Esztergom és Vidéke, 1888

1888-10-25 / 86.szám

levélíró vagyok. Kimérten, szárazan, röviden beszélek azokkal, a kik még leveleket is szoktak olvasni. Már pedig ezt, a kik sok mindenfélére ráérnek, nem igen szeretik s elvárják, hogy a levél legyen legalább is különb a gazdájánál. Szeretetreméltó, figyel­mos, etikettes, í előzékeny, hízelgő, édes. Már pedig én életnagyságban is nagyon ritkán vagyok ilyen. Nagy ünnep az nálam mikor olyan órám akad, a mikor kibeszél­hetem magam s nem érzem, hogy ostoba vagyok a nagyképű hülyék között. Megtanított rá az élet, hogy nem illik sem okosnak, sem szellemesnek látszanunk. EJég, ha udvariasak vagyunk. Az udvaria­ság sokkal többre kvalifikál, mint a szellemes­ség. Különösen az olyan udvariasság, a melyik^már nen különböztethető meg a hí­zelgéstől. Végtelenül örülök, hogy megint kedvem kerekedett esztergomi levelek írására. Mert éppen ez a rovat volt az, a hol legjobban érzem magam s a melyért legkevesebb követ dobtak reám. És ezt a kedvet egy megismételt kedves felszólításból merítettem. Van valaki az én szép olvasónőim közül, a ki még szereti az én esztergomi leveleimet. Mért ne hódol­nék meg szívesen az ö parancsának s miért ne csevegnék el minden harmadik napon egy olyan kis czikkecskét, melyet a szedőn kivül még valaki bizonyosan elolvas. Van tehát egy biztos olvasóm. Mért ne legyen ezért az egyetlenért egy kis biz­tos rovatom ? De hát nagy dolog ez kérem, hogy a kedves megrendelés szerint mindjárt első lélekzetre az esztergomi társas életről cse­vegjek. Ugy érzem magamat, mint a szegény oreg Ripp, a ki husz esztendős álma után még maga-magára sem ismert rá töké­letesen. Ugy vagyok körülbelül magam is az én husz hónapos álmom után. Nem ismerek magamra. Nem ismerek a viszonyokra. Any­nyira nem változott meg semmi, hogy szinte megdöbbenve kérdezem: Igaz-e hogy husz hónapig aludtam? Hiszen minden ott van, a hol tegnap volt. Ugyanaz a feszes­ség, bizalmatlanság, maliczia, keserités, megszólás, önzés, klikkszellem, zárkózott­ság, szűkkörüség s minden haladás és fej­lődés teljes megvetése, mint tegnap este. Hát hol a husz hónapos pauza ? Rényi Rezső tragédiája czimét egy rend­kívüli színházlátogató onnan magyarázta álmélkodó szomszédjainak, hogy azért hív­ják Pauzaniásznak, mert nagyon sok benne a pauza. Az én esztergomi leveleimen senki se fogja észrevenni a husz hónapos pauzát. Még ön se, szép olvasónőm. Ott kezdem el a nótát, a hol husz hónap előtt: tegnap elhagytam. És igen valószínű, hogy husz esztendő múlva is ott fogok tartani az esztergomi hangulatok ecsetelésében, a hol: tegnap. Mert a hol örökösen pauzái az élet, ott nincsen élet, de pauza sincsen. GASTON. immár megjelen mellette a császárok, ki­rályok s a legmagasabb körök termeiben s ha mással nem is, de különleges hatásaival érdekes versenyre kel vele. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. A női könnyelműség eleinte vándor, ké­sőbb már vendég s végre zsarnok háziúr. * Legveszedelmesebbek a kétszinűek, akár nők, akár férfiak. Ha meg akarjuk csalni önmagunkat, ak­kor valljuk csak be szépen, hogy nincsen bűnünk. * Igazi bölcseség a helyes élet tudománya, a mihez legjobban a magyar gazdasszo­nyok értenek. A mi a dió mag nélkül, a forrás viz nélkül, a fa gyümölcs nélkül, a könyv tartalom nélkül s az ember meleg sziv nélkül, az a sziv szerelem nélkül. * Hét tulajdonság ismerteti meg a bölcset: Nem beszél azelőtt, ki tudományban és kor­ban megelőzi, nem szakítja félbe más be­szédét, nem válaszol elhamarkodva, kérdez és felel a mint illik, rendet tart beszédében, megmondja ha nem érti s helyesli az igazat. A ki egyszer vétkezni nem pirul, annak többször is vétkezni már nem nehéz. Hunyady János. (Hunyady J, törők hadjáratai és a pápák.) (Vázlatos korrajz.) V. 0 Szentsége XIII. Leo pápa jubi­leuma alkalmával az egész világ kife­jezé hódolatát az által, hogy nagy­mennyiségű szebbnél-szebb s értékesebb­nél értékesebb ajándéktárgyakat, továbbá nagy összegre rugó Péterfilléreket kül­dőit a pápának, a legtöbb államból s országból pedig tisztelgő s hódoló küldöttségek fejezek ki mély tisztele­tüket, illetve hódolalukat Péter méltó utódjának trónja előtt. Nemzetünk sem maradt utolsónak e tekintetben, sőt még tovább is ment: eddig három nagyobb zarándoklatban is felkeresvén az örök várost, az első alkalommal Magyarország bíboros her­czegprimása Simor János érsek, sok ezerre menő névaláírással terhelt hó­dolali albumot s külön feliratot nyúj­tott át az összes magyar katholikusok nevében Szentatyánknak. De pápánk is különös jóindulatának, szeretetének adott kifejezést mind a három zarándoklat alkalmával. Amaz örömkönyek, melye­ket az első alkalomkor hullatott s ama szavak, melyeket második alka­lomkor környezetéhez intézett, melynek tagjai orvosi tanácsra, tekintve a Szent­atya gyönkélkedő egészségét, kérték őt, ne fogadja a hevesebb vérű magyar zarándokokat még néhány napig: «En akarom látni! — úgymond — mert a magyar nemzet van legközelebb szi­vemhez* örökre felejthetetlenek ma­radnak. Honnan e kölcsöuös legbensőbb vi­szony ? Onnan, kedves olvasó, mert a magyarok és a szentszék érdeke több­ször össze volt forrva. 5 Nemzetünk nemcsak a szokásos hó­dolat által volt indíttatva, de a tisz­telet által is, melylyel a szentszék iránt tartozik. Sokat tettek a pápák hazánkkal, s nem egyszer köszönheté nemzetünk to­vábbi létét egyedül a pápák közbelé­pésének vagy hathatós segélyének. Ez utóbbi körülményt látjuk Hunyady János korában is, s ezt czélom most vázolni. Ezen korbeli török hadjáratokat épp ugy nem képzelhetjük a pápa közben­járása s segítsége nélkül, mint nem képzelhetjük Hunyady János vezérsége nélkül. Oly szoros érdekében álltak azok mindkettőnek. Igaz, hogy a pápát az általános kereszténység megvédése vezette e had­járatokban közvetve, de közvetlenül mégis hazánk volt ama pont, melyet védeni kellett; s volt légyen bár a czél az első is, az utóbbiért bennünket mégis nagy hála kötelez. E vázlatban Hunyady János politikai szereplését csak érintve, látni fogjuk: mikéut küldték a pápák követeiket hazánkba a rend helyreállítása végett, hogy a nemzetet egymásközt kibékítve, figyelmét inkább a törökre fordítsa; látni fogjuk, mint segit a pápa jeles férfiak, nagyobb összegű pénzbeli se­gély, csapatok, hadihajók stb. küldése által s látni fogjuk röviden az egyes nevezetesebb hadjárat lefolyását is. Mielőtt a szorosan vett törökök elleni hadjáratokról s a pápáknak ezekhez való viszonyáról szólnék, czólszerűnek tartom, Hunyadyt az azokat megelőző időben is bemutatni. Hunyady és V, Miklós pápa. Hunyadyt igen aggasztotta ama maga­tartás, melyet a Magyarországra vágyó Frigyes tanúsított. Ép ezért a kor­mányzó mindenáron azon volt, hogy az országot legalább a nyugoti támadá­HÍREK. — Adakozás. Ő Eminencziája a herczegprimás a lévai apáczák intézeté­nek javítási költségeihez ötszáz forinttal járult. — Herczegprimásunk látogatásai. A herczegprimás, a mint a fővárosból hazaérkezett, azonnal meglátogatta Sn­jánszky Antal praelatust s Massa Elek kanonokot, hogy egészségi állapotuk felől személyesen tudakozódjék. Öröm­mel értesülünk róla, hogy a kath. köl­tészet Nesztora, Snjánszky Antal prae­látus kanonok betegsége már nemsokára véget fog érni. — Perbetei plébánosnak, Séda Ernő helyébe, ő Emiuencziája a herczeg­primás Moháry Gyula verbói plébánost nevezte ki. — A herczegprimás pöre czimmel az összes lapokat egy közlemény járja be, melynek lényege a következő: Forster János az. érseki javak volt igazgatója a komáromi tvszéknél negyed­millió forint erejéig pört indított a prímás ellen. Erre a pörre Forster János kir. tan. már megkapta a feleletet egy kereset alakjában, melyet a prímás inditott ellene a nyitrai tvszéknél. A herczegprimás azt álliíja a kereset le­velében, hogy elődje, Scitovszky Jáuos jogtalanul ajándékozta oda Forster Já­nosnak a nagykéri igen tekintélyes jószágot, mely az esztergomi érsekség tulajdona volt s arra kéri a tvszéket, hogy semmisítse meg ezt az ajándékozást s helyezze vissza az említett j'ószágot összes épületeivel és fundus instruc­tusával együtt az érsekség tulajdonába. A-primás ezenkívül még közel ötvenezer frtnyi kártérítést is kér a birtok hu­szonegy évi jogtalan használatáért. Ke^­resetét azzal okolja meg, hogy az aján­dékozási szerződés sem királyi, sem szentszéki jóváhagyást nem nyert soha; hiányzott azonkívül még Scitovszky érseknél az adományozás képessége, az adományozott jószágnál pedig a tárgyi elidegenithetési minőség s igy Forster János volt érseki jószágkormányzó nagy-j kéri birtoka jogtalan, nem valódi ós; rossz hiszemü. — Első találkozásra. Még midőn a herczegprimás Bajcson tartózkodott, az a hir terjedt el a primás székváro­sában, hogy az uj vallás- és közokta­tásügyi miniszter a herczegprimás láto­gatására Esztergomba készül. Az uj miniszternek azonban alkalma nyilt a 1 szombati templomáldó ünuep után a herczegprimással Budapesten találkozni. Ez az első találkozás s főleg anuak eredménye, ha ugyan teljes hitelt lehet adui a fővárosi tudósításoknak, olyan világitésbd helyezi a primás s az uj miniszter között keletkezett viszonyt, melyet a mesterséges viszályok kedvelői bizonyára lehűlve fognak nézni. A terézvárosi templom fölszentelése alkal­mából Simor János bíboros herczeg­primás egy napig a fővárosban tartóz­kodván, ez idő alatt két izbeu is érint­kezett Csáky Albin gróf vallás és közoktatásügyi miniszterrel. Ez érint­kezés egyik eredménye, hogy a minisz­ter leiratot intézett a tanulmányi alap igazgatóságához, melyben azt utasította, Ihogy a herczegprimás ellen a tanul­mányi alap javára fizetendő 96 ezer forint iránt a komáromi kir. törvény­szék előtt folyamatba tett pert vauja vissza, a mi azóta meg is történt. Viszont a herczegprimás lemondott az úgynevezett pisetum czimén formált viszontköveteléséről. Különben a pise­tum kérdését és mindazon ügyeket, melyek régi időknek érvényben levő, de jelenlegi közjogunkkal össze nem egyeztethető maradványai s mint ilye­nek a kormány ós a herczegprimás között gyakori összeütközések tárgyai, a vallás ós közoktatásügyi miniszter törvényhozásilag kívánja rendeztetni. — A terézvárosi templom törté­netét az emlékezetes ünnepre dr. Wayand Géza' terézvárosi káplán, váro­sunk fia irta meg, a ki az egyházi iro­dalmat már eddig is igeu tanulságos művekkel gyarapította. - A Pesti Hirlap ellen a kaszinóban nagy mozgalom indult meg, mely a választmánynak a lap kitiltását javasolja. A Pesti Hirlap már hosszabb idő óta vezérczikkekben, entrefilet-kben és egyéb közleményekben rendszeres és kímélet­len támadásokban részesiti a herczeg­primást s az érseki udvart. Ezekre a támadásokra akarnak a kaszinói tagok, a lap kitiltásával válaszolni. — Saját érdekünkben ki kell nyi­latkoztatnunk, hogy a «Pesti Hirlap* helyi tudósítói nem munkatársaink, velük semmiféle érintkezésünk és közösségünk nincsen, s hogy lapunk szerkesztője a Budapesti Hírlapon kivül csakis szép­irodalmi vállalatokkal áll összekötte­tésben. — Esküvő. Holek László csendőr­főhadnagy vasárnap vezette a vízivárosi plébánia templom oltárához Heischmann Ferencz illatszerész és szappangyáros kedves leányát, Anna úrhölgyet. — A torna-egyesület szombaton este tartotta meg újjáalakuló közgyű­lését, mely az egyesület vezetését ugyan­azokban a kezekben hagyta, a melyekben tavaly volt. A közgyűlést az egyesületi helyiségekben társas vacsora fejezte be. — Esküvő. Schalkház Lajos fiatal esztergomi polgár kedden vezette oltár­hoz a győri szókestemplomban ' Odor Kornélia úrhölgyet, Odor István tekin­télyes győri polgár szép és kedves leányát. A héwizi hid ügyében tegnap délben a polgármester elnöklete alatt egy vegyes bizottság járt a rozoga alkotmány előtt, melyről immár szemé­lyesen is konstatálhatták a tarthatatlan­ságot. Nyomorultabb közlekedési eszkö­zünk nincsen s talán még nem is volt, mint ez időszerint a héwizi hid. öröm­mel értesíthetjük tehát arról olvasóinkat, hogy a szégyenletes hid helyébe nem­sokára tisztességesebb fog kerülni. — Uj füszerkereskedés nyílt a Buda-utczán. Az uj füszerkereskedést Jedlicska Rezső nyitotta meg, a kit legutóbbi alkalmazásából, a Brunner­féle nagy kereskedésből, előnyösen ismer a közönség. — Kik készülnek Esztergomba? Holub Emil a hires afrikai utazó, Strakosch, a ki csak nem régiben vivta ki az uralkodóház tetszését, s Hansen hypnotiseur. A három név ugyan kü­lönböző értékű, de mindamellett egy újdonságban kellett megemlítenünk, mert mindannyian az unalmas őszi saison ellen fognak sikra szállani Esztergomban. f Mészáros István, fiatal iró, la­punknak több éven át munkatársa, élete virágkorában gyorsan pusztító halállal kimúlt. Alig néhány hónap előtt nősült meg ; boldog kis otthont alapított magának, szép jövő mosoly­gott feléje, erőteljes egészsége volt sok ellen biztosítsa. Követeket kül­dött tehát -ez országgyűlés Frigyeshez, hogy adja ez ki a kir. gyermeket s a koronát. Frigyes vonakadott e kérésnek eleget tenni, — Hunyady az országgyű­lés határozásából sereggel ment a jog­szerű követelésnek érvényt szerezni. Midőn a felszóllitott Bécs nem akart pártjára állani, dúlva vonult keresztül Stirián, majd Bécsújhelyen üté föl tá­borát. Frigyes a megijedt bécsiek sürge­tésére bókeköveteket küld Hunyadyhoz. SINKA FERENCZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom