Esztergom és Vidéke, 1888

1888-06-24 / 51.szám

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. fél évre . . üt't'Vtidévt e . KUH'T/.KTKSI Ali Eyy szám ura 7 kr. ti frt - kr. $ frt kr. I fit 50 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-Al 11IA-UTCZA 3!7. SZÁM, luti;i ;i \*yi «7.i'll«rt|i nin/.iU illutíí kö/,leini'm yiík k ül <l muftik. KIADÓHIVATAL : SZÉCMFI IYI-'í"föH 331- SZÁM, Iniv.-'t. n liivataloH s ;i magún hirdetései, a n.yilllérbe s/.áut közleiiiótiyolí, olőíi'/.iífesi páuzek éu reklamálások inlé/.eintíik. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIÍI)|<;TI'}SI<;K I szólói 100 K/ÓÍ<Í - frt 75 |<r. 100-200% . I frt 50 kr. f%W-ÍlQ0~\£ . % frt 25 kr. uul.yg.lij 210 kr. iMAíl A N -1111 í I > I0T KN K K' •megállajmttáií szerint legjii í;iiiy»i«nlih:ni liii/.ölltiliit»k. NYII/ITKIÍ SÍIIÍI. Síll kr. A Duna áldozatai. Esztergom, jun. 23. A Dniiíi ni T íi don esztendőben el szokott ragadni közülünk néhány áldozatot. Akkor azután néhány napig éber figyelemmel őrködik a rendőrség a partokon, sőt néhány városboldogitó férfiú még azzal a gondolattal is foglalkozik, hogy miképen lehetne ezen a végzel es, de egyébként rendes esztergomi veszedelmen segíteni. Kisérjük meg a kérdés elemzését, mielőtt még a Duna legújabb áldozatai feküdnének előttünk. Ha egy szivedohbánással s egy gondolattal éreznének abban az egész városban, melyet a földrajz Esztergomnak nevez s melyről sehol se tanítják azt, hogy négy különféle városból van összeépítve, akkor nem kerülne nagy munkába olyan közintézetek felállítása, melyeket már évtizedek óta érzékenyen nélkülözünk. Ilyenek például a városi árvaház, ilyen egy népkonyha, ilyen egy népkert s ilyen egy téli és nyári közfürdő szervezése. Hogy mit nyerne ez intézmények által Esztergom, azt csak a jövő tudná legfényesebben bebizonyítani; de hogy mit veszt a város cz intézmények hiányával, azt a szegénvebb néposztály nyomora, betegsége, keresetképtelensége és pusztulása elég hangosan hirdeti. Esztergomnak kétszázötven esztendő előtt különb ivóvize volt, mint most; mert a bornemisza török cserép csövekkel vezette be a diósvölgyi és szentjánoskuti forrásokat a városba,. Közegészség dolgában is előbbre voltunk, a menynyiben a török vallásos rítusainál fogva a közfürdők szervezésére sokat adott s a dunaparti meleg forrásokat nem is hagyta haszontalanul belecsörgedezni a Dunába. Az összes dunamelléki épületekben téli-nyári márvány-fürdők voltak, melyeknek maradványait még most is lehet látni. Azóta kikergettük Esztergomból a törököt, de még nem egészen az ázsiai szellemű közönyt, mely a nevezetesebb átaláuos érdekű kérdésektől fázik. Esztergomnak már évtizedek óta szüksége lenne nyilvános közfürdőre, a hol a szegény néposztály gyermekeit úszásra s magát az egész osztályt tisztálkodásra tanítanák. Igen szomorú adat az például, hogy dunamelléki születésű gyermekeink közül alig minden tizedik tud úszni. Fürdeni azonban valamennyi szeret a szabad Dunában, különösen a vakáczió idején, mikor az iskolai törvények már nem óvják őket a veszedelemtől. Nem múlik el a nyári időbon hónap áldozatok nélkül, mert a szabadban való fürdóst inkább elnézi a rendőrség, mint a tüzet rakó vagy töltött fegyverrel játszó gyerekek veszedelmes időtöltéseit. Pedig a szabadban való fürdésnek is ugyanazon örvényei vannak. Képtelenség, sőt izet lenség volna, ha mindent a kii*, város áldozatkészségétől kérnénk és várnánk.! Esztergom városa elvégre is megteszi a magáét kultúra és közegészség dolgában ; de nincsen abban a helyzetben, hogy az egész nagy közönség érdekében fekvő s nagyobb áldozatokat igénylő közintézményeket alapitson a szomszédozó városrészek indifferens publikumának. Az esztergomi víz-kérdéssel kapcsolatban áll a nyilvános téli ós nyári közfürdők felállítása. Az igaz, hogy rossz ivóvizünk van, de az esztergomi bor már sakkal több embort megölt, mint az esztergomi ivóvíz.' Ezzel a dologgal tehát még elvárhatnánk addig, mig az esztergomi uj vasúton meg nem érkeznek az ujabb ideák. Hanem a szőke Duna habjai már sokkal veszedelmesebbek s óvenkint mohóbban ragadják ki legelevenebb ós legbátrabb gyerekeinket a,z élők sorából. Hány megszomorodott SZÍVŰ szülővel lesz kevesebb Esztergomban, ha a nyilvános közfürdő megnyílik s ha a szabadban való fürdés szabadalma lejár? Válaszoljanak erre a kérdésre azok, a kik nemcsak a maguk jólétével és gondjaival szoktak törődni. A pénzvilágból. Budapest, jun. 23. Csak rövid időre voltak a tőzsdék megingatva, mikor a mult hét elején bizonyossá vált, hogy Frigyes császár napjai meg vannak számlálva. A mikor azután pénteken délben örökre lezárta szemeit a nemes császár, a tőzsdén emelkedni kezdtek az árak. A tőzsde számokban beszél és azt a beszédet érteni kell, ha helyes Ítéletet akarunk mondani. A tőzsdét képező kereskedők ezreinek érzelmei ós nézetei nem elegendők az áruk fejlődésének meghatározásánál. Az árak függetlenül a személyektől a természetes törvények logikája szerint fejlődnek. A tőzsde programja a béke és a népek jóléte és ezek a szem pontok adják meg az árak alakulásának irányát. Ezért nem lehetett Frigyes császár mindenki által mélyen fájlalt halálának mélyebb hatása az árak alakulására. Hónapok óta voltak a piaezou e szomorú végre előkészítve és ennek következtében tartósan bizonytalan volt a mozgalom. Egy pillanatra megrendült a tőzsde, de a száraz logika csakhamar kifejezést nyert a számokbau. Németország külpolitikai viszonyaiban nem fog változás "beállani. Az ifjú császárnak csak ugy lesz törekvése a béke feutartása, mint hőslelkü atyjának volt. A mig Bismarck berezeg él, bizik a tőzsde a béko fen tartásában és ezt a bizalmát az árfolyamokban fejezi ki. Járadékok folytonosan ós gyorsan emelkednek. A pénz olcsó, az állam pénz viszonyai kielégítők és a járadékok mégis nagyobb kamatot hajtanak, mint a takarókpénztár; ez természetellenes, tehát a járadéknak emelkedni kell. Bankrészvények folytonosan javulnak, különösen a kót hitelrész vény omolkedik tartósan és rohamosan. Közlekedési vállalatok részvényei közül a magyar garantirozott vasutak részvényei kissé csökkentek, mert e vasutak igazgatóságai is a közlekedésügyi miniszter között némi nézeteltérés merült fel. Iparvállalati értékekben javuló a hangulat.. Sorsjegyek kedveltek és ismét javulnak. Valuták és váltók változatlanok. Beteg vagyok . . . Beteg vagyok, súlyos beteg; Köröttem nincsen senki sem, Ki vigaszt . . . enyhet nyújtana Kívüled édes Istenem! Ha sajg a seb — lelkem sebe — Sebbel borítva állsz elém, És nem csoda, ha látva igy Fájdalmaim elfelejthetem. Ha szomjazom és nincs segély, Mely csillapítsa szomjamat: Kereszten függve tűnsz elém, Epébe mártva ajkadat. — Elringatod fájdalmaim S én alszom, rólad álmodom: A szeretetnek ihlete Sugárzik Isten arezodon. S e fénysugár oly biztató Miként a legtisztább korány; En értelek: az út. teled Keresztül visz a Golgotán. HORVÁTH KÁLMÁN. FELREVIíRT HARANGOK. > REGÉNY. •• Az „ESZTERGOM és VIDÉKE" számára irta: KŐRÖSY LÁSZLÓ. (Huszonkettedik folytatás.) XVI. VÁLJUNK EL ! A ki egyszer azt mondta: örökre a tied vagyok, örömben, bánatban, boldogságban, szerencsétlenségben híven foglak követni, mint az árnyék ... és most azt mondja: el akarok válni tőled, mert már nem bírlak becsülni, nem tudlak szeretni . . . mikor mondott az igazat? Akkor-e, mikor örök hűséget vagy akkor, mikor örök gyűlöletet esküdött ? A szerelem becsülete olyan kényes, mint a fényes éreztükör. Mikor a boldogság verőfényes arcza mosolyog rája, fellegtelenül mosolyogja vissza a legtisztább meny országot, mikor pedig a megtántorodás tekint bele, elhomályosodik leheletétől azután megrozsdásodik tőle s nem mutat többet mást egy megörökített szégyenfoltnál. Ilyen tükröt látott maga előtt Kovács László, midőn családi élete züllött boldogságát kereste. Két asszony kisértett előtte. Az egyik, a ki büszke fájdalommal tért ki előle s nem akar többé a szeme közé nézni; a másik, a ki szerelmével üldözi s bűnbe sodorja. Az egyik, a ki nemes szívvel szerette; a másik, a ki a szenvedély vészes hatalmával rajongott érte. Maga előtt látta a kisirt szemű asszonyt, a mint gyermeke ártatlan lelkéből ..szívja magába a. vigasztalód ás erejét s néma bánattal sóhajtja vissza elvesztett megországát. Megjelent előtte ifjúkori szerelme. Az a tiszta, az a fenséges szerelem, mélynek fénye elég lett volna egy egész hosszú élet megvilágítására s melege egy egész élet minden bajának meggy ógyitására. És ő elvetette magától ezt a szentséget ós megtántorodott a vétkező szerelem tiltott mámorától. Nagyon nehéz órák váltották fel a boldogság legédesebb óráit. A bűnhődés tövises útjára érkezett, hol a vezeklés kezdődik, de a mely még nem vezet vissza az elvesztett menyországba. Nyugtalanul várta Nemesváryt, a ki olyan sokat tudna neki mondani az utolsó hét történetéről, de helyette egész más valaki jelent meg, a kit épen nem várt. Az esti órákban egyszerre .csak belépett Vizkelety. Oda volt írva az arczára a végzetes mandátum, midőn Kovács László mellett helyet foglalt. — Belefáradtam az útba, mert a mint ő nagyságát Baranyáig kisértem s minden mformáezióval tisztában voltam, rögtön vissza kellett térnem, hogy még idejekorán megtehessem a lépéseket. Igy kezdte fáradt, de épen nem köz&nyös hangon. Kezében volt a boldogság ügye s az ügyvéd nem birta saját érzelmeit elnémítani. ^ — Beszéljen csak tovább^ mondjon- el mindent leplezetlenül — válaszolta a képviselő kimerülten, álmatlanul és nehéz szívvel. — Mindent meg akarok tudni. Mindenre_el vagyok készülve. — Szeretném kíméletesebben előadni megbízatásomat, de nem engedik meg a körülmények, hogy sok időt vesztegessünk. — Csak térjünk a dologra. — Tehát kezdjük mindjárt a derekán. 0 nagysága teljes megbízást adott arra, hogy a válópört rögtön megindítsam. Kovács László tekintete elborult, sápadt arcza még színtelenebb lett s ugy érezte, hogy össze kell roskadnia a fájdalom terhe alatt. Vizkeleti nyugodtan 'tanulmányozta a végzetes nyilatkozat hatását, azután részvéttel folytatta: — Kérve kértem, hogy ne siessük el a dolgot, hogy majd néhány: nap mulva is elég idő lesz a megfontolásra, de ö nagysága nem tűrt halasztást s egész határozottan követelte, hogy a válópört azonnal megindítsam. — Tehát már nem akar többé visszatérni? — Nem. — El akar Ítélni minden kihallgatás nélkül ? — Ezt a jogát.ugy látszik gyakorolja is. — Mit üzent még ? .— Nagyon sok mondani valóm volna, hiszen az. egész uton egyébről sem értekeztünk ; de előbb rendezni kellene gondolataimat, hogy rendszeresen fölsorolhassam a társalgás főbb eszméit. — Hát nem akar megbocsátani? — Nem. — Még akkor sem, ha utána .megyek ? — Még akkor sem, mert kitérne ön elől. .—• Ki mondja ezt?