Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-25 / 59.szám

lyés fogadtatásra talált; de a legtöbb biztatást és reménységet a belügyminiszter nyílt és sürü éljenzéssel fogadott válaszából merítette, különösen lelkes óljenzést keltett válaszának ama paszszusa, midőn Komárom kívánságát jogosnak jelezve, annak támogatását megígérte és azt monda: «Ebben a kérdésben én is komáromi vagyok!» Mindezek némi reménységgel biztatnak, hogy a komáromi pónzügyigazgatóság eszméje még véglegesen elejtettnek nem tekinthető. Városi alakuló közgyűlés. Esztergom, jul. 20-án. A régi közmondásként «Uj söprő jó seper» az ujohan megválasztott képviselők voltak az elsők a tanácsteremben megjelenni. Talán érezték, hogy hogy mint újdonsült városatyáknak illetlen volna a főbb helyeket elfoglalni, mindannyi a zöld asztal végén telepedett le, az ör. Király Sándor pedig — mint a kinek nem a legjobban áll a szénája — a hallgatóság padján várta az Ítéletet. Hát bizony az olyan öreg város atyának a ki évtizedek óta hozzá volt szokva a valóságos képviselői szék elfoglalásához, rosszul eshetik a választó közönség téves szavazása. Aztán mikor ennek daczára a választási vezető kimondja, hogy a képviselők sorában helyet foglalhat, az embert mint valami koczát mégis kirekesztik a nyájból. A 10 orara egybehívott közgyűlést Dr. Helc Antal nyitotta meg, üdvözölvén az ujonan megválasztott képviselőket és sajnálatának adva kifejezést a felett, hogy számos volt érdemes képviselő ismételten meg nem választatott. Következett a tárgysorozat: 1. Havasy Imre választási elnökuek előterjeztése, melylyel a megválasztott 22 rendes képviseleti tag és 12 pótag névjegyzékét beterjeszti. Tudomásul vétetett. 2. Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos alispán értesitvénye, mely szeriut a képviselőtestület megalakulása végett összeírandó közgyűlés határidejéül július hó 20-ának d. e. 10 óráját tűzi ki. Ez is tudomásul vétetett, mire a polgármester az alispán meghívásával Sarlay Ede kapitány, Dr. Földváry István tiszti főügyész és Rudolf Mihály képviselt kéri fel, az ülést pedig egy időre felfüggeszté. Csakhamar megérkezett az alispán s üdvözlő beszédben — melyet többszörös éljenek szakítottak meg — ismét beigazolta, hogy a városnak nemcsak főnöke, hanem valósággal jóakaró barátja. Miután a képviselő-testület megalakultnak kijelenté, a tisztviselő választását augusztus hó 1-ső napjára tűzte ki, a candidáló bizottságba pedig maga részéről Niedermann Pál és Dr. Fehér Gyula plébánost hivta meg s ugyancsak a kérelem benyújtására véghatáridőül folyó hó 31-én d. e. 11 óráját állapitá meg, a candidáló bizottságot pedig ugyanazon nap d. u. 4 órájára hivta egybe a városház tanácstermébe. Ezzel az ülés elnök éltetésével véget ért. Irodalmi levél. (P o e E d g a r.) A világ és minden idő legkiválóbb irodalmi személye Poe Edgár, az Egyesült államokban, Balfimorolbau 1811. évi januárius hóban született. Atyja, Poe Dávid, jogi tanfolyamát még be sem fejezte, midőn Arnold Erzsébet angol színésznővel, ki inkább szép külsője és élénksége, mint tehetsége által tündökölt, megszökött. E szerelmi viszony rövid idő múlva rendes egybekeléssel törvényesíttetett, minek következtében Dávid a helyet, hogy a jogipályára visszatért volna, szintén fiatal neje pályájára lépett, azonban ugy látszik, nem valami szerencsés eredménynyel : mert miután a korai házasság mindkét házastárs halálával jvégződött, az abból származott három gyermek, Henry, Edgár ós Róza, a legnagyobb nyomorban maradtak. Edgárnak a jó sors kedvezni látszott: egy Allan John nevű, gazdag és művelt bal ti morei kereskedő fiává fogadta, azon kijelentett szándókkal, hogy egykor örökösévé teendi. 1816-ban Edgár pártfogójával Amerikába utazott, hol a London mellett, Newiugtouban, nevelőintézettel bíró dr. Bransby kezei alá helyeztetett. Itt tartózkodott Edgár egész az 1822-ik évig, a midőn visszatért az Egyesült-államokba. Az angolországban i tartózkodása alatt átélt meglehetős zárdai életet »Wilson William« czimű elbeszélésében irta le. Mennyi abban a költemény, mennyi a valóság, e fölött nem határozhatunk; azonban ugy látszik, hogy ezen elbeszélésében a már megért férfiút látjuk magunk előtt. Edgár az Egyesült-államokban előbb — Letartóztatott kaldeai papok. A győri csendőrség csütörtökön két kaldeai papot kisért a szolgabírósághoz Hédervárról. Faluról falura jártak s papnevelő intézetre könyöradományokat gyűjtöttek. A napokban Győrben is voltak, de itt ugylátszik nem kezdtek gyűjtögetni. Hérdervárott a községi biró is adott nekik alamizsnát, de kévéseitek s. gorombáskodtak az adakozóval, mire a biró csendőrökért küldött. Ekkor kitűnt, hogy a koldulásra semmiféle engedélyük nincs. A csendőrség tehát bekísérte őket. Utlevelök szerint nevök II ía Dániel és Gvovan Bej amin és Djenleinek-be bachlulai kerületbe valók. A szolgabíró 8—8 napi elzárásra Ítélte a két kaldeust, kiket büntetésük kiállása után ellolonczolnak a határszélre. — Részvét czim alatt közölt mult számú hírünkben B. Szabó Mihály adakozása 4 frt összegben vau tévesen kimutatva, mit ezennel helyesen egy frtra javítunk. ía richmondi akadémiába, majd később a charlottesvillei egyetembe járt. Azonban itt a tanulmányozás helyett a játék, ivás és egyéb kicsapougásra vetemült. Mindamellett iskolatársai között az elsők sorában volt ós oly nagy elmetehetséggel birt, hogy azzal minden tudomány könnyen való megszerzésére képes volt. Természettől szép s erős alkotu volt és a közönségesebb testigyakorlatokbau a legmagasb s legritkább jártassággal birt. Különösen felülmúlhatatlan uszó volt, annyira, hogy senkit sem lepett meg, midőn egy meleg júniusi napon Richmondtól Warwickig, azaz teljes nyolczadfól angolmérttöldnyire úszott, és pedig oly folyó folyása ellenében, mely óránként két-három angol mértföldnyi sebességgel folyik. Pártfogója ugyan mindig gazdagon ellátta pánzzel, mégis az egyetemtől teljesen adósságokba sülyedteu távozott és miután az némely kártyaadósságának kifizetését megtagadta, elhatározá magában, hogy hazájából távozik és a görögöknek a törökök elleni szabadság harczában részt vesz. Azonban a classieus Hellast sohasem Jlátta. Egy évi távollét után hirtelen Szeut-Pétervárott tűnt föl, hol a rendőrség kezei közé került. A kelepczéből Middletou Henry, az Egyesült-államok követe szabadította meg, ki nemcsak szabadságát szerezte vissza, hanem kellő mennyiségű pénzzel is ellátta, hogy Amerikába visszatérhessen. Hogy mindezek pártfogójának valami nagy örömet nem okoztak, könnyen elgondolható ; azonban kezét még sem vette le róla teljesen. Ellenkezőleg, néhány befolyásos barátja közbenjárása mellett sikerült neki Edgast a westpoínti katonaiskolába hadapródkiut felvétetnie. Itt egy ideig minden kívánatosan ment ós Poe csakhamar társai, tisztjei és tanárai kedven ezévó lőn. Azonban, fájdalom, ismét visszaesett az előbbi kicsapongó életbe, tanulmányait elhanyagolta és elöljárói parancsainak nem engedelmeskedett, minek következtében az iskolából tiz hó múlva elbocsáttatott. SZENVEDÉLY TELÉN NYUGALOM, MAJD MINT AZ IGAZ SZADADSÁG, EGYENLŐSÉG ÉS TESTVÉRISÉG, MAJD MINT A GAZDAGSÁG, JÓLÉT, ÖRÖM ÉS GYÖNYÖRŰSÉG KORA ÁLLÍTTATIK ELŐ, MONDOM E KORBAN AZ EMBEREK NEM ÉLTEK X EGYEDÜL, MAGUKRA HAGYVA A FÖLDÖN, HANEM NÁLUK SOKKAL TÖKÉLETESEBB LÉNYEK: TÜNDÉREK NYMPHÁK ÉS HASONLÓ LÉNYEK IS BÍRTAK ITT LAKÓHELYET. HAZÁNK ERDOS-VÖLGYCS SZÉP VIDÉKEIT KÜLÖNÖSEN KEDVELTÉK A TÜNDÉREK. HISZ ERDÉLYT MAI NAPSÁG IS TÜNDÉRORSZÁG NÉVEN ISMERJÜK, ÉS ÉDES HONUNK NEM EGY HELYNEVÉNEK EREDETE VIHETŐ VISSZA AZ EMIITETT KORBA. »HA A FÖLD ISTEN KALAPJA, UGY HAZÁNK BOKRÉTA RAJTA*, W NEM CSODA, HOGY ANNYIRA KEDVELTÉK, A. JBALATONNAK TERMÉSZETI SZÉPSÉGEKBEN PAZARUL ELLÁTOTT VIDÉKEIT IS IGEN SZERETTÉK. 'TIHANY FOIIA OLDALÁBAN KIVÁJT SZIKLAÜREGEKET A NÉP MA IS TŰNDÉRLAKNAK, TÜNDÉRVÁRAKNAK NEVEZI. BALATONI ÉS BALATONMELLÉKI TÜNDÉREK LAKTAK AZ ITT SZEM ELŐL REJTETT PALOTÁBAN. ÉS E PALOTÁNAK ITTLÉTE ÁLDÁST HOZOTT AZ AZ EGÉSZ VIDÉKRE! MERT A S-ZÉP, JÓ ÉS IGAZAT MAGUKBAN ÖSSZPONTOSÍTÓ S TÖKÉLETESÍTŐ SZÉPSÉGEK VARÁZSHATALMUKNÁL FOGVA NGY INTÉZKEDTEK, HOGY AZ EMBEREK MINDEN ÓHAJA BETELJESEDJÉK ÉS SOHA SZÜKSÉGÉT NE SZENVEDJENEK. A MIÓTA AMA ÁLDOTT LÉNYEFE ELTŰNTEK, AZÓTA VAN A FÖLDI PORHÜVELYEK KÖZÖTT AZ ÖSSZES BŰNÖK ÉS VÉTKEK SZÜLŐANYJA-: A SÁPADT IRIGYSÉG SZÜLTE SOK NYOMORÚSÁG ÉS SZÜKSÉG. AZ EMLÍTETT SZÍKLAÍIREGEK HELYÉN HAJDANTA VALAMIVEL TÁGASABB BEMENET VOLT A HEGY BELSEJÉBE. HATALMAS TERMÁSZETALKOTTA KÖVEK ÁS SZIKLATÖMBÖK ALKOTTÁK A BARLANGSZERÜ NYÍLÁST, MELYET A COBAEÁK ÉS TROPAEOLUMOK JOBBRÓL-BALRÓL FELFOLYÓ INDÁI IPARKODTAK SMARAGDZÖLD FÉNYES LEVELEIKKEL, VIOLASZINÜ ÉS NAGY FEHÉR VIRÁGAIKKAL AZ AVATATLANOK ELŐL ELZÁRNI. A SÁRGÁS-ZÖLD MOHFOLTOKKAL TARKÁZOTT SZIKLAFALAK BELJEBB ALIG ÉSZREVEHETŐ MÓDON FOLYTAG ÁT AZ EGÉSZ ÉPÜLET ÁLLANYAGÁT KÉPEZŐ KRISTÁLYFALAKBA, MELYEK KÖZÉPEN ÁTRIUMSZERÜ HELYISÉGET VETTEK KÖRŰI. EZ A MAGASZTALT RÓMAI ÁTRIUMOT SZÉPSÉGBEN, DE ALAKBAN IS NAGYBAN FÖLÜLMULTA. ITT A VERŐFÉNY ÉS VILÁGOSSÁG BEFOGADÁSÁRA SZOLGÁLÓ COMPLUVIUUI SOKKAL NAGYOBB VOLT, AZ IMPLÁVIUM HELYÉT MEG EGY ARANYHAL-MEDENCZE KÖZEPÉBŐL ELŐTÖRŐ S FOLYTON LOCSOGÓ SZÖKŐKÚT ÉS A VIRÁGOK LEGVÁLTOZATOSABB FAJAIVAL ÉS SZÍNEIVEL DISZESKEDŐ VIRÁGÁGYAK FOGLALTÁK EL. A FÉNYES SZOBÁK NÉGYSZÖG-ALAKBAN SORAKOZTAK a DÉLI NÖVÉNYEKKEL TELT S FÁRADHATATLAN TORKÚ ÉNEKESEK VIDÁM DALAITÓL VISSZHANGZÓ BÁJ KERT KÖRÜL. AZ ELSŐ VILÁGOSKÉK BÁRSONY BÚTORZATTAL ELLÁTOTT EUBICULÁKAT FEKETE HAJ FÜRTŰ, KECSES NYMPHÁK LAKTÁK, KIK TÁRSALGÓNŐI TISZTET VISELTEK BÁJOS ÚRNŐIK: a HÁTRÁBB LAKÓ ARANYHAJÚ TÜNDÉREK KÖRÜL. A LEGHÁTULSÓ, TABLINUMUL SZOLGÁLÓ NAGY TEREMBEN TARTÓZKODOTT MAGA AZ ŐSZBEBORULT BALATONI TÜNDÉRKIRÁLY ÖRÖKIFJÚ NEJÉVEL, GYÖNYÖRŰ LEÁNYAIVAL ÉS DELI TERMETŰ BÜSZKESÉGÉVEL : a TRÓNÖRÖKÖSSEL. KÖLTŐI ÉLETET ÉLTEK A TÜNDÉRPALOTA BOLDOG LAKÓI. EGYETLEN HÁZIFOGLALATOSSÁGUKAT, AZ ARANYFONÁL SODRÁSÁT MEGUNVA, EZÜST ORSÓIKAT FÉLRETETTÉK, S ELKEZDTÉK JÁTÉKAIKAT, ÖNTÖZTÉK KERTJÜKET, ETETTÉK DALOSAIKAT VAGY ESTÉNKÉNT KIMENTEK a BALATON RINGÓ HULLÁMAIRA FISÓNAKÁZNI, ÓRIÁSI CSIGAHÉJAKBAN, FEHÉR HATYlegyen útmutatónk Komárom példája. A miniszter nyilatkozata a következő : A szervezés megtörténvén, a dolgon ma már változtatni nem lehet; de amennyiben a tapasztalat igazolná, hogy az adminisztráczió érdekében a komáromi külön pénzügyigazgatóság felállítása szükséges, részéről örülni fog, ha Komárom kívánsága teljesülni fog. Wekerle pénzügyminiszter hosszabb válaszában részletesen kifejti az indokokat, melyek a kormányt a pénzügyi szervezés keresztülvitelénél vezették. Megnyugtatásul mondhatom — úgymond — hogy a pénzügyi szervezés teljesen befejezettnek, véglegesnek nem tekinthető. A törvénynek egyik foczélja az levén, hogy a pénzügyi igazgatás a törvényhatósági és igazságügyi adniinisztráczióval szorosabb kapcsolatba, hozassó k,oda kell, és foguuk is törekedni, hogy lehetőleg minden vármegye külön pénzügyigazgatóságot kapjon, kivéve azokat, melyekre a más megyékbe való beosztás sorsa vár, melyek közé azonban Komárom-vármegye tudtommal nem tartozik, Ezt azonban egyszerre megvalósitaui már csak a megfelelő szakerők hiánya miatt is nem lehetett. Eddig 12 pénzügyigazgatóság volt, most 50 állíttatott fel; de ha a szakerők alkalmazásánál szigorúbb mértéket alkalmazunk, 37-nél többet felállítani nem lehetett volna. Hogy Komárom népesség tekintetében a megyék sorában 40-dik helyen áll és még sem kapott külön pénzügyigazgatóságot, mig nála kisebb vármegyék nyertek: annak oka — egyebektől eltekintve — különösen az volt, mert a kormánynak nemzetiségi szempontokra is figyelemmel kellatt lenni. Esztergomnak Pesthez csatolása — előbbinek határozott kívánságára —; azon okból (örtónt, mert Esztergom és a főváros között könnyebb a közlekedés és Esztergom már kereskedelmi tekintetben is a fővároshoz gravitál. Annak oka pedig, hogy a jelentékenyen nagyobb Komárommegve Győrhöz csatoltatott, a székhelynek: Győrnek nagyobb városias jellegében keresendő. Azonban, ha a tapasztalat e beosztás czélszerütlenségét igazolná, a mi most elmaradt, bekövefkezhetik nem mondom egy vagy két év múlva, de a szükséghez képest és Komárom óhaj fásának teljesülése épen nincs kizárva. A küldöttség mindenütt igen szivéTYUKTÓL VONVA. MESÉS LAKOMÁKAT TARTOTTAK? MELYEKET MÉG MESÉSEBB TÁNEZUK KÖVETETTÖRÖKÖS ÖRÖMÖK KÖZÖTT TÖLTÖTT NAPJAIK AZONBAN NEM TARTOTTAK SOKÁIG. A NYUGTALAU ÉS MEGGONDOLATLAN TÜNDÉR KIRÁLYFI EGY TETTÉVEL ELLENKEZŐRE VÁLTOZTATTA BOLDOGSÁGUKAT, (FOLYT KÖV.) LUCIFER. HÍREK. — Tanügybarát. Nem szoktmik a hízelgőkkel tartani, kik minden csekély mozzanatból nagy reelámot csapnak és eseményszámba menő lármás tónusban hirdetik egyik-másik népiskolai jóltevőnek adakozásait. Miután városunkban kevesen vannak, kik a tanügy javaira áldozatkészségüket latba vetnék, még

1 kevesebben vannak, kik hathatós erkölcsi támogatásukkal a népiskola fellendülésében buzgólkodnának, ennél fogva távol minden frázisos dicsőítéstől, meg kell említenünk azon érdemes tanügybarátok neveit, kik szivós kitartással egyrészt intelligentiájuktól, másrészt a nevelésügy iránti meleg érdeklődésüktől j vezéreltetve ugy erkölcsileg, mint anyagilag támogatták, szépen fejlődő népiskoláinkat. Ezen urak sorában méltán tisztelhetjük városunk fejét, mint a tanügynek tántorithatlan úttörőjét, továbbá a hasonló érdemekben gazdag városi plébánost, a benczések jelenlegi házfőnőkét. A városi polgárok sorából ki kell emelnünk : Brutsy Jánost, ki évenkint oszt serkentési dijakat a tanulók között. Továbbá Marosi József, Dóczy Ferencz, Brenner József s még néhányan vannak az ételmesebb polgárok közül, kik hasznos tanügyi szolgálataikkal a népiskola sorsát midenkor előmozdították.