Esztergom és Vidéke, 1888
1888-04-26 / 34.szám
MP'.r.JELEM.IK HETEN KINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. egfls'.' OVID fél évre . negyedévre KliOI'T/líTICSI Ali Euy szám áru 7 kr. 6 frt — kr. 3 frt — kr. 1 fit HÓ kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-AN-NA-UTCZA .'í!7. SZÁM, liov.i n hip RZHIIHIMÍ részét ÍUwtö kö/.l<>iiiéiiyi»k küldendők. KIADÓHIVATAL : SZÉCH! ; ;i!YI-TÉR íiííf. SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a iiyilfférlje s/,áut kii/,, leméinek, elíili/.tdési pénzek és reklamálások iuté/eiidők. HIRDETÉSEK. IIIVATAÍ.OS lllltÍ>KTKNKK :}*Lj MA(L-\N-IIIIM>KTKSKK I szótól 100 H'MWÍS — frt 75 krij í megállapodás s/eriut legjn100—200 ig . | fii, HÜ kr.-H (áiiyoHiildiitn közöltetnek. 800-800-ig . % frt 85 Icr.lií . Jiély«gdij 30 kr. I 1 NYILTTKI! sara. üO kr. Tisza Kálmánná. Budapest, apr. 24. Szerény és jóságos, gyengéd az érzésben s erélyes a cselekvésben, igazi magyar asszony: cz Tisza Kálmán élettársa, Magyarország miniszterelnökének neje. Csendben és zajtalanul viszi a bázi gazdaságot, mint példányszorű nő s odaadásteljes anya, nyájas de szilárd tekintete alatt puritán tisztaság uralkodik minden helyiségben, mely házi jogara alatt van, minden szívben, mely fölött mint anya s úrnő parancsol. Otthona az ő világa s minden szivjósága és uyájassága mellett a nagy társaság, a kifelé való élénk közlekedés iránt nem viseltetik vonzalommal s legboldogabbnak érzi magát otthon azok közt, kiknek sajátja az ő szive s kiknek élete s boldogulása az ő lelkével összekötve van. Bir a derék nő egészséges egoizmusával, azonban mindenekelőtt s mindenekfölött állnak férje, gyermekei és a saját otthona. De azért nem közönyös, nem hideg mások sorsa, mások bánata iránt. Tisza Kálmánnénak jó magyar szive van, telve meleg érzéssel embertársai java s jajjá iránt és a szegények és segélyre szorultak ismerik s áldják az ő kegyes adakozó kezét, a keresztény szeretetnek tiszta rejtettségbeu általa gyakorolt műveit, csakhogy nem szeret mintegy szándékosan az előtérben állani s a részt nem vovők szemeit azon cselekményekre irányozva látni, melyekről csak Istenével és szivével akar számolni. 0 nem keresi a tömeg tetszését, sőt visszariad tőle; gyengéd, benső érzelmének megszentségtelenitéseként érzi, ha arról bőszéinek s ítélnek, — történjék ez bár még oly dicsérőleg, — a mi előtte nem egyéb, mint magában értendő teljesítése azon kötelességeknek, melyeket vallás és nevelés, társadalmi állás és jólét a sors kegyeltjeire rónak. Ez azonban nem gátolja a nemes nőt, hogy teljes mérvben megtegye a nyilvánosság iránt azt, mit férjének, mint a politikai életben a király után első magyar embernek állása igényel. Teljesen eleget tesz a reá váró reprezentáció kötelességeinek s a'hol jól kell tenni, a nagy közönséget a jótékonyság cselekedetének kell megígérni, ott szivesörömest áll az ügy élére s. működteti szeretetreméltó szenélyiségónek, szivet nyerő kedvességének teljes varázsát, kifejti egy nemes lélek által vezetett asszonyi fő egész lelelményességét, hogy minél szélesebb körök fonássáuak bele a jótékonysági működés selyem hálójába, hogy a kitűzött czélra minél nagyobb összegek legyenek juttatva. Ezen nemes asszony állt azon választékos kör élére, mely a magyar társaság legjobb és legelőkelőbb rétegeiből alakult a végből, hogy szembeszál Íjának a nagy szerencsétlenséggel, melyet az árviz ez idén különösen az alföldön okozott. A szeretet e nemes müve fényesen sikerült. Tisza Kálmán nénak szerencsésebb keze van resszortjában, mint a férjének a magáéban: ha ennek legjobban kigondolt kombináczióit váratlan események vagy ellenséges rosszakarat nagyon is gyakran megzavarják, nem ritkán közvetlen a végsőczól előtt meghiúsítják, úgy amannak még mindig sikerült, hajó cselekedetre vállalkozott, és ez majdnem naponta történik, könnyeket felszárítani és égető szükséget enyhíteni. A nemes nők és férfiak, kik a nagy jótékonysági hadjáratra a kipróbált generál isiié vezérlete alá álltak, mindjárt a hadjárat kezdetén oly tűzbuzgóságot és áldozatkészséget tanúsítottak, hogy a győzelem nem maradhatott el. A mit egy nemes nő türelemben és kitartásban véghez vinni képes, az a hihetetlennel határos. A generálisné bizonynyal tudni fogja diszgárdáját szilárd csatarendben együtt tartani, még a csata után is, a dicsőséges győzelem után is, hogy a romokból a magyar alföldön uj, virágzó élet teremtessék. Vasutunk előnyei. VI. Esztergom, apr. 21. A tenger közelségére mutat az, hogy az édesvízi rétegek közé, félig sósvizi kagylókat és csigákat tartalmazó rétegek is vannak beágyazva, melyek keletkezése a nagy tengerárak beömlésének s a torkolatnál helyenként felhalmozott torlaszok áttöltésének, vagy a talaj időszaki süllyedésének tulajdonitható. Miuthogy ezeu rétegek három hatalmas vastagságú tengeri agyag lerakodás által vannak egymástól elválasztva és befödve, ennélfogva ebből következtetni kell, hogy vidékünk azon korbau háromszor volt felváltva szárazföld ós mély tengerfeneke, mely tünemény a föld felületének napjainkban is észlelt lassú ingadozásából fejthető meg. Az alsó harmadkori eocén képződményben két szóntelep fordul elö. Ezek közül az alsó telep közvetlenül a vidék alaphegységét képező rhéti és lias mészkőre vau lerakva, vagy attól helyenkint néhány méter vastag édes vízi: agyag réteg állal elválasztva. Ez a legnagyobb vastagságú s a legtisztább minőségű rétegeket tartalmazza. Ide tartoznak a doroghi s a tokodi telepek és az annavölgy miklósberki alsó telep. A fő rétegek vastagsága Doroghon és Anna-völgy Miklósberkeu 8 méter Tokodon 12*18 méter. Ezen rétegek közt, 0*5—5*0 méter vastag márga* mészpadok vaunak lerakodva, melyek a földművelésre nagy jelentőséggel birnak, mert azok a kőszénképző növényzetnek összes kali- és phoszpormész tartalmát magukban foglaljak. A bányászok ezt eddig a kivájt üregek betöltésére használták fel, pedig az a kőszénnél is nagyobb értékkel bir a földmivelőkre nézve. A rétegek minősége nem egyenlő, Doroglton és az Anna völgyben négymétert meghaladó vastagságú tiszta szénteleprészek vannak nagy kiterjedésben, ennek a szénnek hamu tartalma 42% ez tehát a legjobb minőségű szenek közé s annak ily vastagsága a* ritka jelenségek közé tartozik uemcsak az országban, hanem még Ausztriában is. Más telépi'észek ellenben finom osztatu. agyagrészekkel vanAz^EsztorgomósVidske^tározája. FELRE VERT HARANGOK. REGÉNY. — Az „ESZTERGOM és VIDÉKE" számára irta; KŐRÖSY LÁSZLÓ(Hatodik folytatás.) VII, A SZÉP ESZTER. Eszternek hívták azt a szép zsidólányt, a kit a felbujtatott nép marczangoló vérszomja elől Kovács László megmentett. Vele mentette meg törődött atyját, az öreg Náthánt s a tehetetlen fiút is, a kik pedig már halálra voltak ítélve. Ez volt a Kovács László mandátumának a kikezdése. Innen kezdve azután tovább ragadták a politika hullámai egész a képviselőházig. Az öreg Náthán negyvenesztendő óta lakott az alföldi nép között, de azért az emlékét soha senkise szidta. Az után a szörnyű istenitélet után az öreg Náthán levelet Íratott a szép Eszter által egy budapesti rokonának és elpanaszolta sebei történetét. A budapesti rokon rögtön leutazott a megmentett családhoz. Tiz esztendő óta nem járt náluk s igy alig ismerte meg a szép Esztert, a ki azóta olyan gyönyörűen fölnevekedett. *Steinernek hivták a gazdag családtalan rokont, a ki megrémülve győződött meg a lezajlott vihar szörnyű dulásairól. A ház ablakai ugyan már ujonan be voltak metszve, de az ablakfákon meglátszott még a kövek járása. A padló ugyan helyre volt valamikép tákolva, de azért minden szál deszkán megmutatkozott a bontogatás munkája. A bútorok ugyan szokott helyükön állottak ismét, a szekrények azonban elárulták a fejszék csapásait. A ház udvarán álló szederfák ki voltak tördelve, a kis kert virágai összetaposva. De legtöbbet beszéltek az egy-két nap előtt lezajlott viharról az öreg Náthán sebei, a szép Eszter szenvedései s a kis Samu rettegései. Náthán homlokán mély sebet ütött egy halálos szándékú kŐ, vállán még mélyebb seb tátongott egy durva ásó tompa élétől. Eszter aggodalmas szeretettel istápolta a szegény öreget, a ki seblázai miatt két napig félrebeszélt. A szép Eszter egészen meg is feledkezett arról, hogy neki is lennének bekötözni való sebei a karján. Nem fájtak azok ugy neki, mint apja sebei. A kis Samu alig mert kitekinteni az ablakon s mindig megrémült, mikor valamelyik jó asszony gyümölcsöt, vagy tejet hozott nekik s megvigasztalta őket. Hátha megint értük jönnek. Steiner rögtön készen volt tervével. — Nektek nem szabad tovább itt maradnotok. Holnap magammal viszlek titeket Budapestre. A boltot, meg a házat majd eladjuk onnan. Nekem ugy sincs senkim kívületek, jertek hozzám. Adott az Isten annyit, hogy gondtalanul megélhetünk, s nem kell félteni az életünket a föllazított nép dorongjaitól. Már hívtalak egyszer tiz esztendő előtt, mikor temetésen jártam itt. De akkor nem akartatok velem tartani. Az öreg Náthán hálás szívvel hallgatta rokonát s forró kezét nyújtotta feléje. "• — Menjünk is csak mielőbb, mert a parasztok egyszer úgyis agyonütnek minket, ha föl nem gyújtják a házunkat, — mondta a kis Samu —: pedig mi sohase bántjuk őket és ha engem valamelyik gyerek kicsúfol, nem csúfolom vissza, ha megdobál, nem dobálom vissza. És mégis a Patai Pista meg a Mázos Jancsi vertek legjobban, a kiknek mindig legtöbb mézet adtunk. Vigyen el minket innen bácsi, mert itt agyonütnek minket. A szép észter most nem a maga jövőjére, hanem apja fölgyógyitására gondolt. Azt iizonban alig merte hinni, hogy holnap már útra készülhetnek. Az öreg Náthán sebei nagyon fájdalmasak voltak, pedig a jó doktor csodálatosan enyhítő balzsamot küldött a városból. Hanem az akarat ereje csodákat müvei. Másnap Náthán már föl bírt kelni, mert útra akart készülni s maga rakosgatta Össze az értékesebb holmijait egy ládába. Eszter most már a maga érzelmeinek is szentelhetett néhány órát. Látta, hogy el kell hagynia szülőhelyét, kedves és keserű emlékeit. Azokat épen ugy, a kik gúnyolták, mint azokat, a kik szerették. Játszótársaitól azonban mégkönynyebb volt elszakadnia, mini édes anyja sírjától, mely a falu temetőjének egy elrekesztett zugolyában rejtőzködött.. A szép Eszter kiment oda s egy virágcserepet vitt magával. A sir mellett egy kis virágágyacska diszlett, kiásta onnan a legszebbiket, földet tett a cserépbe a sírdomb földjéből s azután könnytelenül, de kimondhatatlan s el nem sirható fájdalommal vált el a drága helytől. Mikor kis kertjébe tért vissza s össze-' taposott virágaitól búcsúzkodott, eszébe jutottak gyerekévei összes emlékei. Mennyi méltatlanságot kellett eltűrnie, mennyi csúfságot elfelednie, azért mert zsidó. Ha játszani ment a kis falusi lányokkal, sokszor sirva tért haza a nevető pajtások közül, mivel azok kigúnyolták és megvetették azért, mert zsidó. Később már kevesebb keserűsége volt. A libaőrző kis leányokból is eladó leányok lettek, a kik már most nem csúfolták többet a «szép Esztert», a hogy maguk között hivták. De nem is akadt egyhamar szebb hajadon az egész vidéken. Mondták is neki gyakran a falu jóbbmádú asszonyai: — Jaj, Esztike lelkem, ha maga nem volna zsidólány, bizony Isten rajta lennék, hogy a fiam feleségül vegye magát szüret után, mert maga olyan százszor szép, mint a mesebeli tündérleány és olyan jó, mint a falat kenyér. Hát még akkor is a szemére vetették születése átkát, mikor szemtől szembe magasztalták azért, mert zsidó. A szép Eszter ilyenkor bűbájosán mosolygott, de nagy fekete szemeibe belelopózott néhány csodálatosan ragyogó könnycsepp. Milyen szépek pedig a nagy, tüzes, fekete szemek, a mikor nevetnek is meg sirnak is'egyszerre! Pedig nem vétett soha senkinek; jót tett, a kivel jól tehetett s csak nemrégiben adott uj ruháravaló szövetett egy szegény hajadon leánynak, a ki a minap, mikor kihurczolták őket a templom alá, egy tüskés
