Esztergom és Vidéke, 1889
1889-04-04 / 27.szám
7-én d. n. 4 órakor saját helyiségében közgyűlést tart, melyre a választmány utasítása folytán van szerencsém az egyesület működő és pártoló tagjait tistelettel meghívni. Esztergom, 1889. april 3-án. Dr. Perényi Kálmán, titkár. — Szomorú hir. Náíiáról, az esztergomi íőkáptalan egyik legkitűnőbb uradalmából érkezett az a szomorú hir, hogy az esztergomi elite-mulatságok egyik legbájosabb jelensége, Legény Lajka, hirtelen meghalt. Az egész város megilletődve fogadta a szomorú hírt, mely örökre sajgó sebet hagyott maga után a nagyrabecsült család minden tagja és rokona szivében. A mélyen sújtott család gyászjelentése a következő : Legény Iván és neje szül. Deszáth Mária saját, valamint gyermekeik Oszkár, Margit, Iván, Irén és Marianne és az összes rokonság nevében megtört szivvel jelenük véghetetlenül szeretett, felejthetetlen jó leányuk, illetőleg testvérük Legény Dajkának a halotti szentségek ájtatos felvétele után april 1-én d. u. 2 órakor 18 éves korában kinos szenvedések között történt gyászos elhunytát. A kedves halott földi maradványai april 3-án d. e. 10 órakor fognak a nánai sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. A boldogultnak lelki üdvéért apr. 4-én fog a szentmise áldozat a nánai kápolnában a Mindenek Urának bemutattatni. Nána, 1889. apr. 1-ón. Béke lengjen a korán elhunyt kedves halott drága hamvai fölött.» A megye egyik legszebb leányát tegnap délelőtt temették nagy részvéttel. A virágokkal dúsan díszített ravatalt Kováts Albert első temető-vállalata állította fel. Esztergomból igen díszes és népes gyászközöuség gyülekezett össze, a koporsót főkáptalaui fiatal gazdatisztek vitték vállukon a rideg sírba. Eltűnt mint a harmat, mint a tavaszi napsugár; de emléke s a részvét enyhítse, a halál sújtó kegyetlenségét! — Remek hímzés látható Mihalik Bálint üzleti kirakatában. A hímzés grófi koronát ábrázol rózsaszín selyem alapon egész festői felfogással. A gondos és fáradságos munka a gróf Stomm testvérek kitűnő Ízlésére vall. — Fásítás. Mindig örvendetes látvány, mikor tavasz elején fásításhoz fognak városunkban. Nagy érdeme van óbbon a zajtalanul, de ép annyira tiszteletreméltó buzgalommal működő SzépitŐ Társulatnak, mely a Dunapartot s a Bottyán-utczát ákáez-csemetókkel ültette be. De a Kerektemplom tájékán is tömeges fásítást végzett Nozdroviczky Miklós városi erdőmestor, A milyen örvendetes a fásítás jószándéka, ép oly megfoghatatlan az a rosszakarat, mely a kiültetett lombos ákáczokat nemcsak éjjel, de világos nappal is megsemmisíti. A rendőrség s főszolgabiróság legszigorúbb ótalma biztosithatná egyedül a Szépitő Társulat buzgalmának legújabb eredményeit A város díszítése és egészsége érdekében kérjük is hatóságainkat, hogy ótalmazzák meg hathatós és erélyes ovóintózkedéseikkel az ujonau kiültetetett esemetefa-sorokat. — Választmányi ülés a Magyarországi Kárpát-Egyesület Budapesti Osztálya f. évi ápr. hó 4-én (csütörtökön) (L u. 6 órakor a tudomány-egyetem fizikai intézetében (VIII. Eszterházy-utcza 3. sz.) választmányi ülést tart. Az ülés tárgyai: 1. A tisztikar jelentései. 2. Az anyaegyesület központi választmányának az ügyrendre vonatkozó átirata s az ügyrend kinyomatása. 3. A térképügy előkészítésére kiküldött bizottság jelentése. 4. Az utjelzések s kirándulások megállapítására kiküldött bizottság jelentése. 5. Dr. Oláh Gusztáv indítványa fényképészeti kiállítások rendezése iránt. 6. Folyó ügyek. 7. Netáni indítványok. Budapest, 1889. márcz. 30-án. Báró Eötvös Loránd, elnök. Dr. Thirring Gusztáv, titkár. — Az ülés után a « Virágcsokor »-hoz czimzett vendéglő (V., Józseftér 1. szám) első emeleti külön termében társas vacsora. — A vidéki színészet érdekében Bártfay P. Antal, az orsz. szinészegyesület titkára hozzánk is beküldött terjedelmesebb memorandumot adott ki, melyuek magva a következő: A javaslat szerint való központi igazgatás 1890. okt. 1-én kezdődnék. 1. A központosítás által a vidéki színészet azon helyzetben lenne, hogy a fővárosi színházak kiváló újdonságait közvetlen a , budapesti, első előadások után a vidéken is bemutathatná s igy e téren a vidéki közönség és színészet a fővárosival folyton lépést tartva haladhatna. 2. A közönség müigényeinek kielégítése tekintetében rendelkezésére állván a központnak az összes vidéki színészet, a társulatok szervezését, — mely eddig legtöbb panaszra adott okot — sokkal könnyebben eszközölheti 3. A fővárosi valamint a vidéki színészet jelesebb tagjainak (egyes városok kedvenczeinek) gyakori vendégszerepeltetése által a műsort a közönség minden nagyobb megadóztatása nélkül élénkíthetné. 4. E javaslat rendszere mellett egy városban évenként csakis egy társulat s csak akkor fogna megjelenni ós csak annyi ideig működni, a mikor és a meddig a városi hatóság és a színészet központi igazgatósága között létrejött közös szerződés meghatározná. 5. Minden eddig több helyt sajnosán tapasztalt visszaélések megszűnnek, mert a társulatok tagjai a közp. igazgatóság vezetése alatt állván, ez a magyar színészet erkölcsi hitelét rontó kihágásokat a legszigorúbban fogja büntetni. Óhajtandó volna, ha a jóakaratú javaslat igéi testté válnának. — A győri macskazene históriájáról annak idején mi is közöltünk tudósítást. A macskazene városunk fiának, Czimbalmos Szabó József főreáliskolai id. igazgatónak szólott. Rendezték pedig a győri jogászok. A győri rendőrség a napokban bírálta el a macskazene ügyét. Az önként jelentkezett vádlottak nem tagadták, hogy macskazenét rendeztek Szabó Józsefnek, mert ő hevesen elitélte az ifjúság tüntetéseit ; de csak egy-kettő ismerte el, hogy macskamuzsikus volt, a többi azt bizonyítgatta, hogy csak erőteljesen abczugolt a direktor ablakai alatt. Kijeloutetfcék végre azt is, hogy a macskazene terve valamennyiüknél egyszerre keletkezett s igy senkisem indítványozta külön. A győri rendőrség által megbízott vizsgálóbíró, Szávay 'Gyula győri szerkesztőtársunk részletes kihallgatás után két forinttól öt forintig terjedő pénzbírságot rótt ki a győri macskazenészekre. Az ítéletben a fiatalság nemcsak megnyugodott, de a rendőrségi tisztviselőt élénken meg is éljenezte. — Az iparbankból. A következő előkelő kézből származó nyílt levelet kaptuk, melyet minden változtatás nélkül adunk ki: Tek, Szerk. Ur! Bizva azon nyilatkozatában, hogy becses lapja sem az öné, sem * a laptulajdonosó, hanem a közönségé, azt hiszem, hogy szabad viszhangot adnom az Iparbank vasárnapi közgyűléséről, a hol elvi jelentőségű kérdéseket tisztáztunk a jog és méltányosság alapjain. Nem tartozom a hízelgők táborába, hanem azért szívesen elismerem, hogy az Iparbank vezérigazgatójának, Kaan János nak érdemeiért már sokat megszavaztam a közgyűléseken. Annál inkább sajnálom azonban, hogy a vezérigazgató s a választmány azon jelentősével, mely épen a vezérigazgató fia javadalmazását 'ohajlotta fokozni, nem érthettem egyet, sőt hogy az ellen a többi mellőzött tisztviselők érdekében épen ellentétes álláspontot kellett elfoglalnom. Nem tartozom a kenyéririgység mesterségének elég népes czéhébe, de szívesen megadom Kaan Károly másodkönyvelőnek is azt, a mi intelligencziája és munkaköre után nejti kompetái. Még azon sem ütközöm meg, hogy a pénz1 intézetek aránylag sokkal bőkezűbben fizetik tisztviselőiket, mint a sokkai több kvalifikácziót követelő közigazgatás vagy álllami szolgálat. Nekem csak az igazság és méltányosság pártjáról volt tiltakozó szavazatom a vezérigazgató azon eljárása ellen, hogy elsőben ís a saját fia érdekében működő választmány ólén, mint elnök állott s másodszor, hogy épen ő hozta a korai javadalom emelést a közgyűlés tudomására. Innen az^vihar, mely a vasárnapi közgyűlést oly nevezetessé tette s mely Boronkay Lajos ós Mattyasovszky Kálmán érdemeit ós sikeroit annyira gyarapította. Maradok teljes tisztelettel: A Eszt. és Vid. egy olvasója.» Szórul-szóra adtuk a beküldött közleményt, melyre csak annyi helyreigazítással tartozunk, hogy a közgyűlésen nem Kaan Jáuos vezérigazgató, hanem Dr. Feichtinger Sándor kir. tan. elnök terjesztette elé Kaan Károly s a többi tisztviselő fizetésemelésének ügyét, melyet Brenner József és Marosi József tekintélyes városi polgárok foglaltak inditváuyba. Egyébként is a fizetésemelés arányosítása keresztülment, mert száz forinttal mindenki többet kap, csak Kaan Károly száz forintos fizetésemelése fölött tért napirendre a közgyűlés. — Szemináriumaink szelleme. A KÉPVISELŐHÁZ KÖZOKTATÁSÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK HÉTFŐI ÜLÉSÉN a PAPNEVELŐ INTÉZETEK KÉRDÉSÉNÉL 'SZÓBA KERÜLT SZEMINÁRIUMAINK SZELLEME IS. FENYVESSY FERENCZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KEZDTE KI a KÉRDÉST, de CSAKHAMAR VISSZAVONTA VITORLÁIT a NYERT FELVILÁGOSÍTÁSOK UTÁN. A KÉRDÉS NAPITÓRTÉNETE EGYÉBKÉNT a KÖVETKEZŐ: FENYVESSY FERENCZ a PAPNÖVELŐ-INTÉZETEK KÉRDÉSÉNÉL MEG NEM ÁLLHATTA, HOGY EGY FONTOS KÉRDÉST NE INTÉZZEN A KULTUSZMINISZTERHEZ. EGYES LAPOK ÉVEK Óta KÜRTÖLIK, HOGY MAGYARORSZÁG HERCZEGPRIMÁSÁNAK ESZTERGOMI PAPNÖVELŐJÉBŐL MAGYARELLENES, SZLÁVO'FIL ÉRZELMŰ PAPOK KERÜLNEK ki. IDEJE, HOGY E VÁD ALAPTALANSÁGÁT AZ ILLETÉKES FÓRUM MONDJA KI. CSÁKY GR. MINISZTER KÉSZSÉGGEL KONSTATÁLJA e VÁDAK ALAPTALANSÁGÁT. A HERCZEGPRIMÁS TESTESTŐL-LELKESTŐL MAGYAR EMBER. CSODÁLJA, HOGY ily VÁD CSAK EGY PILLANATRA IS HITELRE TALÁLHAT. ROSSZIVAL ISTVÁN CSODÁLKOZIK, HOGY VALAKI SZÜKSÉGÉT ÉRZI ANNAK, HOGY A PRÍMÁSRÓL NÉMELY NAPILAPBAN KÖZLŐTTEKRE FELVILÁGOSÍTÁST KÉR. NÉMELY EGYÉNEK ZSAROLÁSI SZÁNDÉKBÓL ÍRNAK. AZ IGAZSÁG CZIMÜ LAPBAN OLY KÖZLEMÉNYEK FOGLALTATTAK MAGYARORSZÁG FŐPAPJAIRÓL, HOGY A RENDŐRSÉG SZÜKSÉGÉT LÁTTA ANNAK, HOGY AZT a FÉRCZLAPOT LEFOGLALJA. AZ ESZTERGOMI PAPNÖVELŐT HAZAFIAS SZELLEMBEN VEZETIK S NEM TŰRNEK OLY EGYÉNT ott, a KINÉL KIFOGÁSOLHATÓ HAJLAMOT VESZNEK ÉSZRE. AZ EGYHÁZMEGYÉBEN az ISKOLAÜGYEK HIVATALOS NYELVE a MAGYAR. FENYVESSY F. KINYILATKOZTATJA, HOGY ROSSZIVAL MINT ESZTERGOMMEGYEI pap CSAK KÖSZÖNETTEL TARTOZHATOK, HOGY A PRIMÁS ELLENÉBEN KÖZZÉTETT VÁDAK CZÁFOLATÁRA NEKI ALKALMAT NYÚJTOTT. EZZEL a VITÁS KÉRDÉS VÉGET ért. —• Turin-Páris. Külön meghívóval értesítenek minket egy igen érdekes tourista-kirándulásról, mely Helfy. Ignácz országgy. kópv. elnöklete alatt, írókból, művészekből, országyülési képviselőkből, birákból, tanárokból, ügyvédekből és más tisztes társadalmi állású férfiakból, mint utazó-társaság állott össze. A társaság elhatározta, hogy 1889. jul. 2—16. kirándulást fog. rendezni Turinba és folytatólag Parisba. Az utazó-társaság vezetésére Helfy Ignácz országgy. képv. kéretett fel, titkárnak és pénztárosnak pedig Dolinay Gy. választatott meg. A kirándulás átalános programmja: (A részletes, kimerítő uti-programm indulás előtt adatik ki.) Indulás Budapestről a Dóli-vasut vonalán, 1889. jul. 2-án d, u, Másnap Veleuczében tartózkodás, — Jul. 4-én tovább utazás. Időzés Veronában* és Milanóban. Megérkerés még aznap este Turinba. Turiuban jul. 5-én Helfy Ignáez vezetése mellett látogatás Kos j suth Lajos nagy hazánkfiánál. Egész nap Turiuban tartózkodás. Másnap tovább utazás, a mont-cenisi alagutöu keresztül, Dól-Francziaországon £t f Parisba. Parisban időzés jul. 7% 8., 9., 10,, 11., 12., 13. Az ottani MagyarEgyesület tagjaiból ós Parisban tartóz* kodó egyéb honfitársainkból alakuló kalauzoló-bizottság vezetése mellett, 15—20 főnyi csoportokra eloszolva, czélszerüen megállapított napiprogramm szerint a látnivalók s a világkiállítás látogatása. A lakást és ellátást az egész idő alatt a közös pénztár fizeti* Másodosztályú vasúti jegy s teljes el'átás ára 160 forint. A Parisban való előirt tartózkodás ntán, a jegy még 20 napi érvénynyel bír, mely időt ki-ki tetszése szerint tölthet el s visszautazhatik bármely vonattal. A kirándulásban hölgyek is vehetnek részt, a kik kényelméről különösen gondoskodva lesz. Részt vehetnek családtagok is, de tiz éven aluli gyermekek nem. A részvételi dij két részletben fizetendő : 60 frt előzetesen a beiratkozásnál, 100 frt pedig jan. 25-ig, mindenkor Dolinay Gyula titkár ós pénztáros kezeihez és nyugtájára, Kecskeinéti-utcza 13. szám alatt, hol a kirándulási bizottság irodája van. Útlevél nem szükséges. Az útra egyszerű utazó-ruha és fekete szalon-öltöny viendő. A kirándulás zártkörű, csak meghívottak vehétnek részt. Meghívót csakis a rendezőbizottság adhat ki. Tehát meghívók kieszközlése végett a rendezőbizottság tagjaihoz lehet folyamodni azoknak, kik ily külön meghívóra igényt tarthatnak. A létszám bizonyos határig terjedhet. Tul jelentkezés esetében előjoggal azok bírnak, kik a 60 frt első részletet korábban beszolgáltatják, annálfogva czélszerü azt mielőbb befizetni. — Árvíz. Az idei árvízi aggodalmak már idejüket multák. A Duna vizállása ugyan elég magas, de már napok óta apadást konstatálnak ugy Pozsonynál, mint az alsó Dunán s ennélfogva természetesen nálunk is, hol a szigetek elöntése legalább is közönséges tavaszi esemény volt eddigelé. — Április elseje minden izében hű maradt régi jó hagyományaihoz. A mit a kisvárosi szellem invenczió dolgában kitalálhat, annak ugyan meglehetős keleté volt egész nap. Még az időjárás is teljesen összevágott a kalendáriummal. Gyönyörű verőfénynyel ébredt a nap, hanem azért a filiszterek már esernyővel sétáltak végig mindennapi reggeli sétájukat. Csakhamar sűrű felhők kerekedtok azután össze s mosolygó tavaszi napsugár kíséretében megkezdődött az áprilisi konczert: permeteg eső alakjában, melyet laugyos szellő verdesett az ablakokra. Április bolondjai nem multák felül számban a többi tizenegy komoly hó* nap bolondjait, csak a felültetők száma volt valamivel nagyobb. Nagy sokadalom gyülekezett össze a patikákban: csigazsirórt, szunyogveséért és cserebogárinájért. De a járatosabb fűszerkereskedéseket is jóformán zaklatták paprikaolajért,csicsókalekvárért és tubákmagért. Egy piperekereskedőnél uborkazsinórt kerestek, egy másiknál burgonyából készült zsebkendőt. Néhány nagyképű kereskedő ki is dobta a jóképű bolondokat, a kik rendesen egy darab papirosról olvastatták le kívánságaikat. Egy vaskereskedésben aczélizmokat kerestetett valaki, egy papirkereskédesben pedig hamis ötforintosokat, Egy czukrásznál tokaji bort kértek s egy temető intézetben halhatatlansági csöppekef, Tömeges csoportosa-