Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-11 / 55.szám

Baráruliíf szíveskedjék. Meg vagyunk győződve, hogy nem lesz senki közöttünk, ki' örömmel ne üdvözölné kezdemé­nyezésünket és no róná le készséggel kegyeletének adóját. E biztos reményben bocsátjuk ki jelen aláírási ivünket, meg­jegyezvén, hogy a részletesebb megál­lapodások, az érintett terv kivitelének közelebbi módozatai, egy az aláírási ivek visszaérkezése után tartandó és minden aláírónak tudomására hozandó értekezletnek vannak fen tartva. Az alá­írási iveket a befolyandó összegekkel együtt, legkésőbb folyó évi aug. 31-ig főt. dr. Walter Gfynla úrhoz Eszter­gomba, kérjük visszaszármaztatni. — (Aláírási ivekkel szívesen szolgál szer­kesztőségünk is.) Kelt Esztergomban, alulírott aknák 1889. évi jun. 27-ón tartott el őérte kezletéből, Tek. Hübschl Sándor ur több tanítványa. — A választó közönséghez. Az esztergomi választó kerület központi választmánya részéről közhírré tétetik, hogy az 1890. évre érvéuynyel bírandó választói ideiglenes névjegyzék, a köz­ponti választmány által kiküldött bi­zottság részéről kiigazíthatván, a választó kerülethez tartozó Esztergom sz. kir. város, Szenttamás, Víziváros és Szent­Györgymező nagyközségek községházai­ban közszemlére kitétetett. Miről a választó közönség oly megjegyzéssel értesíttetik, hogy a névjegyzék ellen saját személyét, illetőleg bárki felszó­lalhat; ezenkívül mindenkinek jogában áll ezen választó kerületben bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt felszólalni, az esetben, ha a névjegy­zékben a felszólalni kívánó felvéve van; -a felszólalások f. 1889. é, jul. 5-től 15-ik napjáig aközponfi választmányhoz czimezve, azon község Elöljáróságnál nyújtandók be, mely község névjegyzéke ellen a felszólalás történik. A felszóla­lásokat mindenki megtekintheti s azokra a f. ó. jul. 16-ik napjától 25-ik nap­jáig Írásban észrevételeket nyújthat be, azon esetben ha az észrevételeket tenni kívánó neve a névjegyzékben ben fal ál­ható. Az észrevételek ugyanoly módon <és alakban nyújtandók be, mint a felszó­lalások. Kelt Esztergomban, a választó kerület központi választmányának 1889. évi jul. hó 4-ik napján tartott üléséből. Takács Géza közp. vál. jegyző. — Az uj primási árvaház. Szent­györgymezőn az árvaház építése annyira előre haladt, hogy az épület fele már tető alatt áll, a másik felére pedig a napokban rakják föl a tetőt. Az épület közepére tervezett kápolna falai is ma­gasan kiemelkedtek már a földből. Az épités remélhetőleg aug. hó közepéig he lesz fejezve. — Városi képviselők választása. A nem kis fontossággal bíró választás jul. 14-ére tüzetett ki. Mint halljuk az ál­talános bizalom a következőket kan­didálja. I. ker. Bellovits Ferencz, Ober­mayer György, Major János, Valch Má­tyás, Tóth Ferencz szálkai, Fekete Géza, Kollár Mihály. II. k. Brenner József, Dóczy Antal, Dr. Kőrösy László, Nagy Pál, Villányi Szauiszló, Víszolay János. III. k. Kubovics Ignácz, Mayer István, Palkovics Káróly,Sehindler János, Stróbl János, Tóth Major János, Ferenczy György, Kugyelka Ignácz. Egy másik kombiuáczió a következő neveket cso­portosítja : Veisz Mihály, Stróbl János, Kovács Albert, Sindler János, Laiszky János, Kubovics Ignácz, Majer Imre, Kapa Mihály, Svarcz József, Gerendás Lajos, Tóth Majer István, Sneider Károly. — A szt.-benedekrendi tagok el­helyezésében az 1889/90-ik tanévre a következő változások törtetitek. Pannon­halmára: Vaszary Dózsa, jószágkor­mányzónak; Kohl Medárd, főapáti tit­kárnak; Horváth Bálint, főiskolai tanár és archivariusiiak, Bódis Justin, Ábra­hám János, Mází Engelbei't főiskolai tanároknak; Esztergomba: Borossay Dávid tanárnak/Győrbe: Zanathy Bó­dog, Perényi Ofctmár, Teli Anasztáz, tanároknak. Pápára: Saly Brúnó, ta­nárnak. Kőszeghre: Vagenhofer Titusz, Szarka Kolumbán, Terlanday Emil ta­nároknak. Tihanyba: Sashegyi Damas­ceu, perjelnek, Pokorny Frigyes, al­perjelnek, Récsey Viktor, könyvtárosnak, Füredre felügyelőnek: Kovács Ábel. Kis-Czellbe hitszónoknak: Stengl Poly­karp. Zala-Apátiba : Füssy Tamás. — Az aratás eredménye még csak megközelítő számitgatással tudható, de a börze már itél, rossz termést vár s ennek következtében megkezdte a gabnaárak rohamos felszöktetését. A gazdáknak, kik évek óta küzködnek a rendkívül lehanyatlott árakkal, termé­szetesen nem lesz kifogásuk az árak javulása ellen, feltéve, hogy ez nem csak múlékony spekuláczió eredménye. Jelenleg igen kevés készlet lóvén, a nagyobb gabnakereskedőezógek, melyek kész áruval rendelkeznek, szinte dik­tálják az árakat s a tavalyihoz képest most a buza ötnegyed forinttal, a rozs egy forintfal, a zab háromnegyed fo­rinttal drágább. A gazdaközöuségre nézve kívánatos, hogy a jobb árak állandók legyenek, persze ugy, hogy legyen is mit eladni s a termés ne legyen annyira gyöuge, a milyennek a börze előre ítéli. A hivatalos jelen­tések nem is igazolják a túlságos pesszi­mizmust. — Szegény leányok érdekében. A «Magyaroszági központi Fröbel-nő­egyesület elnöksége tudatja lapunkkal, hogy gyermekkertésznő képző-in tézetó­ben az 1889/90. tanévben az előadá­sok f. é. szept. első napjaiban kezdőd­nek, miért is mindazok, kik magukat gyermekkertésznőkké kiképezni s ekkép tiszteletreméltó állásra szert tenni óhaj­tanak, felhívatnak, hogy folyamodvá­nyaikat f. é. aug. hó 30-áíg az egye­sület iskolaügyi bizottságának elnöké­nél, Rosenzweig-Saphir Sarolta úrhölgy­nél (lakik Margitsziget, nagy-vendéglő 237. szám) vagy pedig Péterfí Sándor urnái, az intézet igazgatójánál (lakik : VII. Damjauich-utcza 3. szám) nyújt­sák be. A felvétel föltételei: 1. be­töltött 16-ik korév; 2 egészséges test­alkat; 3. feddhetlen előélet; 4. gyer­mekek iránt való szeretet; 5. a magyar nye'v bírása szóban és Írásban; 6. tar­toznak négy elemi és két polgári iskolai osztály, esetleg hat elemi osztály be­végzéséi tanúsító bizonyítványos kereszt-, illetőleg születési levél bemutatása mel­lett, felvételi vizsgálatnak is alávetni magukat. A gyermekkertésznő képző­tanfolyam két évig tart. A növendékek kivétel nélkül díjtalan tanításban része­sülitek és a taneszközökkel is az egye­sület költségén láttatnak el, étkezés, ruházat és lakásról maguk gondoskodnak. Egyúttal közöljük, hogy a jövő tanév elején okleveles tanitónők számára külön tanfolyamot nyitnak. Ezen tanfolyamot hallgatni akaró tanítónők f. é. szept. 15-ikéig jelentkezhetnek az elnökségnél. — Kossuth Lajos zaklatói. Kossuth Lajos magánlevelet intézett Helfi Ignácz orsz. képviselőhöz, melyben a következők közzétételét kéri: «Megint küldök egy magyar pénzjegyes levelet, mégis csak minden fogalmat meghalad ez a szeka­túra. Kérem, iktasson még egyszer a lapokba egy kis felszólítást, akár az én nevemben, akár a magáéban, oly értelemben, hogy engem nem szűnnek meg örökös segélykérésekkel zaklatni a hazából, ámbár már ismételve kije­lentettem, hogy nincs módomban segé­lyezni. E zaklatások közt a legbosszan­tóbb az, hogy 48-ki pénzjegyeket kül­döznek hozzám, beváltásukat kérve. Ki­jelentem, hogy az ily küldeményeket* ezentúl nem érlfözettetíiielc teírintem, nem fogok felölök tudomást venni és sem megtartásukra, sem visszaküldé­sükre nem vállalkozom* $ kérje fel ön, instálom, ugy a fővárosi, mint minden vidéki lapot, hogy e nyilatkozatom felvételével engem e kellemetlen zak­latásokból megmenekedni segítsenek.»' — Palkovics Károly ereklyéi. Kun Kocsárd gróf a nagy erdélyi hazai, mint hunyadmegyei főispán tudvalevőleg keserves rabságot szenvedett a szabad­ságharcz után. Palkovics Károly föld­birtokos és negyvennyolezas kormány­biztos volt böríöntársa Komárom kaza­matáiban. Palkovics Károlynak több érdekes emléke is maradt Kun Kocsárd gróftól. A gróf ugyanis rajzoLíssal és faragással foglalkozó börtöntársának, Palkovics Károlynak, kés- és villa­nyelet faragott ébenfából, melyeket a tulajdonos most is kegyelettel őriz. De van még egy sokkal érdekesebb emléke is Kun Kocsárdtól és ez Zrínyi Miklós, a szigetvári hős rajza. A börtön lakója a szigetvári hőst egykorú rajzok után nemcsak élethiven, de egyúttal oly gondosan is megrajzolta, hogy az erek­lye, mint mü is igen figyelemreméltó. Palkovics Károly az ereklyéket egy olyan gyűjtemény számára tartogatja, mely hivatva lesz a szabadságharcz em­lékeit megőrizni a jövőnek. — Esztergomi nóta. A turini tisz­telgés után szóba került az egyik leg­népszerűbb Kossuth-nóta eredete is,mely a következő: Midőn Kossuth 1848-ban a nemzeti védelem szervezése végett Esztergomban járt, hatalmas néptömeg várta a hajóállomáson. Nagy eső sza­kadt a várakozók nyakába, de ez se tudta őicet szétkergetni. Türeleméi vá­rakozott az esztergomi nép s mikor Kossuth partra lépett, már ez az al­kalmi nóta fogta: Esik eső karikára Kossuth Lajos kalapjára, Valahány esepp. esik rája, Annyi áldás szálljon rája! Éljen a haza.! — A párisi világkiállításon me­gyénkből egyedül Klement Sándor mu­tatja be az esztergomi borokat; holott egy kis vállalkozó szellemmel többen is részt vehettek volna. — Fiatal betörő. Váczi Géza, szent­tamási illetőségű 17 éves suhancz három­izben behatolt Hübner Antal szigeti ezukrászboltjába s onnau süteményt s egyéb csemegéket lopott, de harmadszor tetten érték. A komáromi törvényszók a btk. 92. §. alkalmazásával a fiatal bűnöst 7 havi börtönre Ítélte. Az Ítélet jogerős. — Halállal lakolt a tánczért. Zsiros István, karvai legény elment a korcs­mába, hol a falu több legénye már tánczczal mulatott. 0 is tánezra kere­kedett, de midőn fizetésre került a dolog, nem akart fizetni, hanem elfutott. Magács Ferencz utána dobta botját, mit amaz felkapott s vele oly súlyos ütést mért Magács fejére, hogy az annak követ­keztében meghalt. A komáromi kir. törvényszék f. hó 25-én tartott végtár­gyaláson Zsiros Istvánt halálthozó súlyos testi sértés miatt másfél évi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. — Emberölési kísérlettel vádolva küldte föl járásbíróságunk a komáromi tvszékuek Schremsz János esztergomi földmivest, ki feleségét egy konyhakés­sel súlyosan megsebesítette. — Betörés. Özv. Adámy urnő ma­gános házába a Várhegy oldaláról ismét betörtek. Az egyik betörő olyan vakmerő volt, hogy kézzel foghatólag akart meggyőződni a háziasszony ébrenlétéről, mert végigsimogatta az arczát. A betö­rők azonban a támadt zajra gyorsan elmenekültek és semmit sem vittek magukkal az összekötözött holmikból. 1 — Klepfománia. Warga Áudrásné jómódú dömösi asszony a Grossmanu és Barfal kereskedők előtt lógó mustra­kendőkből elcsent egyet-egyet. A bíróság a lopóbetegsőgben szenvedő asszonyt kihallgatás után szabad lábra helyezte. — Bozótttíz. Hétfőn este a Várhegy, szíklameredekén bozótfüz ütött ki, mely öt-diat négyszögméternyi területre szo­rítkozott, de az egész város nyugalmát megzavarta. — Forró nyarak. Régi müvek azt tanúsítják, hogy Kr. u. 627-ben akkora volt a nyári hőség, hogy a források kiszáradtak és' aZ emberek szomjan h'al­tak. 879-ben lehetetlen volt a földeken dolgozni ; aki megkísértette, vagy szél­hűdés érte, vagy napszúrás ölte. 993-ban a növények valósággal megpörkölődtek,­mintha kemeuezébe tették volna. Az 1000-ik év nyara különösen Franczia* országban oly meleg volt, hogy a folyók kiszáradtak és az elhullott halak meg­mérgezték a levegőt, ugy hogy kitört % pestis. 1132-ben kiszáradt a Rajna. 1152-ben a tojásokat meglehetett a homokban főzni. 1303-ban a Rajnán és Dunán át lehetett lábolni. 1394-ben egész Európában tönkrement a vetés a nagy melegtől. 1556, 1614, 1679, 1701 csupa forró év volt. Az 1715-ik év nyarán márczius havától kezdve októberig Közép-Európában egyetlen egyszer sem volt eső ; a gabona elégett a földeken, a folyók kiszáradtak. Nagyon meleg nyarak voltak az 1724, 1746, 1756 és 1811-ikiek is. 1815-ben a hőmérő 40° Reaumurt mutatott, ugy hogy a színházakat becsukták: Az idei nyár heve ellen nincs sok panasz. X Süketeknek. EGY TISZTES UR, ki egy EGYSZERŰ SZER ÁLTAL 23 ÉVES SÜKETSÉG FÜLZU-* GÁSTÓL KIGYÓGYITTATOTT, KÉSZ annak LEÍRÁSÁT NÉMET NYELVEN BÁRKINEK BEKÜLDENI. CZIME í C. H. NICHELSON, BÉCS. IX. KOLING. 4. I) r KKI.Kf.-08 K'/,I<IIÍKIOSZTÓ: IC Ő Ií Ö S Y L Á S Z L Ó. N Y I L T T É R. Ezen rftvíit ,'ilali líőziiHltdfért nem váltul fel<jlfis­séget a s z e r k. Köszönetnyilvánítás. Fogadják — ezúton — leghálásabb köszönetnyilvánításunkat mindazok, kik kedves felejthetlen nőm, illetve boldo­gult jó anyánk és anyósunk elhalálo­zásával bennünket ért legnagyobb csa­pásnál, ugy levólileg valamint szemé­lyes megjelenésük és részvét kifejezé­sükkel mólyen lesújtott szivünk fájdal­mát enyhíteni kegyesek voltak. A gyászoló Schalkház család. HIRDETÉSEK. 2576^ 1839' SZ. A?VERESI HIRDETMÉNY. Alm» )t| kiküldött bírósági végre­hajtó e&jauel közzé (eszi, hogy az esz­tergomi kir. járásbíróság 1887. évi 3117. számú végzésével Dr. Buriáu János ügyvéd által képviselt Goldstein Adolf felperes részére Mihalusz Rudolf alperes ellen 67 frt követelés és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt 870 frtra becsült ingóságokra az esztergomi kir. járásbíróság 2576 /i88<> számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a hátralékos követelés, valamint a felűl­foglaltatók követelései erejéig is,, a mennyiben azok végrehajtási zálogjogot nyertek volna, Szent-Györgymezön a malmoknál megkezdve és Szeut-Tanaáson alperes lakásán folytatva leendő meg­tartására határidőül 1889. évi július 20-ik napjának cL \u 5 árúja tüzelik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom