Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-21 / 58.szám

es W M F. fi JELEM IK IIE' I' 15 N KINT K fcTS Z R R VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Ml.Ot'T/K.'TOI" Ali fél étte . négy eilévre 6 frt — kr. 3 frt ~- kr. 1 frt r,o kr. Egy szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERÍTÉSTTÖSEG : BOTTYÁN-ŰTCZA VIOLA-HAZ <^22. SZÁM ALATT, IKIVÍÍ :» litp RZttlbtíni részét illető közleménynk l(iilil*Mnlők. KIADÓHIVATAL : szfeci IH:NYI-TÉ;R 331- SZÁM, IIKVIV a liip liis ;i. inngán liii'< jelesei, a. iiyiUlárbe H/.ánt kii/.­lümények, elfili/.uléNi pénzek m rucJninnIá.solí intó/HiidőIí. HIRDETÉSEK. HIVATALOS fífffííMTtóSWIÍ :fjj M\<l \ N-ll Ili l> lí'l'lSlHIíK 1 szólói 100 »y.Aig — fit 75 kr.; í '»e^í)l;ipodáfi szerint legju­100—200-ig . 1 frt 50 kr.i ; : tAnyomililmu kiiziiltetiiek. 200-ÍIOO-ig . 2 írt 25 kr.i ! ,— Bély«igiiíj ÍÍ0 kr. i i NYI I.TTlílí. sora. %Q kr. A városi élet fejlesztése. Budapest, jul. 20. Most mikor a czukorgyárak felállí­tásával már a f. év Őszén kezdetét veszi hazánkban az intensivebb gazdálkodás, igen lényeges az a kérdés, hogy mikép állunk a gazdasági felszerelések dol­gában ? Egy okszerűen berendezett és kezelt gazdaságban a felszerelések értéke a fold értékének mintegy harmadrészét teszi. S ha négy milliárdra becsüljük a földbirtok értékét, legalább is 1200 millió frtot kellene érni a gazdasági felszereléseknek. De ámbár e részben nincsenek pontos statisztikai felvételek, mindenki után számithat egy-egy ismert •község adatai alapján s rá íog jönni, hogy bizony nincs tizedrész annyi iu­strucfiónk, mint a mennyire szükség volna, hogy jól menjen a gazdálkodás. Még Francziaországban, a hol pedig sokkal előbbre vannak a gazdasági fel­szerelések dolgában, is azt tartják a leghivatottabb gazdasági szakemberek, liogy a felszerelés nagyon hiányos s hogy a munkagépek nagyobb részének pl. a sorvetőknek, aratógépeknek tizszer­huszszor oly nagy számot kellene kitenni, mint a mily számot tényleg kitesznek. Mit mondjunk hát a magyar'gazdasági felszerelés hiányos és elégtelen voltáról? Ez az a tér, a melyen legtöbbet lehet tenni a magyar mezőgazdaság felvirá­goztatására. Francziaország mezőgazdasági érdekeit száz milliárd frankra becsülik, melyek 13 milliárd frankot jövedelmeznek. A magyar mezőgazdaság mintegy öt mil­liárd forintra becsülhető s az évi ter­melés értéke körülbelül egy milliárd frt. A lakosság számához viszonyítva tehát aránytalanul szegényebb Magyarország, mert Francziaország lakossága 36 millió s egy főre 388 frank értékű termény jut, holott nálunk csak 62 frt 50 kr. vagy 130 frank esik egy főre, a fran­cziák tehát aránylag véve háromszor annyi értéket termelnek, mint a ma­gyarok. Ennek az oka nem annyira a termény mennyiségében, mint inkább a jobb értékesítésben van ; mert a buza pl. Fraucziaországon hectároukint átlag 15 hit ád s Magyarországon legalább is 10 hectolitert, vagyis a francziák csak 50%-al termelnek többet, mint mi. De a franczia piaczi árak a búzára nézve sokkal magasabbak, Budapesten most 7 frt 30 kron jegyzik a jó közép minőségű búzát, Parisban 10 forint 95 kron ; a különbség tehát 3 frt 65 kr. vagyis 50%- Más terményeknél az arány még kedvezőtlenebb ránk nézve ; a fran­czia bor pl. nem jobb, mint a magyar, de a franczia szőlősgazda négyszer-ötször oly drágán tudja értékesiteni a maga borát, mint a magyar; és a további feldolgozásban még nagyobb a különbség a francziák előnyére s a magyar ter­melés hátrányára. Ezeket az adatokat csak azért hozzuk fel, hogy kitüntessük azt, miszerint a magyar mezőgazdaság még óriási hala­dást tehet, ugy a termelés mennyiségét, mint az értékesítést tekintve. A mi legelsőbben is a termelés mennyiségét illeti, ezt a gazdasági felszerelésnek jobb lábra állitásával fogjuk elérni. S a magyar gazdaközönség csak annyira is el lesz látva jó gazdasági eszközök­kel, jó ekékkel, kultivátorokkal, arató­és cséplőgépekkel stb., mint el van látva ma Francziaország, már ezzel magában véve lehetséges lesz az átlagos termést mintegy 50%-kal fokozni, a mi sokkal nagyobb összegnek megfelel, mint a mily összegbe a felszerelés ki­egészítése körül, hogy elérje azt a szin­vonalat, amelyen ma Francziaország felszerelése áll. Nagyon kifizetné hát magát, ha a gazdasági egyesületek s a kormány vállvetett erővel munkálkod­nának azon, hogy rábírják a gazdakö­zönséget a hiányos instructió kiegészí­tésére. Két dolog szükséges ehhez. Az egyik az iutel lectuális képesség, hogy belássa, felfogja a gazda azt, hogy minő gép mikép fizeti ki magát; a másik a szük­séges pénzeszköz vagy hitel. Mindkettő tekintet ében igen sokat tehetnek a gaz­dasági egyesületek s a földmivelési minisztérium. Közelebb meg fog hozatni a talaj javítási hitelről szóló törvény. Ez megadandja az eszközöket azon ame­lioratiókra, melyek a talaj aeratióját és hyroskopikus alkatát javítják. De az alagcsövezés és vizleeresztésen kivül az amelioratióknak még számos neve van, a melyek ép oly okszerűen eszközölhetők hitel felhasználásával. E czélra tehát a hitelviszonyokat kifejleszteni egy későbbi feladat, melyet ép ugy lehet állami, mint társadalmi ufcon megoldani. A felszerelés az okszerű gazdálko­dásnak csak egyik előfeltétele s ha már ezzel is roppant nagy eredményt lehet elérni, még kedvezőbb lesz az eredmény akkor, ha maga az üzemvitel, a föld. megmunkálása, trágyázása s a vetés­forgás fog az ujabb tudományos vívmá­nyoknak megfelelően rendszeresittetni. Ez főrészben a mezőgazdasági oktatásra tartozik, de a feladat nagy része a gya­korlati kísérletek s e kísérletek ered­ményeinek practikns felhasználásában is kifejezésre jut. S ezért ebben az irányban is szükséges lesz fenni valamit az erők tömörítése utján, hogy mielőbb szervez­tessenek vidékenkint a kísérleti állo­mások s álljanak ezek a gazdaközönség szolgálatába. Ezt az ügyet a földmivelési minisz­tériumnak kellene a kezébe venni. A párisi nemzetközi kiállítás a legkedve^ zőbb alkalom tanulmányok tótelére, hogy a kísérleti állomásokat ugy lehessen Magyarországon szervezni, hogy azok a mai kor színvonalán álljanak. A párisi kiállítással egyidejűleg egy nemzetközi kongressus is fog tartatni épen ezen kísérleti állomások teendőinek szabályozására s feladatainak szabatos megállapítására. Azon a kongressuson Magyarországnak is képviselve kellene lenni. Kern formalitás kedvéért, hogy ne látszassék a magyar gazda-közönség elfordítani rokonszenvét Francziaország­tói, hanem közvetlen érdekből, hogy a kísérleti állomások ügyének minden ha­ladásából haszon háramoljék a magyar mezőgazdaságra. A másik, a mire itt különös súlyt akartunk fektetni, a gazdasági termények jobb értékesítése. Ebben a tekintetben még többet tanulhatunk a francziáktól, izJsztörjomMittMárc&ája^ A NAP DICSÉRETE. EGY ISTENT, EGY NAPOT IMÁDOK. A NAP AZ ALKOTÓ MAGA. RAGYOGÓ NYÁR, SUGÁR-VILÁGOD PAJKOS TÜNDÉREK ÉVSZAKA. TE HIMEZESZ SOK FÉNYES ÁLMOT, REJTELMES NYÁRI ÉJSZAKA. TÜNDÉRSEREG LEBEG AZ ERDŐN, MANÓK NYARGALNAK A RÖPKE SZELLŐN. BETEG SZIV, FÁSULT LÉHA SZÁRAZ, KI RÓZSÁID KÖZT SEM HEVÜL. KELL MÁMOR, ÜDV, ERŐ? . . .A NYÁR AZ! Ő ALKOT, ÉLTET ISTENÜL. KIT FÁJDALOM SÖTÉTEN ÁRNYAZ, NAPOD SUGARÁN FELDERÜL. BÉKITS KI EMBERREL, VILÁGGAL; TELJEK BE OH, NYÁR, FÉNYSUGÁRRAL! . . . SZEPTEMBER, CSÖNDES ŐSZI HÓNAP, KIS HITTEL, FÁZVA ZENGELEK. SIRATLAK, ELTŰNT, RAGYOGÓ NAP, VÉREM KEZD HŰLNI, SZENVEDEK. ELMÉM A SZÜRKE, ZORD VALÓNAK HÓDOL MEG, KÉTKEDIK, BETEG. KÖD, LOMHA KÖD, SZIVEM LAKÓJA, ELVITTE JÓ KEDVÉT A GÓLYA. REVICZKY GYULA. *) *) A korán elhunyt költő hátramaradt költemé­nyeiből, melyet Fekete Józsefnek barátsága jeléül küldött s Iialála előtt négy nappal irt a kórágyon. A zsebkendőről. (Müveléstörténeti csevegés.) (Vége.) NÉLKÜLÖZHETETLEN TÁRGY A ZSEBKENDŐ MÉG AZ EGYES TÁRSASJÁTÉKOKNÁL IS. AZ UR-ALT » HARAGSZOM RÁD«, MELYET MÁR NAGYMAMÁINK IS UNOTTIG JÁTSZOTTAK, »JÖN A SÁGBI POSTA: MI ÚJSÁG?« »LEKÉSEM A VONATRÓL: HÁNY ÓRA?« ÉS A TÖBBI ISMERETES TÁRSASJÁTÉKOKNÁL, MINT ELMARADHATATLAN KELLÉKET HASZNÁLJUK A ZSEBKENDŐT. MÉG EGYET-MÁST! ÉRDEMES MEGFIGYELNI A ZSEBKENDŐ HASZ­NÁLATÁT A JELENKORI EGYES NÉPEKNÉL. PÉLDÁUL KÜLÖNÖS FIGYELEMRE MÉLTÓ AZ ELŐKELŐ KINAIÁK SZOKÁSA, KIK TÖBB KIS ALAKÚ ZSEBKENDŐT HORDANAK MAGUKNÁL: MINDEGYIKET CSAK EGY­SZER HASZNÁLJA, AZT ELDOBJA. AZT IS OLVASTAM, HOGY A JAPÁNI MIKÁDÓ LÁNYA KEVÉSBÉ KÖLT­SÉGES MÓDON HASZNÁLJA ZSEBKENDŐIT. TJ. I. EGÉSZ TUCZAT NÉGYSZÖGLETES FINOM PAPÍR­DARABOKAT HORD BŐ RUHAUJJÁBAN ELREJTVE. EZEKKEL TÖRÜ KIS ORROCSKÁJAFC, S EZEKET DO­BÁLJA EL HASZNÁLAT UTÁN KECSES FÉLSZEG­MOZDULATTAL. A ZSEBKENDŐ SZEREPET JÁTSZIK A TÖRÖK NAGY UR TULAJ DONKÉPENI ELJEGYZÉSÉNÉL IS, AMENNYI­BEN A NEJÉVÉ KISZEMELT ODALISZKNAK EGY ÉRTÉKES ZSEBKENDŐ ÁTADÁSA ÁLTAL ADJ A TUDTÁRA MAGAS SZÁNDÉKÁT.S EZ IDŐTŐL KEZDVE KÜLÖN HÁZTARTÁST RENDEL SZÁMÁRA. AZ ELJEGYZÉST KÖVETŐ NAPON IGEN BECSES AJÁNDÉKOT KÜLD NEJÉNEK, DE NEM VALAMI MŰVÉSZIESEN KÉ­SZÍTETT SZEKRÉNYKÉBEN VAGY DOBOZBAN, HANEM EGY FINOM KIVITELŰ KENDŐBEN, AZ U. N. »BOGTSÁ«-BAN. A TÖRÖK HÖLGYEK EGY DÉLI REGÉT ADNAK SZÁJRÓI-SZÁJRA ILY ELJEGYZÉSI BOGTSÁRÓL, MELYBEN A HŐS TERMÉSZETESEN EGY VOLT ODALISZK, KI EZER KALAND KÖZÖTT JUTOTT A HÁZASSÁG BOLDOG RÉVÉBE. A ZSEBKENDŐT MAI NAPSÁG MINT NÉP­SZERŰSÍTŐ ESZKÖZT IS HASZNÁLJÁK. NAGYSÁGOK MELLKÉPEIT, KIÁLLÍTÁSI TERVEZETEKET, STB. LÁTUNK ZSEBKENDŐRE NYOMVA MINDEZEKET ÉPPEN NEM AR ORR KEDVÉÉRT. A BUDAPESTI ORSZ. KIÁLLÍTÁS ALKALMÁVAL PL. AZ EGÉSZ ORSZÁGOT ELÁRASZ­TOTTÁK AZ U. N. »IUÁLLITÁSI EMLÉKKENDŐK A SZERENCSÉTLENÜL JÁRT TRÓNÖRÖKÖS, ZICHY ÉS -MATLEKOVICH MELLKÉPEIVEL ELLÁTVA: MÁSIKON MEG AZ IPARCSARNOK, FŐVÁROSI, ERDÉSZETI, KELETI KIRÁLYPAVILLONOK ÉS A KIÁLLÍTÁSI MŰ­CSARNOK VOLTAK SZEMLÉLTETVE. A »MONITEUR DE L'ARMÉE« 1877. OKT. 11. SZÁMA EGY HOSSZABB CZIKKBEU A ZSEBKENDŐ­NEK KATONAI CZÉLRA VALÓ HASZNÁLATÁVAL FOG­LALKOZIK. AZ AKKORIBAN ELHUNYT PERRINON FRANCZIA EZREDES U. I. ÉLETÉBEN AMA TERVVEL ÁLLT ELŐ: NEM VOLNA-E CZÉLSZERÜ A KATONAI TUDNIVALÓKAT ZSEBKENDŐ UTJÁN NÉPSZERŰSÍTENI OLY MÓDON, HOGY KÖZEPÉN A KATONAI FEGYVER ÖSSZETETT ÉS SZÉTSZEDETT ÁLLAPOTÁBAN VOLNA SZEMLÉLHETŐVÉ TÉVE, JOBBRÓL-BALRÓL MAGYA­RÁZÓJEGYZETEK ÓS LÖVÉSI SZABÁLYOK ÁLLANÁNAK, A SZÉLEN PEDIG KÖRÜLBELÜL 20 KISEBB KÉP A KATONAI GYAKORLATOK EGYES MOZZANATAIT ÁBRÁZOLNÁ. A KENDŐ 75 CM. NAGYSÁGBAN ELŐÁLLÍTVA AZ ÁLLAMNAK DARABONKÉNT ALIG EGY CMJÉBE KERÜLNE. A NEVEZETT LAP MELEGEN AJÁNLJA A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT. A FRANCZIA HADÜGYMINISZTÉRIUM PERRINON FENTEBBI TERVÉT 1882-BEN MUTATTA BE MIND­JÁRT ZSEBKENDŐN ELŐÁLLÍTVA. A KENDŐ KÖZEPÉN VÖRÖS ALAPON A FRANCZIA AMBICZIÓ NETOVÁBBJA: A BECSÜLETREND NAGYKERESZTJE TÜNDÖKÖLT E KÖRÜLÍRÁSSAL; »HONNEUR ET PATRIE«. KÖRÜ­LÖTTE MEDAILLON-FORMÁBAN A TISZTSÉG KÜLÖN­BÖZŐ FOKAI, ALTISZTEKTŐL FÖLFELÉ EGÉSZ A HAD­SEREG FŐPARANCSNOKÁIG, VOLTAK SZEMLÉLTETVE. TÁVOLABB A FEGYVER RÉSZEI VOLTAK LÁTHATÓK JEGYZETEKKEL ELLÁTVA, VÉGRE A SZÉLÉN ÁLTA­LÁNOS UTASÍTÁSOK ÁLLTAK UGY A HADBAVONU­LÁSRA, MINT A TÁBOROZÁSRA NÉZVE. KÉZEN FOROGNAK-E MÉG A ZSEBKENDŐK VAGY SEM, ERRŐL NINCS TUDOMÁSOM. AZ AMERIKAI LELEMÉNYESSÉG, MINT MÁS EGYÉBRE, UGY ERRE IS KITERJESZTÉ FIGYELMÉT,, HA REKLÁMRÓL VOLT SZÓ. AZ EGYESÜLT-ÁLLA­MOKBAN U. I. ÉVEKKEL EZELŐTT EGY GYAPOT­KENDŐKRE NYOMOTT ÚJSÁG JELENT MEG ILY CZIMMEL : »POCKETHANDKERCHIEF« VAGYIS »ZSEBKENDŐ«. FÖLÖSLEGES IS TALÁN MEGJE­GYEZNEM, HOGY AZ A HIRDETÉSEK NAPIKENDŐJE, VAGY HA UGY TETSZIK, NAPILAPJA VOLT. HOGY NÁLUNK MIKOR KEZDŐDÖTT A ZSEBKENDŐ HASZNÁLATA, BIZTOSAN NEM TUDJUK. A KIRÁLYI ÉS NAGYÚRI UDVAROKNÁL A NYUGOTI MŰVELTSÉG CSAKHAMAR MEGHONOSÍTHATTA EZT IS MÁR SZT. ' ISTVÁN KORÁBAN IS, DE KÜLÖNÖSEN AZ ANJOUK ALATT. ANNYI BIZONYOS, HOGY HONUNKBAN LASSAN TERJEDT ÁLTALÁNOS HASZNÁLATA A NÉP KÖRÉBEN, MERT HA MEGFIGYELJÜK: PÓRNÉPÜNK KÜLÖNÖSEN AZ ALFÖLDÖN HÉTKÖZNAP MÉG MA SEM. IGEN' HORD ZSEBKENDŐT MAGÁVAL. OTT A KÉT UJJA ... ÉS INGUJA. VASÁRNAP AZONBAN AZ ÜNNEPI, RUHA, EGYIK KIEGÉSZÍTŐ RÉSZÉT KÉPEZI, — A GATYÁS LEGÉNYEK ÖVÜKRE KÖTVE,, A VIGANÓS LÁNYOK IMAKÖNYVÜK MELLÉ FOGVA, MENNEK A NAGYMISÉRE. MINT ÁLTALÁNOS SZOKÁSOKAT JEGYEZHETEM MEG RÖVIDEN, HOGY A PARASZTGAZDA SZOL­GÁINAK SŐT GYERMEKEINEK ÉS FELESÉGÉNEK IS VÁSÁR ALKALMÁVAL KESZKENŐT VESZ AJÁN­DÉKBA: HÁZÉPÍTÉS ALKALMÁVAL ÉS MÁJUS ELSE-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom