Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-25 / 33.szám

nyugaton az, a mi Vácz keleten s Bu­dapest délen, igen örvendetes volna, ha a bizottság működését ugy a ható­ságok, mint a közönség épen tájszép­ségeink értékesítése érdekében teljes r o k o n sze n v ó v e 1 támogatnák. Az esztergomi bizottság az Oszlály által kezdeményezett munkálatokat van hivatva lielyi ismeretével támogatni azok végrehajtását ellenőrizni, a fővárosi ki­rándulóknak utbagazitással ós tanácscsal szolgálni, végre közreműködni, hogy a kiránduló közönség vendéglősök, fuva­rosok s kalauzok részéről zsarolásoknak ne legyen kitéve. A bizottságnak tehát igen szép fel­adatai lesznek. Valósítsa is meg azokat Esztergom érdekében teljes sikerrel ! A névmagyarosításról. Az 1888. évben 701 folyamodó változtatta meg belügyminiszteri enge­délylyel családi nevét. Ez az eredmény kedvezőnek mondható, mert 1887-ben 709, 1886-ban 817, 1885-ben 675 és 1884-ben 710 folyamodó nyert bel­ügyminiszteri engedélyt névváltoztatásra. E számból kitűnik egyszersmint az is, hogy a névváltoztatások nagyobb hul­lámzás nélkül több esztendő óta ugyan­abban a mederben mozognak és hogy átlag az utóbbi öt évben 722 név­változtatás esett egy esztendőre. Az 1888 évben 701 folyamodó kö­zül 186 vagyis 27.96 százalék buda­pesti volt, a többi vidéki. Az összes folyamodóknak e szerint több mint negyede fővárosiakból került ki, a mi leginkább a központi névmagyarositó társaság közvetlen működésének ered­ményeként tekinthető. Az 1888. évi névmagyarosítás által ismét 1106 (1887­ben 1196) személy nyert magyar hang­zású nevet. E névmagyarosításod következtében ismét sok ember megvált előbbeni, de nem mindig kellemesen hangzó nevétől A legfurcsábbakból ide iktatunk né­hányat, és pedig: Apflbaum, Biübweisz, Bienenstock, Brummer, Blaustein, Dia­mant, Feigelstock, Fiscbbein, Gansl, Hopuczi, Kukuly, Klafter, Masku, Mi­kulás, Oksz, Pószpiscbel, Sehandbauer, Szkákándi, Zwikli, Hrucsir, Hornya­csek, Krepelka, Knoblauch, Leber­finger, Milcbraum, Nitnaus, Pungusz, Rubascsuk,-S.íglicz, Schacserl stb. — Libusko András óhai föIdtnivelőbői Jó­kai lett, Reitenbach Csák István, Mária és József helvét hitvallású kiskorúakból Rákóczi, Konyha rimaszombati csizmadia mester lett Siróky, Oksz budapesti postatiszt Orosz, Knoblauchból Halmá­gyi, Engelből Ördög, Fürstből Herczeg, Friedmanuból Foglár, Mihalilla Hagy­mási, Muzsikus lett Szentniártoni, Neu­maunból Gombócz, Ganslból Szabó, Ka­luscbakból, Károlyi, Klapferból Kardos. Nebenzahlból Nemes, Silberstt inból Kemény, Szurokból Szilágyi, Boleszniból Dezsőfi, Gross Vilmos cs. és kir. hu­szárörmesterből pedig Battyáui stb. A folyamodók közül 4 Párisbau és 13 Bécsben lakott. Áttérve a uévváltoztatók vallására, még mindig a zsidók változtatják leg­inkább a nevüket. — A 701 névvál­toztató közül volt római katolikus 205, görög katolikus 28, görög keleti 1, ágostai 32, református 47 (1887-ben 19) és zsujó 393 (1887-ben 410). A mult évhez képest tehát leginkább sza­porodott a református, némileg fogyott a római katolikus s az izraelita. Uni­tárius vallású az idén sem magyaro­sította nevét, mert — mint tudva van — az unitáriusok között ritka az idegen hangzású név. Foglalkozásra nézve dicsérettel kell fölemlíteni a csendőröket, a kik között igazi nemes versengés van a névma­gyarosítás érdekében. Az erdőtisztek, altisztek s erdővédek közt is egyre folyik a névmagyarosítás, a mi egyedül lelkes főnökük, Bedő Albert főerdő­mester és miniszteri tanácsos érdeme. A 701 névváltozfcató közül volt író, művész színész ==. 9, ügyvéd, mérnök, orvos építész, gyógyszerész =24, tiszt­viselő, hivatalnok, gyakornok, díjnok F=== 102, pap, tanár, tanító nevelő = 47, tanuló === 48, katona, csendőr pénzügyőr = 56, önálló kereskedő == 46, kereskedősegéd ==•= 59, önálló ipa­ros = 40, iparossegéd — 38, föld­míves, gazda, bérlő, gazdatiszt === 20, hivatalszolga, gyári munkás, napszámos ===== 15, kiskorú =120 és ismeretlen foglalkozású === 68 A név változtatók között a földmivelői osztályhoz tartozók száma még mindig igeu csekély, összesen 20 volt (1887­ben 21), noha ők teszik az ország népességének a zömét s képezik az államfentartó elem s a magyar nem­zetiségnek alapját. A szabadságharcz utolsó napjaiból. — Mutatvány Hentaller uj müvétől. — Görgey már a váczi csata után több ízben tett kísérletet arra nézve, bogy Büdigerrel vagy Tscherdajeffel alkudo­zásba léphessen. Miután azonban erre vonatkozó levelei csak pacificálásról, nem pedig feltétlen megadásról szóltak, visszautasíttattak. Sem az egyik, sem a másik vezérrel folytatott levelezésének valódi részleteit nem ismerjük. Görgey összes irományait lefoglalták az oroszok s később átszolgáltatták az osztrákok­nak.* Téves tehát, az az általánosan elterjedt hit, hogy e történetünkre oly fontos iratokat az oroszok magukkal vittek volna Szent-Pétervárra. A bécsi levéltárakban őrzik ezeket, és őrzik oly óvatosan, mintha a kétfejű sasnak kotlós tojásai lennének. A folytonosan vonuló, helyesebben mondva futó honvédsereg testben, lé­lekben ki volt fárasztva. A sugdosások, bugdosások, parlamentirozások, levél­váltások és az orosz szolgálatbau lépé­sek ígérete a leghazafiasabb tisztet is megmételyezte. Hogy nem pusztán szóbeszéd ily ígé­retek tétele s bogy a táborkari főnökség az ily hírek szélnek bocsátásában nem volt fukar, azt legjobban bizonyítja az ép oly szerencsétlen, mint hiszékeny Ka­zinczy Lajos esete, kit midőn figyelmez­tettek, hogy ne menjen önként Aradra a farkasverembe, elbizakodott gnnynyal viszonzá: «Engem az ily koholt mesék és rágalmak el nem ijesztenek ; én nem félek semmitől; az én rangom biztosítva van.»** Be bizonyítják Horváth Mihály és Lónyay Menyhért is, kik előbbinek ko­csiján Aradról Lúgos felé menekültek, Egy hídnál, hol a kocsik megtorlódtak, felismeri őket Kiss Ernő s kérdé, hová mennek ? — Megyünk a táborba. — Az istenért ne! nyitva az ut Orsova felé, meneküljetek. — Miért, — viszonzá Lónyay, — hisz itt vagytok ti ! -- Velünk katonákkal egészen más­ként áll a dolog, •— viszonzá Kiss Ernő, — mi kapitulálni megyünk, s mi tisztek teljesen biztosak vagyunk, de veletek polgárokkal egész másként áll a dolog. Ki tudja, mivel kecsegtette Görgey azokat, kik az aradi haditauács * Wiener Zeituug, 1849. 201. sz. ** Id. Gryalókay Lajos; Segesvár és Petőfi. Ha­zánk, 1887. áprilisi füzet, 247—248. végzését tudatva, vele «szótlanul ölel­keztek. »* Maga Görgey emlékirataiban felhá­borodva említi, hogy Világosan, közvet­len a fegyverletétel ténye előtt, többen kérték őt a honvédtisztek közül, lép­tesse őket egy rangban előbbre, hogy «magasabb rangban léphessenek át az orosz seregbi'.» Görgey felháborodva figyelmeztette ezeket a tiszteket, hogy mily visszás dolog, éppen akkor akarni átlépni az orosz seregbe, midőn az orosz infervéntió következtében veszett el a haza ügye.** Annyi tény, hogy az orosz hadseregbe lépés eszméje csalétekül volt a honvédtisztek közé dobva és semmi­esetre sem valami alantas tiszt volt az eredeti kntforrás, ha mindjárt nem fo­gadjuk is el szószerint Asbófch Lajos tábornok azon állítását, hogy Görgey segédtisztje egy ivet tett ki az irodába, hogy mindazok odaírják neveiket, kik a houdvédségből át akarnak lépni az orosz hadseregbe. Gelich Richárd volt táborkari őrnagy szintén megemlíti nagy munkájában, hogy az orosz szolgálatba lépéssel öt is biztatták.*** Ezt a hirt mesterségesen terjesztették kétségkívül, mert Hun falvy Pál már anguszius 2-án hall oly híreket szár­nyalni, hogy Görgey levelet intézett Paskievicshez, mely szerint a sereg le­teszi a fegyvert, a tisztek megtartják kardjaikat s ezentúl «orosz-magyar»sereg lesz, melyben a magyar sereg emberei szolgálhatnak. Ez lehet mesebeszéd, de az tény, hogy Görgey Arthur Vécsey tábornoknak le­velet irt/f melyben rangját s jövendőbeli állását biztosította, f «Görgey tábornok és törzstiszt társait pláne azzal biztatta, hogy őket a musz­kák mostani rangjokban átveszik. Ezt nekem gróf Vécsey tábornok személyesen mondta, ff Bármit ir is könyvében, ezeket a tényeket sem eltagadni, sem megczáfolni nem lehet. Ezekből látható, hogy a honvédsereg dicső szerepe már el volt játszva, be volt fejezve. Elfeledte múltját. Az annyi vérrel szerzett diadalok, az annyi küz­* Id. Görgey István : 1848-1849-ből, III- köt* 573. lap. ** Görgey A.: Mein Lében und Wirken. II. kötet,. 420. lap. *** Gelieli Riehá'd: Magyarország függetlenségi harcza. III. kötet, 862 lap. f Mészáros Lázár : Emlékiratai. II. köt., 268. lap. ff Bajusz József volt houvédtiszt kezeim közt levő­adatai alapján. — VALAMI Steetman. ANGOL OJTVÁNY. BELEBOLONDULT HÁLIÁBA ÉS FÖLCSAPOTT OLASZ­NAK. DE NEKEM NEM KELL AZ EGÉSZ HUSZON­NÉGY ÁRKUS, MERT LEGALÁBB IS A FELE DILET­TÁNSOKNAK ÉS LAIKUSOKNAK VAN ÍRVA. — TEHÁT ERŐS KIVONATRA VAN SZÜKSÉGE. SPEYER LUKÁCS MIND A KÉT KEZÉVEL MEG­VEREGETTE A FIATAL DOCTOR VÁLLÁT. PEDZI. KI­VESZI A GONDOLATÁT. — IGENIS. CSAK ERŐS KIVONATRA. PÉLDÁUL TIZ ÍVRE MINDÖSSZE. — KIJELÖLTE A KIVONATRA SZÁNT FEJE­ZETEKET. — KI. — HOL A MUNKA? — MÉG NEM MERTEM ELHOZNI. HANEM MÉG MA MEGKAPHATJA. HISZEN MI MÁR IS MEGÉRTJÜK EGYMÁST. LEGYÜNK ŐSZINTÉK. SZE­RETNÉK A FIAMBÓL MINDENÁRON OLASZ MŰ­YÉSZEFCKEDVELŐT CSINÁLNI FARAGJON TEHÁT NEKI OLYAN FAJTA ÉRTEKEZÉST, A MILYENEK A TUDORI DISSZERTÁEZÍÓK SZOKTAK LENNI. A MILYEN PÉL­DÁUL AZ ÖNÉ VOLT. MILYEN POMPÁS KIS MUNKA AZ.! MILYEN FÖLSÉGESEN VESZI SORRA A MAGYAR FINNISTÁKAT S AZ UGOR ELEMEKET. NAGY­SZERŰ J ~— OLVASTA? — MUTATVÁNYOKBÓL ISMEREM. ILYEN SZA­BÁSÚ DOLOGRA LENNE SZÜKSÉGEM. — DE AKKOR NE BESZÉLJÜNK FORDÍTÁSRÓL. — NEKEN ELÉG AZ ÜGYES ÁTDOLGOZÁS IS. NÁLUNK MÉG IDEGEN PALÁNTA AZ OLASZ RE­NAÍSSANCE IRODALMA, — ÉS MENNYI IDŐT SZÁN AZ ÁTDOLGO­ZÁSRA? — AZ TELJESEN DOCTOR ÚRRA VAN BIZVA. MONDJUNK EGY HÓNAPOT. ALKUDJUNK HÁROM HETET. ADJUK KÉT HÉTÉRT. CSINÁLJON VALAMI GENIÁLIS REMEKLÉST ÉS TEREMTSE MEG EGY HÉT ALATT. A MINT TETSZIK. ÉN UGY FIZETEK, MINT AZ AKADÉMIA. KÁLNAI BARÁTJÁRA NÉZETT S TEKINTETÉBEN A KÖVETKEZŐ ÉSZREVÉTEL VOLT: — LÁTOD, MILYEN SZOMORÚ MESTERSÉ­GEM VAN! — FOGADD EL PAJTÁS, UGY FIZET MINT AZ AKADÉMIA — VÁLASZOLTA VEREBÉLYI GONDO­LATBAN. — TEHÁT MARADUNK A TIZENKÉT ÁRKUSNÁL. AZ ÁTDOLGOZÁS SZABÁSA DOKTORÁTUSI DISSZER­TÁCZIÓ FORMÁJÁBAN LEGYEN. BOCSÁNAT, HOGY UGY BESZÉLEK, MINTBA VALAMI NAGY OLASZ KÖPÖNYEGBŐL EGY KIS MAGYAR ZEKÉT KELLENE CSINÁLTATNOM. DE IGY LEGALÁBB TÖKÉLETESEN MEGÉRTJÜK EGYMÁST. TESSÉK ELHINNI, UGY FI­ZETEK, MINT AZ AKADÉMIA. SPEYER LUKÁCS, A RAVASZ ESZŰ KUFÁR MEG­KÖTÖTTE AZ ÜZLETET S KEZÉT NYÚJTOTTA A KI­BÉRELT FIATAL TUDÓSNAK, A KI FÁSULTAN KÖ­TÖTTE MEG A FURCSA SZERZŐDÉST EGY KÉZ­SZORÍTÁSSAL. — ÉS MOST ENGEDJE MEG, HOGY EGY KIS ELŐLEGGEL ALKALMATLANKODJAM. ELÉG LESZ SZÁZ FORINT? ITT VAN, KÉREM. FÉLÓRA MÚLVA ITT LESZ STEETMAN KÖNYVE IS. HA MEGENGEDI MÁHOZ EGY HÉTRE MEGINT TESZEM TISZTE­LETEMET. A NYUGALMAZOTT KÉPKERESKEDŐ VÉGTELEN SZERETETREMÉLTÓSÁGGAL TÁVOZOTT S MAJD HOGY ÖSSZE NEM CSÓKOLTA A FIATAL EMBEREKET, A KIK KÖZÜL KÁLNAIT ; KARONRAGADTA S KIKÍSÉR­TETTE MAGÁT VELE. ODAKINT A FOLYOSÓN AZTÁN MÉG SUTTOGVA EZT MONDTA A MEGRENDELŐ: — ADJA IDE KEZÉT ÉS FOGADJA MEG BE­CSÜLETSZAVÁRA, HOGY SENKINEK SE SZÓL A MI ÜZLETÜNKRŐL. — MEGFOGADOM. — ÉS IGÉRTESSE MEG UGYANEZT BARÁTJÁ­VAL IS. — SZÁMÍTHAT REÁ. — MERT NÁLUNK HÍRE MENNE A FORDÍTÁS­NAK S NEKEM AKKOR MÉG NAGYON SOK KALA­MITÁSOM LEHETNE. MOST MÁR ELMONDHATOM ÖNNEK, HOGY MIRE VAN SZÜKSÉGEM. ÖREG EMBER VAGYOK, DE NEM AKAROK MEGHALNI ÉRDEMTELENÜL. AZ A FORDÍTÁS NEKEM KITÜN­TETÉST FOG HOZNI, HA MÁSHONNAN NEM A RÓMAI QUIRINÁLBÓL . . . TETSZIK ÉRTENI . . . UGY FIZETEK, MINT AZ AKADÉMIA. MÉG KÉT­SZÁZ FORINTTAL TARTOZOM . . . SZERVUSZ BA­RÁTOCSKÁM. BIZOM SZAVÁBAN ÉS MUNKÁJÁBAN. TEHÁT MÁHOZ EGY HÉTRE. LAKAT, DUPLA LAKAT. ÉRTI ? SZERVUSZ DOKTORKÁM. A RÓKA ELSIETETT S KÁLNAI VISSZATÉRT. A JÓ BARÁTOK NEVETVE NÉZTEK EGYMÁSRA. — NEM ÉRTEM EZT AZ ÖREG BOLONDOT — KEZDTE ^EREBÉLYI. — ÉN KERESZTÜL LÁTOK RAJTA. — HÁT MIT AKAR? — AZT AKARJA, HOGY CSINÁLJAK EGY OLASZ KÖNYVBŐL EGY «ERED ÉTI MAGYAR AESTHETIKAI ÉRTEKEZÉST.» — KINEK? — NEM AZ ÖREG SPEYER LUKÁCSNAK. — A KI UGY FIZET, MINT AZ AKADÉMIA ? — HANEM A FIATAL SPEYÉRNEK. — A KI DOCTORÁTUST AKAR TENNI ? — EZ AZ ÜZLET TITKA. — NE TÖRŐDJÉL MOST VELE. — UTÁLOM EZT A MESTERSÉGET, DE MÉGIS RÁ VAGYOK SZORULVA. — MIT FIZET AZ ÖREG KUFÁR? — HÁROMSZÁZ FORINTOT S ÉN BÉRBE ADOM MAGAMAT NEKI EGY EGÉSZ HÉTRE. — DE NÉVTELENÜL. — MÉGIS LELKIÖSMERETEM ELLEN VAN A CSÚNYA BÉRLET. DE LEGALÁBB NÉHÁNY NAP MÚLVA KIFIZETEM A LEGNAGYOBB ADÓSSÁGOT, METYBYEL VALAHA VALAKINEK TARTOZOTT. A FIU TÖRLESZT AZ ANYÁNAK. AZ EGYIK KOLDUS MEG­MENTI A MÁSIKAT. MÉGIS CSAK VAN VALAMI RENDSZER AZ ÉLET OSTOBASÁGAIBAN. HA SPEYE­RÉKBEN NINCS HIÚSÁG ÉS OSTOBASÁG, MERT VAN A ZSEBÖKBEN PÉNZ, HA NEM TUDOK ALKURA LÉPNI A GYALÁZATOS BÉRLETTEL: AKKOR HIÁBA KÉRDEZEM A CSILLAGOKAT, HOGY MIKOR FOGOK MEGFIZETNI SZEGÉNY JÓ ANYÁMNAK ? IGY PEDIG MEGFIZETEK S LEROVOM AZT AZ ADÓSSÁGOT, MELY INKÁBB ÉGET ÉS KÍNOZ, MINT AZ A NYOMORULT ÜZLET, A MELYBE MA BELE­SODORT A KOLDUSOK ÍNSÉGE. A LÉLEKBÉRLŐ NAGY UZSORÁRA DOLGOZIK S EZ A LÉLEKVÁSÁR MÉGIS MAGASZTOS OLTÁRRA HOZ ÁLDOZATOT. ALIG NÉ­HÁNY ÓRA ELŐTT AVATTAK FÖL S MÁR IS ILYEN SZOMORÚ MESTERSÉG UTÁN KELL LÁTNOM. AZ EGÉSZ SPEYER-FAINILIA ISMERT CHARTATANOK­BÓL ÁLL, A KIK MOSOLYOGVA ROMBOLNAK ÉS CSÓKOLVA ÖLNEK. ELŐKELŐ SZÉDELGÉSSEL CSALTÁK MEG EURÓPA ÖSSZES AMATEURJEIT, A KIKNEK VAN KÉPTÁRUK, DE NINCSEN AESTHETIKAI TU­DOMÁNYUK, A KIKNEK VAN SOK PÉNZÖK, DE MÉG TÖBB NAIVSÁGUK. JÓL VAN, ELFOGADOM AZ ALÁVALÓ ÜZLETET. CSOLNAKOT CSINÁLOK EGY UJ KALÓZNAK, A KI A SZÉDELGÉS TENGERÉRE IPARKODIK. NEM TUDJA MÁS A MI ÜZLETI TITKUNKAT, CSAK TE, ANTI. DE UGY-E NEM ÍTÉLSZ EL? HGY-E NEM TARTASZ EZÉRT NYOMORULT KALANDORNAK, A KI HÁROMSZÁZ FORINTÉRT KÉNYTELEN BÉRBEADNI i ! LELKÉT ? . , , I^FOLYT. KÖV.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom