Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-25 / 59.szám

ISSZTiíítflOM. XI. ÉVFOLYAM. 59. SZAM. CSÜTÖRTÖK. 1889. JÚLIUS 25. ff es MROJISUSNIK i JIÍÍTENKINT K ÜTSZFIR : VASÁHNAP ÉSCSÜTQRTÖKÖN. ICI.OI'T/.K.TIÍ:SI Át* : eg^H'/'éviH , . tí fit — kr. fél évre '6 frt — kr. nngyeilévm I írt "0 Ur. E(/y szaru ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. s z ERK¥SFÍÖSE G : BOTTYÁN-TJTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, h«v:i :< In.p H/.HI1>'II)' rési.ét illető kü/.hunHiiyuk líiil'UiHtfüt. HIADÓHÍVATAL : SZÉCIlENYI-TÉR 331. SZÁM, Imvií. ÍI hivaüiloH s ;t, mag'ui Itfnlelései, ii nyilUéHbe H/.áut kíi/.­lunitjiiv«lí, clííli'/.elÜHÍ [)éii/,í)k és rudíiiiiiiliisuk iiif.é'/.eiiilök. HIRDETÉSEK. li HIVATALON HIIIf*tiTKHtiK ;] 1 s/.ófól 100 N/,ÓÍJ; — frt 75 kr.i J 00-200-ig . 1 frt 5() kr.i goo-aoo-ig . %-m%**f:\ töéjj tigttij ;Í0 kr, MAílÁN-MMMMTröNlöK mtíglillnjíOiitís S/.ül'illt itígjtl' fiVnyofiiilibiiii kii/.öltutiiek. NYIl/tTKIÍ sora »0 kr. Még élénken emlékszem azon felol­vasó estére, midőn városunk buzgó tisztviselője, Niedermann József ur, a helybeli olvasókör szép számmal egybe­gyűlt tagjai előtt a gyümölcsfa tenyész­tésről értekezett. Az értekezés főbb motivuma azon eszme körül csoportosult, bogy lássa el városunk magát gyümölcsfával, ide­jében gondoskodjunk annak szaporítá­sáról, — mert e gondoskodó és előre­látó lépés bangosau fogja hirdetni a gyümölcsteuyésztés terén kifejtett áldásos működésünket, sőt éreztetjük nyilván azt is, hogy nemzetgazdasági tekintet­ben Esztergom közönsége is megteszi a magáét, vagyis a hanyatló közjöve­delemnek ezzel uj és bő forrást nyit. Nem mondhatjuk, hogy gazdaközön­ségünk teljesen érzéketlen volna a gyümölcsfák tenyésztésében, mert a szőlők eléggé igazolják, hogy gyümölcs­fákban nem szűkölködnek. Azonban te­kintve azon terjedelmes közhelyeket, magánházak tágas udvarait, kopár- vagy bajtorjánnal benőtt mesgyés utakat, szőlők közti dűlő-ulak üresen hagyott helyeit * tekintve továbbá a rég idők­től napjainkig fenmaradt átkos passziót, hogy a fák megsemmisítésében, meg­rongálásában gonosz kezekkel egyesek részint bosszúból, részint kárörvendés­ből rendszeresen pusztítják a fákat: azon feltevésnek kell mégis helyet en­gednünk, miként a gyümölcsfáit szapo­rítása iránti egyöntetŐ törekvés nálunk niég gyermekkorát éri. Nem kell már nekünk külföldre menni s ott csodálni, bámulni a fate­nyésztés sikereit, fejlődését és nagy előrehaladását; mert hazánk szóles te­rületén is akadunk hatalmas telepekre a hol a virágzó fatenycsztés jelentékeny gazdasági erőforrása ;i köz- és magán­jövedelmeknek. Igy Sopronmegye több községe, továbbá Kecskemét, Nagy-Kő­rös alföldi városok élelmessége azt hir­deti, hogy ők megértették annak ide­jében azon hívó szózatot, mely a gyü­mölcsfák szaporításában talált jövedel­mező biztatást ugy a mult ós jelen, mint a jövőre nézve. A ki az ugorka-szezon alatt gyümöl­csöt kivan enni, az természetesen piaczra megy. De kérdjük, hogy a cseresznye, meggy, baraczk, buzávalérő körte, alma stb. kedves gyümölcsök honnan kerülnek piaczra, s igy hozzánk ? A felelet a nevezett alföldi városokat em­líti, s Budapest főváros a gyümölcs­szállitmányok fő lerakodó helye, a honnét a szélrózsa minden irányában közvetítők révén lesznek jó pénzért tovaszállitva. Vájjon reá szorultunk mi esztergomiak az alföldiek gyümölcsére ? — Sajnos, hogy — igen ; mert nálunk elenyésző kevés termett, mely a fogyasztás ezred­részének sem felelt meg. Már most nem lehetnénk mi Nagy­Kőrös és Kecskemét helyzetében ? a hol már t. i. nálunk, a jövedelmi források, a phyloxéra pusztítás következtében, apadóban vannak. De hogy ne lehetnénk, sőt birtokunk és terület-viszonyunkhoz mérve tul is szárnyalhatnék. Lépjünk csak a Dorogiutra és az akáczás-táján vessük a Dunafelé tekiu­tetünket: ugyanott messzeterjedő tér­séget pillantunk meg, mely közlegelőnek van elnevezve. Köz lege lőnek csak meg­járja itt ott a nedves esztendőben, — de bizony az ideihez hasonló nyarakban homok buczkás sivatag, a hol sem üdülő árnyat, sem bozótot nem lelünk, hanem többnyire építésre alkalmas fu­tóhomok területet. Minthogy köztudomású dolog, hogy a fák által beárnyékolt terűlet a füfajta növények tenyésztésének nem árt, sőt az égető forróságot ellensúlyozván, életére és erősödésére jelentékenyen közrehat; ez okból az általunk hivatkozott köz­legelőnek száut terület befásitása volna a legelső czél, mely az illető hatósági körök részéről tüzetes megfigyelést ér­demel. Hogy nem a saját gyarló eszünk után indulva pendítjük meg ezen eszmét, beszéltünk szakértő egyénekkei, kik a jelzett területet használhatóságát ós ezen használat állandósítását csakis a befá­sitástól remélik. Nagyon természetesen, hogy az érin­tett terület befásitás után is közlegelő maradna. Ép ez okból öt ölnyi távol­ságban lennének a gyümölcsfák : kivált a baraczk-fólék, riuglotlák elültetendők, az erdőről nyert támaszték ok |al ellátva, nehogy a marbák idejekorán dörzsölödés által megsemmisítsék. Ha ezen üdvös irányú intézkedés fo­ganatosítást nyerne, — ugy pár év inulva versenytársai lehetnénk az alföldi városoknak nemcsak a közjövedelem eme­lésében, hanem az egészséges légmérsók megteremtésében, de még abban is, hogy szarvasmarháink egy messzire terjedő árnyas, egészséges legelőt nyerhetnének. A gazdasági egyesület, mely dicsé­retre méltőlag iparkodik a gazdaközöuség jóllétét előmozdítani, már megtette ez irányban a kezdeményező lépést az által, hogy az amerikai sző lő te lep tői 50 mé­ternyire gyümölcsfa-iskolát rendezett be, mely egy gyakorlott, értelmes, vinczel­lériskolát szép sikerrel végzett fiatal ember által előrehaladott gondozásban részerül. Kövessük mi is a gazdasági egylet példáját, ismerjük fel végre valahára a jelenlegi helyzet tarthatlanságát és so­rakozzunk azon törekvők mellé, kik Niedermann József ur szerint a gyü­mölcsfák szaporítását hivatásszeretettel széleskörben előmozdítani soha meg nem szűnnek. EGY POLGÁR. A pénzügyigazgatóság kérdése. A komáoniiak a tett eredménytelen lépések után sem húzódnak a sutba, hanem alább közölt miniszteri válaszokra támaszkodván, a jövő biztató reményé­vel kecsegtetik magukat s ez irányban történendő actio nem fog részükről el­maradni, sőt fokozódó buzgalommal ál­lanak a réson. Szolgáljon okulásul nekünk is arra, hogy a tevékenykedő törekvés előbb­utóbb hassznos gyümölcsöt teremhet — de ehhez kitartó és éber igyekezet szük­séges. Hogy mily irányban mozogjunk 3 a I a r. * — Tündérrege. — E, B. LAPOK BÁJOS OLVASÓNŐI KŐZETT, TUDOM, TÖBBEN TALÁLKOZNAK, KIK INKÁBB SZERETIK AZ ÁBRÁNDOS, TÜNDÉRIES, MINT A KÖZÉLETBŐL VETT TARGYU ELBESZÉLÉSEKET. AZ EGYSZER EZEK KEDVÉRE ÍROK, ELŐSZÖR ÉS — UTOLJÁRA, VIGASZ­TALÁSUL AZOK SZÁMÁRA, KIK AZ ILYESMIKET NEM SZERETIK. REÁM NÉZVE ÖRÖKRE EMLÉKEZETES DIÁKÉLETEMBEN EGY KELLEMES JÚNIUSI NAPON EGYIK TEHETŐS ISMERŐSÖM FELSZÓLÍT: HA TET­SZIK, MENJEK EL VELE BALATONFÜREDRE, Ő LESZ MAECENÁSOM. DIÁK ÉS ILY KEDVEZŐ ALKALOM,! — TERMÉSZETESEN A MEGHÍVÁST NAGY ÖRÖM­MEL FOGADTAM. AZ IDŐ IGEN KEDVEZETT. HATALMAS SÖTÉT­SZÜRKE FELHŐK VÁLTOGATTÁK EGYMÁST AZ ÉG­BOLTOZATON, AKÁRCSAK ZAJLÁSKOR A DUNÁN USZÓ ÓRIÁSI JÉGTÖMEGEK, EL-ELFÖDVE NAP­RENDSZERÜNK KIRÁLYÁT, IGY UTAZÁSUNK NEM VOLT KITÉVE E FELSÉGES URALKODÓ FORRÓ LE­HELETÉNEK. DÉLUTÁN KETTŐKOR ELINDULT KOCSINK SZÉP S NEM EGY KÖLTŐ ÁLTAL MEGÉNEKELT REGÉNYES TÁJAKON, SZÁZADOS TÖLGYESEKEN, JELES BORTERMŐ HELYEKEN HALADT KERESZTÜL, — MIG VÉGRE KÉT ÓRAI KELLEMES UTAZÁS UTÁN ELŐTTÜNK FEKÜDT A FENSÉGES MAGYAR TENGER. MAGYAR TENGER! — KINEK SZIVE NEM DOBBAN NAGYOT E KÉT SZÓ HALLATÁRA ? KINEK LELKE NEM ÖRÜL ANNAK TUDATÁN, HOGY ISTENTŐL TERMÉSZETI ADOMÁNYOKBAN ÉS SZÉPSÉGEKBEN ANNYIRA MEGÁLDOTT SZÉP HAZÁNK ILY RITKA­SÁGGAL ILY MÉLTÁN DICSEKEDHETIK? — KÖ­ZELRŐL LÁTNI PEDIG A BÁJOS VIDÉK E KÉKES VÍZTÜKRÉT, HALLGATNI KÖNNYŰ VIZÉNEK LOSCOGÁSÁT, ELMERENGENI E KEDVES TENGERKE MELLETT A MÚLTON, MELYET AZ ANNYI JELESEINK ÁLTAL MAGASZTALT, MEGÉNEKELT VAGY FELKERE­SETT ELRAGADÓ HELY S AZ ETTŐL JOBBRA ESŐ TIHANYI APÁTSÁGI TEMPLOM SZÁZADOK VERŐFÉ­NYE ÉS VIHARAI ALATT MEGFAKULT FALAI KELTENEK, MINDEZEKET AZON TUDATTAL, HOGY » MAGYAR*, — A HATÁST, T. OLVASÓIM, LEIRNI NEM, CSAK ÉREZNI, MÉTYEN ÉREZNI LEHET ÉS MINDEN IGAZ MAGYARNAK KELL. NEM CZÉLOM MOST HAZÁNK EGYIK LEGSZEBB, FŐURAINK S PÉNZEMBEREINK ÁLTAL MÉGIS ELÉG MÉRVBEN LENÉZETT FÜRDŐHELYÉNEK, A KIES BALATONFÜREDNEK BASÁBOKAT IGÉNYBE VEVŐ LEÍRÁSÁVAL OLVASÓIM TÜRELMÉT PRÓBÁRA TENNI (HISZ ELÉGGÉ MEGTESZIK EZT NEMES REKLÁM­CSINÁLÁSBÓL FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI LAPJAINK — HIÁBA), RÁTÉREK TÁRGYAMRA. MAECENÁSOM, KIRE MINDIG HÁLÁVAL EMLÉ­KEZEM VISSZA, FÜREDRE ÉRKEZÉSÜNK UTÁN KITŰNŐ HELY- ÉS TÁRGYISMERETTEL MUTOGATOTT MEG MINDENT S IPARKODOTT A DÉLUTÁNT NEM­CSAK KELLEMESSÉ, HANEM IGAZÁN EMLÉKEZETESSÉ IS TENNI. HAT ÓRA FELÉ, INKÁBB ELŐNYÖMRE, MINT HÁTRÁNYOMRA, AZ >>ESZTERHÁZY«-SZÁLLÓ­BAN RÉGI FRANCZIA ISMERŐSEIRE TALÁL. NAGY VOLT AZ ÖRÖME, ANNÁL IS INKÁBB, MERT A SZELLEMES FRANCZIA CSALÁDDAL ÉVEKKEL AZELŐTT ISMERKEDETT MEG, AZÓTA PEDIG NEM TALÁL­KOZOTT VELÜK. MAECENÁSOM BEMUTATOTT ÉS UDVARIASSÁGBÓL HÍVOTT, TARTSAK VELÜK. A JÓL FELFOGOTT KÖRÜLMÉNYEK (TELJESEN IDEGEN IS VOLTAM, Á NYELVET SEM BÍRTAM) AZONBAN AZT TANÁCSOLTÁK NEKEM, HOGY ENGEDELMÉT KIKÉRVE MÁSFELÉ VETTEM UTAMAT A MEGEGYE­ZÉSSEL : NYOLCZ ÓRA FELÉ AZ EMLÍTETT SZÁLLÓBAN TALÁLKOZNI FOGUNK. . ELEINTE, CZÉLTALANUL, DE VIDÁM HANGU­LATBAN SÉTÁLGATTAM A BALZSAMOS LÉGÜ GON­DOZOTT SÉTÁNYOKON ÉS HŰVÖS AÍÍÉCKBAN, MIDŐN NEM MESSZE A TAVI FÜRDŐTŐL A PARTON TOMPA MOZSÁRLÖVÉSEK KELTÉK FEL A KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉGŰ, ÉLÉNKEN TÁRSALGÓ SÉTÁLÓK FIGY ÓI­MÉT, A MIRE CSAKHAMAR ÚTRA KÉL ÖT HAT KIFESZÍTETT VITORLÁJU, KÜLÖNBÖZŐ NAGYSÁGÚ, CSINOSABBNÁL-CSINOSABB YACHT BENNÜLŐ ELŐ­KELŐ NŐ- ÉS FÉFISZÓRAKOZÓKKAL. ELNÉZTEM E VÍZI JÁRMÜVEK MÉLTÓSÁGOS HALADÁSÁT, KÖNNYED TÁVOZÁSÁT A KECSKEKÖRMÖS MAGYAR TENGER­PARTTÓL, MIDŐN EGY KÖNNYEN KIVIHETŐ ESZ­MÉM TÁMAD: HA LEHET, ÁTRÁNDULOK TANUL­MÁNYI CZÉLBÓL TIHANYBA. A MA VÉGLEG PENZIONÁLT »KISFALNDY« AZNAP ARRA MÁR NEM MENT; MIT TEGYEK? HALÁSZSAJKÁT KE­RESTEM. EGY ÖREG HALÁSZSZAL MEGALKUDTAM, S MI IS — ÚTRA KELTÜNK. KÖZEL VOLTUNK MÁR A TIHANYI KOPÁR, NÉHOL MEREDEKFALÚ SZIKLÁHOZ, MINDŐN ÖREGEM ] HIRTELEN ABBAHAGYTA KIMÉRT, S EGYHANGÚ EVEZÉSÉT, SZEMEIT MERŐEN ELŐRE SZEGZI ÉS HALLGATÓZIK. KÉRDEM: MIT FIGYEL ? — Ő UTASIT, HOGY NÉZZEM CSAK A VIZ TÁVOLABBI SZINÉT ÉS HALLGASSAM CSAK A SZIKLÁK FELŐL JÖVŐ MORMOLÁST. NÉZTEM ÉS HALLGATÓZTAM, DE A CSEKÉLYMÉRVÜ MEGSZOKOTT HULLÁMZÁSON KIVÜL MIT SEM LÁTTAM, A GYENGÉD LOCSOGÁSON KIVÜL MIT SEM HALLOTTAM. PEDIG AZ ÖREG­HALÁSZ VÁLTIG ERŐSITÉ, HOGY A BALATON MESSZE UGYANCSAK HÁBOROG ÉS BÖMBÖLÉS HALLSZIK A HEGY OLDALÁRÓL. EGYÚTTAL MELEGEN TANÁ­CSOLTA: TÉRJÜNK VISSZA, HA KÉSŐBB VESZÉLYBEN FOROGNI NEM AKARUNK. FÉLÓRA MÚLVA DACZÁRA, HOGY SZÉLVÉSZNEK NYOMA SINCS, A BALATON PARTJAI HABHEGYEKET VETNEK MAJD VISSZA, OLY NAGY HÁBORGÁS LESZ. OLVASTAM A MAGYAR TENGER TERMÉSZETI TÜNEMÉNYÉRŐL, A NÉLKÜL, HOGY TULAJDON­KÉPENI OKÁT IS MEGTUDTAM VOLNA, — IGY INKÁBB HITTEM A TAPASZTALT ÖREGNEK, ENGED­TEM TANÁCSÁNAK ÉS VISSZAFORDULTUNK. A YACHTOK IS SIETVE IPARKODTAK A KIKÖTŐBE. ERŐSEBBEKET RÁNT AZ ÖREG A RÖVID HALÁSZ­EVEZŐKÖN, ÉLESEBBEN NYIKOROGNAK A KENDER­KÖTÉL-GÚZSOK, KÉTSZERES SEBESSÉGGEL HALAD A SOK VIHART KIÁLL OTT CSÓNAK. — A BALATON EDDIGI KÉKES-SZÜRKE TÜKÖRÉNEK FÉNYE MEG­TÖRIK, VIZE SÖTÉTEBB SZINT ÖLT A PEREZRŐL­PERCZRE EGYRE'NAGYOBBODÓ HULLÁMOK VISSZA­CSAPÓDÁSAI ALATT, MAJD LEHAT, A MINDINKÁBB FOKOZÓDÓ MOZGÁS A TÓ FENEKÉRE IS, RÖVID FÉLÓRA ALATT KÉSZ A HÁBORGÁS. CSÓNAKUNK MINDEN BAJ NÉLKÜL ÉRT A PARTHOZ. ITT KÍVÁNCSIAN KÉRDEM ÖREGEMTŐL: MEG TUDNÁ-E NEKEM A HÁBORGÁS OKÁT MON­DANI ? EGY PEREZRE ÖSSZÉBB HÚZÓDOTT VASTAG SZEMÖLDÖKEI ALÓL SZEMREHÁNYÓ PILLANTÁST VET RÁM, MINTHA MONDANI AKARNÁ: »HÁT HOGY LEHET TŐLEM, ŐSZBE CSAVARODOTT HAJÚ S BAJSZÚ TAPASZTALT ÖREGTŐL ILY CSEKÉLYSÉGET KÉRDENI?« ILYFORMA FELELETET KAPTAM, DE ÖRÜLTEM NEKI, LEGALÁBB A VÉLT OKOT ÉN IS MEGTUDTAM. BARÁTSÁGOS KUNYHÓJÁBAN AZ ÖREG HALÁSZ KÉRÉSEMRE A KÖVETKEZŐ TÖRTÉNETET BESZÉLTÉÉI.. SOK IDŐKNEK ELŐTTE, RÉGEN, NAGYON RÉGEN, MIKOR MÉG NEM KEZDŐDÖTT MEG A MÁR NYOMORTELJES, SIRALMAS EMBERI ÁLLAPOT, AZON VALÓBAN BOLDOG KORBAN, MELY MAJD MINT AZ ÁRTATLANSÁG, SZÉPSÉG, JÓSÁG, IGAZSÁG ÉS Ssaporttsuk a gyfi&Slcsf&kat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom