Esztergom és Vidéke, 1889

1889-06-06 / 45.szám

ESHi T3E S^fi^j~—— I MFN.JÍ5! V RTIÍK I UÍ:TH:Í JKIIIT KRRRSZ.F.N VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. fel ewa . negyedévié ICI.ín'T/.LÍTM.SI ALI Eyy szám ára 7 hr. tí-fit — kr. 8 írt — kr. í fit 50 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye S Z E ÍTicTsTfü S E G : BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, \unn n lap n/.idlttmi iHW/.át lllutíí líö/it(*m«iiy et kiiMttmntk. KIADÓHIVATAL : SZFCCI IHLÜYI-TFCR 331- SZÁM, hová a lap hi vjit n.los s a • nmgá U liiriletései, H iiyiMúrlie B'/,áut kö/,­löuiéiiyuk, olö!i/.i3ÍÓ9Í püii/.ok és reklamálások iuté/.oiidíík. HIRDETÉSEK. HIVATALOS lllliDMTKSKK : ; 1 szólói 100 H/.ÓÍJÍ - frt 75 kr.: J 00-200 tg . I frt 5() kr.i 800-800-ÍK . 2 frt %n ki\; UMI.V"(Í'ÜJ fKJ kr. M .41] \ N WINMíTlíNKK ••• "c.r'({(ü|MJ»I;'IM szerint lejíju­t;í II yilWildüHl Iiö/iillnhttik. NYILTTÚIÍ MUHI 80 Itr. Vasutunk. Budapest, jun. 5. Hogy az Esztergom-Füzitői vasutvonal ki fog épülni, arról már tavaly senki sem lehetett kétségben, ki Baross O Excel lentiáján a i vasakanitát ismerte. Mert mielőtt Dr. Silberstein Ötvös Adolf előongedélyes ur a nyomjelzési munkát mult évi július havában elkez­dette, kihallgatáson volt O Nagymél­tóságánál, ki ebbeli szándékait egészen mognyiigtalólflg. közölte. Minden időközbon felmerült hír csak roszakarafból, vagy a tényállás irányában tudatlanságból eredhetett, A füzitői csat­lakozás szüksége természeti alapon nyug­szik, mert Komárom és Esztergom közt a legrövidebb összeköttetést képezi, elég olcsón eszközölhető és mivel a nagy parti báuyaiparfc a nagy nyugati piaczokkal közvetíteni vau hivatva. A vonalnak ilyetén jellemét már most két éve oly mérvadó helybeli erők, mint Bárány János, Wendlandt Károly és Beutum Iguácz is u érték fel, ós csak ezen urak egyenes biztatására határozta magát el Dr. Silberstein ur, a «Pestor Lloyd» nagyon elfoglalt szerkesztőtársa, hogy esztergommegyei barátjain segítsen és a vasút dolgát nyélbe üsse. Do már most az esztergommegyeiek nincsenek is távol a czélból. Ha az érdekeltségből igényelt hozzájárulás ina aláíratnék, akkor holnap letétetnék 95,000 frtnyi óvadék, akkor Ö Excellentiája a minisztertanács, Ő Felsége és az országgyűlés elé terjesztené az engedély okmányt, jövő hóban kiadná és szeptemberben megkezdődhetnék vigan az építkezés. Tehát csak néhány érdekelt félről és annak még igényelt hozzájáru­lásáról van szó. Első sorban a községek­nek : Táth, Nyergesujfalu, Süttőnek volna szent kötelességük, községi adó utján éven kin ti járadékot, ha csak mindegyik is 2—300 ftoi — a mit Isten igazában megbirthatnak ! ! — a vasútnak meg­szavazni. Nem értjük, hogy épen e köz­ségek miért nem tudják felfogni a saját legjobb érdeküket. Mert az sem igaz, hogy a fuvarozás szenvedni fog, inert épen csak a vasút fejti ki a többi köz­lekedést is. Másrészt pedig 400,000 frt fog kézi munkáért a vasút építése alatt kifizettetni ; ez pedig oly pénz, hogy ennyit fuvarozás által 10 év alatt sem vehetnek be. A megyei tisztikarnak volna hi válása a községeket ilyetén hozzájá­rulásra buzdítani és pedig mennél előbb! A második csoport, melynek hozzá­járulásáról még eddig nem hallottunk semmit, a kőfaragók csoportja, kik most márvány- és kőtábláikat nyomorú­ságosan szekéren vitetik mindenfelé és ezeknek legfőbb érdekökben volna a vasút kiépítése. Nem hihetjük, hogy oly urak mint Hohldampf, Ney, Ormódy más pénzén akarnának vasutat építtetni és azt potyára élvezni. Harmadik fő fontosságú tényező a város nagy és w magas barátja és pártfogója a Primás 0 Magassága, Attól el is tekin­tünk, hogy a vasút mentén az érsekség a legnagyobb mérvben vau anyagilag érdekelve, hogy a gerecsei márvány, az ujfalusi czemeut, a szarkási kőszén, a pusztamaróthi ós még két gazdaság, egy nagy erdőüzlet mind, mind érseki birtok és közvetlen a füzitői vasúthoz gravitál 100,000 frt részvény a jövedelem leg­alább kétszeres emelkedése által azonual kifizetné magát, de ne keressünk anyagi indokokat! Már csak tekinfettél a város életszükségleteire a legmagasabb polgár nem fogja magát kivonni a hozzájárulás terhe alól, mely nemesak a város örök háláját biztosítaná az érseki szék iránt, de a magyar Hómat megnyitná a nyugati Magyarország számos áhitatosainak is és a primási residentiára nyilt fényt hozna. A primás védnöksége alatt, ki mint főrészvényes az igazgatóság elnöki székét is r a maga embere által töltetné be, az Esztergom-füzitői vonalnál kétségkívül a legszebb jövőnek nézne elébe. Fekete gyémántjaink között. Yiruló természet zöld ölén, a heruyó­rágta lombok daczára, örül, éled, a legtöbb halandó, mégis nemcsak itt van élet, ha megnézzük, hogy mi történik másutt is: a föld alatt. Sötét tátongó 120 méternyi ür fölött aczéísodrony kötélen, gőzgép által haj­tott kettős emelőgép padlójára helyez­kedve, háromszori csengetés, mely em­beri" szállítmányt jelez az alant levők­nek, a 12 ^személyből álló társaság hátával tehát kétszeri szállítással lassú tempóban ereszkedik le a kúthoz ha­sonló mélységbe. Kezünkben égő sárgaréz olaj bányász­lámpa; fejünk felett viztől csepegő vas­szerkezete a «vedernek», és körülöt­tünk nyirkos fagorendákkal béliéit 4 szeglefü oldalfalak, mintegy nyomasztó nehéz álom tűnik fel előttünk. A megindulás előtt komolyan han goz'atott «szerencse föl!» bányász üd~ vözlet valami komor színezetet ád e vállalkozásnak és önkénytelen a sirba bocsáttatás jelenete ötlik eszünkbe s a várakozás teljes pár perez alatt el­hallgat a tréfás társalgás ajkainkou s szívesen lépünk ki a csörömpöléssel megállapodó szerkezet aló!, a fekete gyémáníok hazájába a doroghi kőszén­bánya jelenlegi művelés alatt levő tár­nájának sínekkel kirakott biztos tala­jára. Ismét a «szerencso föl!» bányász­üdvözlés hangzik felénk, a fent meg­szokott «jónap» helyett és a «fogadj Istent* is hasonlóval viszonozzuk. Két bányamérnök szívélyes vezetése mellett a már előbb magunkra öltött bányász-costumebeu neki indultunk a pinczeszerü és igen egyforma fa-tám­oszlop építkezésű üregbe a lámpáktói kísértetiesen megvilágítva, «libamars­ban» tovább. Helyenkint szemközt jövő «fakufcyákkal« találkozunk, a mint azok kőszénrakománynyal a sápadt, beesett arczu báuyászok által tolatva az emelő géphez dübörögnek. Vau is valami eb­ngatás-féle haugja eunek a négy vas­kerékre alkalmazott egyszerű faláda zörgésének, ha igy benn e zárt helyeu hallgatjuk visszhangjával együtt. Ezen «fakutyák* adják egyúttal a köbmóretét a kivájt anyagnak, a mely szerint történik az elszámolás, a szeróuy keresetre képes munkásokkal, kiket azonban mégis az tart együtt, hogy elöljáróik által gondoskodva van ró­luk sok más tekintetben, a mit más féle munka emberei ritkán élvezhetnek" kMcrroiiiésHéksIámá — flEGÉNY. — -hi Észt. és Vid. számára irta: Körösy Lás/,ló. (Tizenharmadik folytatás.) VIII. CZÉLTALAN ÉLET. MIKOR AZ EMBER MEGHASONLIK, FÖLVETI AZT A NAGY KÉRDÉST, HOGY — MIRE VALÓ AZ ÉLET ? KÁLNAI IS FÖLVETETTE. SZERETTE VOLNA TUDNI, HOGY MIÉRT SZÜLETETT ÉS MIÉRT VAN ? EGÉSZ ÉLETE CSUPA NYOMORÚSÁG, MERŐ SIKERTELENSÉG ÉS CSALÓDÁS VOLT. SOKSZOR ÉREZ­tette vele A VILÁG NAGYON KÍMÉLETLENÜL, HOGY MENNYIRE FÖLÖSLEGES EMBER. TEHETSÉGE HA­SZONTALAN, TÖREKVÉSE NEVETSÉGES, IPARKODÁSA KÉPTELENSÉG, KENYÉRKERESETE SZÁNALMAS S Ő MAGA a LEGTÖKÉLETESEBB PROLETÁR. AZ ESZÉRE BOLONDOK PÁLYÁZNAK; TEHETSÉGÉRE KORUNK SVIHÁKJAI NYITNAK BÉRLETET, A KIK SZEREPET JÁTSZANAK ÉS GYARAPODNAK; KÉPESSÉGEI A MINDEUNAPI KENYÉRHAREZBAN TOMPULNAK EL. MUNKA ÉS JÖVŐ, REMÉNY ÉS BOLDOGSÁG NÉLKÜL VERGŐDÖTT A SZEGÉNY PROLETÁR, A KI NAPRÓL-NAPRA JOBBAN ÉREZTE EREJE ERNYEDE­DÉSÉT, ESZMÉNYEI HASZONTALANSÁGÁT, ÉLETE CZÉLTALANSÁGÁT, SZERELME OSTOBASÁGÁT S A KIT A SZEMÉBE KAEZAGÓ SIKERTELENSÉGEK MÁR MINDEN BIZALOMTÓL MEGFOSZTOTTAK. — MIRE VALÓ AZ ÉLET? ERRE & KÉRDÉSRE EGYKORI BARÁTJA! VÁLA­SZOltak. AZ EGYIK GAZDAG HÁZASSÁGGAL OLDOTTA MEG JÖVŐJE KÉRDÉSÉT, A MÁSIK BOLDOG CSALÁDALA­PÍTÁSSAL, A HARMADIK HASZNOS ÉLETPÁLYÁVAL TÖLTÖTTE BE HIVATÁSÁT, A NEGYEDIK SZÜLEIÉRT ÉLT, AZ ÖTÖDIK ELHAGYATOTT ÁRVÁKAT NEVELT, A HATODIKNAK ALKALMA NYILT, HOGY ISMERETEIT TERJESZTHETTE, A HETEDIKTŐL KEZDVE LEGTÖBBEN A KATHEDRÁKRÓL HIRDETHETTÉK A SZELLEMKÉPZÉS IGÉIT. CSAK.Ő MARADT HIVATÁS NÉLKÜL, ÉLETCZÉL NÉLKÜL, JÖVŐ NÉLKÜL. LÁTTA, HOGY NYOMTALA­NUL FOG ELENYÉSZNI, MERT CZÉLTALANUL ÉLT. — MIRE VALÓ AZ Ő ÉLETE ? VLAMIKOR MÉG TUDTA. ÉLNI, DOLGOZNI, SZENVEDNI ÉS ÜDVÖZÜLNI AKART EGY ELHAGYA­TOTT NŐÉRT, A KIT SZERETETT. EZ LETT VOLNA ÉLETCZÉLJA S HA NEM TESZI NEVETSÉGESSÉ MAGA AZ ÉLET, AKKOR NEM FÁRADT VOLNA KI OLYAN KORÁN S NEM JELENTEK MEG VOLNA SZEMEI ELŐTT AZOK A HOSSZÚ, FEKETE BETŰK, MELYEKET MINDENÜTT LÁTOTT, MINDENÜTT OLVASOTT, DE SOHASE TALÁLT VIGASZTALÓKNAK. — MIRE VALÓ AZ ÉLET? MENNÉL TÖBB ADATOT GYŰJTÖTT ENNEK A NAGY KÉRDÉSNEK MEGOLDÁSÁRA, ANNÁL LESÚJ­TÓBB ÖSSZEHASONLÍTÁSOK KESERÍTETTÉK EL. LÁTTA, HOGY A MINDENNAPI ÉLET NEM TE­HETSÉGET, HANEM ÉLELMESSÉGET KÖVETEL. NEM ESZMÉNYEKÉRT LELKESEDŐ EMBERNEK KEDVEZ A SORS, HANEM AZOKNAK, A KIK A HATALMASOK GYÖNGÉINEK KEDVEZNEK. ES NEM AZ VISZI ELŐBBRE A TUDOMÁNYT, A KI UJ ESZMÉKET HIRDET, HANEM AZT VISZIK ELŐBBRE, A KI AZ ELAVULT THEORIÁK KÉPVISELŐIT MAGASZTALJA.] LÁTTA, HOGY SIVÁR KENYÉRHARCZ MINDEN KÜZDELEM VÉGSŐ CZÉLJA, KÖZÖNSÉGES IPAR A GONDOLATOK MEGÉRLELÉSE, MINDENNAPI MES­TERSÉG AZ, A MINEK AZELŐTT KÖLTÉSZET, VAGY MŰVÉSZET VOLT A NEVE. LÁTTA, HOGY TELE VAN AZ ÉLET ÓRIÁSI HAZUG­SÁGOKKAL ; LÁTTA, HOGY SALLANGOS FRÁZISOKKAL, MELYEK KÖZÖNSÉGES EMBEREK HIÚSÁGAIT ARA­NYOZZÁK MEG, SOKKAL TÖBBRE LEHET VINNI, MINT APOSTOLI ESZMÉKKEL, MELYEK NEM KA­VARODNAK ÖSSZE A BÁLVÁNYOZÁS KÁBÍTÓ TÖM­JÉNFÜSTJÉVEL. — MIRE VALÓ AZ ÉLET ? KÜLÖNÖSEN AZ ÖVÉ, MELY NEM VILÁGIT, NEM MELEGÍT, NEM TERMÉKENYÍT S HA NYOM­TALANUL ELENYÉSZIK, SENKI SE FOGJA ÉREZNI HIÁNYÁT. EGYETLEN EGY KÖNNYCSEPP NEM HULLANA SÍRJÁRA. MÉG A LEGJOBB B IRÁT IS UGY SÓHAJTANA FÖL UTÁNA, MINT A KI VALAMI NAGY TEHERTŐL SZABADUL MEG. SOHA SE ÉREZTE JOBBAN, HOGY MILYEN NYŰG, MILYEN ALKALMATLANSÁG AZ Ő EGÉSZ BARÁTSÁGA. RÁ VSN SZORULVA ARRA, A KIT EGYEDÜL SZERET. DE NEM FOGJA-E VALAMIKOR SZEMÉRE VETNI A JÓ BARÁT EZT A NÉHÁNY KÉRDÉST: — MIÉRT AKADÁLYOZTÁL MEG BOLDOGSÁGOM-1 BAN ? HA UTAMBA NEM KERÜLSZ, TALÁN MÁR BOLDOG FÉSZKEM VAN, A HOL EGY MOSOLYGÓ ASSZONY SIMOGATJA DUZZADT AMORETTEK REDOT­LEN HOMLOKÁT. DE IGY ARRA KÁRHOZTATTÁL, HOGY MEGOSZSZAM VELED VISZONZATLAN KENYÉR­KERESETEMET, HOGY ELŐMOZDÍTSAM' EMÉSZTŐ TÉPELŐDÉSEIDET S TEHETETLENSÉGED GYÁVASÁGÁT, SOHASE SZÓLTAM, DE MINDENNAP BESZÉLTEK HELYETTEM ELTÉKOZOLT ÉLETCZÉLJAIM. MAGADDAL AKARSZ SODORNI? AZT ÓHAJTOD, HOGY ÉN IS OLYAN SZERENCSÉTLEN LEGYEK, MINT TE ? BA­RÁTSÁG EZ? ÖNZETLEN FRIGY EZ? MEGOSZTOD j VELEM A MUNKÁT ÉS A KENYERET? ELVÁLLALOD TOVÁBBRA IS, HOGY HELYETTED VIASKODJAM A A BETEVŐ FALATÉRT S TE NAPOKON KERESZTÜL TÉTLENÜL ELMÉLKEDJÉL ARRÓL, HOGY MILYEN SZERENCSÉTLENÜL VAN BERENDEZVO A TÁRSADA­LOM. MIRE VALÓ AZ ILYEN ÉLET ? KÁLNAI ÉREZTE, HOGY SENKINEK SINCS ÚT­JÁBAN, CSAK ANNAK, A KI VELE HAJLÉKÁT, KE­NYERÉT, SZIVÉT ÉS ÉLETÉT MEGOSZTJA. BÁNTANI, GYÖTÖRNI KEZDTE EZ A GONDOLAT. ES NAPRÓL-NAPRA SÖTÉTEBBEK LETTEK ELŐTTE EZEK A BETŰK : — MIRE VALÓ AZ ÉLET ? MINTHA A MEGSEMMISÜLÉS SZELLEMEI FES­TETTÉK VOLNA ELÉJE. MINDENÜTT LÁTTA, MIN­DENÜTT OLVASTA, DE SOHASE BÍRTA ELKERÜLNI. HA KIMENEKÜLT A SZABADBA, MINDEN HULLÓ LEVÉLEN, MINDEN VERGŐDŐ FÉREGÉN, MINDEN KŐDARABON EZT LÁTTA FÖLÍRVA: — MIRE VALÓ AZ ÉLET? VALAMI TITKOS KÉZ IRTA EZT MINDIG A SZEME ELÉ, HOGY ÖRÖKRE LÁSSA, OLVASSA SZE­GY ELJE ÉS KERÜLJE. De hiába. ODA VOLT IRVA AZ EMBEREK HOMLOKÁRA, A NYÜZSGŐ ÉLET KÖZEPÉBE, HOGY CSAK Ö LÁSSA, MERT CSAK NEKI SZÓL, NEM MÁSNAK. MÉG A RÓZA ÜRES LAKÁSÁN, IS EZT OLVASTA. DE EZ BÁNTOTTA IEGFÁJDALMASABBAN. PEDIG NÉHA ÓRÁKON KERESZTÜL ELNÉZTE AZ ELHAGYATOTT SZOBÁT, A HOL AZ ÉLET VALAMIKOR OLYAN RO­HAMOS MENETŰ DRÁMÁT IRT S NYOMBAN UTÁNA HŐSKÖLTEMÉNYT A LEDÉRSÉGRŐI. NEM TUDOTT SZABADULNI SEHOLSE AZ ELTÁN­TÁNTORODOTT KEDVES BOLDOGTALAN - EMLÉKÉTŐL. HISZEN AZ Ő MINDUNTALAN HAZAJÁRÓ SZELLEMA IRTA FÖL ELŐTTE AZ ÜRESSÉGBE EZT A NAGY KÉRDÉST,! HOGY — MIRE VALÓ AZ ÉLET ? ÉS KÓL UAI HOZZÁOLVASHATTA INIG" NAGYOU SOKSZOR :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom