Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-25 / 33.szám

delemmel kivívott politikai jogok iránt teljesen közönyössé vált. Feketesárga zászló alá való nép volt már az, mely ha sikert is vívott ki, lelkesedett a rajongásig, ha kifáradt, kimerült, elvesz­tette erkölcsi bátorságát s elcsüggedt. Erre a népre, az ily katonákra, kik közt nem találkozott csak egy is, tiszt vagy közhonvéd, ki fegyverre merte volna szólítani bajtársait akkor, midőn a fegyvert velük le akarták tétetni, — az ily katonákra csakugyan nem szá­míthatott többé a haza. Ez a nép már csak arra való volt, hogy nemsokára a fegyverletétel után Bachnak tömegesen segítsen a kataszteri munkálatoknál s ott «mint az első ka­taszteri munkálatok végrehajtói, töme­gesen szerepeljenek. «* Ily nyomorulttá, ily lutványnyá tetce Görgey és környezete az isaszeghi és ' nagysarlói hősöket! Esztergomi írók. Folytatás. 67. Sző Hős y Károly. Született Esztergomban 1842. máj. 11-én. Tanulmányait Esztergomban, Nyilrán és Egerben végezte. Mint nö­vendékpap öt évet töltött szent Ferencz rendjében s hittani tanulmányait kitű­nően végezvén, Aradra neveztetett ki gymnas. tanárnak. Alig egy évig volt Aradon kilépett a rendből és nevelő lett Pozsonyban, majd Aradmegyóben gróf Szapáry Péter mellett. Hat évi nevelősködés után ujra Aradra költö­zött és ismét csak a kathedra mellé ült és pedig a Kotter-féle magán al­reál iskolában. El töltvén itt hat évet, 1875-ben a városi polgári iskolánál vállalt tanári széket, melyet jelenleg is bir. Önálló müvei: 1. Osztrák-magyar Monarchia összes szerzetes Rendéinek történeti és statisz­tikai rajza, tekintettel azok irodalmi és tanügyi működésére. Arad. 1878. Két kötet. 2. Statisztikai párhuzama magyar és osztrák papság között. Arad. 1881. 3. Magyarországi Conventualis Fe­rencziek (Minoriták) kolostorainak ki­mutatása. Arad. 1883. 4. Statisztikai csevegés a magyar szerzetesekről. Arad. 1883. 5. Az aradi deákok száz év előtt. Arad. 1883. 6. Az aradi sz. Háromságszobor tör­ténete. Arad. 1883. 7. Emlékirat az aradi tanítók szegedi útjáról. Arad. 1885. 8. Arad-vidéki Tanitó-egylet első tiz évi működése. Gyöngyössy Rudolffal együtt szerkesztette. Arad. 1880. 9. A magyarországi róni. és gör. kath. tanitó-egyeseletek kimutatása. Fo­nyó Pállal. Budapest. 1883. 10. Huszonöt év egy magyar lap (aradi «Alföld») történetében. E. M. és Lászlóval. Arad. 1886. Kisebb-nagyobb terjedelmű czíkkei, tanulmányai különféle lapok- és folyó­iratokban jelentek meg. Nevezetes­sebbek : Mázza ríni unokahugai. Tört. besz. Kép. Világ. 1866. Salzburg (21 cziltk.) Aradi Lapok. 1868. Rafael halála. Istv. B. Naptr. 1872. Magyarországi katholikus népiskolák állapota (24 ezikk) Magyar Korona. Sión. 1884. Paulai sz. Vincze leányai hazánkban. Uj M. Sión. 1882. Magyarországi róm. kath. templomok és kápolnák statisztikája. Uj M. Sión. 1884. Pium memóriáié historicum el docu­mentis Archivi Ord. Min. Conv. Prov. * Wirkn er Lajos: Élmények, S, Elis. in Hungária digestum. Mínor. Schemat. 1881. A magyarorsz, r. kath. papság iro­dalmi munkássága a XI. sz.-tól 1885-ig. Uj M. Sión. 1886. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. — (Aforizmák.) — Kialszik a hit fénye, elhamvad a szeretet tüze, N az emberi kebel oltárán; egyedül a remény világító fáklyáját nem oltják ki az élet viharai s a bal­sorsnak csapásai szivünkből. * A remény egyedüli vigasztalónk, bá­toritónk, kísérőnk, támaszunk az egész életen. * A remény láthatatlan istenség, mely velünk van bölcsőnktől koporsónkig. A remény ad uj erőt a munka el­fáradt emberének, bátorságot a harcz bajnokának s életkedvet a kétségbeesés hullámain hányatottnak. * A remény vezeti a szép arát nj is­meretlen pályáján, az ifjú nőt a csa­ládi élet, gyakran viharos tengerén. * A remény ápol betegségünkben, mely még a halálban sem hagy el ; karjaira vesz s velünk száll le a sírok mélyébe, az örök élet ragyogó fényével világítva be annak félelmesen sötét éjjelét! . . . * Tárni és remélni tanít az — élet. B. KISS EYILLA. HÍREK. — A herczegprimás piros tojása. A herczegprimás a budapesti jótékony Szt. Vincze-egyesülétnek húsvéti aján­dékul háromszáz forintot adományozott. — Szilágyi Dezső igazságügymi­niszter azt ígérte, hogy az első fokú bíróságok létszániát tetemesen emelni fogja. Járásbíróságunk tagjai eddig tiz órát dolgoznak naponkint a hivatalban s rádásul még otthon is néhányat, a mi csak azt bizonyítja, hogy a miniszter uj terve teljesen humánus és korszerű. — Uj CSÜlag ragyog egy nj tem­plomon, melyet húsvéthétfőn díszítettek föl az ev. ref. torony szimbólummal. Az ünnepség nagy közönség jelenlétében történt meg. Az uj templom inkább kápolna, csinos, gothikus metszetű abla­kokkal s portál óval. Szegény, de szolid épület, mely a város külső részét igen szépen díszíti. Az uj templom már nem­sokára át lesz adva rendeltetésének. — Gyászjelentés. Alulírottak a saját valamint számos rokonság nevében is mélyen szomorodott szívvel jelentik a szeretett jó férj, apa, após és test­vérnek Takáts Jáuosnak folyó hó 21-én a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 51. évében történt gyá­szos elhunytát. A boldogult hűlt teteme folyó 23-án délután 4 órakor fog a vízivárosi sírkertben örök nyugalomra tétetni ; az engesztelő szent mise ál­dozat pedig ugyan e hó 24-én délelőtt 9 órakor fog a vízivárosi plébánia tem­plomban a Mindenhatónak bemuttattni, Esztergom, 1889. april 21. Béke leng­jen hamvai felett! Takáts Jánosné szül. Keresztessy Anna özvegye. Takáts Mari férj. Hofbaner Antalné, Takáts Anna, Gizella, Béla, János, Gyula, gyermekei. Hofbaner Antal veje. Takáts Márton, György, István, testvérei. — Görgei Arthur rehabilitácziója ellen uj könyv jelent meg Hentaller Lajostól «Görgei mintpolitikus» cz. alatt. Görgeiékhezegy igen közel álló egyéntől értesültünk, hogy Hentaller első prae­numeránsa maga Görgei Arthur volt, a ki rögtön jelentkezett egy példányra, a mint a munka legelső rekláma megje­lent. Az uj műből ma közlünk mutatványt, — Uj tízlet keletkezett városunkban, melynek mai hirdetésére kiválóan fel­hívjuk olvasóink figyelmét, Az Alberty és Mezey társas czég egyik tagja, mmt szakképzett és előzékeny fiatal kereskedő előnyösen ismeretes a Frey-féle nagy vaskereskedósből. — Parisbal Ezt most a jelszó szé­les a világon s mindenki siet a ha­talmas világtárlatra, mely nemcsak im­pozáns látványosságáról, de arról ishires^ hogy egy esztendővel tovább prolon­gálja a legújabb puskák kipróbáltatását Európaszerte. Intelligens vidéki váro­sokban már most megalakulnak a külön­féle egyesületek uti-bizottságai, melyek figyelemmel kisérik az utazás előnyeit a terveket s gyűjtik a résztvevők rész­leteit. Jó lenne, ha nálunk is az ipa­rosok és kereskedők megcsinálnák a szövetkezeteket, mert az utazás költségei nem lesznek drágábbak, mint a bécsi világkiállításon. Már pedig Paris össze­hasonlíthatatlanul fölül fogja múlni a magyarok által oly népesen látogatott bécsi világtárlati látványosságokat és tanulságokat. — 1849-bÖI. Csak az imént ünnepelte Komárom városa egy érdemes polgára nyolczvanesztendős évfordulóját. A Nesz­tor nem más, mint idős Konkoly Thege Balázs, a ki bár futólag, de igen ne­vezetes szerepet játszik városunk törté­netében is^a mennyiben Kossuth Lajos kormányzó 1849-ben Koukoly Thege Balázst nevezte ki az összes primási bir­tokok igazgatójává. A rendkívüli kine­vezést Kossuth Lajos levelével Halassy Ede kormánybiztos tudatta Konkolyval. Kinevezése annál nagyobb feltűnést kel­tett, mert ő volt az egyetlen egy primási jószágigazgató — habár csak pünkösdi királyságra is, — a ki a református felekezethez tartozott. A komáromi Nesz­tornak három gyermeke, tíz unokája, öt dédunokája s egy igen érdekes életrajza van. — Hídépítés. Május negyedikén d. e. tiz órakor lesz az árlejtés az alispáni hivatalban a muzsla-dunamocsi megyei uton levő csenkei vas felső szerkezetű hid helyreállítására háromezer háromszáz tizenegy frt 98 kr. erejéig. A bánat­pénz 5%. — Szentgyörgy napja igen kedves emlékezetű nap lehet a pontos fizetésű lakókkal dicsekedő háziuraknak, de annál unalmasabb azoknak, a kik lakást cse­rélnek. Nagy baj az, hogy az emberiség kilencztized része zselíérségre van kár­hoztatva, de sokkal nagyobb, hogy a biztosító társulatok figyelme még mindig nem terjed ki a hurczolkodásokra. Nem rossz üzlet válnék a veszedelmes fertály­napokból. — A Zenei Kör tavaszi vigalmára, mely mint már jelentettük, f. hó 27-én lesz, megjelentek a meghívók. A vigalom este nyolcz órakor kezdődik a Fürdő vendéglő termeiben s be fog válni min­denesetre — majálisuak. - Háromszoros öngyilkosságot akart elkövetni egy szerencsétlen fiatal mesterember húsvéthétfőn délután. Hát­rahagyott levelében kijelentette, hogy a Duna teljes közepén átfúrja csónakát. azután megiszik három pakli gyufavizet s mikor már megmérgezve sülyedni kezd, főbelövi magát, hogy teljes bizonyos­sággal kipatkoljon ebből az árnyékvi­lágból, mert nem tud tovább meglenni az anyósa mellett, a ki elől hármas öngyilkossággal akar egyszer s minden­korra szabadulni. Nagy rémületet keltett a szerencsétlen fiatal házas levele, mert az asszonyka minden rokonával kirohant a Dunapartra. A szerencsétlen tervekkel foglalkozó fiatal embert azonban meg­találták még élve, de bolt mámorosan a Dunapart fiatal füvében. Csakugyan nála volt a három pakli gyufa, a revolver s a csóuakbérletért járó öt hatos, Rögtön hazavitték s az auyós volt oly kedves, hogy azonnal elutazott néhány esztendei szabadságra sárisápi rokonaihoz. — Megbokrosodott lovak. Föld­váry Gábor és ifj. Luczenbacber Pál földbirtokosok Komáromból Virtre haj­tattak; az egyik Zsitvahid közelében, hol az ár VÍZ egészen az ut széléig kiöntött; egy tót kocsi jött 'szembe velők, mitől a lovak megijedve^ a kocsival az árokba fordultak épen azon a helyen, hol Mózer József fiatal iparos lelte pár év előtt halálát, Az Érsek újvárból tolonczkiséretről jövő Poniczky László városi rendőr ós Kosár Ignácz fuvaros fia, valamint két marczelházi földmives ember mentek segítségükre és a lovakat, kocsit, valamint a vizbe esett tárgyakat kimentették. Egyéb baj nem történt, — A húsvéti ünnepeknek gyönyörű tavaszi napok kedveztek, melyek egy­szerre elfeledtették velünk a zord északi viharoktól gazdag napokat. A város képe szokatlanul élénk volt, számos fővárosi vendégünk töltötte körünkben a kedves emlékű napokat, A templomi szertartások nagy részvétel mellett foly­tak le s főkép a városi fel támadási körmenet emlékezetes marad. Óriási kö­zönség kerülte meg a szent háromsá­got, a menetet a régi czéhzászlók s különféle kegyes egyesületek lobogóinak elülvitelóvel indították meg, a balda­chint városi tisztviselők vitték s az ünnepség emelésére kivonult egy disz­szakasz a katonai zenekarral is. A körút összes épületei díszesen ki voltak vilá­gítva, a merre az öt-hat ezev emberből álló hatalmas tömeg elvonult. Húsvét­vasárnap és húsvéthétfő a családi körök s a vallásos gyakorlatok ünnepei vol­tak. A kies tavaszi verőfény mozgal­masabbá tette a sétatérszépitő-társaság útjait is, de igen sokan voltak, a kik a Szent János kútnál rendeztek tavaszi kirándulást. Húsvéthétfő eseményeiről hosszú tárczát kdljne irni. Az apró gavallérok illatos otkoloinától kezdve egész a szálas legények kutvedréig száz és száz tarka kép váltakozott a meg­figyelő előtt. Annyi bizonyos, hogy azon nap senkise sajnálta a vizet, a piros tojást meg a lucskosságot. Oda­kint a nádfödelű házak között kitűnő népies jelenetekkel éltek vissza a jó­kedvű legények a kifogástalanul sikol­tozó fehórnépség megöntözésóvol. Csö­börből vederbe /körűitek a czifra haja­donok s jaj volt annak a leánynak, a ki nem akart szabadulni. Húsvét keddje azután halovány, de kedves másolat volt a lejárt hétfőről. Illatos kis leány­kák zarándokoltak be az apró önfözkődő gavallérokat s a *piros tojásokkal ós czukrocskákkal bőven rendelkező bácsi­kat, ós nem hiába, Igy végződtek a szép emlékű húsvéti ünnepek verőfénye­sen, pirosan, szagosán k és — felejthe­tetlenül. — Keresett imakönyvek. Több oldalról tudakozódnak nálunk, hogy mennyibe kerülnek az egyszerű vászon­kötésű Walter-féle imakönyvek ? Ugy értesülünk magától a szerző úrtól, hogy ez imakönyvek ára nem egy forint, hanem csak nyolczvan krajczár. — Erkölcsi jutalmak. Az országos erkölcsnemesitő egyesület azok számára l akik a f. évben Magyarországon a leg­több sikerrel alakítanak mértékletességi egyesületet, 100 frtuyi jutalmat tű* ki. A pénzbeli jutalmon kivül az egye­sület az ez ügyben buzgói kódoknak külön elismerő okleveleket fog adni. Továbbá egyelőre egy 50 és egy 25 forintnyi jutalmat tűz ki a Dunántúl lakó nő, vagy férfi belső cselédek szá­mára, akik ugyanannál a gazdánál vagy családjánál legalább 30 esztendő óta, megszakítás nélkül hiveu szolgáltak s

Next

/
Oldalképek
Tartalom