Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-21 / 58.szám

mint akár minő más dologban, mert a francziák csakugyan első helyen állnak ott, a hol a termények értékesítéséről van szó. Ezt a németek s az angolok is egyaránt elismerik. — Hiszen igen sok más nemzet is hasonló helyzetben van a francziákkal szemben, mint a magyar, hogy egyes terményeit jutányo­sán eladja neki s aztán bárom-négyszeres árra s néha tiz- és százszoros áron is visszavásárolja tőlük, más alikban vagy átdolgozásban, finom eledellé, itallá, butorzati, háztartási vagy ruházati s pipere czikké gyártva vagy elkészítve. De a termények értékesítésénél nem az a fődolog, hanem az, hogy a terme­lési helyek közelében jó piaczok terem­tessenek s ezt csak a városi élet fejlesz­tése vagyis az által lehet elérni, ha minden "vidéken egy-egy alkasmas ponton városok létesíttetnek, több kisebb község egy városi községgé össze vouatik s a kis városok ipartelepek által, egyes iparágak erőteljesebb felkarolása által nagy városi jeléggel felruháztatnak, ugy hogy ily helyeken rohamosan emelkedik a lakosság száma odaköltözés, a vállal­kozók, iparosok, munkások ós kereskedők odaözönlése által. Mindez nem történik egészen magától, hanem bizonyos elő­feltételek szükségesek, melyeket megadni leginkább hatalmában áll a kormánynak. Nem üres szó hát a mit Szilágyi is mondott pozsonyi választóihoz intézett prograinm-beszédében, hogy ő egyik főfeladatának fogja tekinteni a városok emelését és felvirágoztatását. Mi ezt a kérdést a G-azdasági Mérnök hasábjain másfév év előtt tüzetesen fej­tegettük s több oly dologra rámutattunk, a melytől a városok alakítása és fel­virágoztatása függ. Magát a tárgyat nem lehet kimeríteni egy pár ily czikkel, mert ngyszólván, minden ujabb találmány, a techuikai tudományokuak minden vív­mánya alkalmas lehet arra, hogy általa a városi élet emeltessék. De állandóan szem előtt kell tartani ezt a czélt s felhasználni mindent, a mi ahhoz kö­zelebb vezet. G. M. Reflexiók. Alapjában minden ócsárlás öndicséret, A másoktól elvitatott érdem saját ér­demeink lajstromát szaporítja. Kicsi­nyelve mást önmagunknak hizelgünk. Minden gyalázó szó egy órdekos bók, melylyel dédelgetett énünknek tömjé­nezünk. A másokról hangoztatott kedve­zőtlen ítélet a választó viz melynek segé­JÉN A ZÖLD ÁGAKRA VALAMINT AZ ALFÖLDÖN TEMETÉSKOR AZ ELŐLVIVŐ KERESZTRE, NÉPÜNNE­PÉLYEK RENDEZÉSEKOR A MÁSZÓPÓZNA TETEJÉBE KISEBB-NAGYOBB ÉRTÉKŰ ZSEBKENDŐKET KÖT­NEK ; SZEREPET JÁTSZIK VÉGRE MÉG AZ ELJEGY­ZÉSEKNÉL (JEGYKENDŐ), LAKODALMAK ÉS MÁS EMLÉKEZETES CSALÁDI ÜNNEPEK ALKALMÁVAL. ÉS MOST A ZSEBKENDŐNYELVET EGY UJABB SZABÁLY LYAL MEGTOLDVA: ZSEBKENDŐMET ZSEBRE DUGOM, CSEVEGÉSEMET BEFEJEZEM A SZIVES OLVASÓHOZ INTÉZETT AMA SZAVAKKAL: JE SUIS BIEN STMSIBLE Á VOTRE ATTENTION! IFJ. SINKA FERENCZ. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. A KI AZÉRT NŐSÜL, HOGY GAZDAGGÁ LEGYEN AZ RENDESEN RAKTÁRT ÉPIT — SZARVAKNAK. * A KI AZÉRT NŐSÜL, HOGY MÉG SZEGÉNYEBB LEGYEN, AZ ÜGYETLEN IS HELYET ÉPIT A — PÁRTFOGÓKNAK. * NEM SZÜKSÉGES MINDEN NŐNEK FÉRJHEZ MENNIE AZÉRT, MERT UGY SZOKÁS. A KI NEM TALÁLNÁ MEG BOLDOGSÁGÁT A HÁZAS ÉLETBEN, .AZ MÉG NINCS ELKÁRHOZTATVA. * AZ ERÉNYNEK ERÉNYE, A MŰVÉSZETEK MŰ­VÉSZETE, A TITKOK TITKA NEM EGYÉB, MINT EZ A HÁROM SZÓ; VÁRNI, VÁRNI, VÁRNI. NEM A JELLEMEK EGYBEVÁGÓSÁGA, DE A SZEL­LEMEK ÖSSZEHANGZÁSA DÖNT A BOLDOGSÁG OR­SZÁGÁBAN. NE VEGYÉTEK EL SOHASE EGY IMÁDOTT NŐ LEÁNYÁT, MÍG MAGA AZ IMÁDOTT — ÉL. lyével az érczdombormüvet homorúvá ós ezt egy más fémalapon ismét domboruvá teszszük. Mephistophelest a tagadás teszi nagygyá, A positiv és a negatív puszta relatiók is egymással könnyen felcseréi­be tők. Az élet megtagadása erény ós az érdem megtagadása: iféleterő. A bud­histák mennyországa csupán negatiója a létnek. Az üröm Schopenhauer elmélete szerint csak a fájdalom negatiója. Hall­gassátok az ennuchot hogy prédikál a bujaság ellen! Nézzétek Lázárt, hogy becsmérli a világi jókat 1 A bankrótot hogy szidja Mammont! A csúnya nőt mily mnlandónak farija a szépséget! Tekintsétek végre Zoilust, mint hu­nyorgatja szemeit ha Homerosról hall beszólni ! Még az öuvád és a saját személyünk fölött formulázott szigorú Ítélet is hízeleg és mellyel elfogulatlanságunkat és ön­ismeretünket akarjuk dokumentálni. * * A liliomot egy pók beszennyezheti, de mit árthat egy hernyó a sudár fának? Ha csak a szu meg nem őrli derekát vagy a szél tövisestől ki nem csavarja lényegét nem támadja meg a sok apró rovar. A férfi lelke meg van aczélozva el van pánczélozva a külső benyomások ellen. Ugy látszik mintha a férfi lélek fel ül el én annyira csekély volna a ta­padás, hogy a mi hozzá ér, hatástala­nul, tehetetlenül lesiklik; míg a női lélek lágy anyagában minden nyomot hagy, bevésődik és elmerül, A férfi lelke ruganyos, - a nőé tapadó, puha, engedékeny. A férfi hat a nő enged; a férfi tesz, a nő für. Az aktivitás és passivitás örök ellentéte Positiv és ne­gál iv sark. Egy drasztikus példával élve; mit tesz az, ha a férfit egy piszkos szolgáló magához ölelte? De érintse a nő ruhá­ját fodrát egy durva kéz, zavarja meg szemének tiszta lángját egy állati te­kintet, övezze át derekát egy brutális kar: szivét éri, lelkére ejt foltot. „És minden uj érintés fogyasztja A lélek drága himpoiát." A uő közönséges anyag a mester ke­zében. S mivé lesz a legtisztább már­vány és a legfinomabb porczellánföld egy goromba kontár kezében? A nő egy hangszer: meg nem szólal magától. A hang pedig a mit ád, attól függ, a ki előidézi. Egy virtuóz ujjai alatt isteni zeue, ha a szél czibálja, őrült dadogás. | csalhatatlan eroes igazságoknak tekén­tetekre nézve változtatta meg- elébbeni verőd halált Szegény Lelkének szerezve mérges Calvinnsi vallását Bátorkesz B. L. J. Nyomtattatott periben, Az Komái Császár oe Felsége, Udvari Typogra­phusának Cormerovins János Christofuae Boetueivel. A. M. D. C. LHHV-ik Esz­tendőében. 8-rét, 133. 1. 64. S z e n t g á 1 y Ágost Benedek. Született Esztergemban 1734. márcz. 21. Édes atyja a visegrádi korona uradalom inspecfcora volt, ki gondos neveltetéséről goudoskodott. Hat osz­tályt Esztergomi a n a Jézus-Társasága alatt virágzott gymnasiumban, a böl­csészetet pedig az akkori budai tudom, egyetemen végezte s aztán első remete szent Pál magyar szervezetébe lépett, melyben több helyen és huzamosan elöl­járói tisztet viselt társainak legnagyobb megelégedésére és pedig a szerzet vég­feloszlatásáig, a midőn szülőföldjén Esz­tergomban magába vonult és főleg a tudományoknak élt. Ugyanitt 1808. évi pünkösdkor arany miséjét tartá. Meg­halt 1818. június 27-én. Számos munkát irt és jeles franczia munkákat fordított magyar nyelvre. Ezek : 1. P. Bourdalene Lajosnak, Jézus­Társaságában levő papnak és 14-dik Lajos Francziaország királya udvari káplánjának többnyire ugyanazon király előtt mondóit beszédei. 15 kötet, (Ezek közül 10 kötet megjelent.) Pesten, 1814. 2. De Larue Károlynak, franczia udvari káplányuak adventi, nagyböjti és némileg ünnepekre való prédikácziói. 4 kötet. Kéziratban. 3. Austriai háznak története. 6 köt. Kézir. 4. Magyarország részletes története. Francziából deákba fordítva 1 kötet. 5. Kempis Tamásnak Jézus követé­séről 4 köuyvei. Kézir. 6. A Bold. Sz. Mária jeles üuuepei­nek tisztelete. Fordítva deákból. Esz­tergom, 1824. Esztergomi irók. (Folytatás.) 62. S z á m o r d Ignácz. Született 1857. aug. 25. Esztergom­ban. Itt végezte gymnasiumi, bölcsészeti és theologiai tanulmányait. Felszentel­tetett 1880. jun. 30-án. Segédlelkész volt Somorján, jelenleg Esztergomban (kir. város.) Irt sz. beszédeket a Jó Pásztorban; értekezései : Sz. István király intései fiához, Sz. Imre herczeghez. Istv. B. Napfc. 1881. 51. 1. Estei Károly Ambrus életrajza. U. o. 1881. 66. 1. 63. Szegi Lajos (Bátorkeszi J á n o s.) * Született a XVII. század második felében Bátorkeszin Esztergommegyében reform, szülőktől. A komáromiak költ­ségén Hollandiába ment tanulmányait végzendő. Innen visszatérvén, kath, val­lásra tért át, a bécsi Pázmány intézet növendéke lett és megtérésének okait a következő*czimü könyvben fejté ki: Szoelve Gerezd. Az Melly le sza­kasztatott az Krisztus' lelki szoelves kertében, ki az Pápista igaz Catholica Ekklesia Ezen Szoelve Gerezd szemei­buel csepegnek ki az toebbi koezoett azok az igaz okok, mellyekuek meg tköreiben is. A megkapó jelenetekben gazdag kötet külsőleg" is csinos kiállí­tású piros vászouköfcésben jelent meg ós bolti ára csak 50 kr, mint az »Egyetemes Regénytár« ezen kiválóan sikerült ós nagy kedveltségi!ek örven­dező vállalatnak minden egyes kötetét. HÍREK. OLVASO-ASZTAL. A Singer és Wolfner könykiadó czég kiadásában megjelenő »Egyefcemes Re­gény tár« egyik legújabb kötete Kazár Emil »A szivárvány« czimü elbeszélését lartalmazza. Ez elbeszélés njabb bizo­nyítéka annak, hogy Kazár, amennyire birtokában van a nyelv mesteri keze­lésének és a jellemfestésnek, épp oly érdekfeszítően tud el beszól ni is. Meg­ragadóan ecseteli legnjabb kötetében két szív küzdelmét, mely — habár hőn dobog is egymásért — egygyó nem lehet az életben soha: köztük áll ledönthetetlen válaszfalként a sötét múltnak még sötétebb árnya. A szabad­ságharcz testben-lélekben megtört, meg­kínzott vértanujának egyetlen leánya sohasem nyújthatja kezét az ifjúnak, a kinek atyja mondotta ki annak idején mint cs. kir. tábornok a kegyetlen és igazságtalan Ítéletet, hogy »istennél a kegyelem!« —Ugyancsak most vettük e közkedveltségü vállalat IV. évf. 16. kötetét mely Burnett Hogdson »A kis lord« czimü kitűnő regényét hozza Kárpáti János gondos fordításában. A regény hőse egy hét éves amerikai fiúcska, a ki váratlanul angol lorddá és Nagybrittannia legfényesebb nevei és legdúsabb uradalmai egyikének örö­kösévé lesz. Ez a kis emberke annyi szeretetreméltóságot fejt ki, jelleme oly szerencsés vegyüléke a mesterkéletlen gyermeteg 'naivitásnak és az életkorát túlhaladó komolyságnak, hogy nemcsak egész környezetét ragadja el, de ked­venezévó nőtte ki magát Anglia minden irodalomkedvelőjének és meg vagyunk felőle győződve, hogy hason érzelmekre teend szert hazánk olvasó közönségének — Pápai kitüntetés. A pápa Va­szary Kolozs pannonhalmi főapátnak violasziuü zucchettót adományozott, me­lyet rendszerint csak felszeutelt püs­pökök használhatnak. A moutecassinói benczés főapát, mint szintéu külön egyházmegyének főpásztora, már eddig is élvezte ezen kiváltságot. Most a pápa különös jóakarata jeléül, hasonló kitüntetésben részesítette a magyaror­szági benczések főapátját. Az erre vo­natkozó pápai iratot t és a violasziuü zucchettót Haudek Ágoston a római szt. Anselm intézet jogtanára, ki a na­pokban tért vissza Rómából viszi el a B.-Füreden tartózkodó főapáthoz. — A herczegprimás ő eminencziája jelenleg még székvárosában időz és e napokban fogja magát elhatározni az indulásra. Az uti programm nem vezet messzire, mert vagy Bajcsra fog rán­dulni, vagy pedig báró Hornig vesz­prémi püspököt látogatja meg. — Ovátio. Tegnap este 1 / 2 S órakor a katonai körök ünnepi actusbau vettek részt. Ugyanis Grivicic Dániel közsze­retetnek, örvendő ezredesünk névnapi előestéjének méltó megünneplésére sze­renád rendeztetett. Az ünnepség rész­leteiről jövő számbau referálunk rész­letesen. — Városi tisztújítás. Mozgalmas napok várakoznak a városi képviselő­testület tagjaira. A mint jó forrásból értesülünk, a városi tisztikar megvá­lasztása jövő augusztus hó elején fog végbemenni. Ezen alkalommal csak azon tisztviselők fognak megválasztatui, kik a régi szervezési szabály alapján a város vezetésére vannak hivatva. Lázas szor­galommal összeállítandó nj szervezési szabály a mint az illetékes helyeu jó­váhagyólag elfogadtatik, nj tisztviselői állásokat helyez kilátásba, mel re vo­natkozó választások későbben fognak megtörténni. — A feloszlatott adófelügyelőség tisztviselői a szélrózsa minden irányában lettek az ország más-más városaiba el­helyezve. Azt mondják, hogy kevés adó felügyel őségét ért ilyen kormányi intézkedés. — A helybeli adóhivatal szemóiy­szaporifása rövid idő kérdése. Az itt működőkből is várják egy némelyek előléptetésüket részint áthelyezés mel­lett, részint helyben. — Ellenőri pályázat. Kollár Károly annak kijelentésére kért fel bennünket, miként a leendő városi tisztújításon az «ellenőri» állás elnyer­hetése iránti tekintetből ő is a pályázók sorába lép. — Elkésett igyekezet. Komárom­megye tekintélyes számú küldöttséggel kereste fel a 3 rendbeli minisztérium vezetőit az iránt, hogy pónzügyigazga­tóságot kapjon. A jövő biztató remé­nyével fogadták a küldöttséget, mely Komárom jelenlegi óhajtásával se hogy sem áll összbangban. — A párisi kirándulók otthon. A főv. lapok tudatják a közönséggel, hogy az irók és művészek társaságába tartozó párisi magyar utazók visszatértek, s igy Esztergom is számíthat, hogy a kebe­léből kiinduíókat viszontláthatja. — Lapunk szerkesztője a tegnapi napra egybehívott városi alakuló köz­gyűlésben mint városi képviselő nem vehetett részt, mivel már pénteken reggel vette Paris felé útját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom