Esztergom és Vidéke, 1888

1888-10-25 / 86.szám

mindig és mégis meg kellett halnia. A hervadás időszakában mult ki s legszebb álmait vesztette el. Legyen em' léke áldott s a bánat Örököseit vigasztalja meg az őszinte részvét. — Nem kell több könyvkötő! Legalább ezt az ítéletet mondta ki ,a nagy közönség egy kezdő fiatal emberre, a ki szép készültséggel s még szebb illúziókkal Budapestről telepedett át Esztergomba; de rövid néhány hónap után kénytelen volt Összes fölszerelésének leszállított áron való el vesztegetése után Budapestre visszaszármazni. Esztergomnak eddig öt könyvkötője volt Ezek közül legtöbbet foglalkoztat a primási és főszékesegyházi könyvtár. Valamennyi könyvkötő azonban kénytelen biztos mellékfoglalkozás után is látni s hol papirossal ós írószerekkel, hol játékokkal keresni. Mert — tisztelet a kivételeknek — azokat a könyveket csak nem lehet még jutányosán sem bekötni, a melyeket nem szokott megvásárolni az úgynevezett nagyérdemű olvasó közönség. — Községi jegyzők és körjegyzők figyelmébe. A belügyminisztérium legközelebb két rendeletet bocsátott ki, melyszerint legsúlyosabb beszámítás alá eső fegyelmi vétséget követ el azon jegyző, ki a községi lakosokra, habár a községi képviselőtestületek beleegyezésével, de a törvényhatóság jóváhagyása nélkül, éveken át üzletszerűleg illetéktelen dijakat vet ki és hajt be ; nyugdíjra különben jogosult községi vagy körjegyzőtől nem vonható meg a nyugdíj azon okból, mert nyugdíjazási kérvényével egyúttal lemondását is benyújtotta. — - Mészárosok figyelmébe. A belügyminisztérium rendeletileg kimondta, hogy csak a szarvasmarhákra vonatkozik azon kötelezetiség, hogy a mészárosok minden vidéki marhának behozatalát a községi elöljáróságnak 12 óra alatt bejelenteni tartoznak; ezen törvényi rendelkezés tehát a birkáira ki nem terjeszthető ; azok behozatalát j ennélfogva bejelenteni nem szükséges. | — Esztergomi almanach 1889-re fog naptári részszel s minden hivatal, testület, egyesület, intézmény stb. hiteles névsorával megjelenni. A vállalat irodalmi értékét néhány kiváló szépirodalmi mű is emeli. Alig lesz városunkban irni olvasni tudó ember, a kit a jutányos áru naptár személyesen nem érdekelne s igy előre is felhívjuk reá az esztergomi kereskedőket és iparosokat s átalában a hirdetésekre utalt világot. Az esztergomi almanachról a bővebb értesítések már legközelebb meg fognak jelenni. — Az anyósok mellett. Hát ez is újság? Még pedig elég nagy, mert manapság már valóságos irodalom keletkezett az anyósok ellen. Az anyósok üldözői versben meg prózában hajtogatják, hogy az anyós nem más, mint egy spanyol kinzó kamra — női kiadásban ; kisütik azután, hogy csak háromféle anyós van a világon: rossz, rosszabb és legrosszabb; megszerzik végül mondókájukat még azzal, hogy mindaddig mig anyósok lesznek a világon az örök béke eszméje hiúság még az összes európai hadseregek lefegyverezése után is. Szóval kíméletlenül és kegyetlenül darabolják az anyósokat nemcsak lapokban de már könyvekben is. Pedig majd minden ideálból anyós lesz legutoljára s majd minden anyós már csak a lánya boldogságáért óhajtja élete hátralevő részét. Kár tehát annyira bántani az anyósokat, kiket rendesen maguk az ideges férjek tesznek kiállhatatlanná. Minden jó anyából jó anyós válhatik. Az anyósok ellen folytatott Ízetlen harcz már azokat a fiatal mamákat is elkeseríti, a kiknek egész életükben egyéb vétkük sem volt, mint hogy feleségül mentek ahhoz, a kit szerettek. — A Garaboncziás Deák Szávay Gyula szerkesztőtől jó izű alkalmi verset hoz a regálé váltságról. Ezt a verset— gazdaságos közléssel —alkalomszerűnek találtuk egyik közleményünk pendantja gyanánt bemulatni. A czime: Torok fohász. Fohászkodik pedig következőképen: Dicsőén uralgó Tudós Tisza Kálmán, Ki iszonyúan pénzelsz Regálékat váltván, Oh halld meg imánkat, a fohászszal teltei S panaszunkat hallván, Legyen egy kis lelked. — Eddig ha adónak Nem fizetésében Kifáradt a testünk s lelkünk is ekképeu: Elaltattuk búnkot Két deczi borokkal S éreztük magunkat Jobban igen sokkal. — Tűrjük a finánczot, Ki trafikot szolgál, Szívjuk a szivarod Hosszabbat rosszabbnál. Stemplis papirosra írjuk az írásunk, Szavazás alkalmán Nincs a földön másunk. — De málha borunkat Is trafikká teszed Mi dicséretünkben Nem 1 eszén több részed. Ne várjad te azt, hogy Millik kiáltsák: Már minekünk nem kell A regálé váltság. — Egyetlen borunkat Hagyjad meg minékünk S ha szent áhítattal Az ivóba lépünk: Fogadjuk ezennel,. Hogy hálás szívvel mi Az első poharat Rád fogjuk emelni! — HIRDETÉSEK. 5867/ /1S88* bá

' ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közzé teszi, hogy az esztergomi kir. járásbiróság 1888. évi 5805. számú végzésével dr. Burián János ügyvéd által képviselt Hochstein Mihály kirvai lakos felperes részére Rohrpasser Mátyás és neje Tafferner Anna kirvai lakosok alperesek ellen 1000 frt követelés és jár. erejéig, elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperesektől lefoglalt 338 frt 70 krra becsült ingóságokra az esztergomi kir. járásbiróság 5867

/

1888 - számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a felülfoglaltatók követelései erejéig is, amennyiben azok végrehajtási zálogjogot nyertek volna,, alperesek lakásán Kirván leendő megtartására határidőül 1888. évi november hó 7-ik napjának délelőtti 10 órája tűzetik ki, a mikor a bíróilag lefoglalt bútorok, ágyneműéit, gazdasági eszközök, ló, kocsi, hordók, takarmány, kukoricza, burgonya s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak idatni. Felhívatnak mindazok, — kik az elárverezendő ingóságok vételárából a pégrehajtató követelését megelőző kislégittetéshez tartanak jogot, a menylyiben részükre foglalás korábban eszlözöltetett volna, és ez a végrehajtási egyzőkönyvbó'l ki nem tűnik, — hogy ilsőbbségi bejelentéseiket az árverés negkezdéseig alulirt kiküldöttnél irás>an vagy pedig szóval jelentsék be. A törvényes határidő hirdetménynek i bíróság tábláján kifüggesztését követő laptól számíttatik. Kelt Esztergomban, 1888. évi okt. ló 22-ik napján. HAVAS VINCZE, kir. bir. végrehajtó. Hirdetmény. A főméit, vallás- és közokt. m. k. uiuiszterium 1888. évi 19,001. sz. endelete folytán közhírré tétetik, miszerint a pilis-maróthi vall. alap. uradalomhoz tartozó p.-maróthi és m.-nostrai erdőkben berendezett cserháuiüzem 1889. 1890. és 1891. évi vágásaiban nyerhető cserző kéregnek kihasználása iránt, f. évi november hó 5-én délelőtti 10 órakor, a Sellyei erdőhivatali irodában zártájául atu versenytárgyalás fog tartatni. Az 50 kr bélyeggel ellátott és 300 frt bánatpénzzel felszerelt zártajánlatok, a melyekben, annak kinyilatkoztatásai mellett, hogy az ajánlattévő az árve- j rési feltételeket ismeri s azoknak magát alá veti, az egy ürköbnit. hántott fa után nyert cserzőkéreg ára, ugy a p.-maróthi, valamint a m.-nostrai erdőkre külön-külön, számokkal ós hetükkel kiteendő, f. é. nov. hó 4-ig bezárólag, a sellyei ker. erdőhivatalhoz, — Vág-Sellye Nyitramegye — küldendők. Az árverési feltételek a nmlt. vallásos közokt. m. k. minisztérium erdészeti szakosztályában az alulírott erdőhivatalés a p.-maróthi erdőgondnokságnál, a, rendes hivatalos órákbau megtekinthetők. Vág-Sellye, 1888. okt. hó- 15. M. k. közalap/kerületi erdőhivataltól.