Esztergom és Vidéke, 1888

1888-10-14 / 83.szám

— A tanfelügyelök tegnap testületileg \ tisztelegtek gróf Csáky Albin vallás- es közoktatásügyi miniszternél. A diszes testületből természetesen Bartal Rezső kin tan, esztergomi tanfelügyelő sem hiányzott. — Krublanitz Kálmán kir. tan., alispán ur] névnapját ünnepelte tegnap a törvényi aióság tisztikara, mely a népszerű főnököt kellemes ovác/i >kban részesítette — Legújabb tisztjeink. Gyalogezredünktől hiva'alos kimutatás szerint a következök te11ék le a tiszti vizsgát : Etter Dezső, Kardliordó László, Veress •Gyula, Marosi Ferencz, Schwarlz Aurél és Thuráuszky Béla. A tiszti vizsgálatokra különben mindössze harminczketten jelentkeztek, a kik közül hnszonketteu kaplak liszii kardot. — Sajtópör. Stupiczky fogyasztási hivatalnok sajtópört indított azoji nyílttéri közlemény ellen, mely nem régiben lapunkban megjelent s melynek kéziratát a, szerző nevének kiadásával már bekivánta tőlünk a budapesti sajtóügyi vizsgálóbiróság. A nyilt térbeli közlemény a polgármester úrhoz volt czimozvo és Stupiczky elbocsáttatását sürgette. — Ujabb határidő. A torna-egyesület alakuló közgyűlésének megtartására ujabb határidőt tűzött ki és pedig szombalra, október 20-ára. — Uj Ügyér. Az eszlergomi fogyasztási adóhivatal Lencz helyébe uj ügyérnek Pach Józsefet választotta meg nagy szavazol I übbséggol. — Czigányvilág mm alatt egy uj kis könyv jelent meg Esztergomban a Buzárovits Gusztáv kiadása, alatt megjelenő Mulattató Zsobkönytárban. Százuegyvenhét eredeti anekdota vau beimo a magyar irók és művészek életéből kezdve századunk elejétől le egész napjainkig. A derült órákra számító kis kötet ára rendkívüli, mindössze csak 12 kr; ugy hogy a Buzárovits G. kiadásában megjelenő szépirodalmi vállalatot hazánk legjutányosabb szépirodalmi füzetes vállalatának nevezhetjük, mely már a napökbau adja ki az ötvenedik füzetet. — Színtársulatunknak Szabadkán meglehetős jó dolga van. Az októberi bérlet több mint kétezer forinttal biztosította a közönség látogatását. — A Szent Anna utczaiak utczájuk kriminális hepehupái miatt, uj kövezésre kértek engedélyt, a tanácstól, mely az engedélyt egyelőre elodázta. Egyetlen egy ellenérv sürgeti pedig a mielőbbi munkálatokat. És ez az, hogy Esztergom legrémesebb kövezetű utczája ez idő szorint a város egyik legnépezebb utczája, a Szt. Anna utcza. — Iparosoktatásunk. Az előttünk fekvő statistikai kimutatások szerint ipariskolánkban kétszázharminczkilencz tanulót öt tanító oktat; ipardijakbau és pénzbüntetésekben befolyt háromszáznegyvenöt forint, községi hozzájárulásban nyolezszázhatvanhét frt, az öszszes feutartási költség ezerhatvanhét frt. Ezekkel az adatokkal szemben bemutatunk néhány kisebb vagy hasonló nagyságú vidéki ipariskolát, a hol a tanerők száma is, de fizetése is nagyobb. Igy Abaujtornán van kétszáznégy tanuló, három iskola, tizenegy tani Ló s ezerhatszázhatvan nyolcz frtnyi feutartási költség. Alsófejérben két iskola kétszázhárom tanulóval tizenhárom tanítóval s ezerhatszázhetvenöt forint kiadással. Naszódon van egy ipariskola százhuszonhét tanulóval, hat tanítóval s közel háromezer forintnyi fentari ássál. Hunyadon százkilenezvennégy tanuló, huszonnégy tanító, kétezerhatszáz frtnyi kiadással. Komáromban egy iskola kétszázötvennégy tanulóval, hat tanítóval ezerkétszázét frtnyi feni .tartással. A budapest hetedik kerületi ! Muráuyi-utczai ipariskolában kétszázj kilenczvennégy tanuló tanul tizennégy ítanitó vezetése alatt évi kétezeröíszáz frfos kiadással. Ez adatokkal elég élénken illusztrálhat:uk azon óhajunkat, hogy látogatott iparos-iskolánkban ugy a tanerőket, mint azok fizetését, az ügv érdekében mielőbb emelnünk kellene. — - Halálozás. Kiszi ingstein Sándor könyvkerereskedő öcscse, Gyula, él ele legszebb ifjúkorában mellbetegségben jobblétre szenderült. | — A dal-egyesnlet lelke Boliovits Ferencz tanár már huzamosabb idő óta beteg s igy a dal-egyesületi élet is megsínyli a tevékeny férfiú hiányát. — Gyüjtóivek. Tisztelettel kérjük a Szerelem örvényei czimű uj regény néhány kintlevő gyüjtőivének szives beküldését, mert az uj regény utolsó ive már nyomás alatt van. — «Fuchs bácsi» Eszterházynál. Kinek kellene Esztergomban magyarázgatni, ki és mi az a «Fuchs bácsi ?» Őszbe borult, de erőteljes alakjár,, mely legkevésbé' sem árulná el a 85 év terhét, télen-nyáron vidoran. látjuk házának kapuja előtt, hol szívesen üdvözli ismerőseit és néhány szót váltva velők, önelégülten folytatja dohányzását, melyben nem fárad ki soha. Kevesebben vannak azonban, kik tudják a »Fuchs bácsiról» azt, hogy kiérdemelve a »szabaditó levelet», nyakába vette a, világot és bejárta csaknem egész Európát. Kiindulva Esztergomból, elment, az osztrák fővárosba, majd Prágába gyalogolt, onnan több cseh városba ment, mig végre megelégelvén a kocsigyártás terén különben eléggé hires csehek tudományát, Drezda felé kacsintgatott. A vágy, minél inkább tökéletesíteni magát szakmájában, nem hagyta őt pihenni. A nemes vágynál ugyan sokkal kevesebb volt — a pénze, de e körülmény nem lohasztotta vállalkozási kedvét, sőt inkább fokozta, élesztette. Inkább aggasztotta az, hogy a «passus», melyet a birodalmi fővárosban sikerült kikunyorálnia, csak a »kais. königl. Erbslaaten» területére szólott. De hát miért lett volna magyar fin, hozzá meg husz éves, ha a passus hiány elvette volna bátorságát ? Vigan indult tehát Drezda felé. Szászország azonban, a rend tekintetében, már akkor is ritkította párját. Máshol könnyebben keresztülcsúszhatott volna talán, de a szászok vizslaszemót nem kerülhette ki a passus hiányossága. A passus fogyatékosságában szenvedő magyar fiu íehát kellemetlen helyzetbe jutott. Mindamellett nyugodt volt, mert öntudata semmi rosszról sem vádolhatta. Emelt fővel, bátran állott meg tehát a nagy ur, a hatalmas magyar mágnás daliás alakja, Eszterházy berezeg előtt, a kihez mint az osztrák birodalom követéhez Drezdában, kétséges ügye fellebbeztetelt. Eszterházy herczeg nemesszivű, kegyes ur volt és örült, midőn honfisársát maga előtt látta. Hivatala azonban nagy megerőltetésébe kerülő szigort követelt tőle! «Hogy mertél idejönni fiam, niondá a megrendszabályozandó vándornak, mikor útleveled csak Ausztriára szól ?» Fnchs bácsi meghökkent kissé és válasz után keresgélt. Végre egy mentő gondolata támadt! «Kegyelmes uram, válaszolá az ifjú, nem tudok latinul!» — «Az nem lehet, hiszen — monda a herczeg — itt áll, hogy beszélsz magyarul, németül, latinul és tótul.» Aztáu hirtelen deák nyelvou kérdé : «Scis latiné ?» — «Hungarice et latiné mihi unum ac idem est \» szólta el magát a magyar mesterlegény. A herczeg magánszobájában fogadia az ifjút, sok nagy ur jelenlétében. Mindannyian meg voltak lépetve, midőn az egyszerű vándort Cicero nyelvén hallották védekezni, «Nem hittük volna — mondák némelyek — hogy Magyarországban as egyszerű mesteremberek is ily okosak legyenek és latinul is beszéljenek.» A herczeg hazafias önérzettel világosította őket fel, hogy csak az előítélet és elfogultság vélekodhetik balul Magyarország műveltségi állapotairól ! — Fuchs bácsi ügye meg vo't nyerve. A jelenlevők mind jóakaró pillantásokat vetettek rá, a herczeg pedig élt nagy hatalmával és megmutatta, hogy magyar gavallér. Három napig tartotta Fuchs bácsit magánál és kiállittatva számára a további passust, gazdagon megajándékozva bocsátotta őt további útjára. Gyalog járta, be aztán északi Németország főbb városait és miután Lipcsében, Berlinben stb. dolgozott, egészen Kopenhágáig jutott, a honnan a Rajna vidékén és Schweizeu keresztül indult vissza hazájába, szülőföldére, a hol megalapítva otthonát, kitartó szorgalom és józan takarókosság mellett, értékesítette azon ismereteket, melyeket fáradtságos külföldi utazásai alatt szerezni iparkodott. ?? — Kövezés. A Klastrom- és BaI rátok-utezájának kövozése, mely oly sok nyomdafestékünkbe került, már nemsokára meg fog kezdődni. Csak azután ne kerüljön nótába a — csigamuuka ! — A Fürdő-vendéglő újonnan restaurált ós díszített termeit tegnap este nyitotta meg és mutatta bo a jó tör-ekvésü uj bérlő a katonazenekar közreműködése mellett hatalmas közönség jelenlétében. — Csak ki vele! Több mint kétszázmilliót adunk ki évenkint a külföldnek, csak öltöny, pipere, selyem és gyapjuczikkekért, kerek százhnszmillió vándorol ki az országból. Nálunk veszik a nyers anyagot, a gyapjút, a bőrt s nekünk liferálják a belőle készült drága posztót s a feldolgozott czikket. Igy vagyunk a kövekkel is. A piszkei piros márvány s az almási szürke márvány "iaiufc nyers anyag megy föl Bécsbe s mint drága sírkő érkezik vissza. Utazó ügynökök pompás katalógusokkal házalnak most és kínálják főleg a drága almási köveket, melyeket hangzatos olasz nevekkel illetnek. Az almási követ a bécsi burg építéséhez is szállítják, csak nekünk nem kell a hazai nyers anyag feldolgoztatása, pedig így harmadáron jutnánk hozzá még sírköveinkhez is, melyeket most annyira keresünk. — A fodrászipar. Panaszkodik egy fodrászunk egy asztalosunknak, hogy tönkre kell mennie, mert nagyon rosszak az idők. Az asztalos egész meglepetve kérdi: — Magát csak nem teszi tönkre sohase a gyáripar és mégis panaszkodik? —• De panaszkodom ám a rossz idők ellen. — Hát mit ért maga rossz idők alatt? — Azt kérem, hogy mai napság már minden harmadik kundsaftom — kopasz. r — Állandó színház. Olyan jelszó ez

k nálunk, melyért csak néhány gyógyíthatatlan idealista tud még lelkesülni. De szóba kell hozni mégis gyakrabban, mert a magyar színészet ügyének Esztergom mindig nevezetes stácziója volt s kell is, hogy az maradjon. A Hntt-fóle areuát jövő esztendőre szétbontják. A város közönsége tehát még a színielőadások egyetlenegy helyiségétől is meg lesz fosztva. Valóban örvendetes lenne, ha irányadó köreinkben nagyobb rokonszenvvel tárgyainak az esztergomi színpad (sorsát. Szó volt egykét óv előtt, hogy a város tulajdonát képező FeketeSas helyén redoutot építenének s abban len no állandó színházunk. Bizony nagyon üdvös volna, ha a haladás és fejlődós látható bizonyítékai szerint, elvégre Esztergom • is megoldaná a sziuházkérdést s olyan ; állandó csarnokot emelne, mely városunk jó hirnevéhez s a magyar múzsához teljesen méltó lenne. — Hogy áll a bank? Ezt a kérdést intézte hozzánk néhány nap előtt egy vidéki gazda. Nem tudtuk eleinte mire magyarázni a kérdést. Vájjon részvényeket akar-e vásárolni, vagy hirtelen igen is sok elhelyezni valója támadt s bizalmat akar előbb találni? Tegnap végre személyesen is beállított a nagy kérdezősködő s fontos képpel újra fölveti ezt a kérdést: — Hogy áll a bank ? Minden kétséget kizáró komolysággal volt a kérdés fölvetve. A nagy tudakozódó helyet foglalt s mi töprenkedni kezdiüuk az iparbank sorsa fölött. Hát micsoda csapás is érhette ezt a derék intézetet? Csak nem akarnak likvidálni suttyomban ? — Csak nem akarja föl mondani a tőkéjét? kérdeztük puhatolózó ábrázattal. A gazda megütközve nézett ránk, mintha csak /ni akartuk volna megtréfálni. — Bárcsak földmondhatnék valamit! mondta azután sopánkedással. Hanem hát csak azért tudakozódtam a ténsurnál, mert egy ujságcsináló urnák mindent kell tudni. Hát hogy áll a bank? Már megint ez a titokzatos nagy kérdés. Végre a jó ember megfejtette kíváncsiságának okát. Mindennel tisztában voltunk. — Hát csak azért kérdezem, hogy hogyan áll a bank, mert ha jól áll, akkor szeretnék tőle kölcsön venni vagy száz forintot! — Hogy illik. Fényképész: Vidámabb arezot kérek. Amerikai : Mosolyog. Fényképész : Még vidámabbat. Amerikai; Még jobban mosolyog. Fényképész: No még egy kicsit derültebbet. Amerikai: Nem lehet. Az arczkópet a nagybátyámnak küldöm a börtönbe, mert holnapután fölakasztják a szegény bácsit. KWUOIÁS K/iKIfKKSSíTÖ: Dr. KŐ Ií, ÖS Y LÁSZLÓ. HIRDETÉSEK. 5671/ G7 /1888* b&

' ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közzé teszi, hogy az esztergomi kir. járásbíróság 1888. évi 4244. számú végzésévelMeszéna Ferencz ügyvéd által képviselt Szivek József úgyis mint kiskorú Szivek Mária term. és törv. gyámja, csévi lakos, felperes . részére Vojczek Gáspár csévi lakos alperes ellen 157 forint 50 krajezár követelés és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt 360 frt 80 krra becsült ingóságokra az esztergomi k. jbiróság 5671

/i888» számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a felülfoglaltatók, követelései erejéig is, amennyiben azok végrehajtási zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán Cséven leendő megtartására határidőül 1888. évi Okt. hó 25-ík napjának délelőtti 9 órája tűzetik ki, a mikor a bíróilag lefoglalt szobabútorok, lovak, tehenek, kocsi, épület-és tűzifa, szelelő rosta, sértess egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetéu becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, — kik az elárverezendő ingóságok vételárából a