Esztergom és Vidéke, 1888

1888-05-20 / 41.szám

KSZTIíR«OM. X. KV FOLYAM. 41. SZAM. VASÁRNAP, 1888. MÁJUS 20. MF.CJELENIK IllíTEIIKINT KFI'SZF.Fi VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. eges;*- évre fél évre . negyedévre KU)I<T/KTIOS! Alí Eyy szám ára 7 kr. 6 frt — kr. 3 frt -- kr. I frt r,0 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye SZERKESZTŐSÉG: SZE)HT-ANN A-UTCZ A 317. SZÁM, Unvíi :i 1 ti.p RzélUiiil részét illető közlemények kiilífeiníflk, KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilllérbe szánt liözleniényok, előfizetési pénzek és reelamálások intézendő);. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIHDKTIÍSKK :|N M A (i Á N-N I If DKTlíSICK .1 szólói 100 szóig — frt ?"> kr.; megállapodás szerint legju J00 —200-ig . I frt 50 kr.!! i lányosabban közollutimk. 200-ÍÍOO-ig . 2 frt 25 kr.ili , Hélyjgdij 30 kr. Hl NYILTTNlí sora 20 kr. Vasutunk előnyei. Esztergom, május 19.. XI. Vannak azonban a kőszenem kivül vidékünknek még.

1 más ásványi termékei is, melyek a lakosság vagyoni gyarapodására szintén nagy befolyással bírnak. Ezek közzé tartozik a vörös márvány, mely vidékünk egyik nevezetességét képezi. Tulajdonságait leirnom szükségtelen, inert azokat köztünk mindenki ismeri. Szilárdsága, tartóssága s csiszol ha tósága, valamint különfófe vastagságú szabályos táblás elválása ezen követ az építkezéseknél igen használhatóvá, nagyobb épületeknél pedig nélkülözhetetlenné teszik. Hasonló értékkel birnak a vidékünkön nagy kiterjedésben elő brduló lajthamészkő telepek, melyek faragolt mü és olcsó épületkővé használtatnak fel. Ezen két kőzet termelése még igen korlátolt a szállítás nehézkes és költges volta miatt; mindazáltal azoknak fejlesztése és feldolgozása már is három község lakosainak és 36 műhelyben több száz kőfaragó iparosnak nyújt kenyérkeresetet és módot a vagyoni gyarapodásra. A tervezett vasút kiépítése után kivált ha az Füzitőig meghosszabbittatik, ezen két kőzet a magyar alföld nagyobb városaiban és népes községeibon, valamint az ország nyugoti gazdag vidékein, sot Bécsben is nagy elterjedést fog nyerni nemcsak a középitkezéseknél, hanem a kisebb lakházak építkezéseinél is ; mert a vasúton azok szállítása az eddigi vitelbérnek két harmadával olcsóbb leend, és ami az építkezésnél a legfőbb kellék ; azok minden időben és minden mennyiségben meghatározott időre lesznek az építő helyére szállíthatók. Nem csekély ipari jelentőséggel birnak továbbá a környékünkön nagy kiterjedésben előforduló márgamész telepek, melyek vízálló czément gyártására alkalmasak. Hogy ezen anyagból mily kitűnő román és porti and czemet készíthető, az bebizonyult a lefolyt évben, midőn az országház alapjainak építéséhez kizárólag a lábatlani gyár portland czement készítményei használtattak fel. Ezeu iparág hazánkban még szintén a keletkezés stádiumában van, annak fejlődési képessége azonban határtalan, ha tekintetbe veszszük azt, hogy a fojyam szabályozások, csatornázások vízvezetékekéit és talajöntözések terjedésével, a vizépitkezések mindig nagyobb alkalmazást fognak nyerni, továbbá hogy az okszerű talajjavításnak és az egészséges lakásoknak, kivált az alföldön, nagyon szükséges voita a ezómentmész használatát hovatovább annál általánosabbá teendi. A márvány és czémentnél még nagyobb értékű természeti kincset képeznek azonban a vidékünkön létező fehér mészkő telepek, melyek Esztergomtól egész Tatáig és Budapestig egy szakadatlan hegylánczolatot képeznek. Ennek a kőzetnek valódi becsét sokféle használhatóságát és az életviszonyokra való nagy befolyását, kevesen ismerik és méltányolják eléggé. A mezőgazda és szőlőműves, ha ekéje vagy kapája bele akad, nem mehet el mellette boszankodás nélkül, mert azt tartja róla, hogy az Isten azt csak azért teremtette, hogy az ember munkáját megnehezítse s a jó buza és szőlőtermő föld kiterjedését korlátolja. Sejtelme sincs arról, hogy mily nagy jóltevője ez a kő az embernek annyira hogy a nélkül az ember néni is élhetue s a szellemi fejlődés ily magas fokára nem emelkedett, volna. Hisz az ember csontszervei több mint fele részben mészbőt állanak a tápszerek, melyekkel életét fenntartja, a viz melyet iszik, meszet tartalmaznak, még pedig jelentékeny mennyiségben és az olyan termény, melyben mész nincs, értéktelen a táplálkozásra s az olyan talaj melyben a mészalkatrész hiányzik, hasznavehetlen a földművelésre. Ilyen talajban a szőlőtőke, a buza s egyéb főtápnövények, a lóhere, luezerna s más takarmány fél ék, melyeknek a mész lényeges alkatelemét képezi, meg nem teremnek és a föld vagy teljesen kopár, vagy csak kevés számú oly növényfaj tenyészik rajta, melyek nem valók semmiféle használatra. Hogy ezen ásvány épen környékünkön mily gazdag kereset forrást rejt magában az kiderül a következő vázlatos adatokból. BURA NY JÁNOS. Esztergomi irók. (Folytatás.) 10. Deiningor Imre. Született 1844-ik évben Esztergomban. Gymnas. tanulmányai után néhány évig az esztergomi érsekségi uradalmakban alkalmazva levén, az 1866—7. tanévekben az óvári akkori gazdasági felsőbb tanintézetet végezte, utána előbbi állását ismét elfoglalván. 1868. évi' decz. 19.-én az akkor megnyílt debreczeni gazdasági felsőbb tanintézetre tanárrá kineveztetett, hol eleinte a föld-mivesiskolát, az intézeti gazdaságot és kísérleti tért kezelte, mig 1871. febr. 5-én a felsőbb tanitózetbeu a növénytermelés, növónyboncz- és élettan tanszékét foglalta el. 1874. szept. 9-én az akadémiai rangra emelt magyaróvári intézetre tétetett át szakmái megtartása mollett. 1884. évi okt. 8-án a keszthelyi gazdasági intézet igazgatójává neveztetett ki, mely állásában jelenleg is működik. Ismételten tett tanulmányi utazásokat részben a kormány megbízásából Déltyról, Németország, Schweiz, Belgium, Svéd, Angolországban, stb. Specziális tanulmánya tárgyát képezték a Magyarországon talált praehistorikus növény, — különösen 'magleletek, utóbbiak leírása az 18Sl-ben a magy. tud. akadémia kiadásában Báró Nyáry Jenőtől megjelent «Az Aggteleki barlang mint őskori temető»cziműművében felvétetett. Szerkesztette a bpesti orsz. ált, kiállítás alkamával (1885.) a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet (1865— 1885.) évkönyvét az itt fenállott Oeorgicon (1797—1818) rövid történeti rajzával. Megj. Keszthely, 8-rét, 231 lap. További iiod. működése : 1. Jelentés a snudsvalli 1882. évi kiállításról. A földmivelés,- ipar- és PATKON A HUNCfARIE. Minden fűszál liarmatcseppje, Szállj le hozzánk, szállj ide! Ól, szivünk Jegédesebbje, Légy balzsam sok honi. sebre, Patrona Hungáriáé! . . . S te magyar nép, — egymagádban Külön álló kis oáz, — Ha bágyadsz a sivatagban, Máriához köunypatakbau Csörgedezzen a fohász! Máriáé ez az ország. — S 5 megvédi örökét; Egy-egy kincsét bár elorzák, Ő vezérli jóra sorsát, Ha csüggeszti a sötét. Máriához folyamodunk, Ha seregünk harezra kelt; Dicsőséghez Véle szoktuuk, S ha fáradtan összerogytunk, Ő volt, a ki fölemelt. Máriának szűzi képe Pénzeinken ragyogott; Hollós Mátyás vóseté be Aranyába, ezüstjébe E fönséges alakot. Ellenségtől elborítva Ha baj érte a hazát: ' Mária volt erőnk titka, ő kezünkben a parittya, Hogy nem győzött Góliát! Sok évszázad viharában Ő segité a magyart, Hogy meg bírtunk állni bátran, S belviszályban szétkuszáltan Az orkán ki nem csavart. S a dicső kép mostan ime Már ereklye lett csupán! Pénzeinken semmi hire, Bár sóvárog annyi hive A megáldó Szűz után! Elsiratnám, visszavárva E szent arezot annyiszor, Ha gonosz kéz megdobálja, S hitünk legszebb virágjára Ellenséges láb tipor! De ha látom, hogy a pénzre Most milyen sok szenny tapad S milyen homály hull a lángészre, Melynek gőgös tévedése Téged szent Szűz megtagad: Jobbnak érzem, dicsőséged Hogyha tisztább, szívbeli; S asszony ós lány drága képed' Talizmánnak, ereklyének Rejtve keblén viseli! . . . S az idő ránk bármint fordul, Te maradsz Védasszonyunk! Ha lelkünkben fájdalom dúl, Szép szemednek könnye csordul, — S földeiül bús alkonyunk! Óh ne hagyd el rossz napokban Ós hazádat, Szűz Anya! Millió sziv érted dobban,; S bizva élő jóságodban, Csak feléd esd sóhaja! Minden fűszál liarmatcseppje, Szállj le hozzánk, szállj ide ! Óh szivünk legédesebbje, Légy balzsam sok honi sebre, Patrona Hungáriáé! RUDNYÁNSZKY GYULA. FÉLREVERT HARANGOK. REGÉNY. Az „ESZTERGOM és VIDÉKE" számára irta: KŐRÖSY LÁSZLÓ. (Tizenkettedik folytatás.) Mikor a szép Eszter szemtűi szembe állott azzal a férfiurral, a ki eszménye és ura volt; mikor nem kellett szavakat keresnie érzelmei elhazudására; mikor se a féltékenység zöld szeme, sem a megszólás mohó figyelme nem vette körűi: akkor érezte először életében, hogj

r igazán boldog s hogy néhány perez üdvössége minden szenvedéséért dúsan kárpótolja. De épen most nem tudott szóhoz jutni. Mig a boldogtalanság ékesenszólóvá teszi sóhajainkat és beszédessé könnyeinket, addig a boldogság elnémítja mindazt, a mi a szívből ellenállhatatlanul az ajkak felé tör. A vendéglő alatt nagy néptömeg hullámzott s Eszter nem akarta most a diadal érzelmeit a szerelem érzelmei fölé emelni, mert az a férfiúnál nem a szerelem javára szokott menni. A mint a Hét huszár legdíszesebb szobájában, Eszter lakásán, egészen egyedül voltak, Kovács László megfogta a szép asszony mind a két kezét és szelíden a szemébe tekintve igy szólott: — Hát nem akarja megfogadni a tanácsomat V v— Nem. Mert én öntől nem fogadhatok el ilyen tanácsot. Nem megyek se Salzburgba, se máshová. Idehaza fogok utazni. Oda megyek, a hová nekem tetszik. — De sejti-e, hogy holnap már mindent megtudnak Budapesten ? •— Az lehetetlen. — Nem egészen. Van itt valami tizenkét fővárosi mérnök s ez már most mindent ki fog fürkészni. — En nem tartok semmitől és senkitől. — De nem kell tartanom. Lássa édes Eszter, én odahaza hagytam egy aggódó kis feleséget s egy szép gyermeket... Eszter elbocsátotta a megindult férfi kezét. í. — Nekem nagy küzdelmet kell vívnom önmagammal, — foly tata a fiatal képviselő — de megvívom azt is, mert igy parancsolja végzetem . . . Kovács László hozzáfogott a legszivtelenebb munkához. Egy szerelmes asszony kiábrándításához. Hálátlan mesterség" ós nagyon csúnya. A férfiúnak egy kis hóhéri tehetséggel kell bírnia hozzá s áldozata kínos vergődését mégis nyugodtan néznie. — Tudom, mit akar mondani — válaszolt Eszter folyton emelkedő hévvel. —± Van önnek valakije, a kit jobban szeret és job^ ban becsül. Igaza van. Az az asszony inkább is megérdemli az ön szerelmét, mint én, a ki csak koldusasszony vagyok s nem követelhetem öntől, hogy szeressen és megbecsüljön; De én nein tehetek róla, hogy szeretem. Érzem, hogy el fogok veszni; tudom hogy nyomorult sors vár reám; de én azért szeretem. Köztem és ön között áll a családi oltár. Ez nemcsak magasztos gát, de legyőzhetetlen akadály is. Es én mégse gyűlölöm azt, a ki önt örökre megfosztja tőlem. Nekem semmihez sincs jogom, csak szerelemhez. Még a szerelmem is Mai számunkhoz félív melléklet van csatolva. "Wl