, melyre még ötven eszteudő múlva is sok vonás ráillik. Most, midőn a kisbéri nagy nyi­latkozat országszerte hat s midőn ná­lunk igen előnyösnek Ígérkező restau­ráczióra készülünk, nem lesz egészen érdektelen, ha Eötvös szolgabiróját saját színeivel bemutatjuk s az akkori álla­potokat a maiakkal némiképpen össze­vetjük. Eötvös József azt írja Nyúzó szolgabirójellemzésénél, hogy a »szolga­birói hivatal Tninden kérdésen' kívül a legnehezebb legtöbb bajjal és fáradsággal járó, mely széles e világon valaki által viseltetik. 0 a közrend fenntartója, a gazdag és szegény védője, bírája és apja járásának, kinek közbenjárása nél­kül igazságot senki sem találhat, kinek kezein alulról minden panasz, fölülről [minden parancs keresztül megy. 0 a vizek szabályozója, utak és hidak építője, a szegények pártfogója, oskolák felvigyá­zója, fővadászmester, ha farkas mutat­kozik, protomedicus, ha dögmirigy kö­zéig, békebiró, a váltótörvényszókek végrehajtója, büntető-törvényi vizsgálódó, rendőrségi biró, hadi biztos a szállásoló katonákra nézve, mezei rendőr, kórházak felügyelője, — szóval minden, in quo vivimus, movemur et sumus. Ha azon öt-hatszáz férfi közül, kik hazánkban e hivatalt viselik, hanyagságból egy nem teljesiti kötelességét ezrek szenvednek. Ha egy közülök részrehajló, több négy­szög mértföldre az igazság kiszolgál­tatása megszűnt e hazában. Ha egy tu­datlan legalább az adózó népre nézve országgyűlésünk hasztalan alkotja tör­vényeit. S ha kegyes olvasóim e ter­hekhez azoknak jutalmát mérik s meg­gondolják, hogy ez éven kin ti száz vagy százötven frt fizetésen kivül, azon biz­tos kilátásban áll, hogy ha hivatalában részrehajlás nélkül járt el, három év múlva valamely hatalmas ellenség által hivatalától megfosztva táblabírónak ne­veztetik, meg fogják vallani, hogy ho­nunknak vagy öt-hatszáz élőszentje vagy legis legalább épannyi százezer szenvedő polgára van.« Ötven esztendő előtt ilyen szolgabírói állapotok voltak Magyaror­szágon. Ötven év múlva — hála az égnek — sok sallangot fölöslegessé tett a műveltség s az ázsiai zsarnokság helyett nálunk is európai modort ho­nosít meg a humanismus ; vannak mind­amellett még szolgabirák, a kik Eötvös mintájának idejében kitűnően helyt ál­lottak volua, de a kik alól a mostani műveltebb talaj mégis futni kezd és ők belepottyannak az abszurdumok és anakronismusok vermébe, a honnan még restauráczióra sem lesz föltámadás. — Ágai, mint hentes. Agai Adolf néhány év előtt felolvasást tartott Esztergomban s az est jövedelmét odaajándékozta a keres­kedő ifjak egyesületének. Igy lett belőle alapitó tag. AZ egyesület minapi jubiláris ünnepén az összes alapitó tagok arczkép­gy üjteményét leplezték le. De a rendezőség egész az utolsó óráig nagy zavarban volt. Mindenkit megszereztek már, csak Agai hiányzott. Keresték is az arczképét a szél­rózsa minden irányában, de sehol sem ta­lálták olyan kiadásban, mely az üres helyre tökéletesen beleillett volna. A rendezőség kétségbe volt esve. Nem akarták Agai hült helyét leleplezni, mert az bizonyára szemet­szuró feltűnést keltett volna; elhatározták tehát,, hogy addig is, mig a photographussa' beleillesztetnek valami egyforma nagyságú uj fölvételt, post festa, addig helyettesitik valakivel, a ki egy kicsit hasonlít reá. Lázas szorgalommal kerestek egy kaczkiás kövér urat, a ki beleillik ideiglenesen Ágai he­lyettesének. És találtak is egy barsmegyei izmos hentest, kriminális hájas mosolygás­sal, termetes szakállal, haragosan kipödört bajuszszal, szenvedélyes magyar nyakken­dövei és dombos mellű atillával. A név­telen hentesből néhány órára jóhirnevü magyar tárczairó lett s a somolygó negy­vennyolczas kortesábrázat alá oda volt nyomtatva humoros betűkkel, hogy: Dr. Ágai Adolf. Midőn a csoportozatot lelep­lezték, sokan meg voltak hatva Ágai ha­talmas metamorphosis miatt s egy orvos sajnálatát fejezte ki, hogy a jeles iró eny­nyire nekibizott a gutaütésnek. Ágai sze­mélyes ismerői azonban derült mosolylyal nézték a hazafias hentest, a kit Ágai fir­mája alatt néhány órára irodalmi kapacitássá avatott a rendezőség leleményessége. — Embernagyságu philloxérák­Napról-napra panaszok érkeztek a rend­őrséghez hogy hat almásán lopják a szőlőt, de a szőlőpásztorok nem tudtak sokáig tetten érni senkit. Végre a napok­ban N. I. és Sz, I. esztergomi földmű­veseket olyan furcsa mesterség közben csípték meg, hogy zsákolták a szőllőt. Két zsák szőlőt meg is találtak náluk s igy a rendörséghez kerültek. A rend­őrség tovább adta őket a fenyitö bíró­ságnak, a hol a két embernagyságu phylloxérát az elővizsgálatok megejtése Után egyelőre szabadon bocsátották. — Zsarnoki időjárás. Csípős dér, a város falai közt egy fok, odakint zéruson alul, ugy hogy a szeptember közepén jelölt őszi éjjel akár szelíd természetű deczemberi eseménynek is bevált volna. Az öldöklő dér és fagy tönkre tette a nyár diszét, a lombok ékességét és siettette a szüretet, mely ez időszerint minden vonalon a legna­gyobb serénységgel megindult. A milyen nyári tavaszunk s őszi nyarunk olyan furcsa téli őszünk vau. Már most csak kíváncsiak vagyunk a télre, vájjon me­lyik évszakkal fogja azt a természet az idén keverni vagy éppen anakronismussá tenni. - Czigányok veszedelme. Abajnai vásáron valami Nikolits uevü czigány asszony jócskán összerabolgatta a télire­valót, mire sikerült eltűnnie. A csend­őrség erre letartóztatta Nikolits József és Nikolits Mátyás nevü czigányokat, a kiket azonban nemsokára szabad lábra helyezett a bíróság. Azóta mind a két czigánynak csak egy jelszava vau: ke­resd az asszonyt! — Édes fürdő. Egy külsőhogyi présház mustos kádjába tegnap délután belepottyant egy öt esztendős kis fiu, a ki csöpp híja, hogy bele nem fult, mert a munkások éppen akkor az eresz alatt ebédeltek. A édes fürdőből a ful­dokló kis fiút egy aggastyán ember mentette meg, a ki az eleven fiúcskát kereste mindenfelé, mig végre a mustban meg is találta, a mint már éppen a vége felé temnózgatott. ' — A ki a sírkövét megrendeli. Egy ismert öreg ur megjelent a na­pokban egy kőfaragónál s niárváuy­sirkövet keresett ki. Midőn a kőfaragó a bevésendő szavak kéziratát kérte, az öreg ur a legnagyobb nyugodtsággal előadta a maga saját sir föl iratát s szo­morú mosolylyal mondta: Neiu lehet eléggé biz ni a mai rokonokban s igy még halálunk előtt biztositanunk kell azt, a miről halálunk után olyan gyor­san meg szoktak feledkezni. — Parisba. A budapesti menet­iroda által rendezett Paris-londoni ki­ránduláshoz városunkból Dr. Helcz An­tal polgármester magas műveltségű neje és leánya csatlakoztak. Esztergom oly szépen van képviselve a kiállítást látogatók statisztikájában, hogy legke­vesebb okunk sincs a műveltebb vi­déki városokra e tekintetben irigykedni. — Rosz helyre tévedt rakéta. Vidám szüreti társaság vetődött össze, mely a zimankós est elől a présház egyik kis szobájába menekült. A tár­saság jobb szüretekhez szokott, elkese­redett urakból s vidáman nevető höl­gyekből állott. A szónok éppen toastot mondott a phylloxéra ellen, midőn egyszerre csak nagy recsegéssel törik be az ablak s egy dilettáns kezekkel alkotott szuszogó rakéta robogott be egyenesen az asztalra. Egy fiatal ember rögtön nyakon csípte a részeg rakétát, mely eszeveszetten szórta az izzó tüzet. A hölgyek megrémülve meuekültek, csak a szónok nem akart tágítani s kezébe ragadván a süstörgő rakétát phrásisaival versenyt explodált. Erre az őrült rakéta annyira elröstelkezett, hogy egyszerre csak abban hagyta a sziporkázást s puffanás nélkül aludt ki. Pokoli füstön, nagy ijedségen s néhány tányértörésen kivül csak az a baj tör­tént, hogy a megzavart szónok félórá­val megtoldotta heves dictióját a phyl­loxéra s a rakéta ellen. —i. — Könyveladók figyelmébe. Dob­rovszky Ágost budapesti (IV. Egyetetn­utcza 2.) könyvkereskedő jelenti, hogv hajlandó illő áron nagyobb munkákat, könyvgyűjteményeket és könyvtárakat megvásárolni. A könyvgyűjtők viszont gazdag katalógust kérhetnek tőle. — Elveszett tegnap délután egy arany karperecz T. A. monogrammal. Á becsületes megtaláló méltó jutalmat kap lapunk kiadóhivatalában. * »Azienda-PhönÍx.« Az e hó 3-án meg­tartott közgyűlésében igen fontos és ör­vendetes határozatok hozattak. A ttizbizto­sitó »Azienda«R egybeolvadt a cs. és kir. szab. Phönix-szel. Bár a két intézet eddig külon-kölön igen élénk üzlettel rendelke­zett, de az egyesülés folytán évi körülbe­lül 8 millió frtnyi díjbevételnek megfelelő biztosítási állomány keletkezett. Ha meg­gondoljuk, bogy a nagy díjtartalékok is egyesitettek, és hogy a részvény tökét fel­emelték készpénzben befizetett 2 millió fo­rintra, akkor méltán mondbafeó e társulat, mely jövőben csak a »Phönix« nevet fogja viselni, a hazai legbiztosabb s legnagyobb intézetek egyikének és ugy a feleket mint az ügynököket üdvözölni lehet e transactió UTÁN. Az Azienda életbiztositó társaság is nevét »Pbönix, cs. és kir. életbiztositó tár­saságra« változtatja át, egyebekben azon­ban teljesen változatlanul megmarad. Az Azienda budapesti üzletvezetősége jövőre is túlnyomó mértékben fog résztvenni a nevét »PhÖnixre« megváltoztatott intézetek üzemének vezetésében, és a legjobb bizto­sítékot képezi az iránt, hogy a régóta gyahorolt méltányosság ezentúl is mindig szem előtt fog tartatni. Az intézeti vagyon nagy része — a mint ösmeretes — magyar állampapírokba van befektetve és ezen kivül a társulatnak Budapesten két palotája van. — A kisdednevelési kiállítás okt. 15-én véget ér. Az érdekes kiáilitás meglátogatására ismételve felhívjuk ol­vasóinkat. A sok tanulságos dolgon ki­vül, mely e kiállításnak főkép orvosi

Next

/
Oldalképek
Tartalom