Esztergom és Vidéke, 1888

1888-10-14 / 83.szám

Esztergomi irók. i ' (Folytafás.) 46. M ó r á s z A n l a 1. Született 1841. alig. 1-én Bajőthou (Esztergomm.) Gymn. tanulmányait Esz­tergomban, a bölcsészetet Nagyszombat­ban, a theologiát ismét Esztergomban végezte. Fölszen tel tetett 1863. decz. 7-én. Volt. nagyszombati főgymn.-, majd esz­tergomi lyeeumi tanr; jelenleg lelkész Kéménden. Önálló művei: 1. Az őszégi kath. egyházat a lest­véri szeretetet tette nagygyá, erőssé és hatalmassá. Pdijat nvert mii. Budapest, 1864. Megjelent a Kath. Népi. 1862. 11. 31-6. számaiban is. 2. Szent István jobbbjának áldásos működése. Egyházi beszéd. A sz. Istvá­rói nevezett Esztergom: ősrégi papnövel­dében 1874-ik év jun. -2-án mondotta mintkóméndi h. lelkész. Esztergom, 1874. Nyom. Horák Egyed betűivel. 8-rét, 12. lap. Említendő értekezései: A latin nyelv egyházi használatáról. Kath. Közlöny. 1868. 38-9 sz. A népnevelési egyletek s a tervelt tanitóképezdék. Tanod. Lapok. 1868. 10. sz. 47. Munka esi Kálmán. Született Esztergomban 1866. jul. 3i-én. Gymn. tanulmányait Kalocsán és Esztergomban végezte. A jogot 1884­ben a budapesti egyetemen kezdette meg. Jelenleg a magy. kir. közalapít­vány nál joggyakornok. Fiatal iró. Eleinte versekkel lépett föl az ^Esztergom és Vidéke*, a «Magy. Állam», «Ka!b. Család*, «Kath. Társadalom » és az «Összetartás» cz. lapokbau, később szépirodalmi czikke­ket, novellákat s regényeket bocsátott közre több lapban. Önálló művei: 1. Hóvirágok. Ifjúsági elbeszélések. Budapest, 1883. Szűls és Társa könyv­kereskedése. 2. Hosszú estékre. Elbeszélés-gyűj­temény. Budapest, 1885. Aigner La­josnál. A sziv életéből. Beszélyek. Budapest, 1887, Aigner Lajos. 48. Nagy Mártó n. Született Muzslán (Esztergomul.) 1804. okt. 6-án. A gymn. pályát Esz­tergomban, a bölcsészelet Győrött és Egerben végezto. 1824-ben a kegyes­1 rendbe lépett s két évi előkészület után Kalocsán tanított. Ezután Nyitrán és Pozsony-Sz.-G-yörgyön a theologiát végezte; és ismét Kalocsán, majd Sze­geden és Pesten tanított. Innen 1836­ban Bécsbe a es. kir. Theresianumba redelletett 4 év multával Pestre nevez­tetett tanárrá, 3 év után Tatán meg­válaszlatotla a ház, a gymuásium ós elemi iskola igazgatójának. 3 év múlva Szegeden hitszónok, a vallás és magyar, irodalom tanára lett. 1849-ben a, lyceum és gymn. igazgatója n. o., hol még­is halt 1873-ban. A bécsi cs. kir. föld­tani társulat rendes tagja volt, a Magy. Tud. Akadémia pedig 1844-ben választotta meg lev. tagjának. Önálló müvei: 1. Az erény ösvénye. Pest. 1838. 2. Ifjúságot képző ismeretek tára. 1840—2. 4 kötet. 3. Szavaló könyv. Tanítók és tanulók használatára Pest, 1843. 2. köt. 4. Sz.-miseáldozati énekek a tatai gvmn. ifjúság használatára. Komárom 1845. 5. Tisztelgő ódák ft. Grosser János k. r. kormányzójának. Szeged. 1834. Buda 1846. 6. Szózat a szegedi nagygymuasium­ban. Szeged, 1851. 7. Kéziratban maradt: Keresztény erkölcstan. A Sz-István-Társulat által megbírálva és méltányolva. 8. A szegedi nagygymnasium év­könyvei. 1852. 4-rét. (Folyt, köv.) CSARHOK. Hunyady János. (Vázlatos korrajz.) II. H 'u n y a d y és IV. Jenő p á p a. Kevés pápa törődött az előzök közöl annyit a Kelettel, mint IV, Jenő. Csodá­latraméltó határozottsággal törekedett azon, hogy a törökök előnyomulásának; gátot vessen és hogy Magyarország,; igy az egész kereszténység, valamint a, byzanti császárság fennmaradását biz­tosítsa. Hunyadynak a hitetlenek elleni há­borúban hathatós segédkezet nyújtott. 1442. év június havában elküldé Magyarországba Caesariné Julián bir­nokot, hogy ez itt Ulászló és Erzsébet között a békét, mely a közös czél keresztülvitelére okvetetlenül szükséges, helyre állítsa. Az ügyes bibornok miután Erzsébet­nél megfordult s vele ós párthíveivel tanácskozott, békeföl tételeket terjesztett a király elé, melynek főpontja: Ulászló mondjon le a koronáról; az erszágot azonban László 15 éves koráig teljes hatalommal kormányozza, sőt ha ez mag­talanul halna el, azt teljes királyi jog­gal örökölje és kárpótlásul Szepesség, Moldva és Halics Lengyelországhoz kap­csol lassék. Ulászló király és a mellet!e levő lengyel urak örömest elfogadták volna e föltételeket; de ezek a magyar urak­nak nem tetszettek, mivel az ország épségét sértették. Még Hunyady is, barmon nyíre ohajtá a békét, hogy aztán teljes erővel a török ellen fordulhas­son, midőn a király véleményét ki­kérte, ellenzé a békének fentebbi módon való megkötését. Mintán a föltételek módosítva sem találtattak elfogadhatóknak, a pápai követnek ugy látszik, ha a király és királyné személyesen találkoznának ők maguk legkönyebbeu el fogják oszlat­hatni a nehézségeket, s oda vitte az ügyet, hogy a jövő óv (1443.) június végéig tartandó fegyverszünet köttetett, egyszersmind pedig Ulászló s Erzsébet személyes találkozása is elhatároztatott. Nem is csalatkozott Julián bibornok. Midőn a felek némi ujabb nehézségek legyőzése után nov. 25-én Győrött ta­lálkoztak, a köztük eleinte mutatkozott bizalmatlanság szűnni kezdett, végre meg is kötötték a szerződést, mely szerint Ulászló nőül veszi a királynét s a kis Lászlót a koronával együtt ki fogja szabadítani Frigyes kezeiből. Azon­ban e szerződés végrehajtását meghiusitá Erzsébet közbejött halála. Hunyady eközben nem késett nevét ismét megörökíteni e vitézség évköny­vében. A király u. i. az ostromló török seregek elvonulása után rábízta Belgrád védelmét, s csapatainak vitéz parancs­noka csakhamar szétvert egy rabló törökcsapatot, mely a határ e jelenté­keny pontját elfoglalandó, pusztítva je­lelent meg a vidéken. De ez csak elő­játéka volt egy későbbi győzelmének. Mezid, a szultán fő lovászai estere szent­imrei jelentéktelen győzelme után, hol Lépes György erdélyi püspök hadosztá­lyát verte meg, a gazdag és népes Szeben ostromára indult. A város la­kosainak védelmi készületei csak időt engedtek Hunyadynak, mint Erdély vaj­dájának, jelentékenyebb haderő össze­vonására, s azután nem messze Sze­bentől megvívta első nagy csatáját a törökökkel. Annyira félt az ellenség, hogy Hunyady fegyverzetének leírása mellett jutalmat tűzött ki Mezid ÍI magyar vajdának élve vagy halva leendő kézrekerilósóre. A terv hire el­jutott a magyar táborba is, hol a haditanács határozatából Io kel lelt fegy­verzetét tennie; Kemény Simon, az önfeláldozó hős azonban azt önként fel­vette, mi által czélpontjává lett a török támadásának, — makacs küzdelem után elesett. Nagy volt az öröm az ellenséges tá­borban a magyar vajdának vélt bajnok eleste fölött. Megnyertnek vélték mái az ütközetet, midőn Hunyady támadást intéz soraikra, más oldalról meg Szeben falai közül kitört helyőrség siet elő, megbomlik a két tűz közé jutott török­had, iszonyatos mészárlás veszi kezdetét; futásközben levágják Mezidet és fiát is, s húszezer török maradt a csatatéren. Az egész tábor zsákmányostul a magya­rok kezébe került s ezernyi keresztény kapja vissza szabadságát. A préda nagy részét a királyhoz viszik fel, egy rész­ből pedig a vallásos érzelmű győző templomot és kolostort emeltet a pálo­sok számára Tövis-völgyében. Fájlalta nagyon e győzelmet Murát szultán. Épen azért, hogy a veszteséget kárpótolja, Schabeddin pasát 80 ezer emberrel inditá útnak. Ez átkelt a Dunán, emberielen vérengzéssel dúlta fel Oláhország nagy részét, majd Er­dély felé fordult. Hunyady a Vaskapu­szorosnál várta be alig 15 ezer em­berrel, de kik. közül mindegyik kész volt vagy a győzelemre vagy a halálra, ájtatos ima és serkentő beszéd után előbbi ékalaku hadrendjének megváltoz­tatásával zavarba ejtó a szűk területre szorított ellenséget. A törökök vad fu­tásnak erednek s még nagyobb veszte­ség éri őket a szobeninél. SINKA FERENCZ. HÍREK. — Ö Eminencziája a herczegprimás, kedvelt üdülő helyéről, Bajesról, pénte­ken a legjobb egészségben székvárosába érkezett. — A veszprémi püspök, Báró Hor­nig Károly ur ő móltósága tegnap, titkára, dr. Rhédey kíséretében a her­czegprimás látogatására városunkba ér­kezett. tudakolta az egyik a másiktól, ki volt az az inges ember, a ki hajadonfővel elől indult az ellenség ellen; akkor sult ki, hogy a bizonyos senki más, mint Petőfi. Khezo poéták. Bizonyos irói körben a különféle genreü költőkről volt szó, nevezetesen az eposi, tragicai, comieai s didacticai stb. költőkről. • — A legszámosabbik osztályt meg ki­feleditek — jegyzé meg Petőfi — az éhező költőket. Vajas versek. Petőfi a korabeli fiatalabb verselŐk közül csak Arany Jáno?, Kerényi és Tompa köl­teményeit szerette Vachot Sándorra figyel­meztetve igy szólt: — Versei elég szépek, de tudjátok, hogy én mindent zsírral eszein és a vajas ételeket nem szeretem! « G r o b i a n v o n V a s.» Vas Gereben számára egy alföldi jó ba­rátja különféle apróságot csomagolt Össze s indított útnak a postán, kedves meglepe­tésül. A csomag magyarul volt czimezve s a mint a német postatiszt kezébe kerül, csak nézegeti, nézegeti a jámbor, de sehogy sem bír rajta eligazodni. — Gereben ! Gereben ! hm-hm ! mi isten csodája név lehet az a Gereben ? — gon­dolja magában; mert azt még sohasem hallotta a boldogtalan, hogy az embernek kettős vezetékneve legyen. «Vas» — ez már csak valamennyire ismerős volt előtte, hanem «Gereben»-re előre rá akarta kenni, hogy az keresztnév. Előszedett tehát egy naptárt s át meg átkutatta-fürkészte, de biz abban nem talált sehol szent gerebent. Végre megakad a szeme ezen a nevén, hogy «Kelemen.» Nagyot ugrott örömében, mert szentül hitte, hogy most már ráakadt a dolog nyitjára. Okoskodik vala következőképen: Ungrisch Kelemen, deutsch: Kilián; alsó ungrisch Gereben, deutsch: Grobian. Mit nagy bölcsen megállapítván, hangzq a szállitó-levél ilyetén formán: »An Herrn Grobian von Vas.» Irodalomtörténet. Az érettségi vizsgálaton kérdezik az egyik tanulót az irodalomtörténetből. — Mondja meg Ön, ki az a Czuczor Gergely ? — Czuczor Gergely, izé ... a magyar irodalomban egy . . . egy . . . egy . . . — Nos, mi ? — nógatja az exemlnátor. — Egy páratlan derék ember. Irodalmi haj tó vadászat. Szegény Beöthy Laczi ki hatalmas él­czeiröl s humorisztikus naptárairól ország­szerte ismeretes volt, egykor zöld vadász­öltönybe burkolózva, vállán tarisznyával, hátán puskával s maga előtt két szép kó­péval, — keresztül — kasul barangolta Pest városának utczáit. — Ugyan mit fabrikálsz megint te-Laczi? — kiált rá egy ismerőse. — Haj tó vadászatot tartok,— lön a fe­lelet. — S itt a város közepén ? — Igen, mert itt vannak a szerkesztő­ségek. — S miféle vadakra hajtasz ? — Két félére; először kacsákra, másod­szor vad poétákra. Egy szép iró. Henszlmann Imre nagyon szép ifjú volt egészen 60 éves koráig, — annyira szép, hogy Parisban egy elsőrangú festő tiszte­letből — ingyen festette le, nem annyira Henszlmannak, mint egy archaeolognak nagy tekintélye iránt való kegyeletből ha­nem inkább azért, mert oly tudós képét akarta kiállítani, kit végre valahára a — szépsége miatt is megbámuljanak. . Vörösmarty és a rossz poéta. Vörösmarty Mihály minden időben* a leg­gyengédebb szivet s legmegelözőbb modort tanúsította, az öt bizalmasan megközelítők irányában. Egykor egy fiatal iró látogatta meg s egy verset mutatott be azon kére­lemmel, hogy azon esetben, ha jónak ta­lálandja, közölje az Athenaeumban. A fiatal iró külseje s a hang, elárulták mennyire boldoggá tenne öt versének kinyomatása. — Vörösmarty átolvasta a verset, de azt szer­felett rossznak találta. — Szivében azon­ban sajnálat kelt a nyögdécselő fülemüle iránt és vigasztalólag igy szólt: — Kedves öcsém^ az ön verse nagyon rossz,— én azonban, ha megengedi, azt újból kidolgozom s az ön sokat igérö neve alatt kiadom az Athenaeumban. Férfiúi szavamat adom, hogy titkunkat magammal viszem a másvilágra. A fiatal iró pirulva vitte el a verset, de azért háládatos szívvel távozott Vörös­martytól. «Szervusz Vörösmart} r !» Vörösmarty Mihály színházba menet az akkori színigazgatóval Simoncsicscsal ta­lálkozott. Szokásaként illedelmesen köszönt neki. — A színházigazgató azonban csak igy válaszolt: — «Szervusz Vörösmarty !» Vörösmarty mosolyogva beszélte el ez eseményt, de többé sohasem köszönt Si­mon csicsnak. (Folyt, köv.) A NÖKRÖL S A NŐKNEK. A lányok, mikor döntő választásra kerül a dolog, rendesen addig ingadoznak két férfi között, mig egy harmadiknak a kar­jaiba szédülnek. A divathölgyek rendesen nem annak a kedvéért öltöznek, a kinek számlájára csi­náltatták toilettejeiket. * Mennél magasabban ragyog boldogságunk, annál kőnyebben válik hullócsillaggá. Vak szerelemnek vak a féltékenysége is s mindenkire gyanakszik, csak arra nem, a kire kellene. A nők inkább megbocsátanak egy illet­lenséget, mint egy udvariatlanságot. Minden tűz között az okozott a világon legtöbb bajt, a melyik a nők szemében ég.

Next

/
Oldalképek
Tartalom