Esztergom és Vidéke, 1888

1888-10-14 / 83.szám

Esztergomi irók. i ' (Folytafás.) 46. M ó r á s z A n l a 1. Született 1841. alig. 1-én Bajőthou (Esztergomm.) Gymn. tanulmányait Esztergomban, a bölcsészetet Nagyszombatban, a theologiát ismét Esztergomban végezte. Fölszen tel tetett 1863. decz. 7-én. Volt. nagyszombati főgymn.-, majd esztergomi lyeeumi tanr; jelenleg lelkész Kéménden. Önálló művei: 1. Az őszégi kath. egyházat a lestvéri szeretetet tette nagygyá, erőssé és hatalmassá. Pdijat nvert mii. Budapest, 1864. Megjelent a Kath. Népi. 1862. 11. 31-6. számaiban is. 2. Szent István jobbbjának áldásos működése. Egyházi beszéd. A sz. Istvárói nevezett Esztergom: ősrégi papnöveldében 1874-ik év jun. -2-án mondotta mintkóméndi h. lelkész. Esztergom, 1874. Nyom. Horák Egyed betűivel. 8-rét, 12. lap. Említendő értekezései: A latin nyelv egyházi használatáról. Kath. Közlöny. 1868. 38-9 sz. A népnevelési egyletek s a tervelt tanitóképezdék. Tanod. Lapok. 1868. 10. sz. 47. Munka esi Kálmán. Született Esztergomban 1866. jul. 3i-én. Gymn. tanulmányait Kalocsán és Esztergomban végezte. A jogot 1884ben a budapesti egyetemen kezdette meg. Jelenleg a magy. kir. közalapítvány nál joggyakornok. Fiatal iró. Eleinte versekkel lépett föl az ^Esztergom és Vidéke*, a «Magy. Állam», «Ka!b. Család*, «Kath. Társadalom » és az «Összetartás» cz. lapokbau, később szépirodalmi czikkeket, novellákat s regényeket bocsátott közre több lapban. Önálló művei: 1. Hóvirágok. Ifjúsági elbeszélések. Budapest, 1883. Szűls és Társa könyvkereskedése. 2. Hosszú estékre. Elbeszélés-gyűjtemény. Budapest, 1885. Aigner Lajosnál. A sziv életéből. Beszélyek. Budapest, 1887, Aigner Lajos. 48. Nagy Mártó n. Született Muzslán (Esztergomul.) 1804. okt. 6-án. A gymn. pályát Esztergomban, a bölcsészelet Győrött és Egerben végezto. 1824-ben a kegyes1 rendbe lépett s két évi előkészület után Kalocsán tanított. Ezután Nyitrán és Pozsony-Sz.-G-yörgyön a theologiát végezte; és ismét Kalocsán, majd Szegeden és Pesten tanított. Innen 1836ban Bécsbe a es. kir. Theresianumba redelletett 4 év multával Pestre neveztetett tanárrá, 3 év után Tatán megválaszlatotla a ház, a gymuásium ós elemi iskola igazgatójának. 3 év múlva Szegeden hitszónok, a vallás és magyar, irodalom tanára lett. 1849-ben a, lyceum és gymn. igazgatója n. o., hol mégis halt 1873-ban. A bécsi cs. kir. földtani társulat rendes tagja volt, a Magy. Tud. Akadémia pedig 1844-ben választotta meg lev. tagjának. Önálló müvei: 1. Az erény ösvénye. Pest. 1838. 2. Ifjúságot képző ismeretek tára. 1840—2. 4 kötet. 3. Szavaló könyv. Tanítók és tanulók használatára Pest, 1843. 2. köt. 4. Sz.-miseáldozati énekek a tatai gvmn. ifjúság használatára. Komárom 1845. 5. Tisztelgő ódák ft. Grosser János k. r. kormányzójának. Szeged. 1834. Buda 1846. 6. Szózat a szegedi nagygymuasiumban. Szeged, 1851. 7. Kéziratban maradt: Keresztény erkölcstan. A Sz-István-Társulat által megbírálva és méltányolva. 8. A szegedi nagygymnasium évkönyvei. 1852. 4-rét. (Folyt, köv.) CSARHOK. Hunyady János. (Vázlatos korrajz.) II. H 'u n y a d y és IV. Jenő p á p a. Kevés pápa törődött az előzök közöl annyit a Kelettel, mint IV, Jenő. Csodálatraméltó határozottsággal törekedett azon, hogy a törökök előnyomulásának; gátot vessen és hogy Magyarország,; igy az egész kereszténység, valamint a, byzanti császárság fennmaradását biztosítsa. Hunyadynak a hitetlenek elleni háborúban hathatós segédkezet nyújtott. 1442. év június havában elküldé Magyarországba Caesariné Julián birnokot, hogy ez itt Ulászló és Erzsébet között a békét, mely a közös czél keresztülvitelére okvetetlenül szükséges, helyre állítsa. Az ügyes bibornok miután Erzsébetnél megfordult s vele ós párthíveivel tanácskozott, békeföl tételeket terjesztett a király elé, melynek főpontja: Ulászló mondjon le a koronáról; az erszágot azonban László 15 éves koráig teljes hatalommal kormányozza, sőt ha ez magtalanul halna el, azt teljes királyi joggal örökölje és kárpótlásul Szepesség, Moldva és Halics Lengyelországhoz kapcsol lassék. Ulászló király és a mellet!e levő lengyel urak örömest elfogadták volna e föltételeket; de ezek a magyar uraknak nem tetszettek, mivel az ország épségét sértették. Még Hunyady is, barmon nyíre ohajtá a békét, hogy aztán teljes erővel a török ellen fordulhasson, midőn a király véleményét kikérte, ellenzé a békének fentebbi módon való megkötését. Mintán a föltételek módosítva sem találtattak elfogadhatóknak, a pápai követnek ugy látszik, ha a király és királyné személyesen találkoznának ők maguk legkönyebbeu el fogják oszlathatni a nehézségeket, s oda vitte az ügyet, hogy a jövő óv (1443.) június végéig tartandó fegyverszünet köttetett, egyszersmind pedig Ulászló s Erzsébet személyes találkozása is elhatároztatott. Nem is csalatkozott Julián bibornok. Midőn a felek némi ujabb nehézségek legyőzése után nov. 25-én Győrött találkoztak, a köztük eleinte mutatkozott bizalmatlanság szűnni kezdett, végre meg is kötötték a szerződést, mely szerint Ulászló nőül veszi a királynét s a kis Lászlót a koronával együtt ki fogja szabadítani Frigyes kezeiből. Azonban e szerződés végrehajtását meghiusitá Erzsébet közbejött halála. Hunyady eközben nem késett nevét ismét megörökíteni e vitézség évkönyvében. A király u. i. az ostromló török seregek elvonulása után rábízta Belgrád védelmét, s csapatainak vitéz parancsnoka csakhamar szétvert egy rabló törökcsapatot, mely a határ e jelentékeny pontját elfoglalandó, pusztítva jelelent meg a vidéken. De ez csak előjátéka volt egy későbbi győzelmének. Mezid, a szultán fő lovászai estere szentimrei jelentéktelen győzelme után, hol Lépes György erdélyi püspök hadosztályát verte meg, a gazdag és népes Szeben ostromára indult. A város lakosainak védelmi készületei csak időt engedtek Hunyadynak, mint Erdély vajdájának, jelentékenyebb haderő összevonására, s azután nem messze Szebentől megvívta első nagy csatáját a törökökkel. Annyira félt az ellenség, hogy Hunyady fegyverzetének leírása mellett jutalmat tűzött ki Mezid ÍI magyar vajdának élve vagy halva leendő kézrekerilósóre. A terv hire eljutott a magyar táborba is, hol a haditanács határozatából Io kel lelt fegyverzetét tennie; Kemény Simon, az önfeláldozó hős azonban azt önként felvette, mi által czélpontjává lett a török támadásának, — makacs küzdelem után elesett. Nagy volt az öröm az ellenséges táborban a magyar vajdának vélt bajnok eleste fölött. Megnyertnek vélték mái az ütközetet, midőn Hunyady támadást intéz soraikra, más oldalról meg Szeben falai közül kitört helyőrség siet elő, megbomlik a két tűz közé jutott törökhad, iszonyatos mészárlás veszi kezdetét; futásközben levágják Mezidet és fiát is, s húszezer török maradt a csatatéren. Az egész tábor zsákmányostul a magyarok kezébe került s ezernyi keresztény kapja vissza szabadságát. A préda nagy részét a királyhoz viszik fel, egy részből pedig a vallásos érzelmű győző templomot és kolostort emeltet a pálosok számára Tövis-völgyében. Fájlalta nagyon e győzelmet Murát szultán. Épen azért, hogy a veszteséget kárpótolja, Schabeddin pasát 80 ezer emberrel inditá útnak. Ez átkelt a Dunán, emberielen vérengzéssel dúlta fel Oláhország nagy részét, majd Erdély felé fordult. Hunyady a Vaskapuszorosnál várta be alig 15 ezer emberrel, de kik. közül mindegyik kész volt vagy a győzelemre vagy a halálra, ájtatos ima és serkentő beszéd után előbbi ékalaku hadrendjének megváltoztatásával zavarba ejtó a szűk területre szorított ellenséget. A törökök vad futásnak erednek s még nagyobb veszteség éri őket a szobeninél. SINKA FERENCZ. HÍREK. — Ö Eminencziája a herczegprimás, kedvelt üdülő helyéről, Bajesról, pénteken a legjobb egészségben székvárosába érkezett. — A veszprémi püspök, Báró Hornig Károly ur ő móltósága tegnap, titkára, dr. Rhédey kíséretében a herczegprimás látogatására városunkba érkezett. tudakolta az egyik a másiktól, ki volt az az inges ember, a ki hajadonfővel elől indult az ellenség ellen; akkor sult ki, hogy a bizonyos senki más, mint Petőfi. Khezo poéták. Bizonyos irói körben a különféle genreü költőkről volt szó, nevezetesen az eposi, tragicai, comieai s didacticai stb. költőkről. • — A legszámosabbik osztályt meg kifeleditek — jegyzé meg Petőfi — az éhező költőket. Vajas versek. Petőfi a korabeli fiatalabb verselŐk közül csak Arany Jáno?, Kerényi és Tompa költeményeit szerette Vachot Sándorra figyelmeztetve igy szólt: — Versei elég szépek, de tudjátok, hogy én mindent zsírral eszein és a vajas ételeket nem szeretem! « G r o b i a n v o n V a s.» Vas Gereben számára egy alföldi jó barátja különféle apróságot csomagolt Össze s indított útnak a postán, kedves meglepetésül. A csomag magyarul volt czimezve s a mint a német postatiszt kezébe kerül, csak nézegeti, nézegeti a jámbor, de sehogy sem bír rajta eligazodni. — Gereben ! Gereben ! hm-hm ! mi isten csodája név lehet az a Gereben ? — gondolja magában; mert azt még sohasem hallotta a boldogtalan, hogy az embernek kettős vezetékneve legyen. «Vas» — ez már csak valamennyire ismerős volt előtte, hanem «Gereben»-re előre rá akarta kenni, hogy az keresztnév. Előszedett tehát egy naptárt s át meg átkutatta-fürkészte, de biz abban nem talált sehol szent gerebent. Végre megakad a szeme ezen a nevén, hogy «Kelemen.» Nagyot ugrott örömében, mert szentül hitte, hogy most már ráakadt a dolog nyitjára. Okoskodik vala következőképen: Ungrisch Kelemen, deutsch: Kilián; alsó ungrisch Gereben, deutsch: Grobian. Mit nagy bölcsen megállapítván, hangzq a szállitó-levél ilyetén formán: »An Herrn Grobian von Vas.» Irodalomtörténet. Az érettségi vizsgálaton kérdezik az egyik tanulót az irodalomtörténetből. — Mondja meg Ön, ki az a Czuczor Gergely ? — Czuczor Gergely, izé ... a magyar irodalomban egy . . . egy . . . egy . . . — Nos, mi ? — nógatja az exemlnátor. — Egy páratlan derék ember. Irodalmi haj tó vadászat. Szegény Beöthy Laczi ki hatalmas élczeiröl s humorisztikus naptárairól országszerte ismeretes volt, egykor zöld vadászöltönybe burkolózva, vállán tarisznyával, hátán puskával s maga előtt két szép kópéval, — keresztül — kasul barangolta Pest városának utczáit. — Ugyan mit fabrikálsz megint te-Laczi? — kiált rá egy ismerőse. — Haj tó vadászatot tartok,— lön a felelet. — S itt a város közepén ? — Igen, mert itt vannak a szerkesztőségek. — S miféle vadakra hajtasz ? — Két félére; először kacsákra, másodszor vad poétákra. Egy szép iró. Henszlmann Imre nagyon szép ifjú volt egészen 60 éves koráig, — annyira szép, hogy Parisban egy elsőrangú festő tiszteletből — ingyen festette le, nem annyira Henszlmannak, mint egy archaeolognak nagy tekintélye iránt való kegyeletből hanem inkább azért, mert oly tudós képét akarta kiállítani, kit végre valahára a — szépsége miatt is megbámuljanak. . Vörösmarty és a rossz poéta. Vörösmarty Mihály minden időben* a leggyengédebb szivet s legmegelözőbb modort tanúsította, az öt bizalmasan megközelítők irányában. Egykor egy fiatal iró látogatta meg s egy verset mutatott be azon kérelemmel, hogy azon esetben, ha jónak találandja, közölje az Athenaeumban. A fiatal iró külseje s a hang, elárulták mennyire boldoggá tenne öt versének kinyomatása. — Vörösmarty átolvasta a verset, de azt szerfelett rossznak találta. — Szivében azonban sajnálat kelt a nyögdécselő fülemüle iránt és vigasztalólag igy szólt: — Kedves öcsém^ az ön verse nagyon rossz,— én azonban, ha megengedi, azt újból kidolgozom s az ön sokat igérö neve alatt kiadom az Athenaeumban. Férfiúi szavamat adom, hogy titkunkat magammal viszem a másvilágra. A fiatal iró pirulva vitte el a verset, de azért háládatos szívvel távozott Vörösmartytól. «Szervusz Vörösmart}

r !» Vörösmarty Mihály színházba menet az akkori színigazgatóval Simoncsicscsal találkozott. Szokásaként illedelmesen köszönt neki. — A színházigazgató azonban csak igy válaszolt: — «Szervusz Vörösmarty !» Vörösmarty mosolyogva beszélte el ez eseményt, de többé sohasem köszönt Simon csicsnak. (Folyt, köv.) A NÖKRÖL S A NŐKNEK. A lányok, mikor döntő választásra kerül a dolog, rendesen addig ingadoznak két férfi között, mig egy harmadiknak a karjaiba szédülnek. A divathölgyek rendesen nem annak a kedvéért öltöznek, a kinek számlájára csináltatták toilettejeiket. * Mennél magasabban ragyog boldogságunk, annál kőnyebben válik hullócsillaggá. Vak szerelemnek vak a féltékenysége is s mindenkire gyanakszik, csak arra nem, a kire kellene. A nők inkább megbocsátanak egy illetlenséget, mint egy udvariatlanságot. Minden tűz között az okozott a világon legtöbb bajt, a melyik a nők szemében ég.