Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-19 / 75.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE MRr.JELENlK HETENKINT KÉTSZRR : VASÁRNAP ÉSJCSÜTÖRTÖKÖN. egén* óvi« . . 6 fit ~ kr. fél évre 3 Itt ~ kr. negyedévre 1 írt HG kr. E(jy szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSEK: BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, tiovii rt lítp szellmni részér, illytíí kfi/.11>m»• nv"t' l<iil<i<*in|(ilí. KIADÓHIVATAL: SZÉ!CHF;MYI-TJ1;R :Y.M. SZÁM,. liová a ínyt hivatalos s a magán liii'dnt-ófwi, a iL-yiMíérbö H/.ánt Mi>/

(lüiiiények, előii/.ettíHi pénzek «« rfiidainaláHok iiitézoudffk. HIRDETÉSEK. HIVATALOS ilIlíDM'J'MSKJv 1 szólói 100 N/.ÓÍK — fit 75 kr. JOa —200 ig . 1 frt 50 kr. 200-ÍIOO-ig . % fft SS kr. ííélyHg.Hj ílí) kr. megállapodás Hzeiiut iegjutiiii y oflfililj.'in kii /.ii lí,«tiiek. NYlI.TTÍÍIt NUIH. 80 kr. A király előtt. Esztergom, szept. 18. O Felsége a király előtt vasárnap mutatta bo hódolatát Esztergom küldöttsége Kisbéren, az őszi hadgyakorlatok főszállásán. A tisztikar s a clerus fogadtatása után következtek az összes határos megyék egyesült küldöttségei. A félkörbe sorakozó, diszmagyarba öltözött hódoló testület lelkesen megéljenezte a királyt, midőn a terembe lépett. Kotnárommegye főispánja, Zóber ekkor a következő beszédet intézte a királyhoz: «Császári és Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk és Királyunk! Felséged népeinek mindenkor legholdogitóbb pillanata az, ha Felségedet körében tisztelheti és tántoríthatatlan hódolatát Felséged előtt kifejezheti. És mert ez alkalommal nekünk jutott a boldogító szerencse Császári és Apostoli Királyi Felségedet, Legkegyelmesebb Urunkat és Királyunkat vidékünkön tisztelhetni, engedje meg Felséged az általunk képviselt Bars-, Esztergom-, Fehér-, Győr-, Nyitra-, Veszprém- és Komárommegyék s Komárom sz. kir. város területén lakó népeinek és hű alattvalóinak hódolatát és szive mélyéből eredő tántorithatlan ragaszkodását tolmácsolhatni, a mit tehetni annál szerencsésebbeknek érezzük magunkat, mert arra nemcsak Felséged, Legkegyelmesebb Urunk és Királyunk iránt tartozó kötelességünk késztet, de mert ezt tenni alattvalói hű szivünk lángoló óhaja is, a mit Felségednek hosszú évek során népei iránti atyai kegyességgel gyújtott fel kebleinkben s táplál folytonosan. Alázattal kérjük Felségedet, fogadja legmélyebb hódolalunkat tőlünk és engedje meg hódolatunk mellett kijelenthetnünk, hogyha bár az itteni korlátolt helyiségek folytán kisebb számban jelenhetünk meg a vidék népei hódolatának tolmácsolására, mint óhajtottunk volna, de azért legyen Felséged biztosítva, hogy e vidék összes lakóinak lelkében ól azon kötelességnek érzete, a mivel Felséged trónja és a haza iránt tartoznak és habár mindannyian csatlakozunk Felséged imájához, a mivel az egek Urát kéri, hogy a békét népei számára megőrizze, mégis ha Felséged trónja és a haza java megkívánja, Felségednek, mint a hadak legfőbb urának egy szavára, ezen vidék népei is utolsó csepp vérükig készséggel hozandj á k meg mindazon áldoz atokát, a melyekkel a századok alatt elválaszthatatlanul összecsatolt trón és 1 az a védelmére tartózn a k. Es most, midőn küldőinket, az általunk képviselt' vidék népeit és magunkat, Felséges Urunk Királyunk legmagasabb kegyeibe ajánlanánk, engedje meg Felséged, hogy szavaimat azzal végezhessem, a miért Felséged népeinek millió és milliói a mindenható Istenhez fohászkodnak, hogy Csász. és Apostoli Királyi Felséged felséges uralkodó háza ós a trón dicsőségére Valamint népei boídogítására az egek Ura sokáig éltesse!» Szűnni nem akaró lelkes éljenzés követte a főispán beszédét, melyre ő Felsége a következőkben válaszolt: «Kedvesén és köszönettel fogadom őszinte ragaszkodásukról tanúskodó itteni megjelenésüket és hódolatuknak oly szives ós hazafias kifejezését. A közigazgatásnak immár legközelebb napirendre kerülő rendezéze a törvényhatóságok képviseletének közreműködését is igénybe v e e n d i és reményiem, hogy ebbeli fontos feladatukat minden ö n z Ő v a gy p á r 11 ek I n Let mellőzésével, csakis a lakosság és közjó érdekeinek szemmel tartása mellett fogják teljesíteni. Sajnálattal értesültem egyébiránt, hogy e vidéken is a gazdasági eredmények az idén nem

v feleltek meg a táplált reményeknek. Őszintén kívánom hogy e sajnos jelenségnek következményei a népesség részére minél kevésbé érezhetőkké váljanak. Igyekezzenek Önök is e czélt egész buzgósággal előmozdítani s mondják küldőiknek szívélyes üdvözletemet.» A lelkesen megéljenzett királyi beszéd után O Felsége hosszú félórán keresz|tül cerciet. tartott, mely alkalommal jZuber főispán a komáromiakat, Batthyány Lajos gróf főispán a győrieket, s Majláth Gfyörgy gróf az esztergomiakat mutatta be. Az esztergomi'hódoló küldött* ség tagjai voltak Majer István püspök, Palkóvich Károly és Reviczky Károly megyebizottsági tagok, Dr. Helcz Antal polgármester és Reviczky Győző fő* szolgabíró. Szalavszky főispán ezután a nyitraiakat, gróf Cziráky Béla főispán a fehérmegyeieket és végül Eszterházy Móricz főispán a veszprémieket mutatta be. Ő Felsége többször kifejezést adott abbeli legfelsőbb megelégedésének, hogy a katonaság s a lakosság között előzékenység és jó viszony uralkodik. Egyesületi élet. — A keresk. ifjak estélye szept, 15-én. — Tizenöt esztendő fiatal évszám és teljesen méltó egy ifjúsági egyesülethez, még jubiláló numerusnak is. A kereskedő-ifjúság egyesülete tizenöt esztendős fonál lását ülte meg vasárnap, midőn nagyjában számot vetett rövid múltjával s bebizonyította a közönség előtt, hogy van joga a jövőhöz. Csinosan díszített egyesületi termében az első padokon höígyközöuség sorakozott. Az öt esztendős lobogótól jobbra ós balra pedig leleplezett arczképcsoportok várták, hogy szemébe nézhessenek a jövőnek. Brutsy Jáuos, az egyesület buzgó elnöke nyitotta meg az ünnepséget, mire Kiszlingstein Sándor az egyesület tizenöt éves történelének vázlatát mutatta be. Tanulságos felolvasásokról, előadásokról, estélyekről, jótékony vígalmakról s egyéb egyesületi ünnepségekről számolt be, melyekkei a fiatal egyesület váróizjsílcrgoiiiísfílílislárcúja. jfak Isos^^sís küHliiiiít©!© ConSiáüíoí (Kultúrtörténeti tanulmány.) I. BEN AKIBÁNAK TÖKÉLETESEN IGAZA VAN, MIDŐN AZT ÁLLÍTJA, HOGY SEMMI SINCS A TÖLDÖN, A MI EGÉSZEN ÚJNAK VOLNA MONDHATÓ. BÁRHOVÁ TEKINTSÜNK, BÁRMIT VEGYÜNK IS BEHATÓBB VIZSGÁLAT ALÁ, MINDENÜTT CSAK NJ FORMÁIT TALÁLJUK A RÉG ELMÚLT, ELÉVÜLT, ELNYŰTT DOLGOKNAK: ALKALMAZVA A MAI KOR ÍZLÉSÉHEZ, ÁTALAKÍTVA, TÖKÉLETESÍTVE ÉS FINOMÍTVA A HALADÓ KULTÚRA ÁLTAL. EZ ÁLLÍTÁS IGAZSÁGÁRÓL MI IS MEGGYŐZÖDHETÜNK, HA KÖNYVKERESKEDŐINK KIRAKATAIBAN TALÁLHATÓ KÖNYVEK ELEGÁNS, POMPÁZÓ KIÁLLÍTÁSÁT VESZSZÜK SZEMLÉLETRE, BÁRMELY MODERN, KERESETT CSÍN ÉS FINOM ÍZLÉSSEL IS LEGYENEK AZOK FELÉKESÍTVE. CSAK UTÁNZÁSA, UJ MODELLBE VALÓ ÖLTÖZTETÉSE EZ AZ Ó, ÉVEZREDES, RÉGI FORMÁNAK. EN E FOGALMAT »KÖNYV» EZÚTTAL TÁGABB ÉRTELEMBEN VESZEM, MINT A HOGY AZT MAI NAPSÁG MÁR SZOKVA VAGYUNK; JELEZNI AKARVÁN E NÉVVEL VALAMENNYI AMA NAGYOBB, IROTT MÜVET, MELYEK EGY ÖSSZEFÜGGŐ, COMPAKT EGÉSZET ADNAK, TEKINTET NÉLKÜL AZ ANYAG MINEMÜSÉGÉRE, A MELYRE AZOK ÍRATTAK. HA A KÖNYVEK TÖRTÉNETÉBEN VISSZAFELÉ HALADUNK, UGY LEGELŐBB IS ARRA A TUDATRA ÉBREDÜNK, HOGY AZ »IRÁS» MESTERSÉGE AZ EMBERISÉGNEK ŐSI BIRTOKA ÉS HOGY MÁR A LEGRÉGIBB, A TÖRTÉNET KERETÉBE ESŐ IDŐKBEN IS TUDTAK AZ EMBEREK — ÍRNI. A KÖNYVEK LEGKEZDETLEGESEBB, LEGRÉGIBB FORMÁIVAL AZ ASSYRIAIAKNÁL TALÁLKOZUNK NINIVE ÉS BABYLON VÁROSAIBAN; TEHÁT MÁR OLY IDŐBEN, MELY MÁR HÁROMEZER ÉV ELŐTT LETŰNT A VÉGTELEN SEMMISÉGBE. AZ ÁSATÁSOK FOLYTÁN, MELYEKET LAYARD AUSTIN FRANCZIA ÉS BOTTÁ ANGOL RÉGISÉGBUVÁROK A FENNJELZETT VÁROSOK ROMTÖREDÉKEI KÖZT TERVEZTEK, REND KIVÜL ÉRDEKES DOLGOK HOZATTAK NAPVILÁGRA. LAYARD UGYANIS MOSZULTÓL ÉSZAKKELETRE KUTATVA EGÉSZ TERMEKET ÁSATOTT KI, A MELYEKBEN TÖMÉRDEK ÉKÍRÁSSAL ELLÁTOTT TÉGLÁK, FARAGVÁNYOK ÉS FELIRATOKKAL ÉKÍTETT FŐSZTÁBLÁK ÉS SZOBROKON KIVÜL, EGY VALÓDI KÖNYVTÁR FÖLÖTTE ÉRDEKES MARADVÁNYAI IS FELSZÍNRE JUTOTTAK ÖRÖK, ÉLŐ TANUJAKÉNT E NÉP EGYKORI KIFEJLETT POLGÁRIASULTSÁGÁNAK. MEGLEPŐEN ÉRDEKES, KIMERÍTŐ ADATOKAT SZOLGÁLTATNAK E NAGYBECSŰ, VILÁGHÍRŰ LELETHEZ DR. BUDDENSIEG »TTBER DIE ASSYRISCHEN AUSGRABUNGEN» (HEILBRONN 1880) VAGY SAYE »BABYLONISCHE LITTERATUR» CZIMÜ ÉP OLY ISMERT, MINT KITŰNŐ MÜVEK. E VÁROSOK ELPUSZTÍTÁSAKOR SZÁMOS IGEN JELENTÉKENY. — A SZÓ- SZOROS ÉRTELMÉBEN VETT — KÖNYVTÁR JUTOTT TÖNKRE. TERMÉSZETESEN EGY KISSÉ MÁS SZINEZETÖK ÉS ALAKJOK, MINT A MOSTANIAKNAK. SŐT MÉG EGY RENDEZETT KATALÓGUS TÖREDÉKEI IS FENNMARADTAK ASSURBANIHABAL EGYKORI HÍRNEVES KÖNYVTÁRÁRÓL, A MELYBŐL SAYCE SZERINT NYILVÁN LÁTHATÓ, HOGY MILY FÁRASZTÓ, MENNYIRE GYÖTRŐ MUNKÁT IGÉNYLŐ FELADATA LEHETETT EGY AKKORI KÖNYVTÁROSNAK. A JELZETT KATALÓGUSBÓL KITŰNIK AZ AKKORI IDŐBEN ELŐTÉRBE JUTOTT ÉS MINDENFELÉ MIVELT TUDOMÁNYÁGAK SOKOLDALÚSÁGA ÉS GAZDAGSÁGA IS, MELYEK MINDMEGANNYI TÉNYEZŐK GYANÁNT SZEREPELNEK AZ ASSZYRIAIAK KITERJEDŐ, TUDOMÁNYOS IRODALMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA KÖRŰI; ÉLŐ BIZONYÍTÉKAI AZOK E NÉP HAJDANI MAGASFOKU, KIFEJLETT SZELLEMI ÉLETÉNEK. ÍRÁSRA VALÓ ANYAG PERSZE AZ AKKORI IDŐBEN — A MI FELFOGÁSUNK SZERINT — MÉG NEM VOLT. AZ ASSYRIAIAKNAK MÁSKÉP KELLETT MAGUKON SEGITENIÓK ÉS ŐK ÉRTETTÉK IS A MÓDJÁT : AGYAGBÓL KÉSZÜLT TÁBLÁKAT VAGY AGYAGLEMEZEKET KÉSZÍTETTEK, A MELYEKRE AZUTÁN A SZÖVEGET ÉKÍRÁSSAL RÁVÉSTÉK ÉS TŰZ KÖZÖTT KŐKEMÉNYSÉGÜVÉ ÉGETTÉK. OLY MUNKA VOLT EZ, MELY JOGGAL AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGRA SZÁMITHATOTT, A MIT A MOSTANI FOSZLÁNYSZERÜ PAPIROSTÓL NEM SZABAD ELVÁRNUNK. FÁJDALOM, A NAGYMÉRVŰ TŰZVÉSZ KÖVETKEZTÉBEN CSAKNEM VALAMENNYI TÖREDÉKKÉ VÁLT, A MIÉRT IS AZ EGYES ELZÜLLÖTT DARABOK, MELYEK SZERENCSÉSEN FENNMARADTAK, — CSAK KÉTSZERESEN EMELIK AZOK BECSÉT, MONDHATLAN FÁRADOZÁS, SOK MUNKA ÉS TANULMÁNYOZÁS FOLYTÁN SIKERÜLT CSAK AZ EGYES DARABOKAT EGYBEILLESZTENI ÉS IGY A HOGY PÓTOLNI A NAGY HÉZAGOT ES HIÁNYOSSÁGOT. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS A TUDÓSOK RÉSZÉRŐL OLY ÜGYESSÉGGAI TÖRTÉNT, HOGY MA MÁR EZEN ŐSRÉGI OKLEVELEK MEGFEJTÉSÉT IS BÍRJUK. HOGY MILY MEGBECSÜLHETETLEN ÉS EGYSZERSMIND TELJES HITELT ÉRDEMLŐ ANYAGOT SZOLGÁLTATTAK E LAPOK A TÖRTÉNETNEK, ANNAK ELEMZÉSÉBE JELENLEG NEM BOCSÁJTKOZHATOM ; NAGYON MESSZIRE VINNE AZ FELVETT TÁRGYAMTÓL. A TÁBLÁKRA VALÓ ÍRÁSMÓD SZOKÁSSÁ LŐN ÉS MINT ILYEN SOKÁIG, HUZAMOS IDŐN KERESZTÜL FENNTARTÁ MAGÁT GÖRÖGORSZÁGBAN, AEGYYPTOMBAN ÉS RÓMÁBAN. CSAK AZ ANYAG SZENVEDETT VÁLTOZÁST A SZERINT, A MINT AZ EGYIK VAGY A MÁSIK BIZONYULT BE JOBBNAK, CZÉLSZERŰBBNEK. FA, ÓLOM, EZÜST, ARANY EGYARÁNT HASZNÁLTATTAK AZ ÍRÁSRA: SŐT A VIASZKOT IS FELHASZNÁLTÁK E CZÉLRA, A MELYET AZUTÁN SZILÁRD, TARTÓS ALAPRA HÚZTAK. ILYEN A MÁSODIK ÉS HARMADIK SZÁZADBÓL EREDŐ TÁBLÁKAT LATIN SZÖVEGGEL, MÉG EGÉSZEN ÉP ÉS JÓ KARBAN AZ ERDÉLYI BÁNYÁKBAN IS TALÁLTAK. E TÁBLÁK KÖZÖL AZOKAT, MELYEK EGYÜVÉ TARTOZTAK ÉS EGY EGÉSZET KÉPEZTEK, EGYBEFÜZTÉK OLY MÓDON, HOGY A TÁBLÁK MELLSŐ RÉSZÉN FENN A SZÉLEKEN GYŰRŰKET ALKALMAZTAK ÉS EZEKEN KERESZTÜL EGY KISEBB RUDAT, VAGY PÁLCZÁT DUGTAK, MELY AZ EGÉSZET EGYBETARTOTTA. A TÁBLÁK SZÁMA SZERINT DIPTYCH, TRIPTYCH STB NÉVVEL JELEZTETTEK. — EZ MÁR TÖKÉLETESEBB ÉS KÖNYEBBEN KEZELHETŐ KÖNYVFORMA VOLT. HOGY 2000 ÉV ELŐTT AZON CZÉL ELÉRÉSÉRE, MELYRE MOST A CONCIPIÁLÓ PAPIROST HASZNÁLJÁK, HOMOKOT VETTEK IGÉNYBE, ERRŐL ARCHIMEDES * HALÁLÁRÓL TENMARADT ADAT GYŐZ MEG BENNÜNKET. (NOLI TURBARE CIRCULOS MEOS!) EZ AGYAG ÉS FÉMTÁBLÁK AZONBAN MÉGIS CSAK ALKALMATLANOK VOLTAK ÉS NAGY HELYET IS IGÉNYELTEK. MÁS ESZKÖZ ÉS MÓD UTÁN NÉZTEK TEHÁT, HOGY E GÁTLÓ HÁTRÁNY MEGSZŰNJÉK AKADÉKOSKODNI. E CZÉLBÓL A GÖRÖGÖK LEHÁMOZOTT FAHÁNCSOT KEZDTEK HASZNÁLNI, A MELYNEK KÉRGE VOLT HIVATVA PÓTOLNI A RÉGIBB, ÜGYETLEN AGYAGTÁBLÁKAT. E KÉREGBE VERTÉK AZ EGYES BETŰKET, A MIÉRT IS KÉREG, KÜLHÁM EREDETILEG GÖRÖGÜL /?//?AOS ÉS Ó-DASSIKUS LATIN NYELVEN LIBER. ETTŐL A KÉT SZÓTÓL SZÁRMAZTAK A NÁLUNK MÉG MOST IS DIVÓ SZAVAK: BIBHOTHEKA, LIBER ÉS LIBRARY IS. A FAKÉREGRE VALÓ ÍRÁSMÓD ÁTMENETET KÉPEZ ÉS ELŐHÍRNÖKE VOLT A PAPIROSNAK. AZ AEGYPTOMIAK NEM KEVÉSBÉ MŰVELT * Kr. e. 212-l>en.