Esztergom és Vidéke, 1888

1888-04-29 / 35.szám

hivatalos jelentése, melylyel Lábatlan község tulajdonát képező s felvett in­gatlan elárverezéséről szóló jzkönyvet tvhatósági jóváhagyás végett beterjeszti. 36. Kovács P. vmegyei pénztáros mint a Petheő Bormasztini Éva-féle alapítvány gondozója hivatalosan jelenti, miszerint a jelzett alapítvány kamatai­ból a Paulai szt. Vieczéről nevezett vízivárosi zárdában neveltetésben levő 4 leányka részére 187 8 / 9-iki tanévre mellékszükségletek czimén egyenként 40—40 frt kijárultatható. 37. A vmegyei központi árvaszék előterjesztése mely szerint a Bari na I. bajóthi lakos behajthatatlanná vált 68 frt 64 kr árvatári tőkekövetelés és ennek kamatai az esztergomi járási tartalék alapból leendő megtérítését el­rendeltetni kéri. 38. Ugyananak előterjesztését mely­ben Hoffmann A. és neje Schmiedt M. piszkei volt lakósok behajthatlauná vált 17 frt 19 kr árvatári tőkekövetelés és kamatainak az esztergomi jár. tartalék alapból leendő megtérítését elrendel­tetni kéri. 39. Ugyanannak elől erjesztése Vierl K. férjezett Hornyánszky V; né piszkei lakos behajthatatlanná vált 21 frt 10 kr árvatári tartozata és a hátralékos kamatoknak megtérítése tárgyában. 40. A kir. főmérnök véleményes je­lentése az ebedi községi laképitésénél felmerült többlet munka fejében követelt 215 frt 7 kr tárgyában. 41. A vmegyei számvevőségnek a házi pénztár, az árva pénztár és á két járási tartalék alap a katonai pót adó a központi betegápolási a tiszti nyugdíj, a jegyzői nyugdíj a mérték­hitelesítő hivatal, az ínséges, a Görgey­féle a Petheő Bormasztini az épitkef zési, a muzslai kórházi, a báró Baldá­csy, a magyar nyelv, a Tiszai, az ipar­iskolai, a honvéd emlék szobor, a vme­gyei közkórházi* a muslai Zedreskert a rabkápolna alapsz. múlt számadására, Sárisáp, Dágh 1888* é. költségveté­sére, Bajna 1888. é. Pilis-Marót h, Csolnok, Kural 1888. évi költségveté­sére, Bart 1886. és 1887. é. szegény alap számadására, Nyergesujfalu 1885., 1886. és 87. é. szegény-alap ' szá­madására, Nána,- Párkány 1887. é. szegényalap számadására, Farnád 1886. é. közpénztári számadására, Dömös 1887. jan. 1-től decz. 31-ig terjedő időről szóló közpénztári számadására, Bajna Szenttamás, Dágh, Kesztölcz, ny.-ujfalu 1885. é. közpénztári számadására, Ny.­ujfalu, Párkány 1887. évi közpénztári számadására, Libád, Bátorkesz 1886. évi közpénztári számadására vonatkozó véleményei. 42. A vmegyei számvevőségnek az utépitészoti alap m. é. számadására vonatkozó jelentése. 43. Takács J. tb. szolgabírónak hi­vatalos jelentése a közmunka váltság behajtása és leszámolása tárgyában. 44. A vmegyei tiszti főügyész hiva­talos jelentése Reszler J. szül : Krausz adás vételi ügylete tárgyában. 45. Ugyanannak hivatalos jelentése az Esztergom-Dömösi ut vonal tár­gyában. 46. Esztergom vmegye alispánjának jelentése a magyar nyelv alapítvány kamatainak kiosztása tárgyában. III. Kérvények: 47. Szkalka F. volt jegyző özve­gyének kérvénye nyugdíjaztatása iránt. 48. Pathó A. kérvénye a vmegyei közmunka alapból részére való segély kiutalása iránt. IV. L e v e 1 e z é s o k : 49. Az országos erkölcs nemesítő egyesület alapszabályait tagok gyűjtése végett megküldi. 50. A szatmár-árok védelmi és se­gélyző bizottság ál irata könyör adomá­nyok gyüjése végett. Végül a tárgysorozat összeállítása után netalán beérkező 24 órával előbb az elnökségnél bejelentendő s a jegy­zői hivatalban közszemlére kiteendő egyéb ügyek. MIKIK. — Herczeprimásunk a püspöki kar tanácskozásain a kongnia ügyében a budavári herczegprimási palotában el­nökölt szerdán és csütörtökön. A ta­nácskozásban — a nyitrai, csanádi, szombathelyi, munkácsi püspökök távol lévén — összesen tizennyolcz érsek és püspök,, és a pannonhalmi főapát vettek részt. Jelen voltak az elnökön kívül: Haynald Lajos kalocsai biboros-érsek, Vancsa János balázsfalvi gör. kath. érsek, Samassa József egri érsek, Zalka János győri püspök, Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök, Császka györgy sze­pesi püspök, Lönhardt Ferencz erdélyi püspök, Pa vei János nagyváradi gör. kat. püspök, Duláuszky Nándor pécsi püspök, Schopper György rozsnyói püs­28. Az esztergomi járási főszbirónak hivatalos jelentése, melylyel dr. Perényi K. tb. szolgabírót a kihágási és erdei kihágási ügyek letárgyal hatásának jo­gosultságával fel ruház i kéri. 29. A törvényhatóságokról, a köz­ségekről és a fegyelmi eljárásról szóló törvények rendelkezéseinek meg­felelő szabályrendeletek készítése illető­leg módosításával megbízott küldöttség az Esztergom vmegyei árvák és gon­dozottak vagyonának egyesitett kezelése mindkét járási árvatári tartalék alap az árvaszéki letétek a vmegyei vagyon­talau árvák segély alapja, kezelése, az árvatári kölcsönök módozata és az árva­széki bírságpénzek iránt alkotott szabály­rendeletet beterjeszti. 30. Ugyanaz a vmegye árvaszékének szervezetére a gyámsági és gondnoksági ügyekben kivetendő eljárásról alkotott szabályrendeletet beterjeszti. 31. Ugyanaz a vmegye főorvosa ós járási orvosainak hatás köréről alkotott szabályrendeletet beterjeszti. 32. Ugyanannak határozata, melylyel az a vmegyei m. kir. állam építészeti hivatal főuökének tvhatósági illetve vmegyei közmunka és közlekedésügyek­beu való hatasköro és teendőire vonat­kozó szabályrendeleti javaslatot átdolgo­zás végett az állandó választmány szak­osztályába átteszi. 33. A párkányi jár. főszbirónak hi­vatalos előterjesztése, melyben a vár­megyei tisztviselők által felszámítható kilométer pénzek az eddigi 14 kr he­lyett a szomszéd Komárom vármegyéhez arányítva 20 krban leendő megállapit­tatását indítványozza. Ezzel kapcsolatban Andrássy J. fő­jegyző bemutatja :i vmegye tisztviselői segéd- és szolgaszemélyzetet megillető fuvar- és napidijak megállapítási, tár­gyában még 1871. évbeu megállapított és többé a változott viszonynak meg nem felelő szabályrendeletet kellőleg módosítva. 34. Esztergom szab. kir. város kö­zönségének múlt évi decz. 30-án kelt előterjesztése, mely^zerint a szab. kir. város 1882. évi számadása tárgyában vmegyei tvhatósági végzéssel napidijak fejeben szabályellenesen és illetéktelenül kiutalványozott 32 frt 40 kr megtéríté­sében marasztalt és időközben elhalt Pap János polgármestert illetőleg most már jogutódát ezen marasztalás alól felmenteni kéri. 35. Az esztergomi járási főszbirónak és szerénysége azonban sohase hagyta cser­ben s igy mindig el birt igazodni maga iránt. Már az első hetekben tökéletesen tisz­tában voltak anyagi erejének értékével és ez nagy szó a mai kalmár szellemű világban. Maga a klubbeinök csinált róla közvéle­ményt, mikor azt mondotta: — Ez a fiatal ember három millióig áll. Három millió pedig legalább is harmincz­millió embernek imponál látatlanban is. A klubb első huszonegyes vadászai a következő kalkulust csinálták róla: . — Van neki hatvanezer hold birtoka. Ez innen-onnan kerek egymillió évi jövedelem. — Hol az a hatvanezer hold ? — kérdé egy skeptikus ember. — Baranyán tízezer az ő keze alatt, Rácsban, Temesben és Pestmégy ében ötven­ezer hold kitűnő bérbon. A bérleteket egyébiránt még Boros Kálmán csinálta s igy Kovács László csak tovább vállalja. A maga tizer holdját másfél ispánnal egymaga kezelte eddig s három esztendő alatt kerek hárommilliót gazdálkodott össze. Nábob ez a fiatal ember kedves barátaim, jó lesz vele nagyon jó lábon állatiunk, mert ennek még nagy jövője van. — Nagy tévedésben vagytok a három­millió felől, — kezdte a klubb gourmandja — a ki ugy étkezik, mint az én Laczi barátom, a ki olyan szivarokat szi, mint az én Laczi barátom s a ki nem is iszik franczia pezsgőt, mint az én Laczi barátom, annak kérlek benneteket nincsen három millió, hanem talán csak háromezer forint évi jövedelme. A taksálok egymásra néztek. — Igaza lehet — mondták minden oldalról. Ekkor egy nagy financz-kapiczitás vetbe föl a szót. — En ezt az embert évi adója után évi ötszázezer forintra becsülöm. De nem csu­pán birtokai, hanem rengeteg sok érték­papírja után. — Majd tisztában leszünk vele nemso­kára — jegyezte meg a klubb eiső tarok­kozója, a ki a tarokk-kulcs szerint méri az emberek jövedelmét. — Meglássátok, hogy nem adja öt forin­ton alul — mondta egy kipróbált skitulaj­donos, a kinek összes ingóságai és ingat­lanai egy pakli tarokkártya közé voltak betáblázva. Igy Hezitáltak az uj ember fölött az uj levegőben a klubb szivarfüstös termeiben, a hol az ember mindenekelőtt a tarokknál kezdődik és végződik. Egyszerre csak betoppant egy örökre mo­solygó, rendkívül pazarul táplált honatya gömbölyű, rövid karján maga Kovács László, a ki meglehetős feltűnést keltett, mert épen róla folyt a legeltérőbb nézetcsere. — Hoztam egy jó gyereket — kezdte bemutatóját az örökre mosolygó hájas hon­atya, kinek hangja csak a klubb termeiben népszerű — vidéki szűz dohány, ugy kell becsempészni mindenhová, mert alig mer valahová bebukkantani. Sietett mindenki kezet fogni vele. Politikában és kártyában nagyon gyor­san megy az ismerkedés. Már most mindenki nagy érdeklődéssel várta, hogy mit várhatnak tőle a klubb matadorai. Van-e hajlama és iskolája a kártyához ? Hogyan rakja a tételeket? Mert az már csakugyan régi tapasztalat, hogy a parvenuk vakmerően hajigálóznak a pénzzel, mikor föl kell tünniök s hogy a vidéki levegőben megizmosodott balek hou­atyák rendesen szörnyű ügyetlen kártyások. A gömbölyű fehér márványasztalok csak­hamar megnépesültek. Majd mindenhová csak három ember került, hanem azért né­gyes tarokkra teritettek. A pazarul táplált honatyát már lefülelték negyediknek. Meglátszott rajta, hogy nem valami nagy gyönyörrel telepedett le, de hát hiába, ha már a klubb elnöke szólítja, annak csak nem térhet ki. Kovács László nem tudta mit csináljon egymagában. Egyszerre csak két asztaltól is hívják: — Csapj föl kérlek negyediknek. Már most mindenki feszült kíváncsiság­gal várta, hogy milyen gevallérosan fog bemutatkozni a fiatal honatya a klubb uj levegőjében. Most fog elválni, hogy mit igér azoknak, a kik abban a levegőben szolgálják le mandátumokat. Végtelen nagy lett azonban az átalános megütközés, midőn a próbaköre állított fiatal képviselő igy szólott: — Bocsássatok meg urak, de még so­hase volt kártya a kezemben. Csak néhány másodpercz múlva adták rá erre a váratlan nyilatkozatra a keresztvizet. — Hát akkor minek választattad meg magadat ? — kérdezte erőltetett nevetéssel a klubb leghíresebb huszonegyes lefülelője. Fogadd előre is öt unalmas esztendőre szóló részvét-utalványomat. Mindnyájan vidáman kaczagtak. (Folyt köv.) pök, Szabó János szamosujvári gör. kat. püspök, Pauer János fehérvári püspök, Mihályi Viktor lugosi gör. kat. püspök, Vály János* eperjesi gör. kat. püspök, Bende Imre beszterczebányai püspök, Bubics Zsigmod kassai püspök, Hornig Károly br. kinevezett veszprémi püspök, ki ezúttal vett részt először a főpapi tanácskozásokban és Vaszary Kolos pannonhalmi főapát. A tanácsko­zás pontban 10 órakor kezdődött és több kisebb jelentőségű folyó ügy elin­tézése után a kongrua-ügyre tért át. A beható eszmecserét, mely szerdán délután 1 óráig tartott. Csütörtökön folytatták és fejezték be. — Gyászmise. A Szent István­társulat csütörtökön reggel kilencz órakor a budapesti egyetem templomában néhai alelnöke, Somogyi Károly kanonok lelke üdvéért gyászmisét mondatott. — Megyei közgyűlés lesz holnap, melyuek tárgysorozatát mai számunk élén közöljük olvasóinkkal. f Forgách Ágost gróf, az esztergomi főkáptalan nagyprépostja, a magyar fő­papság egyik kiváló alakja, csütörtökön délelőtt meghalt. A nagyprépostban már esztendők óta az orvosok tartották az életet, annyira, hogy halála hirére már régóta mindenki el volt készülve. Forgách Ágost gróf a hatvanas évek elején nagy szerepet játszott Esztergom­megye élén, mint főispán. Ekkor irta Palkovich Károly megyei főjegyző azt a fulmináns feiratot a királyhoz, mely országszerte nagy lelkesedést keltett. A Scitovszky primás korában rendezett nagyszabású tüntetések és hazafias moz­galmak intézője Forgách Ágost gr. volt, a ki muszkavezető bátyja miatt példás hazafiságával akarta a IV. Béla király óta fényes családi czimeren ejtett foltott lemosni. Forgách Ágost gróf 1813-ban született s felszentelése után viski plé­bános lett Hontmegyében. A kiváló te­hetségű mágnás-papot csakhamar po­zsonyi s innen esztergomi kanonokká nevezték ki. Emelkedése igen gyorsan történt. Az apátkanonok 1860-ban a jeruzsálemi szent János-rend lovagjává, majd sebenicoi czimzetes püspökké, az esztergomi Jfőkáptalau nagyprépostjává s végül Esztergommegye főispánjává lett. A hatvanas években érte el pálya­futása zenithjét. Ekkor jelent meg egyetlen emlékezetesebb irodalmi müve is Ráth Mórnál 1868: Észrevételek a megyék átalakítása körül. Egészsége hanyatlásával mindinkább érzékenyebb lett s igy történt, hogy az esztergom­megyei életben nagy port fölvert Bo­ronkay-ügy után nemsokára teljesen visszavonult a közigazgatási élettől s ő felsége, az országbíró hasonló nevü fiát, Majláth Györgyöt nevezte ki főis­pánul. Forgách Ágost gr. arisztokrata volt minden izében. Élőkelő szónoki tehetségével nagy hatást keltett. Ö az idén az esztergomi főkáptalan negyedik halottja. Zádory János kezdte, a ki éppen újesztendő napján feküdt ravatalon, Somogyi Károly folytatta, majd Juriga János s most, az ominózus esztendő ne­gyedik hónapjában, a negyedik halott követi a többit. A főkáptalau által ki­adott gyászjelentés a következő: Az esztergomi Főkáptalan fájdalmas szívvel jelenti szeretett tagtársának méltóságos és főtisztelendő ghymesi és gácsi gróf Forgách Ágost urnák, választott sebe­nicoi püspöknek, az esztergomi főszékes­egyház nagyprépostjának és kanonok­jának, bold. Szűz Máriától nevezett ko­losi apátnak, a jeles máltai lovagrend tiszt, vitézének, aranymisés áldozárnak f. hó 26-áu, délelőtt í / 2 11 órakor, a szentségek ájtatos felvétele, után, élte 76-ik, áldozárságának 52-ik évében végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultuak hült tetemei f. hó 28-áu, délután 4 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom