Esztergom és Vidéke, 1888

1888-03-01 / 18.szám

el. Az njtót ellopták s az öregek az üreget nem torlaszolták el, ugy, hogy nem egyszer átjáró-háznak használták az öregek lakását a molnár legények s egyéb hajós emberek. Az öreg takácsról széEiben-hosszában azt beszélték, hogy nagy takarékossága mellett, igen gazdag. Ez azonban nem való. Összes pénze kétezerkétszáztiz forintnyi értékpapírba volt fektetve, a mit hiány nélkül, meg is találtak a parádészobában. Ingatlan vagyona három igénytelen házból, egy szigeti rétből s egy szőlőföldből állott. A házakban rendkívül szegény népség lakott, szenttamási és szentgyörgymezei napszámos emberek, a kik már évek óta nem bírtak fizetni s a kiknek az öreg ur épen azért valamennyinek föl is mondott. Egy elszegényedett Írnoknak azonban elengedte minden házbér tartozását. Az öreg takácsnak két gyermeke maradt. Az egyik a betűszedő, a másik özv. Brantenstein született Heffner Eóza, a ki most öcscsével a szenttamási háztau lakik. A szenttamási ház kétszáz frtot, a vízivárosi semmit, a szentgyörgy mezei százhúsz frtot jövedelmezett volna. A szigeti földben s a kivágott szőlőben kukoriezát tenyésztettek és saját termésükön évenkint két sertést hizlaltak. A sertéseket rendesen Bende Antal családos hentes ölte le, de a feldolgozást az öreg gazdasszony végezte, ki maga főzött az öreg urnák s mindennap este maga ment borért. Rendesen tíz órakor feküdtek le s reggel kilenczkor keltek. Az öreg takács rosszul látott is, hallott is, de azért igen jó egészségnek örvendett. A félliter bort az Öreg gazdasszony estén kint a közeli Wagner-féle korcsmából hozta, de gyakran hitelre, mert a takarékos öregek csak akkor jutottak pénzhez, mikor a lakóknak eszükbe jutott fizetni. Legutóbb a boradósság két forintig rngott. A gyilkosok mindenesetre a házi viszonyokkal s az öregek szokásaival jól megismerkedtek s igy idegenek nem igen lehettek. Hétfőn délután az öreg asszony még szóba állott Rumy Gyulával, a ki átellenben lakik s az esővíznek utat csinált. Este borért ment s ekkor történhetett a nagy dunai bástyafalon tátongó nyilason a rablógyilkosok behatolása. A gyilkosok előbb is a harapós kutyával végeztek. Ezt késsel szúrták le, do a szivós állat annál makacsabbul védhette magát, mert az udvaron talált fejszével csapták agyon s s azonkívül a lábait vagdalták le. Azonközben hazatérhetett az asszony borral, a ki a kaput mint rendesen, most is gondosan bereteszelte. A gyilkosok leütötték és megfojtották, hogy a kapu alatt nagyobb zaj nélkül végezhették legyen a szörnyű bűnt. Azután lementek áz öreghez, a ki süket is, meg gyöngelátó is volt. Az udvaron talált fejsze már véres lehetett, mikor vele az aggastyán szobájába léptek. A nyomokból is, de az öreg ember természetéből is következtethető, hogy dulakodás támadt a fejszés betörők s az imádságából felzavart öreg ur között. A székkel védelmezhette magát, mert a szék össze volt törve. De egy borzasztó fejszecsapás egész a velőkig hatolt s az öreget rögtön megfosztotta életétől. Erre egész nyugodtan hozzá foghattak a rabláshoz. Mit raboltak? Nyolcz sonkát s némi zsírt. A nemrégiben leölt két sertés sonkáit ugyanis az öregek még meg se kezdték. A döbönyis színig volt zsírral. A közönséges rablógyilkosok tehát ebből is dézsmáltak. De egy ember aligha jár végire a két öreg meggyilkolásának, a házőrző eb gyors elnémitásának, nyolcz sonka s néhány kiló fagyott zsir elszállításának. Minden valószinüség szerint tehát ketten lehettek. A meggyilkolt öregek : teljesen fel voltak öltözve s így a gyilkosság hétfőn este történt vacsora előtt. A pinczehelyiséget a gyilkosok minden esetre átkutatták, de a felső szobába, az úgynevezett parádésba nem mentek föl. Az öregekről az a hír volt elterjedve, hogy nemcsak sok pénzük, de sok ékszerük is van. Ebből azonban a fiu vallomása szerint, egy szó sem igaz. A rablógyilkosok nem találhattak értékesebb holmit, azért czipelték el a nyolcz sonkát és a zsírt s minden valószinüség szerint ugyanazon a nyíláson távoztak, a melyen benyomultak : a nagydunai falon keresztül. A rendőrség több helyütt kereste a szóban forgó ékszereket, de sehol sem találta. Találtak azonban a véres tett színhelyén tiz forintot, melyet a rablógyilkosok nem vettek észre. Minthogy a kapu gondosan be volt reteszelve, az elzárkózott öregeket nem igen látogatták. Kedden délben azonban egy libaőrző asszony akart a házba menni, de a repedt kapu nyilasain keresztül megdöbbenve vette észre a szörnyű vértócsát s az öreg asszony hulláját. Igy födözték fel a bűntény áldozatait, különben talán napokig is vérükben fagyhattak volna. A ház hű őrzője éjjel is erősen meg szokta ugatni a kapu alatt az utczán járókat. Többen mentek arra hétfőn éjjel s néhány farsangolónak fel is tűnt, hogy a lármás kutya épou ma nem üt zajt. Eddig a gyilkosság historicuma az áldozat fia szeriut. Az első letartóztatottak közt volt Bende Antal hentes, a ki ötször ölt a házban s igy a viszonyokkal alaposau ismerős lehetett. A második a Hajas-féle szomszédházban lakó Prazsák suszter volt. Prazsákról azt beszélték, hogy dologkerülő ember, a ki valamikor vándor komédiás gyanánt kereste a kenyerét. Prazsák lakása mögött a nagyduna bástyafalánál egy faajtó vezet a nagy Dunára, honnan a szomszédház nyitva hagyott ürege föltüués nélkül megközelíthető. A véres bűntény hősei minden valószinüség szerint alaposan ismerték a házi körülményeket, csak a kincsekben és készpénzekben csalódhattak. Hogy nem egyedül a nyolcz sonkáért s a zsírért jöttek, azt a kettős gyilkosság bizonyítja. Nagyobb várakozásokkal jöttek s hogy nyugodtan keresgélhessék össze a kincseket a miudenesetre ismerős öregeket előbb meggyilkolták. A gyilkosok egyébként az obsenrus környék s a vízivárosi rendőrség mizériáit is ösmerték, mert a lebnjos vidék farsangi zaja s a vízivárosi két szál rendőr kellő nyugalmat biztositatíak már eleve is a véres munkához. A meggyilkolt öreg takács fiát mélyen megrendítette a véres eset, de'minden zaklatás daczára is elhatározta, hogy megint idehaza fog valamelyik nyomdában munkát keresni. Némi megnyugvást találna ő is abban, ha a gyilkosok kilétét csakugyan sikerülne kipuhatolni a megyei központi rendőrségnek,, — A kettős gyilkossággal gyanúsított három letartóztatott alak közül a fenyítő bíróság szabadlábra helyezte Prazsákot s a szentgyörgymezei csőszt, do fogságban tartotta Bendét, a kit álmából fölverve is több ízben kihallgatott Szabó Gyula kir. aljárásbiró, de eddig még a gyanún kivül nincsen pozitív eredmény. Van azonban okunk bizui a vizsgálat teljes sikerében. - Az áruló hivóka krajezár. Egy teljesen megtörődött ifjú iparos ember áll a fenyítő bíróság előtt s töredel mesén bevallja, hogy hétfőn éjjel bemászott az iparosítják egyesületi helyiségébe s onnan a perzselyt feltörve elment dorbézolni, hogy azután öngyilkossá legyen. Hosszabb idő óta foglalkozás nélkül van. A neve Herz Aladár s nyomorának oka a lakatosság, A pénzt eldözsölte. Lehetett körülbelül tiz forint. De volt a pezselyben egy rossz «hivóka krajezár* s mikor a lebujban ez is forgalomba korült, több egyesületi tag ráismert a sajátságos pénzdarabra s a hivóka krajezár rögtön elárulta a perzselyfeltörőt. Találtak nála egy szerelmes levelet is Hegyi Arankához, kitől megható szavakban búcsúzik el, habár sohasem is beszélt vele. Az öngyilkos hajlamú fiatal tolvajt a fenyítő bíróság a komáromi törvényszékhez származtatta. — Duna-MocsrÓI írják nekünk: A Duna jege, pár nappal előbb feljebb, f. hó 26-án esti fc

6 órakor Duna-Mocson is megtöredezve megindult s közepéről végképpen elment, úgy, hogy a vizi jármüvekkel szabadon közlekedhetnek; a karaj jég folytonosan romlik és távozik. A vízállás felette alacsony s folytonosan apad. A lakosság, molnárság és hajótulajdonosok ezen körülménynek örülnek, mert a fenyegető árvíztől men teknek vélik magukat. —- Purim. Az izraeliták farsangolása az idén csak két napig tartott, de akkor azután vidámsággal. A párkányiak nyilvános tánczestélyt rendeztek nyilvános jótékony czélokra, de az esztergomiak csak a tervezésnél maradtak. Vasárnap és hétfőn este azonban majd minden nagyobb családnál népes összejövetelek voltak, a honnan az álarezosok s a különféle farsaugi tréfák természetesen nem hiányozhattak. — Vasúti értékjegyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától kaptuk a következő értesítést: Az utazó közönség érdekében a hazai vasutak egy része felette gyakorlati czélu s a közönségnek jelentékeny anyagi előnyöket nyújtó intézményt léptetett életbe. Arról van ugyanis szó, hogy f. márcz. 1-től kezdve vasúti értékjegy füzetek adatnak ki a magy. kir. államvasutak összes vonalain; továbbá arad- temesvári, budapest-pécsi, pécs-barcsi, mohács-pécsi, és magyar-északkeleti vasutakon, valamint az első magyar gácsországi, kassa-oderbergi s a nyugoti vasút magyar vonalain. "Ezen értékjegy füzetek 65 ft értékű 1 frtos, 50 kros és 10 kros értékjegyeket tartalmaznak s egy ily füzet ára csak 50 ft. Ezen füzetekben foglalt értékjegyekkel a fent elősorolt vasutak összes magyar vonalaira bármily személy szállító, tehát gyorsvonatra is szóló rendes áru jegyek válthatók — a keleti expressvonat egyedüli kivételével — bármely kocsiosztályra. Ezen kivül válthatók ezen értékjegyek alapján a magy. kir. államvasutak Budapest-személypályaudvaráról, valamiut a Budapest mögött fekvő jelentékenyebb állomásokról Bruckon át Bécsbe és vissza való utazásra is közvetlen jegyek. Bécsből valamint a bécs-brucki voual állomásairól Budapest felé pedig készpénz fizetés mellett váltandók közönséges jegyek Bruckig míg a továbbutazásra Brucktól kezdve a vonatvezetőnél válthatók már jegyek ismét értékjegyek fejében. Ezen alkalommal a Bécsből Budapestre utazókra nézve az értékjegyekkel járó menetdíj kedvezménynek a bées-brucki voualra esedékes részre a bruck-budapesti menetjegy árából levonatik ugy hogy a Bécsből Budapestre való utazás eképen tényleg csak annyiba kerül, mint a megfordított irányban. E szerint tehát a L. m. Brucktól Budapestig járó menetdijak a követkeső összegekben lesznek értékjegyekkel kiegyeulitendők, és és pedig: gyorsvonatoknál az I. osztály 13 ft 80 kr, a II. osztály 9 ft 60 kr; kombinált személy és gj'orsvonatokuál az I. osztály 13 ft 80 kr, a II. osztály 9 ft 60 kr s a III. osztály 7 ft, személyvonatoknál pedig az I. osztály 12 ft 50 kr, a II. osztály 8 ft 70 kr s a III. osztály 6 ft 20 kr. Ezen értékjegy fűzetek az előbb emliiett vasutak valamennyi jelentékenyebb állomásán, valamint a magyar kir. államvasutak összes városi menetjegyirodáiban kaphatók, de a részes vasutak összes állomásain, valamint posta utján is megrendelhetők, mely utóbbi esetben azonban a megrendeléshez a füzet órán kivül a postai elküldésért 2 drb 10 kros levéljegy is melléklendő. A részletes határozmányok az e részben kiadott dij szabásból vohetők ki, melyekből példányok a fentnevezett vasutak igazgatóségainál, valamint azok összes állom á sain s a m. kir. államvasutak városi mnnetjegy-irodáiban díjtalanul kaphatók; esetleges megkeresésre példányok az emiitett vasúti igazgatóságok által postán is megküldetnek. Budapest, 1888. február 28-án Az igazgatóság. — Szarvasi Soma színészt, a ki Haan Rezső szerkesztőt az utczán nyilvánosan insultálta s botjával többször megütötte, a tvszék fóruma a fogsági büntetés eltörlésével csakis tizenöt forintnyi pénzbirságban marasztalta el. — Ujabb gyilkosságról suttogtak a nép körében, midőn a negyvenkét éves Koukolyi Iózsefné hirtelen elhunyt. Az orvosrendőri bouczolás azonban Dr. Feiehtinger Sándor főorvos jelentése szerint a hirtelen elhunyt asszony halála okát szivszólhüdésuek konstatálta. — Tizenkét foknyi hideg volt kedden éjjel s tegnap délben öt foknyi. Es mindez a tavasz hivatalos hónapjának küszöbén. — Hosszú útra ment. Fítzer Atilla nagymarosi tanító, a körmöczbányaí főorvos fia vasárnap ismeretlen okból szivén lőtte magát. Szombaton búcsúzkodott el ismerőseitől és tanítványaitól, mert hosszú útra készült. Hosszu utja a nagymarosi temetőben végződött, hová kisirt szemekkel kisérte az egész nép. — A propeller-társulat a régibb kis propellert a tiszai közlekedésnek bérbe szándékozik adni. * Tantál os kinok. Ezen kifejezés alatt a legnagyobb fájdalmak és szenvedések értetnek, mely alá egy halandó rendelve lehet. Csakugyan egy krónikus vesebaj a legborzasztóbb kínokat okozza, melyet egy ember bizonyos időtartamig tűrhet. Aggasztó érzet, nehéz lélekzés, gyomorbajok, kínzó fejbajok, hideglelés, szúró hátszaggatás, egynehány azon bajok közül, melyet egy vesebeteg szenvedhet. Sajnos, igen sokan tévednek oly nagyon, hogy egyes betegségi jeleket gyógyíttatnak az alapbaj helyett, ez a vesék szenvedő állapota. Itt Warner Safe Cure a legmegbízhatóbb szer. Ezt bizonyítja Kalkhake W. ur is, Oppendorf, Wehden mellett és írja: «Éitesitem önt, hogy 2 üveg Warner Safe Cure és az ön Safe pirulái borzasztó vesebajomból teljesen kigyógyítottak és most a legjobb egészségnek örvendek.» — Eladás ^és szétküldés csak gyógyszertárak által. Ára 2 frt 80 kr. Raktár: MAYER M. Esztergomban. Főraktár: EINHORN gyógyszertár Prága. A szerencsétlen szerelmes. A bálterem egyik szögletében folyt le a jelenet, melynek szereplői egy fiatal lány és egy fiatal ember. A lányt nevezzük el Juliskának, a férfit pedig Dezsőnek. A lány természetesen szép volt s a férfi természetesen szépnek képzelte magát. Hallgatóság nem szerepelt a jelenetnél, mert Dezső jól kiszemelte a helyet ós a pillanatot, hogy senki se háborgassa őket. Egy pálma növény szóles levele eltakarta őket akár csak lugasban ültek volna. Dezső közelebb húzódott Juliskához s sokáig némán gyönyörködött a lány bájaiban. Belenézett azokba a mély tűzű nag