Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-04 / 27.szám

szati vállalat Imsz év folyamán Feldmann ur igazgatása alatt lei vívni képes volt. (Helyeslés.) Körültekintő s bölcs vezetősége nemcsak az igazgatóság kebelében, de a részvényesek ós a közönség körében is osztatlan elismerésben részesül. (Élénk tetszés és helyeslés.) Ezzel az ülés véget ért. Tegyünk jót polgártársainkkal. Esztergom, ápr. 3. Ily cz. a. megjelent közleményre, e becses lap folyó évi 25. számában, legyen szabad egy-két megjegyzést koczkáztatnom. Hogy a köznyomor nálunk mily nagy, azt Esztergom társadalmának minden rétege érzi és tudja. Az általánossá váló pauperizmus mily ijesztő mérvben érezteti nyomasztó hatását — azt az ajtókilincsek koptatói eléggé tanúsítják. És hogy a munkátkeresők száma töméi dek: nemcsak helyben, hanem vidéken is, — arról számot tehetnek a kapájukat bánatosan czipelő muukások, kik éhezve andalognak ide s tova anélkül, hogy keresetre bukkannának, — mig nem a kényszerű tétlenséget megunva otthonukba sietnek, a kenyérért kiáltozó család körébe azon lesújtó reménynyel, hogy a koplalás és sanyarú nélkülözés még tovább is tart vagy pedig itt marad a munkás és beáll kéregetőnek, hogy elszenvedketlen gyötrő éhségét némileg csillapítsa. Ily népségről való gondoskodás, mely a könnyebbülós czélját tűzi ki, igen szép és dicséretre érdemes ; de midőn a jelzett czikk azon tételéhez jutunk mely a selyemtenyésztés áldásos voltát oly meggyőző számokkal tárja elénk, nem vetheti senki szemünkre, ha az okoskodás mindeu részleiével meg nem barátkozunk egy főben járó szempontból: a tapasztalat, a gyakorlati indokok szempontjából. A selyemtenyésztés és az ezzel kilátásba helyezett haszon igen kecsegtető, miért is megpróbálkozott már ezzel mintegy 15 év előtt egy szükkörü társaság Párkányban. Szederfa telepük nem lévén, a muzslai országúton levő szederfákba helyezték reméuyöket. Minthogy egész minueziáig menő igyekezettel láttak a munkához, nyilván való, hogy a selyeintenyésztós kellékeit, szem elől nem tévesztették. A kikelt hernyók százezrei első időszakban minden baj nélkül fejlődtek, de midőn nagyobbodásukkal járó mohó étvágyuk is növekedett: akkor vették észre, i bogy a hernyókat gondozó apparátus nem elég, azért uj munkás kezet kellett odaállítani, mely körülmény napról-napra fokozódott úgyannyira, hogy az utolsó 2 héten egész csoport szorgoskodott a már éhezni kezdő hernyók körül, inert minden törekvés 'daczára messziről drága napszámossal kellett zsákszámra hordatni az eperfalevelet. A sok kínlódásnak elérkezett végre az ideje s a hernyók gubókká váltak. Szabályszerű intézkedéssel áruezikké vált gubók elárusitása adott sok gondot mert az igazat megvallva, nem kellett senkinek. Az érdekelt társaság irt a szélrózsa minden irányábau miudenfelé, de a válasz — még Olaszhonból is — tagadó érkezett. Igy várakoztak hosszú ideig, hogy a befektetett tőke legalább kamataiban térüljön meg, hát njra megkezdték a kínálást, de ennek is eredménytelenség lett a vége és azon keserű tapasztalat, hogy a selyemtenyésztós kultiválása néhány írttal, igazabban tizessol megrövidítette a társaság tagjainak kasszáját. A gubók most is megvannak, de használhatlanok, mert a molyok agyoncsufitották. Ez történt körülbelül 15 év előtt Párkányban. Azóta változtak a viszonyok, mert a selyem tenyésztés uagyobb lendületet vett széltében hosszában, kivált az által, hogy a magas kormány nem fukarkodott ezen jövedelmezőnek ígérkező tenyésztést a maga részéről is támogatni. Ezen hathatós intézkedés alatt ugy a gazdasági szaklapok, de még a hivatalos «Képtanitók Lapja* is kövér reményekkel kecsegtető modorban biztatgatta a tanítóságot arra, hogy próbálkozzék meg a maga hatáskörében mindenik ezen gazdasági jövedelmezőség létesítésével, mert ebben a silány tanítói járandóság bő pótlékot talál. A jóra czólzó ajánlat nem is talált süket fülekre, mert akadtak kik terjedelmes kertjeikben szederfákat százszámra ültettek, hogy majdan selyemhernyókat gazdagon táplálhassák. Egy esztergomi törekvő tanító állomásán a készeu álló szederfák tömegét látván mindjárt hozzálátott nagy reményekkel a selyemtenyésztéshez azon biztató kilátástól serkentve, hogy a vezetése alatt álló tanulók serege vállalatában hatalmasan támogatja. Nem is csalódott számításában, mert az iskolás fiuk használhatósága és segédkeze, kiválóan megkön nyitotté az igyekvő tani tó fáradozását. Saját előadásából tudjuk, a selyemtenyészt.és Magyarországnak azon szélességi kör gyürüzetóbe eső vidékein, melybe az övé, sőt a mienk is tartozik, hiu és meddő kísérletezésnek mondható, mert mi sem nyűgözi le a selymérekkel való bánásmód sikerét ugy, mint a változó időjárás, a levegőnek gyors és hirtelen lehűlése, mely az esőzések nyomában szokott következni. SelyemtenyészLŐnek mindig aggódó szemmel kell vizsgálni az elvonuló felhőket, mert nem tudja soha sem mitévő legyen. Szedjen-e 2—3 napra való levelet — nehogy vizesen kerüljön a selymérek fölé, mert ezen esetben bajt kapnak a fejlődés alatt levő hernyók s rendszerint elpusztulnak tizezrenkint, sőt az állományhoz képest százezrenkint is. Az illető vállalkozó tanító mindenfélét kigondolt, hogy selyméreit a bajtól megóvja. Ez okból Esztergomból hálókat rendelt s azokat szellős padláson kifeszítve arra használta, hogy az eső alatt szedett levelek nedvességüket elveszítsék. Ily elővigyázati intézkedés mellett mégis megesett rajta, hogy a hirtelenül változó időjárás furcsasága 40,000 hernyóját egy nap alatt tönkre silányítótta. Az mondja, hogy az őt környező fiuk csoportja az iskola időu kivül bámulatos munkát végzett, melyet ha dijjazni kellett volna csak mérsékelten számított napszámmal, tanítói fizetésének jelentékeny része emésztődött volna föl. Végre bekövetkezett az áldásos végeredmény — 18 frt nettó jövedelem képében. Neki nem kellett Pontiustól Pilátusig futkosni s áruját kínálgatni, mert termesztményére vevő akadt s igy a molyok meg nem emészthették, — de a termesztés folytatásáról örökre lemondott. Tapasztalatból hirdethette, hogy a ki hat hétig terjedő időtartamra minden szabadidejét, sőt éjjelét is aggódó gondokkal, keserű csalódással és nem olcsó kiábrándulással akarja elfoglalni, az csak selyemtenyésztóshez lásson. E sorok irója is foglalkozott a tenyésztés eszméjével itt helyben, mivégből V

2 hold telket akart szederfatelep létesítésére vásárolni a város közelében, de midőn meghallotta azon épületes eredményeket, — a tervvel felhagyott. Ha mi is Temesmegye Bárányistye vidékén laknánk, a hol az éghajlat bizonuyal enyhébb és nincs olyan nyaruk, hogy téli bekecsekben kellene «ny;tralniok», — ott nagyon természetes, hogy a selyemtenyésztés haszonnal jár. De itt a mi vidékünkön, a hol minden kisebb és nagyobb esőzést 2 — 8 Reaumur — lehűlés követ — a hol az időjárás a felhők szeszélyétől függ: hasznothajtó selyemtenyósztésről szó sem lehet. DE NEM IS IIKARTAM ÉN DOCTORT HÍNI, AZ AZ UR AJÁLKOZOTT, HOGY JÓ LESZ ORVOST HÍNI. — HOL VAN AZ AZ UR, AKI IDE BOLONDÍTOTT? ÍTO HISZEN, NEM KELLETT ANNAK TÖBB, MOST MÉG Ő A HIBÁS! ELLÓDULT, MÉG JOBBAN KINYÚJTVA A LÁBAIT. CSAK A HAJNAL VETETTE ŐT HAZA. AKKOR SE VOLT BÉKESSÉG. — EJNYE KI KOPOG? — SUTTOGÁ. — TE PAJTÁS, IGAZ, MEGHALT A . . . UR ? — HALLATSZIK KÍVÜLRŐL. — VIGYEN EL AZ ÖRDÖG! HAGYJ MÁR ALUDNI! MEGHALT IDEIGLENESEN! FALSTAEF. Af Oti s. m í k. MIG A FÉRFIERŐ CSAK ÖNMAGÁNKIVÜLI ROMOKBÓL KÉPES TEREMTENI NAGYOT, SZÉPET: ADDIG A NŐ SAJÁT SZIVE VÉRÉN NÖVELI A VILÁG LEENDŐ URAIT, ÁLDOZVA A BÖLCSŐTŐL A SIRIG; ÁLDOZVA SZERELMÉBEN ÉS ELHAGYATOTTSÁGÁBAN, ÁLDOZVA A NYOMORBAN — S NÉLKÜLÖZVE EGY-EGY RÉSZT A MAGÁÉBÓL MÁSOK SZÁMÁRA A BOLDOGSÁGBAN. * A NŐ — RITKA KIVÉTELLEL — ISMERETLENÜL, I'ÖT LEGTÖBB ESETBEN ELISMERETLENÜL, SZAKADATLAN LÁNCZOLATÁVAL AZ ÁLDOZATOKNAK KÜZDI MAGÁT KERESZTÜL AZ ÉLETEN, BOGY UTOLSÓ SZÍVDOBBANÁSÁVAL EMLÉKE IS KIHALJON AZOK SZÍVÉBŐL, KIKET SAJÁT VÉRÉN NEVELT NAGYGYÁ, KIKNEK ÉLETE MINDEN PILLANATA SZÁNVA VOLT. * A NŐ ELKÍSÉRI SZIVE KEDVESEIT A SIRON TUL IS, LEGYEN BÁR A KÖRÜLMÉNYEK SZIGORÚ PARANCSA NYOMÁN KÉNYSZERÍTVE MÁSNAK NYÚJTANI KEZÉT; DE LELKE HŰ MARAD MÚLTJA SZENT EMLÉKÉHEZ S SZIVE LEGREJTETTEBB SZENTÉLYÉBEN FENNMARAD AZ OLTÁR, MELYEN ELSŐ SZERELME LÁNGJAI ELOLTHATLANUL FELLOBOGNAK. * A FÉRFI, A MÖGÖTTE FEKVŐ SZÉP EMLÉKEKET A JELEN ÉLVEZETEIÉRT KÉPES HALOMRA DÖNTENI S ALKOTNI ANNAK ROMJAIN UJ BOLDOGSÁGOT, A NŐ; NEM ÉPIT TÖBBÉ ROMOKRA, HANEM BEFONJA AZOKAT AZ EMLÉKEZET KEGYELETES ÖRÖKZÖLDJÉVEL S KÖZÉJÖK ÜLTETI AZ ÖNMAGÁT TÚL ÉLŐ AZERETET ILLATOS VIRÁGAIT; S IGY ÉLI VÉGIG SZÉP MÚLTJA OMLADÉKIN AZ EMLÉKEZET KEGYELETES, CSENDES ÉLETÉT. EELKUTATHATLAN AKNÁI VANNAK A NŐI SZERETŐ SZÍVNEK, ANNYI TALÁNYT REJT AZ, MIT EGY EGÉSZ EMBERI ÉLET SEM KÉPES MEGFEJTENI. A FÉRFI ÉLETÉNEK NEM KIZÁRÓLAG BOLDOGSÁG A CZÉLJA, DE A NŐ ÉLETÉNEK CSAK AZ. AZ EMBERI SZIVET CSODÁS BÖLCSEN ALKOTTA A TEREMTŐ; A FÁJDALOM SZOMSZÉDJÁVÁ TÉVE ABBAN AZ ÖRÖMET;-A CSÜGGETEGSÉGNEK LAKÓTÁRSUL ADTA A REMÉNYT S A HITET, — S A KESERŰ GYŰLÖLET SÁRGA ARCZA A SZERETET BIZTATÓ PILLANTÁSÁVAL TALÁLKOZIK. ÖRÖMEINK FÉNYES NAPSUGARÁHOZ AZ ÉJ SÖTÉTÉN KELL ÁTHATOLNUNK; DE BÁNATUNK LEGKOMORABB ÉJE SEM ZÁRJA KI A VIGASZ HAJNALÁNAK REMÉNYÉT. CSAK A HITET VESZTETT SZIV CSÜGGEDHET EL VÉGKÉP; CSAK AZ ÉRZÉKISÉG SARÁBAN FETRENGŐ LÉLEK ESHETIK KÉTSÉGBE. CSAK EGYSZER ENGEDI A BÖLCS TEREMTŐ AZ ELSŐ SZERELEM ÜDVÖSSÉGÉT ÉREZNÜNK, MERT NEM ALKOTTA OLY ERŐSNEK AZ EMBERI KEBELT, HOGY ANNAK ISMÉTLÉSÉT .MEGBÍRHATNÁ! . . . A TÖBBI CSAK PILLANAT ÜDVÉBŐL KIFOLYÓ BOLDOGSÁG MELY NÉLKÜL, MINT A PATAK FORRÁS NÉLKÜL NEM IS LÉTEZHETNÉK. BOLDOG, KI ÉLETÉBEN A TISZTA SZERELEM MAGASZTOS PERCZEIT ÉLVEZÉ; MERT ELMONDHATJA MAGÁRÓL, HOGY : AKKOR LEGALÁBB JÓ VOLT. B. KISS EVILLA. — A márcziusi diákkucsma viseletét a fŐgymn. tanulóság felsőbb osztályai is megkezdik s már nemsokára láthatók lesznek nálunk is a tollas kalpagok, melyek azonban aligha fogják megzavarni a város nyugodt álmait. Hazafias divat az most a magyar ifjúságnál s nem lenne ok arra, hogy ezt a lelkes felbuzdulást elfojtsuk. . Tanulják meg már most nemzeti színeink becsülését s azt, hogy tanuló ifjúságunk nemzeti érzelmekben és hivatásban az egész ország tanulóifjúságával rokonságban van. De egyúttal az intelligens fejlődésben is. H1RUK. — Nemzeti világ. Az összes iskelas leányok és diákok nemzeti szinü kokárdát viselnek most részint nyakdisznek, részint a kalapokon. Az ártatlan gyermekvilág hazafias felbuzdulását eddig még semmiféle rendszabály sem lohasztotta. — Esztergom jeles fiát, Dr. Sebének István kir. bánya-tanácsost Thán Károly az Akadémia harmadik osztályába levelező tagnak ajánlotta. — Áthelyezés. Özv. Csukássy Lászlónét, szül. Kaau Etelkát Mohácsról ismét visszahelyezték posta- és távíróhivatalunkba, hol eddigelé a közönség általános megelégedését sikerült kivívnia. — Baráti felhívás. Azon kedves iskolatársaimat, kikkel az esztergomi főgymnáziumban 1881-ik év tavaszán együtt tettük le az'érettségit s kölcsönösen köteleztük magunkat a f. ó. jun. 7-én Esztergomban megtörténendő találkára, kérem, hogy velem lakásuk czimét minél hamarabb közölni szíveskedjenek. Nagy-Salló (Barsm.) 1889. april 3. Dr. Dudich Endre. — A Frey-Malina-féle követválasztási sajtóper előjátéka még mindig napirenden van. Tegnapelőtt és tegnap is több tanút hallgatott'ki ez ügyben a járásbíróság. — Halálozás. Egy elágazott s becsült családot súlyos veszteség ért a család jeleikének elhunyta által. A kiadott gyászjelentés a következő szavakban adja tudtunkra a nagy család gyászát: Scheiber József saját, valamint alulírott gyermekek, unokák, testvérek, sógorok, sógornők és az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelenti felejthetetlen, hőn szeretett nejének szül. Sternfeld Reginának hosszas betegség után, élte 60-ik és zavartalan boldog házasságának 40-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei f. hó 4-én d. u. 4 órakor fognak az esztergomi kir. városi izr. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Esztergom, 1889. april hó 2-án. Róza férj. Felsenburg Gryuláué, Izidor, Lottka férj. Sternfeld Rezsőné, Sándor, Zsiga, gyermekei. Felsenburg Blanka, Felsenburg Emil, Scheiber Anna, Scheiber Béla, Scheiber Lajos, unokái. Pfeiffer Ida, férj. Scheiber Izidornó, menye. Felsenburg Oyula, Sternfeld Rezső vejei. Béke hamvaira. — Vasutunk ügyében ma délután négy órakor Dr. Helcz Antal polgármester elnöklete alatt számadó értekezlet lesz, mely a város harminczezer forintig terjedő kötelezettségének mibenlétéről fog tájékozódni. Már mult számunkban volt szerencsénk húszezer forintos kész eredményről adni jelentést. Reméljük, hogy azóta a hiányzó harmad is alá lesz jegyezve törzsrészvényekben. — Közgyűlés. A kereskedő-ifjak képző- és betegsegitő egyesülete apr, 7-én este hét órakor saját termében rendes közgyűlést tart, melyre a választmány az összes tagokat meghívja. — Meghívó. Az esztergomi dal- és zenekedvelők egyesülete f. é, april hó