Esztergom és Vidéke, 1888

1888-02-23 / 16.szám

iszlénok évfordulóját kitűnő egészség­ben érte meg. — Királyi kihallgatásra utazott a fővárosba Csernoeh János prímást tit­kár és cs. kir. udvari káplán, hogy ő Felségének ki nevez! etését hódolattelje­sen megköszönje. — Herczegprimásunk mint Maece­nás már évtizedek óta ismére'es. Ujab­ban, mint a magyar költészet pártfogója Rudnyájiszky Gyula kitünú költőnk, Mária kultuszáról megirt míívének tá­mogatását Ígérte meg ismert nagy­lelkűségével. Rudnyánszky Gyula már régebben foglalkozik a Patrona Hun­gáriáé nemzeti és vallásos eszme fel­dolgozásával. Művét ő Eminencziája ke­gyes pártfogásába ajánlotta s a hor­czegprimás a Mária kultusz költői fel­dolgozását bizlató pártfogással tünteti ki. Rudnyánszky Gyula nj kötetére, a Mária-kultusz költői feldolgozására nem­sokára meg fog jelenni a felhívás, me­lyet idejekorán ismertetni sietünk. — • A hivatalos lapból. Vasárnapi számunkban közöltük a legújabb egyházi kinevezéseket, melyeket ugyanakkor a hivatalos lap a következőkép publikált: 0 Felsége a király Mally János dr. pozsonyi társaskáptalaui kanonokot és Czibulka Nándor drt, a budapesti köz­ponti papnövelde lelki igazgatóját esz­tergomi főszékesegyházi kanonokká, az első helyen^ nevezettet egyúttal hit tanár­kanonokká; továbbá Miklosovich Alajos nagyszombati kanonokot, Graeffel János czimzetes kanonokot és a nagyszombati főgimnázium igazgatóját, Szemerényi Károly czimzetes kanonokot és tardos­keddi alesperes-plébánost és Szantho Károly czimzetes kanonok, pozsonyi papnöveldéi aligazgatót, a pozsonyi társaskáptalan kanonokjaivá, Varga Mi­hály esztergom-vizivárosi plébánost a nagyszombati társaskáptalau kanonok­jává nevezte ki; végre Rajner Lajos, esztergomi főszékesegyházi kanonoknak és herczegprimási irodaigazgatónak a szent Péter apostolról nevezett sajó­szentpéteri, és Romeiser József buda­pest-belvárosi plébánosnak a szűz Máriá­ról nevezett pest újhegyi czimzetes prépostságot, Ürge József pozsonyi tár­saskáptalani kanonoknak pedig a szent Mauriciusról nevezett bóthi czimzetes a pá tsá go t ad omán y oz t a. f Riedl János, a főszékesegyházi zenekar tagja, ismert vízivárosi polgár hirtelen elhunyt- Az erőteljes alkatú férfiú vasárnap még a főszékesegyházban rendes hivatását teljesítette s ma már ravatalon fekszik. Városunk zenei éle­tében nem közönséges tényező volt. Az énektanítás mezején egész egy nemze­déket művelt ki. Mint gordonkás nél­külözhetetlen tagja volt az esztergomi concerteknek már évtizedek óta. Az általa vezetett quartetteek pedig nem egy társaságnak szereztek gyönyört. Utóbbi időben a Zenei Körnek vezetője volt s Seyler halála után, mint senior ideiglenesen a főszékesegyházi zenekar vezetője. Takács Imre karnagysága alatt, mint basso-sekund működött. Az erő­teljes férfiú, a ki a hatvanas esztendők terheit még nem érezte, vasárnap a főszékesegyházból lejövet hült meg s gyorsan ölő tüdővészbe esett. Riedl János halála híre ugy a polgárság, miut a nagy közönség körébeu nagy részvétet keltett. Legyen áldás az ő emlékén! — KÍSS Józseftől, költészetünk ez idő szerint első balladaművelőjétől jövő számunkban egy nagybecsű balladát fogunk közölni melyet a kitűnő költő vasárnap küldött meg lapunknak. Előre is felhívjuk rá a költészet kedvelőinek szives figyelmét. — A régi polgárok egy kiváló alakja, a ki már évtizedek óta benne van az esztergomi követválasztási poé­zisbcn, Fehér Jakab (vulgo Weisz Kóbi) hosszasabb betegeskedés után elhunyt. A megtörődött embert már évek óta Schrott Amália városi tanítónő váltotta meg az élet gondjaitól. A megboldogult valamikor az első bádogos volt Eszter­gomban s a tűzoltó intézmény megala­pításakor az első tűzoltók egyike. Mint madárkedvelő, a szigeten ő honosította meg a fülemüléket, a kik néhány hó­nap múlva már csak nekrológot éne­kelhetnek néhai Maeezenásukról háladal helyet. — A Tarkaság ma este a hivatalos helyiségben barátságos társasvacsorát rendez, melyre az összes tagok hiva­talosak. — Esztergomi versek. Petényi Kál­mán ujabb versei nemsokára külön kötetben fognak megjelenni. Az elő­fizetés felhívása a következő : Felhők és csillagok. (Költemények 1883—1887.) Irta Perényi Kálmán. Szerző neve nem nj az irodalom terén ; évek bosszú során át a fővárosi s a nagyobb vidéki lapokban megjelent költeményei régóta az olvasóközönség kedvenczévé avatták őt ; — sőt az 1882. évben kiadott «Költeményei» s az 1885. évben meg­jelent «Mezei Virágok* czimű kötete a kritika osztatlan elismerését is kivívták részére. Alulirt czég kedves szolgálatot vél tehát teljesíteni akkor, midőn szerző­nek az utóbbi 5 év alatt irt s eddig önálló kötetben meg nem jelent költe­ményeit, — melyek közül mindegyik egy-e^y tanúbizonysága a költő mélyen érző lelkének, megizmosodott tehetségé­nek, — egy könyvbe összefoglalva bocsátja az olvasóközönség elé. A vaskos kötet előfizetési ára fűzve 2 frt, diszes vászonkötésben aranymetszettel 3 frt. A mű f. évi május hó elején fog meg­jelenni, miért is az előfizetési pénzeket legkésőbb ápril hó közepéig alulirt kiadó czimére Esztergomba kérjük kül­deni. Gyűjtőknek 10 példány után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Eszter­gom,, 1888. évi február hó. Buzárovits Grusztáv könyvkiadósága. — A SZÍ IgnáczrÓI czimzett te­metkezési egyesület közgyűlése egy­hangúlag Niedermaun Endre városi pénz­tárost választotta meg elnökéül, a mely állás Iványi Ferencz elhalálozása folytán ürült meg. — Malicziózus. Egy ur, a ki örö­kös végrehajtás jármai alatt nyög, nagy kérkedóssel mutogatja vendégeinek kina­ezüstneműit s végül összegezve az ér* téket, így szól: — És mindez uraim, össze-vissza ezerötszáz forintomban van­A társaság egyik malicziózus tagja se­hogysem bírván tovább állani a kérkedő füllentéseket, nagy derültség mellett kérdezé : — De ugy-e kérem, az összes perköltségekkel együtt ? — A vízivárosi kettős gyilkosság ügyében még mindig a puhatolózásnál tart a vizsgálat, melynek érdekei nem engedhetnek meg részletes tudósításo­kat. A letartóztatások száma nem nagy, de annál nagyobk Szabó Gryula aljárás­biró tapintata és buzgalma, melylyel a véres ügyet vizsgálja. — A krach második kiadása. A Weisz Mórné nevén rövid idő óta fen­álló üzlet megbukott. Weisz Mór tudva­levőleg a maga saját külön bukása miatt már szűkebb körű magányra is volt egy ideig utalva. — A negyedik korosztály. A hon­védelmi minisztérium legutóbbi körren­deletében kijelöli azokat a sorozó járá­sokat, melyekben az 1865-ben szüle­tett hadkötelesekből álló negyedik kor­osztály is felhívandó 1888-ra. E kör­rendelet szerint Esztergommegye és városábau a negyedik korosztály soro­zás alá kerül. Vájjon igaza van-e az országos statisztikai hivatalnak, mely mult évi jelenjtésében azt állította, hogy aránylag Esztergom megyében esznek legtöbb hust, isznak legtöbb bort és legkevesebb pálinkát ? Nem igen látszik meg ez a nevezetes statis­tikai kimutatás a nemzedékeken. — A Zenei Kör rendes heti esté­lyeit ezentuL minden szombaton fogja megtartani. — Az Olvasókör f. hó 26-án meg fogja ismételni a febr, hatodik! társa­tági műsort, mely már az első előadás alkalmából is élénk tetszésben része­sült. Az előadás tiszta jövedelmét már a tavaszszal megindítandó építkezésre fordítják, mert a szépen látogatott egye­sületnek még alkalmas nagyobb helyi­sége nincsen. Az egyesület körültekintő elnöke nemsokára külön gyűjtői veket fog kiadni az építkezés költségeinek fedezésére. — A jég Bagomértól Komáromig, mint a tegnapi sürgönyök jelentik, meg indult. Nálunk a viz apadóban van. Az erősebb éjjeli fagyok ellensúlyozzák a nappali olvadást s lehetővé teszik a nagy dunai jégen való további köz­lekedést. — Meghalt Mátyás király! A nép köréből következő felháborodást kaptuk: «T. Cz. D. Körösi László úr Kérem legyen sives ekis tiszteletemet köztu­domásra tenni szombaton 50. krajczár fizetései kötelezem magam. Én Be kő Imre mint ipar jogos czizmadiamester szogénységemszerü munkámmal a ta­karék pénztár elöt árúigatok szombaton e hó 18 dikán is ot hagytam a nőmet árulgatni ada jöt hoza a rendőr biztos úr ki olszigoruan utasija őt a csizmák­kal vagy hogy ő elvitető mert nincs ipar joga a nőm pedig azt felideneki igen vau 1879 óta köz gyűlés vagy tanács ülés bői kaptuk Bélegzet fola­modvány foltán 2.121. és 50. szám alat tehát Kérem a tetes hivatalt meg­tekinteni és misicz antal urat a irigylő volt testületi elnök urat értesíteni hogy még van ot az ő számára is hel segél je őt az is ten mellém árulni és felkérem a tetes rend őr séget kimerje meg magát az iljen ket vagy 3 hetis roud őri el járás tol mert közeleb is meg­lehetet volna azt tűnni a hivatalban nem a pi arczon szegen kezni Ezenel maradok alázatos szolgája Bekő Imre cziz mad i a mester.» — Egész terje­delmében szorul szóra kiadtuk polgár­társunk méltó felháborodását Mátyás király uralkodása után négyszáz esz­tendővel, de az ötven krajczárnyi ju­talomdijról kénytelenek vagyunk nyil­vánosan lemondani, különben «közös ellenségeink* még megvesztegetéssel vádolhatnának s e miatt még el is ütnék valahogy az igazságot. — A fátyol titkai. Néhány esztendő a^att egész sorozat rejtelmes bűntényre borul fátyol Esztergomban. Mintha csak adatokkal akarnók megczáfoíni azt a régi közmondást, hogy : «semmi sincs oly finomul szőve, hogy előbb-utóbb ki nem derülne.» — Nálunk ugyan «nem kaparja ki a tyúk» a rejtelmeket. Az Eggenhofer-eset, a meggyilkolt szent­györgymezei korcsmárosné, a szegény kintornás és paprikás tót esete, Stúrné ós cselédje meggyilkoltatása s most a a vízivárosi kettős rablógyilkosság ösz­szesen nyolcz véres áldozatot adott a temetőnek, do a gyilkosoknak nincsen nyomuk. A megdöbbentő halmazat ször­nyű adat rendőrségi viszonyainkra. A városok szétválasztottsága nemcsak a rendőrség egyöntetű működését teszi tönkre, de a mi különösen figyelemre­méltó, demorazilálja és felbujtogatja a bűntények söpredékét. Az újpesti álla­potok hasonló erkölcsi visszahatással voltak a főváros gonosztevőire. Szóval rendőrségi szempontból nem volna sza­bad külön policziális területeknek lé­tezniük egy összeépített városban. Az egymásután halmozódó titokzatos bűn­tények minden gondolkodó elmét poli­cziális viszonyaink tősgyökeres reform­jával foglalkoztatnak. így, a mint most vagyunk, demoralizáló viszonyokat kí­nálunk a bűnnek s képtelenek vagyunk erélyes és összhangzatos rendőri actiot kifejteni. — Felolvasás vasutunkról. Bölcs­key Pál fővárosi m. kir. állam vasúti tisztviselő, mint azt velünk tudatja f. hó 25-én a vasúti forgalmi megosztá­sokról felolvasást tart Budapesten. Fél­olvasásában az esztergomi vasúti viszo­nyokra is ki fog terjeszkedni. — Udvarlás közben. — Ah, édes Istenem ! Ha visszaemlékezem első bá­lozásomra, olyan élénken előttem van minden, mintha csak ma történt volna — mondja a korosabb kisasszony só­hajtva. Mire a gavallér egész meggondo­latlanul feleli: — Nagysáduak valóban csodálatraméltó emlékezőtehetsége van. — Nyilatkozat. Hogy a dr. Kőrösy László és dr. Berényi Gryula urak kö­zött felmerült becsületbeli ügy, a mai napon, alulírott becsület-biróság előtt szabály szerint kiegyenlittetett, ezennel közhírré tesszük. Kelt Esztergomban, 1888. febr. 19-én. B. Szabó Mihály, s. k., a vál.* becsület-biróság elnöke. Csomóssy Sándor, s. k., Hutt Árpád, s. k, Szenttamási Béla, s. k., Zsiga Zsigmond, s. k., vál. becsüleSbirák. * Helytelen elnevezés. Gyakran a női nemet a «gyenge» nemnek nevezik, a mi nem igen helyes, mert a nö gyakran meg­csodáitatja akaraterejét, különösen ha mint anya és feleség megadással tar és szenved. Az elnevezés a «gyenge nem» bizonyára onnan származik, mert sajnos, sok asszony van, kik egészségükkei károsodva, ideges és betegek és a helyett, hogy ily fájdal­maknál a betegség gyökere vétetnék, a látszat lesz kezelve : idegesség, fejbántal­mak, szabálytalanság és helyi zavarok. Ter­mészetesen többnyire eredmény nélkül, mert ilj gyenge állapot és rossz vér alap ­okai figyelmen kívül maradnak. Vétessék Warner Safe Cure nagy gyógyszer, mely a vesékre és májra bir hatással, tiszta vért szerez, ezáltal egészség és uj életerőt. Ily értelemben ir Kokh Chr. Carow, R. B. Magdeburg: «A küldött 2 üveg Warner Safe Cur a hozzá tartozó pirulákkal nőm bajainál teljesen megfeleltek, miért el nem mulaszthatom legjobb köszönetemet.* ír­Eladás és szétküldés csak gyógyszertárak által. Ára 2 frt 80 kr. Raktár : MAYER M. Esztergomban. Főraktár: ÉINHORN gyógy­szertár Prága. Fővárosi pletyka. Vannak olyan színdarabok, a melyek­nél sokkal érdekesebb az, a mi a szín­falak között történik, mint az, a mi a színpadon történik. A főváros társadalmi élete most épen ilyen színdarab : azok az esemé­nyek, a melyek a közélet színpadján lejátszódnak, meglehetős unalmasak; de a színfalak között miudig történnek olyan dolgok, a mik annyira érdekesek, hogy — a lapok meg sem írják. Mivel pedig a fővárosi lapok nem írták meg a dolgot, ez épen elég ok arra, hogy én megírjam az önök lap­jának azt, hogy miről pletykázik most Budapest. Minekutána pedig nem szándékozom a históriához semmit sem hozzáhazudni, sem elhazudni abból, arra kérem a t. hölgyeket és urakat, hogy a nevek el­árulásától mentsenek föl s azokat — találják ki maguk. Hogy könnyebben kitalálhassák, mind­járt segítek is, mert annyit elárulok, hogy a pletyka hőse és egyszersmind áldozata Magyarországnak egyidőben — pénzügyminisztere volt, de valami rossz szél nagyon hamar elfújta a piros bársony székből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom