Esztergom és Vidéke, 1888

1888-06-03 / 44.szám

ESZTlíRGOM, X. HVFOLYAM. 44. SZAM. CSÜTÖRTÖK, 1888. MÁJUS 31 "MF/MELENIK I IETF.HK INT KÉ'I'SZF.R VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. KI.<M''l/,H'l'HSI Ali : fél évre . negyedé vi ts 6 frt — kr. 8 frt — kr. 1 fik r.O kr. Ejjy száui ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-AMMA-UTCZA 317. SZÁM, IKH'Ú :I lap R7.H|1MIIIÍ részét illető közlemények küldendők. KIADOHÍVATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331. SZÁM, hová a lap hivatalos s ;i magán hirdetései, a nyilllérbe szánt köz­leményük, előfizetési pénzek és roetainálások infézendŐk. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIÍDKTKSKK MA(íÁN-Ullíl)|<JTIWKK 1 szólói 100 s/.óifí — frt 7ő kr.; megállapodás szerint legju 100 —200-ig . I frt ííO kr.iji tányosí.ld.an közüliéinek. 200—íiOO-ig . %ittMktÁ\] ,TT Uélyegdij .'10 kr. i ! NVIMTIOR. sora Ü50 kr. 1 Az esztergomi vasút. Budapest, május 30. Husz éve húzódik a budapesti esz­tergomi vasút ügye s elméleti, irodalmi téren minden képzelhető eshetőségre számítás volt téve ; do soha senki som gondolt azon kerülő útra,mely a 40—,50 kilométernyi távolra fekvő helységet 113 kmnyi hosszú vasútvonal által juttassa a fővárossal kerülő uton kapcsolatba. Mialatt az egyenes vonalak tervezői fáradoztak versenyeztek a legelőnyösebb összeköttetés létesítésen, addig a közve­tet tvonal megpenditője a létesítés terére lépett s minden tényezőt igyekszik ér­délkörébe vonni. Ez alkalomból kell felszólalni a tervek és irányok ismerő­jének, nehogy a vidék érdekeltsége annyira igénybe legyen véve ezen vál­lalat költségéi által, hogy forgalmának természetes irányában létesülő vasút építése alkalmával kimerültek lévén, annak költségeihez nemcsak nem járul­hatnak, hanem az aránylag drágán épí­tett siknálya. forgalmának netalán bekö­vetkezendő csökkenésének valószínű esélye miatt elvi és anyagi akadályokat gördítenek. Minden vonal építésénél és annak támogatásánál figyelembe veendők az ipar, gazdasági, kereskedelmi és had­ügyi tényezők, melyeket emel vagy hátráltat. Az Almás-Füzitő állomásból kiinduló vo:ial mintegy 40 km. hosszban érinti azon kő-, márvány- és szénbányá­kat, melyek az esztergomi medenczében évek óta feltárva vannak, de megfele ő módon még eddig nem fejlődtek, mert tulajdonosaik nem emelkedtek a ter­mények értékesítéseinek azon utjának ismeretéhez, mely azokat olcsóbhá és nagyobb keletüve teszi. Ezen vonal majdnem mindenüít a Duna hatáskörébe ] eső termelő helyeket érint, igy tehát a forgalmi megosztás a hajó és vasut között a pálya egész mentében nyilvá­nulni fog és versenyt idéz elő. Bécs felé talán versenyképes vonal lenne, azonban oda nemcsak a párhuzamosan haladó vizi tiltat, hanem ellenkező és sugár irányban jövc vizi és vasúti közlekedés hathatós versenye mellett még a szenek és kövek minőségbeli fölényével kell küzdeni. Alig hihető, hogy a 100 kg. ként 270 kínról 38 krért, sőt ennél olcsóbbau Bécsbejutó porosz szénnel és bár jó minőségű de annál csekélyebb értékű esztergomi szenünk (nevezzük igy) a 170 km. Bécs-AImás-Füzitő vonal részen kivül még vagy 30 kinre fekvő bányákból annyival olcsóbban kerüljön a bécsi piaczra, mint az minősége külömbségé­nék megfelelne. Hisz a 36*4 km. bánya­telep- üszög-villányi vonal részen a jobb minőségű pécsi szén 19*3 krért még innét a 45 kmre fekvő Eszékre 12*6 krért vagy a 211 kmre fekvő Szegedre 35*7 krért szállíttatik. Mikor a leg­olcsóbb tarifa a nagyforgalmu magyar államvasutakon 200 kmnyi uton 30 kron jóval felül vau. Tehát Bécs-felé Esztergom-Almás-Füzitő nyáron, tehát 8 hónapon keveset leend igénybe véve, de annál élénkebb leend a forgalom, ha Tokod, Dorog melletti bányatelepek kellőkép beillesztetnek a pályatestbe az innét Essztergom Dunapartig terjedő csekély vonalrészen, honnét hajókon fog az év nagy részében a szén az ország minden irányában széjjel hordatni. Mert Bécs-felé nem messzebb, Budapestre majdnem fele utja van a Dunán mint Almás-Füzitőn át. A esztergomi medeucze szene a buda­pesti piaczra van utálva s viszont Buda­pest szükségletét előnyösen fedezhetné azon telepből. A vasnt egyedül ezen alapon épülhett. Az egyenes irány volna a legrövidebb és legtermészetesebb, mert ma is erre haladt az Esztergom s vidékéről jövő szállítás. Ezen 45 kmnyi útvonal Kőrösváron át magában foglalja mindazon kívánalmak összegét, melyek kielégítésre a 120 knyi hosszú pálya engedélyére ajánlkozik sőt azonfelül sokkal többet. A dorogi, tokodi bányák termékei nem fognak Budapesttől 12Ö, Bécstől 200 kmnyi vasutvoualon haladni, hanem első helyen csak 38 utóbbira pedig 10 km. vasúti szállítás után jól szervezett és olcsó hajó közlekedést lehet létesíteni. Azonkívül ily rövid vonaltávolság által Esztergom elsőrangú helyet foglal el a főváros körül, ugy politikai, mint közgazdasági tekintetben, melyet a kerülő utakon Torbágy, Tata stb.csökkent. Kirándulásokra,nyaralások­ra előbb van kilátás a direktvonalon, mint a hosszabbon. Kár hogy ezeu terv készítői nem birtak elég erélylyei az építést létesíteni ás a felelősége tekintet­ben Majthényi Bálinttal együtt azon hatósági közegeket és terheli,' kiknek az ily ügyekben mindig van beleszól­lásuk. Hadügyi fontosságát alig kell külön kijelentenem, míg a szárnyvonal hosszabb uton foglal el oly fővonalat mint a Budapest-Brnck közötti, addig a közvetlen vonal egy nagyobb vidék forgalmát akadálytalanul szállíthatja a központba, azonkívül a Dunán való át­hidalás és csatlakozás a nánai állomás­hoz az országos sőt nemzetközi hálózat jelentékeny fészere teheti. A harmadik terv, mely Szokoly Gyula és Burány János urak kezében vau sokkal előnyösebb, mint a füzitői csat­lakozás, ámbár itten már Esztergom­Biatorbágyon át 63 krre Dorog 56-ra van Budapesttől, de nem 130 vagy 120-ra. Ezen tervszerűit csak 60 kmrnyi vonalat kellene építeni, és az egész medencze gazdasági ipari és kereske­delmi követelményeinek elég volna téve. De hát miért nem fognak az urak a munkához? Nézni nem szabad tovább, akár Majthényiuak, akár Szokolyi-Bn~ rányóknak szándékaikkal, /terveikkel a világ elé kell lépni és a hatóságoknak csak valamelyikét kell támogatni, az érdekeltek hihető gyorsan felismerik azon előnyöket, amiket 45 km. vagy 60 kin. vasut nyújthat a 130 kilomé­ternyi vonallal szemben, midőn verse­nyezni kell 70 km., hosszú vasut és viziuttal egyaránt az év legnagyobb részébon. A városi, megyei támogatás csak a direkt vonalnak adható mog, vagy egyelőre csak a Dorog-Esztergom duna­parti vonal építése volna eszközlendő, miután a többi Füzitőig terjedő pálya forgalma gyengének Ígérkezik. BÖLCSKEY PÁL. iz M Esit6rjoiÍ5Tiiíh"tároíája. AZ ÉJ. Az éj majd pompázó királynő, Cs i I lagr uhá j ában hal ad, Hab ifjú, sápadt hold kiséri . . . Kelt messzeszálló vágyakat. Majd jó no, ki e büntanyára, Kínpadra szánólag tekint, Sötét fátyollal elborítja . . . Mindenkit nyugalomba int, KORÓDA PÁL. Dal a múltból. Nincs tőled semmi más emlékem, Mint egy elhervadt rózsaszál; De ezt nem adnám semmiképen E hervadt ág tanuja lészen Milyen hűségtelen valál! El-elsirok felette gyakran Midőn szemem rajt elmerülj S ilyenkor minden gondolatban Tengernyi bú és gyötrelem van, A mely szivemre nehezül! LITHVAY VIKTÓRIA. FELREVERT HARANGOK. — REGÉNY. Az „ESZTERGOM és VIDÉKE" számára irta; KŐRÖSY LÁSZLÓ­• (Tizenötödik folytatás.) XII. AZ ELVESZETT PARADICSOM. Nemes váry az ő illatos, de gondosan festett hajával, virágos de azért erősen rikító kurta kabátjában, kihívó monoklijá­val s ezeken felül bizonyos ünnepélyesség­gel megérkezett Pósaházára. Az igénytelen kis mező városka Kalocsa alatt olyan szerény vasúti állomás volt, hogy csak egy perczig hányt füttyöt neki a vonat s mindössze is csak ketten szállot­tak ki belőle. Ő meg egy idegen ur. A vadszőlővel és komlóval teljesen befut­tatott jegy váltó-házacskában egy ásítozó vasúti tiszt hivatalos kurtasággal kijelen­tette, hogy a mezőváros félórányira esik, de azért kocsi nincsen. Félórai keserves gyaloglás után megér­keztek a mezővárosba, a hol három hatalmas szelindek fogadta. A fenevadak farkasfogak­kal, rohantak az érkezők elé s Nemesváry kénytelen volt az előtte baktató útitárssal véd és daczszövetséget kötni. A szánalmas útitárs halálos aggodalma azonban nem igért elég garaneziát s igy Nemesváry revolvere után nyúlt/ A hatalmas szelindekek közül kettő oldal­támadást tervezett, a harmadik pedig egye­nes rohamot. Hiába volt minden kiabálás. A képviselő nagyon kritikus helyzetbe került, mert ugy vette észre, hogy megtámadtatása mutatsá­got szerez a mezővároska első házainak kerítésén kikandikáló embereknek s hogy útitársa halálos verítékkel készül végső perczeire. A mint a leghatalmasabbik cerberus vad ugrással egyenesen a képviselő . nyakának tartott, Nemesváry visszatántorodva elsü­tötte revolverét s a vadállat bukfeneaezve gurult végig a porondon,, véres fogait csat­togtatva. A másik kettő, üvöltve .rohant vissza a faluba. A lövésre elősiettek a mezővároska külö­nös alakjai. Mezjtlábos iparosok, gatyás parasztok, pölyhös fejű gyerekek, okuíárés vénasszonyok, fésüshajn, púpos öreg embe­rek, egészen meztelen »gyerkőczök, ludak, kacsák, jérczék s egyéb háziállatok a meg­döbbent kutyákon kivül, Megrémülve csapdosták össze a kezüket, mikor az utolsó párát kinyögő hatalmas szelindeket a porban fetrengve találták. Nemesváry rögtön észrevette, hogy r a kutya halála gyilkosságszámba megy s ujabb bajókra van kilátás. A nőfetön növekedő tömeg gyűlöletes és fenyegető magatartást kezdett tanúsítani. — No, de ilyet, — kezdte nagy rimán­kodással egy szemüveges vén asszony, a kinek a konty a lepotyogott ijedtében — mit vétett az uraknak a szegény Bugris? Mindössze is csak kutyakötelességét telje­sítetté s maguk elég szívtelenek voltak a szegény Bugrist lelőni! Hát emberség ez ? Majd megadják az árát, várjanak csak! ' — Kié volt ez a kutya? — kérdé Ne­mesváry, — A nemes mezővárosé — felelte, egy tekintélyes bottal megjelent kisbirói alak, a ki hivatalos ábrázattal nézett végig a nagy bűnösökön. — Akkor számítsák ki hamar. hogy.mit fizetek? — mondta türelmetlenül a kép­viselő, a kit nem akartak tovább bocsátani. — Majd a községházán! —-válaszolta neki egy apró emberke, a ki piszkps köté­nyével, csoszogó papucsaival s a nyakában felejtett lábszijjal azt illusztrálta, hogy békés polgári foglalkozásában megzavart czizma­dia, a ki azonban egyúttal a nemes mező­város feje és elöljárója. — De már olyan nincs, bíró uram! — felelte neki Nemesváry útitársa, a ki vérsze­met kezdett kapni — tudják-e, hogy kivel van dolguk ? Én például Kprompai Krisztián vagyok predikátumaim nélkül. Az ám. — Ne kotyogjon az ur! ismerjük mi már magát, maga csak amolyan ágrólszakadt sorsjegykupecz és biztosító" vándormadár, Nem először fordul meg maga nálunk, hanem kicsoda az ur ? — kérdezte a biró Nemesváryhoz fordulva, a ki gúnyos mo­solylyat nézte az elnémított útitársat. — Én Nemesváry országgyűlési képviselő vagyok. — Ezt akárki mondhatja. — Elég lesz a komédiából, biró uram. Beszéljünk röviden és gyorsan. Mit fizetek a kutyáért ? — Tudja^hieg az ur, hogy ez nem kö­zönséges kitya, hanem valóságos mező­városi rendőr volt. Bugris már tiz esztendő óta védelmezte a nemes polgárság vagyonát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom