Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-11 / 55.szám

irodalomtörténeti és nyelvészeti magya­rázatokkal méltatott költők korrendben n következők: Vásárhelyi András (1508), Balassa Bálint (1551—1594), Rimay János (1564 — 1631), Beniczky Péter (1620—1664), Zrínyi Miklós gróf (1618—1664% Koháry István gróf (1649—17Bl),Ráday Pál (1678-1733), Amadé László báró (1703—1764), Faludí Ferencz (1704—1779), Ba­róthi Szabó Dávid (1739—1819), Vi­rág Benedek (1752—1830), Egyed Antal (1779—1862), Kovács Márk (1782—1.854), Vörösmarty Mihály j (1805 -1855),CzuezorGergely(1800 — J 1865), Császár Ferencz (1807—1858), Osajághy Sándor (1810—1860), Ga­ray János (1812—1853), Lázár Mik­lós (1814), Nej Ferencz (1814), Su­jánszky Antal (1815), Szabó Imre (1815-1881), Szvoréuyi József (1816), Daniss Zsigmond (1817—1863), Pajor Antal (1817—1881), Garay Alajos (1818), Nyulassy Antal (1820), Pados János (1820), Tarkányi Béla (1821 — 1886), Benői! Soma (1821), Lakner Sándor (1822-1847), Talabér János (1825), Mindszenti Gedeon (1829-1877), Kemenes Ferencz (1829), Rosty Kál­mán (1832), Kiilheu (1835 -1875), Szülik József (1841), Kisfaludy Árpád (1847), Pály Ede (1849), Ábrányi Emil (1851), Várady Antal (1854), Reviczky Gyula (18Ő5), Jozgils János (1855),' Földváry István (1855), Rud­nyánszky Gyula (1858), Kálmán Károly (1858), Csicsáky Imre (1860) és Ka­locsay Alán (1802). Vallásos költészelünk ősi jellem­vonása, hogy a vallásosság össszeolvad benne a hazafiassággal; megható ere­detisége pedig, hogy Istenben a «ma­gyarok Istenét» imádja, Isten anyjá­ban «Magyarország pátrónáját» dicsőíti s a szentek közül legtöbb magasztalást szentel Szent István és Szent László magyar királyoknak, Szt. Imre herczeg­nok, Szent Erzsébetnek és Szűz Mar­gitnak. De arra is megtanítanak a kor rend­ben következő nagybecsű szemelvények, hogy miként fohászkodott a nemzet a magyarok istenéhez, a török rabság si­ralmai közt, miként a végzetes párt­tusák fájdalmaiban, miként meghason­lásában, gyászában és kétségbeesésében. Minden századnak meg van a maga mély bánata, mely vallásos költőink fohászaival tört fel az egekbe s igy a «Kathohkus Költek» könyve a vallásos­ság érzelmein kivül a hazazafiságot is Öregbiti lelkünkben. A nagybecsű kötet, mely Snjánszky Antal praelatus kanonoknak, a kath. költészet Nesztorának s főegyházmegyei köuyvbirálónak van ajánlva, arra hiva­tott, hogy minden kath. magyar családi körben szives fogadtatásra találjon, a mit lehetővé iparkodott tenni a kiadó Buzárovits Gusztáv czég az által is, hogy a fényes kiállítású, huszonöt ívnyi (közel 400 lapra terjedő) mű fűzött példányát két, díszesen kötött példányát három s ameteur kiadását négy forint­jával bocsátja a megrendelők tulajdonába. Megrendelések legczélszerübben postai utalványon eszközölhetők. OLVASQ-ASZTAL — Irodalmi pályázatok. A Magyar Szemle, ez a Rudnyánszky Gyula jeles költőnk szerkesztésében megjelenő szépirodalmi hetilap legújabban ismét pályázatot hirdet, és pedig : I. Eredeti költeményre', mely lehet dal, óda, elégia, ballada, románcz, tanköltemény vagy szatíra. Jutalma egy darab 20 frankos arany. II. Kisebb humoros beszélykéro, mely V 2 > esetleg 1, legföllebb 2 nyoma­tott ívre terjedhet. Jutalma egy darab 20 frankos arany. A pályamüvek jeligés levélke kíséretében idegen kézzel s a papirosnak csak egyik oldalán irya 1889. évi aug. l-ig a M. Sz. szerkesztőségébe küldendők be. A jutalmat mindkét pá­lyázatnál okvetlenül kiadják ós a jutal­mazott pályamüveken kivül a megdicsér­tek is a M. Sz.-ben fognak megjelenni. A M. Sz., ezt a, kitűnő szépirodalmi hetilapot máskülönben is igen melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Rendkívül gazdag, változatos és becses tartalmú, közleményei nagyérdeküek és élvezetet nyújtanak, a mit még fokoz dús játék­rovata, a hol minden számban 5—-10 ügyes talány szórakoztatja a közönséget s a szerkesztőség hetenkint 3—6 becses jutalmat sorol ki a megfejtők közt. A M. Sz. figyelme mindenre kiterjed s pompás tartalmának szépirodalmi olvas­mányai mellett a társadalmi életről is hü képet, szellemes rajzot ád. A M. Sz. előfizetési ára félévre 3 frt, negyed­évre 1 frt 50 kr., mely összeg kiadó­hivatalába küldendő (Budapest, VI. ker. uj-utcza 14.) honnan mutatványszámokat bárkinek ingyen és bérmentve küldenek. — A Nyár. A magyar közönség nemcsak nyáron, de télen is rilkán olvas, még ritkábban vásárol verses könyveket. De még a legprózaíbb halandót is meg­hódítja a költészetnek az idei Nyár. T. i. Rudnyánszky Gyula ujabb (1886 — 1889.) költeményei jelentek meg épen most «Nyár» czim alatt egy igen diszes, finom kiállítású nagy kötetben. Ez a könyv valóban rendkívüli becses gyűj­temény s megjelenése határozottan iro­dalmi eseménynek mondható. A pompás kötet, melynek ára 2 frt, Rudnyánszky Gyula költészetének legszebb, teljesen kiforrott, érett gyümölcseit tartalmazza s mi nem tudjuk elég forrón ajánlani megszerzését. Egy müveit család asztalán se volna szabad a kitűnő poéta e nagy­becsű munkájának hiányoznia. Meg­rendelhető a Magyar Szemle szerkesztő­ségében Budapesten vagy akármely könyvkereskedésben. — A herczegprimás, mint irodalom­pártoló. 0 Eminencziája XIII. főpásztori körlevele, mely csak az imént jelent meg a 3600-ik létei alatt legkegyel­mesebben igy nyilatkozik a legújabb esztergomi köuyvről:«Esztergomban leg­utóbb megjelent Dr. Kőrösy Lászlónak «KathoIikus Költők» cz. anthologinja, mely vallásos költészetünk törlénetének ismertetése után nevezetesebb régi em­lékénekeinket s katholikus költőink élet­rajzával kapcsolatban azok jelesebb költeményeiből mutatványokat közöl. Változatos és eszmedús fartalma miatt családi olvasmányul igen alkalmas ós azért njánlásraméltó. A mü Buzárovits Gusztáv kiadásában diszes kiállításban jelent meg s ugyanott kapható.» — Uj áldozópapok. Palásthy Pál püspök pénteken adta föl a subdiaeo­natust, szombaton a diacouatnst s va­sárnap a presbyleriatust a következő végzett theologusoknak : Fischer József, Horváth József, Janovits Károly, Sztraka József és Ürményi László. — Neogrády Szidónia, városi ta­nítónő, férjhezmenetele után megvált állomásától s lemondását, aug. 31-től keltezte. — Első mise. Janovits Károly, esz t ergom- fő egy há zm egy e i u j o nan szen­telt áldozár jul. 14-én, vasárnap fogja d. e. 10 órakor első szent mise áldo­zatát a szt. Ferenczrendiek templomá­ban bemutatni. Bubla cz. püspök, nagy­prépost urat, mint manuductort, Schaffer Béla főszékesegyházi succeulor helyet­tesíti. — Ö Felsége a szomszédban. 0 Felsége a király augusztus hó végén vagy szeptember elején Komáromba fog utazni a nagy őszi hadi gyakorta tokra, — Áldomás. Hübsehl Sándor tisz­teletére ma este a Fürdő vendéglő kertjében több mint száz terítékre társas vacsorát rendeznek. Az ováczióra ugy a főpapi körökből, mint a világi elő­kelőségből számosan meg fognak jelenni. A ki még részt óhajt venni, az magánál a vendéglősnél szíveskedjék a nap fo­lyamán jelentkezni. — Dr. Winkler József, a Magyar Állam egyik legkiválóbb szerkesztőségi tagja már napok óta szülővárosában időz. — Festő plébános. Ferenczy György ja vadat inas plébános ő Eminencziája megbízásából a drégel-palánki templom régi oltárképe helyett ujat fog festeni. - A föszékesegyházban az első isteni tisztelet a majd Két óv óta tartó diszitő munkálatok után Boldogasszony mennybemenetelón, aug. 15-ón lesz. — Kossuth LajOS Esztergom dísz­polgára. Esztergom városa Kossuth La­jost, Klapkát és Teleky Lászlót még 1861-ben díszpolgárává választotta s igy városnnké a dicsőség, hogy az elsők sorában sietett a nagy hontalant diszp ol gárai soráb a vá 1 asz tan i. — Gyászhír. Pathó József honvéd­hadnagy Budapesten elhunyt. A meg­boldogult az esztergomi Pathó-családdal közel rokonságban állott. — Hübsehl Sándor aranyérdenike­resztes tanító volt tanítványai a követ­kező felhivást adták ki: A munka- és fáradságteljes lanitói pályának legfőbb és csaknem egyetlen jutalma azon hála, melyet a tanítvány tanítója iránt szi­vében táplál. Nemesen gondolkozó ta­nítvány nem is feledkezhetek meg soha sem arról, hogy mint Nagy Sándor Aristoteles, tanítóját szellemi atyja gya­nánt tisztelje és iránta hálásnak mutat­kozzék. E hálaérzet ünnepélyes nyil­vánítását czélozzuk most mi is — Tek. Hübsehl Sándor esztergomi városi fő­elemi tani tó ur irányában azon alka­lomból, hogy ő Felsége a fáradhatlan, kiváló és érdemdús tanférfiut, legma­gasabb kegyében részeltetni és az arany érdemkeresztfel kitüntetni méltóztatott. Szándékunk az általánosan szeretett és tiszteit Férfiúnak valami értékesebb emléktárgy gyal kedveskedni. E czélból kérjük tek. Hübsehl Sándor ur minden volt tanítványát, hogy az érintett eszme minél méltóbb megvatósithatásához hoz­— NEM JÓ AZ BIDÖGÖT OLYAN NAGYON A FALRA FESTENI. — AZ A KÉRDÉS, HOGY HISZTEK-E NEKEM S BIZTOK-E BENNEM? — HISZÜNK. — NO AKKOR HALLGASSÁTOK ISTENI FÉLELEM­MEL. EGY JÓZSEFVÁROSI CSALÁDDAL ISMERKEDTEM MEG. GAZDAG POLGÁRI CSALÁD. HÁROM ELADÓ LEÁNY VAN OTT RAKÁSON. AZ EGYIK GUNDA, .A MÁSIK GUDRUN, A HARMADIK GODFRIDA. EGY G BETŰS KELENGYE MINDIG HAREZRA JÍÉSZENÁLL AKÁRMELY IK SZÁMÁRA. TUNGELMAYER NEPOMULÍIIÉ Ö NAGYSÁGA, EGY BAYRENTHI MUZSIKUS ÖZVEGYE SZÁZEZER FORINTTAL DISPONÁL. MINDEGYIK G KAP RÖGTÖN TIZEZER FORINTOT S VAGY EGY HÁZAT, VAGY EGY VILLÁT, VAGY ,EGY KIS FALUSI FÖLDBIRTOKOT. BESZÉLTEM MIND A HÁROM G-VEL. MINDEGYIK HAJLANDÓ RÖGTÖN FÉRJHEZ MENNI. ÉN GUNDÁVAL KEZDEM, VE­RELIÉLYI GUDRNNNAL FOLYTATJA ÉS BEREGSZÁSZY GODFRIDAVAL VÉGZI. LESZÜNK SÓGOROK A JÖ­ANÓDBAN, HA MÁR TESTVÉREK VOLTUNK A NYO­MORBAN. NOS, MIT SZÓLTOK EHEZ A POMPÁS VÍGJÁTÉKHOZ ? NEVETTEK. EIÁLNAI VIDÁMAN FOLYTATTA Í — TUNGELMAYERNÉ ELADÓ LEÁNYAI CSAK AZÉRT nem KELTEK EL EDDIG., MERT A TERMÉSZET TÚLSÁGOSAN PAZARLÓ VOLT VELŐK SZEMBEN. MÁZSASZÁMRA ELHALMOZTA PLASZTIKÁVAL EL­ANNYIRA, HOGY HÁJASABB BÁJAK ALIGHA VANNAK A FŐVÁROSBAN. EGYETLEN ÁRNYOLDALUK VAN MÉG EZENKÍVÜL: MINDANNYIAN SZERETIK AZ •APCÉ VADÁLLATOKAT AZ ÖLÜKBEN S A NAGY VAD ZSENIKET A MUZSIKÁBAN. HANEM HÁT EZT JNAJD MEGBOCSÁTJUK NEKIK. — DE BOGYEN JUTOTTÁL ehez A BIZTOS HÁRMAS KIHÁZASITÁSHOZ ? — BIZALMASAN BESZÉLTEM A MAMÁVAL. KÉPZELJÉTEK AZ ELSŐ TITKOS SZAVAZÁSNÁL MIND A HÁRMAN RÁM SZAVAZTAK, DE A MAMA AZUTÁN GUNDÁT SZÁNTA NEKEM. A MINT MAGUNKRA VOLTUNK, MEGEMLÉKEZTEM RÓLATOK A PARA­DICSOMBAN. ELMONDTAM, HOGY MILYEN KITŰNŐ FIRMÁK VAGYTOK S A MAMA GONDOLKODOTT. NEMSOKÁRA MEGKÉRT, HOGY MUTASSALAK BE TITEKET IS. GUDRUNT VEREBÉLYINEK S GODFRIDÁT BEREGSZÁSZYNAK SZENTELTE. CSAK KÉT KÉRDÉSRE NEM TUDTAM EGÉSZ BIZONYOSAN MEGFELELNI. — MÁR MINT ARRA, HOGY MICSODA KENYÉREN TARTUNK FELESÉGET? — EZ NAGYON ALÁRENDELT KÉRDÉS. TUNGEL­MAYERNÉ Ő NAGYSÁGA ELSŐ SORBAN IS KÍVÁNCSI VOLT ARRA, HOGY NEMESEK VAGYTOK-E MIND A KETTEN ? BEREGSZÁSZY ÉS VEREBÉLYI VIDÁMAN KA­CZAGTAK. — MERT MINDJÁRT ELEINTE AGGODALOMMAL KÉRDEZTE, HOGY MI VOLT A NEVETEK AZELŐTT ? BIZTOSÍTOTTAM LEENDŐ MAMÁNKAT ARRÓL, HOGY A TI NEMESSÉGTEK OLYAN ŐSI ÉS OLYAN RITKA, MIND ANNAK A RENDJE. TI MONDJÁTOK MEG, HOGY MELYIK KIRÁLY ALATT ÁLLÍTOTTÁK KI AZ ARMÁLISTOKAT. A PROLETÁRTÁRSAK KEZDTÉK BELÁTNI, HOGY A FELE SEM TRÉFA ABBÓL, A MIT A MEGDICSŐÜLT KÁLNAI BESZÉL s MINDEGYIK RÉSZLETESEN LE­IRATTÁ A MAGA KÜLÖN MENNY ASSZONYÁT. MULATTAK AZUTÁN FELLEGTELENÜL, TALÁN ELŐ­SZÖR ÉLETÜKBEN. MÉG CZIGÁNY IS JÁRTA. JÓVAL ÉJFÉL UTÁN VETŐDTEK HAZA S ALIG BÍRTÁK BE­HUNYNI A SZEMÖKET A SOK DÉVAJKODÁSTÓL. MÁSNAP REGGEL TIZENEGY ÓRAKOR MIND­HÁRMAN MEGJELENTEK A JÓZSEFVÁROSI PARADI­CSOM AJTAJÁNÁL. A HÖLGYEK EZ ALKALOMMAL A PARÁDÉS SZOBÁBAN FOGADTÁK REGÉNY HŐSEIKET, MIG A FOLYOSÓN BÁROM SZAKÁCSNÉ DAJKÁLTA AZ IDEIGLENES ÁRVJISÁGRA KÁRHOZTATOTT KUTYU­SOKAT, MACSKÁKAT ÉS MAJMOT. A KUTYUSOK BIZALMASAN CSÓVÁLGATTÁK A FARKUKAT, A MINT KÁLNAIT MEGLÁTTÁK. A MAMA NEM TUDOTT HOVÁ LENNI ELRA­GADTATÁSÁBAN. ARANY GYŰRŰKKEL TERHELT KA­CSÓIT NYÁJASAN MOSOLYOGVA NYÚJTOTTA KÁL­NAINAK S A HAJADONOK BOLDOG SZORONGÁTA­SOKKAL LESTEK, HOGY MELYIK A KETTŐ KÖZÜL AZ IGAZI. KÖVETKEZTEK A BEMUTATÁSOK. VEREBÉLYI GUDRUN ELŐTT MAJD HOGY LE NEM BORULT. BEREGSZÁSZY PEDIG GODFRIDÁT MAJD HOGY ÁT NEM ÖLELTE. A HÖLGYEK RÖGTÓN ELÁRULTÁK, HOGY NEM IDEGENKEDNEK JÖVEUDŐBELIEIKTŐL, A MI A MAMÁT TÖKÉLETESEN ELRAGADTA. TÁRSALGÁS KÖZ­BEN CSAKUGYAN ELŐKERÜLTEK A FOGAS KÉRDÉSEK: — MONDJA CSAK ÉDES VEREBÉLYI UR, BOGYAN HÍVTÁK ÖNT AZELŐTT? — KÉRDEZTE TUNGEL­MAYERNÉ KEGYESEN S ODASÚGOTT VALAMIT A SUTTOGÓ SZAKÁCSNÉNAK. — HÁROMSZÁZÖTVEN ESZTENDŐ ÓTA MINDIG VEREBÉLYIEK VOLTUNK. ELSŐ FERDINÁNDTÓL KAPTUNK NEMESSÉGET. MAJD ELKÜLDETEM MÉG MA DÉLUTÁN A DIPLOMÁT. — NE KÜLDJE EL; HOZZA EL MAGA. ÉS BEREGSZÁSZY UR? — A MI PORTÁNK MÉG MOST IS MEG VAN CSÍK-SZENT-GYÖRGYÖN. RÉGI NEMESI IVADÉK VAGYUNK. VAN EGY NAGYBÁTYÁM ERDÉLYBEN, A KI UTÁN MÉG ÖRÖKÖLNI IS FOGOK SZÉPECSKÉN. — NAGYSZERŰ! DE MIVEL FOGLALKOZNAK MOST AZ URAK ? A PORTÁSOK ÖSSZENÉZTEK. KÁLNAI FÖL MERTE VENNI A KEZTYÜT. — JÖVŐNKKEL FOGLALKOZUNK. OTT VAGYUNK MINDEN PÁLYÁZATNÁL S ELŐBB-UTÓBB MAJD CSAK ELFOGLALHATUNK VALAMIT, A MI NEKÜNK VALÓ. MINDANNYIAN BOLDOGOK VOLTAK. A SZAKÁCSNÉ JELENTETTE, HOGY A VILLÁS REG­GELI MÁR A KERTI ASZTALON VAN. A MAMA MOSOLYOGVA FORDULT HÁTRA. — MINDENKI A MAGA PÁRJÁVAL! — PA­RANCSOLTA KEDÉLYESEN. MULATSÁGOS MENET VOLT. A MADÁRHÚSÚ KÁLNAI A FÖLDRENGETŐ GUNDÁVAL, AZ ALACSONY VEREBÉLYI A FEJJEL MAGASABB GUDRUNNAL, AZ ÖLES BEREGSZÁSZY AZ EGYFORMA SZÉLESSÉGŰ ÉS MAGASSÁGÚ GODFRIDÁVAL S VÉGRE A MAMA, A KI UTÁN KANCSINCSINGA CSELEKEDETT HALÁL­UGRÁSOKAT. AZ ÖLEBEK ÉS A MACSKÁK BEZÁRTÁK DISZMENETET. VILLÁS REGGELI KÖZBEN TÖKÉLE­TESEN TISZTÁZÓDTAK AZ ESZMÉK. A HÖLGYEK VÉGZETES SZERELEMMEL ESKÜDTEK ÖRÖK HŰSÉGET S OLYAN ÉNEKLÉST ÉS JODLIROZÁST VITTEK VÉGBE, BOGY VALÓSÁGOS FORRADALOM ÜTÖTT KI MÉG A HETEDIK SZOMSZÉDKERTBEN IS. A PROLETÁROK MEGADTÁK MAGUKAT SORSUKNAK S BELEFÁRADVA MEDDŐ ÉLETKÜZDELMEIKBE, NYU­GODTAN KÖTÖTTEK KI TUNGELMAYERNÉ PARADI­CSOMÁBAN. KÁLNAI ELZÜLLÉSE A JÓLÉTBE S EL­HANYATLÁSA A SIVÁR, DE GONDATLAN ÉLETBE NEM VOLT EGYÉB, MINT EGY NAGY ELKÉSETT ESZME NEKROLÓGJA. IDEALISMUSA RONCSAIVAL MEGMENTETTE UGYAN A HUMOR, DE VILÁG­NÉZETEI VISSZÁJÁVAL ELEVEN SATYRÁJA AKART LENNI LÉHA KORUNKNAK. NEM LETT BOLDOG, HANEM AZÉRT BOLDOGULT. ITT VÉGZŐDIK AZ ELKÉSETT APOSTOL TRAGIKUS KOMÉDIÁJÁNAK TÖRTÉNETE S KEZDŐDIK EGY MIN­DEN ESZMÉNYI TÖREKVÉSRŐL TÖKÉLETESEN LEMON­DOTT, MEGELÉGEDETT HÁZIÚR HISTÓRIÁJA, A MIRŐL MÁR NEM ÉRDEMES REGÉNYT ÍRNI. (Vége.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom