Esztergom és Vidéke, 1888

1888-04-29 / 35.szám

ESZTlíRGOM, X. ÉVFOLYAM. 35 SZÁM." VASÁRNAP, 1888. ÁPRILIS 29 MP'.cLníl.F.niK HETlílMKIN'f KÉTSZF.R.í , VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. líl.Ol'T/.l'TÍOSI Ál! : eg^H'/ ÖVIH f«l évre . uegyedúvr« 6 fit — kr. || 3 frt — Isiv II I 'frt r»0 kr. 11 Eyy szám áru 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, imvá n l*p HKHIÍMIIIÍ részét illotíí közl<»iii«iiy <ik kiiliimnlfik. KIADÖHÍVATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331. SZÁM, hová. a lii[> hiv.'diilos s fi.' magán hirdetései, ;i nyilllérbe szánt közluiiióiiyek, előlizelési .pénzek ÓM ruelamálások iiilézeiulők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIMHOTKSKK M A<< A N-ll I lf OETKNK'K 1 szólói 100 HZÓÍJ; — frt. 1") kr'.-i•'""góllaiioil.-iw szurinl h'gjii 100 — 200-ig . 1 frt HÓ kr. fáuyosal.l.iui kö/iill.,tn«Í{. 200-ííOO-ig . 2 frt %n kr. , IMÍjj*g<iij 110 kr. íj NYII/l'TElf nom M kr. Megyei közgyűlés. (Esztergom vármegye tvbatósági bizottsága f. é. apr. 30-án tartandó tavaszt rendes közgyűlésen felveendő tárgyak sorozata a következő.) I. Felsőbb rendelet. 1. A m. kir. belügyminisztériumnak, a vármegye tvbatósági bizottsága által a nagy és kis községek szervezési irányelveinek megál lapitása tárgyában alkotott és Dormány és társai által beadott fellebbezés folytán felülvizsgált szabályrendeletek módosítására vonatkozó intézvény. Ezzel kapcsolatban a különböző szabályrendeletek képesítése illetőleg módosításával az 1886 évi itteni határozattal megbízott küldöttség a szóban forgó szabályrendeletet megfelelőleg módosítva beterjeszti. 2. Belügyminiszteri intézvény, melyet a magyar nyelv alapítványról alkotott szabályrendeletet jóváhagyási záradékkal ellátva, oly felhívással küld meg, hogy most már a Frey-féle alapító levél is haladéktalanul elkészíttessék és hozzá jóváhagyás végett fel terjesztessék. 3. A vmegyének a tvbatósági bizottsági tagok választása tekintetében választó kerületekre való felosztásáról alkotott szabályrendeletet némi módosítással jóváhagyó intézvény. 4. Az alispáni ügyek miként kezelése tárgyában alkotott szabályrendeletet némi módosítással jóváhagyó intézvénye. 5. A vármegyének járásonként való beosztása a főszolgabírói székhelyek meghatározása, valamint a tisztviselők, segéd és kezelő személyzet, nemkülönben a szolgák létszámának és illetményeinek meghatározása iránt alkotott szabályrendelet jóváhagyása. 6. A vmegyei levéltáros ügyrendtartása és hivatalos kötelessége tárgyában alkotott szabályrendelet jóváhagyása. 7. Theisz Gy. és Parti leány vári lakosok ellen a vmegyei thatósági bizottsága által hozott kgyülési határozatnak azon részét, melynél fogva Schalkász I. és társai esztergomi mészérosok által beadott felfolyamodvány vissza utasításával Esztergom képviselő testülete által a vágatási dijaknak 1 frtról 2 ftra felemelése iránt hozott helyben hagyatott a fentebb említett mészárosok által beadott felfolyamodvány következtében a város képviselő testületének határozatá val mégsemmisi ti. 9. A tvbatósági és községi tisztviselőktől beszedett fegyelmi bírság pénzekről és rendbüntetésék hovafordításáról és azok mikénti kezeléséről alkotandó szabályrendelet. .10. A vmegye tvhatóságának a tűzrendészet tárgyában all.otott szabályrendelet jóváhagyási záradókkal. 11. A közmunka kimutatás és utfeutartás költségelőirányzat tárgyában. II. Jelentések: 12. A közigazgatási bizottságnak a vmegye közigazgatási állapotát a mult év második feléről előtüntető jelentése. 13 A vmegyei közigazgatási bizottságnak végzése, melylyel bejelenti, miszerint a fegyelmi választmányba ez évre Bartal R., Mercz I., Héya T. és Mattyasovszky K. közigazgatási bizottjsági tagok, póttagul pedig Eötvös P. és Havasi I. közigazgatási bizottsági tagok leltek megválasztva. 14. Ugyanannak végzése, melylyel bejelenti, hogy a kivetendő pótadó egyóneukónti kiutalása ellen beadott felszólamlások elintézésére hivatott közigazgatási bizottsági küldöttségbe ez évre Mészáros K., Niedermann P., Havasi I. és Eötvös P. közigazgatási tagok lettek megválasztva. 15. Jelentés a vmegye területén levő erdők állapotáról. 16. A vmegyei, pénztár a vmegye tulajdonát képező és szabad rendelkezés alatt álló továbbá a vármegye kezelése és felagyelete alá tartozó alapok és alapitványok valamint a közigazgatási letéti pénztár vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek. 17. Esztergom vármegye mindkét járási összesített árvás, ugy a tartalékalap valamint az árvás letét és vagyontalan árvák pénztáráról felvett jegyzőkönyvek. 18. Alispáni jelentás, hogy az esztergomi járási főszolgabíró által vezetett mult évi pénztári naplót a vmegye számvevőség által felülvizsgálva 11243 frt 58 kr bevétel és ugyanannyi kiadással megfelelőnek és rendben levőnek találta. 19. Ugyanannak hivatalos jelentése, hogy a park. jár. főszbiró által vezetett mult évi pénztári naplót a vmegyei számvevőség által felülvizsgálva 1285 frt 43 kr. bevétel és ugyanannyi kiadással megfelelőnek és rendbelevőnek találta. 20. Az alispán jelenti, hogy időközben a vmegye tiszti nyugdijalap javára 75 frt folyt be. 21. Bátorkesz község 1882-től 1886. évi közmunka váltságdíj hátralékából 106 frtuyi összeg leiratásának engedélvezése iránt. 22. Köbölkút község 1883. 1887. évi közmunka váltságdíj hátralékából behajthatatlanná vált 21 frt 50 krnyi összeg leiratásának engedélyezése iránt. 23. Süttő község 1887. évi közmunka váltságdíj hátralékából behajthatatlanná vált 6 frt 75 kr összeg leírásának engedélyezése iránt. 24. Az apr. 28-án megtartott számonkérő szaküléséről felvett jegyzőkönyv. 25. A vmegyei árvaszéki elnöknek hivatalos jelentése, melylyel beterjeszti 1887. évre Esztergom vmegye árvás pénztára azon követeléseinek kimutatásától, melyekről az 1872. évi árvás pénztári átadás alkalmával kötelezvények nem léteztek avagy a melyen jelzállogi bekeblezés által biztosítva nem voltak. 26. Ugyanannak az árvaszék mult évi munkássága a gyámpénztár forgalma és állapotáról szóló jelentése. 27. Ugyanannak a vármegyei árvaszék segélyezésére szolgáló alapból a mult év folyamán segélyben részesített árvák névjegyzékét ugy a kijárultatott összegek mennyiségét előtüntető kimutatást beterjesztő jelentése. ií„Eat!Tj;oiísWí"tároiája. A legnemesebb szívnek. i. Ne tudja senki: merre? hol vagy? Légy erdőn mélyén feslő ibolya, Övezzen napfény, szellő, víg madárdal, S a nagy világról, mitse tudj soha. Maradj szivemnek; nézd a zúgó tenger Mélyére rejti drága gyöngyeit, S mig álmodozva lelked szebb tavaszt vár, Szivem fölötted óva őrködik. II. Kertem első nyiló virágát, Te néked adtam: rejtsd szivedre; Az önzők csak virágát látták, Pedig benn

1 volt a költő lelke; E kis virág mesélje néked, Hogy van szív, ki sírig hü lesz hozzád, Bárha szerelmünk szép világát ÖnzŐ kufárok, eltaposták. III. A ki soha nem szeretett, Az nem tudja: mi az élet; A ki soha nem csalódott, Szerelemről nem beszélhet. LÉVAI SÁNDOR. FÉLREVERT HARANGOK. •—- REGÉNY. Az „ESZTERGOM és VIDÉKE" számára irta; KŐRÖSY LÁSZLÓ(Hetedik folytatás.) VIII. UJ LEVEGŐ. A vidéki élet békés csöndjéhez és nyugodalmas egyszerűségéhez szokott idegek mindig elzsibbadnak a főváros zajos forgalmában s alig képesek elviselni azt a rendkívül sok benyomást, mely minden peresben összetorlódik. Odahaza nincs ismeretlen arcz, itt mindenki idegen ; otthon alig van idegen ház, itt minden utcza ismeretlen; odahaza ráérnek egymással nagyon sokat törődni.az emberek, itt alig érnek rá kitérni egymásnak. A kisvárosi élet békés kenyérkeresete s egyhangú eseménytelensége minden jelentéktelen semmiséggel is nagyra van, a fővárosi élet közönyösen nézi a nyugtalan kenyérhajszát s az egymást fölfaló eseményeket. Odahaza nagy föltűnést kelt egy idegen, arcz s az első társaságokban élénk megbeszélés tárgya lesz ; itt nagyobb föltűnést kelt egy ismerős arcz, melyet a vidéki ember fölfedez s minden összehasonlító tudományával fölismerni óhajt. Az apró pletykák, a mindennapi sűrű köszönések óriási mennyiségű kalap-áldozatai a hatalmas lótó-fntó soradalomban egyszeriben elvesztik minden jelentőségüket. Egész más levegő ez. Egész más szint is ád az areznak, mint az a zajtalan, de azért egészségesebb vidéki levegő, mely nincs félmillió tüdőnek bérbe adva s melyet nem mérgez meg mindennap néhánjr e

zer kőszénfüsthányó kémény. A virágillatos vidéki szellő helyett átható gázszag csavarja a fővárosba pottyant vidéki ember orrát s az iratos erdők és mezők levegőlátogatása helyett szörnyű carbollal reperálják a fővárosi romlott tüdőtáplálékot. Hozzá kell szokni vagy inkább romlani ahoz a fővárosi levegőhöz, a mely nem barnává és pirossá, hanem sápadttá és sárgává festi az arezot. És mégis mennyivel külömb az az agyonbasznált fővárosi levegő, a saját egészségében lomhán veszteglő vidékinél, melyben semmi sem történik, a mi előre látható nem volna és semmi sem előrelátható, a miről mindenki nern tudna. Az élet folytonos hullámzása, az események váltakozó torlódása, a munka és értelem szüntelen működéso, a veszteglést nem ismerő gyors haladás, az összehalmozott erők lázas versenye, a szellemi élet határtalan küzdelme, a megélhetés gondjainak fokozott tevékenységre sarkaló özeimé, a jó hírnévért való fegyverszünetnélküli csaták, az élet üzleti részének változatos leleményekkel intézése, az emésztő napszámokban kimerült léleknek szellemi élvezetekben felüdülése, az emberiség javára szolgáló legcsekélyebb vívmányok mohó kiaknázása, csupa küzdelem, csupa gond, csupa nyugtalanság és mégis csupa gyönyör, csupa élvezet, csupa öröm együttvéve a fővárosi élet. Ilyennek találta csakugyan a fiatal képviselő, a ki békés vidéki magányából egyszerre beléesett a legelevenebb köpűbe s már most a sokadalommal akart tartani. Az uj levegő mindjárt az első napokban nagyon tetszett neki. Az a sok uj ismeretség, a mivel a mindennapi kisebb-nagyobb áldomások jártak, az a sok tervelgetés, a melyeivel az uj ismerősök mindennap telebeszélték, nagyon is elemében találta a fiatal honatyát, a ki nemes ambiczióval fogta föl hivatását s érvényesülni óhajtott. Rohamosan ismerkedett meg a politikai élet összes kitűnőségeivel, a kik már az első találkozás után isszámitani kezdtek reá. Sokan pénzügyi tehetséget, még többen nemzetgazda geniet, de legtöbben közledésügyi nagy embert láttak benne. Csak maga a fiatal bonatya nem tudta még, hogy már most melyik mesterségre szegődjék a három közül. Az elsőhöz nagy számtani ismeret kell s bizonyos ügyes gimnasztika a milliókkal való bajigálásban; a másodikhoz; nagy elméletek és egyelőre keresztülvihetetlen moudások; a harmadikhoz csak bátor küzdelem egy kis családi vasutert, mely. például Baranyát összekapcsolná Európával. A fiatal honatya még nem tudta, hogy Erisz almáiból melyiket válaszsza. Még maga sem ismerte politikai képességeinek izomerejét s tehetsége hajlandóságát, hagyta hát a mindenféle szerződtetést a maga rendes kerékvágásában. Végié is arra a szekérre fog felülni, a melyikre legtöbb kedve lesz. Addig pedig mint valami eleven rejtvény forgolódott a folytonos talányfejtegetésekkel foglalkozó politikusok között s végtele-, nül elmulatott magában, midőn a legellentétesebb képességeket fogtak rá. Józansága