Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 21. szám

M RGJE LE NI K HETEN K1 NT KÉTSZERVASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN,

KLÖI<TZETÉ8l Ál! :

égés«/. évre .... ..................................6 lit — kr.

f

el évre....................................................................3 fit — kr.

negyedévre'..............................................................1 lit ">0 kr.

Eyy szám ára 7 kr.

Városi s megyei érdekeink közlönye.

SZERKESZTŐSÉG:

SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM,

k>v;i. :i I u.p «/. d ‘ni rés ei illeti! közlemény ele kiildeiidíilc.

KIADÓHIVATAL :

Sí' ÍCHENY1-TER 331- SZÁM,

liová a láp hivatalos s a magán hirdetései, a nyilttérbe s/.ánt közlemények, előfizetési pénzek és reelamálások iutézendök.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS HlliDliTBSUK :

1 szótól 100 szói« 100 -200-ig 200- 300-ig

Bélyegdij

— fit 75 kr.

1 fi t 50 kr.

2 fi t 25 kr. >0 kr.

iM A G A N- H J EI) ETES E K

megállapodás szerint legju- tányosabban közöl tétnek.

NYÍLT TÉR sora 20 kr.

A MAGYAR IPAR

versenyképessége.

n.

A budapesti országos kiállítás alatt s a múlt évben isméi elten volt alkalmunk lapunkban a Ganz és társa ezég által értékesített Zipernowsky-Déri-féle távvezetéki rendszer előnyeit és örvendetes fejlődését kimeri ően ismertetni, miért is jelenleg egyszerűen azon tény megállapítására szőri;kozhatunk, hogy ma már villamossággal foglalkozó világhírű ezégek, de egyéb elsőrangú ezégek is igyekeznek ezen rendszer ér- t.ékesithetését megszerezni s részben meg is szerezték.

Ezúttal a villam-mű osztálynak az egyes országokban már létező képviselőségeit soroljuk föl. Ily képviselőséget vállaltak :

1. Az olasz Edison-társaság Olaszországra, Piemontot kivéve, melyre a »Bellani Frateili« ezég kapta a kizárólagos képviseletet.

2. A »Société ElecTiqne Edison« Párizsban Francziaország rész re, kivéve egyes departmen okát, melyek részére már korábban a »Société en Participation pour les Applications Industrielles de 1’ Electricité« iMon-bau nyerte el a kizárólagos képviselőséget.

3. »Berliner Maschinenbau-Ae ien- Oesellsebafc vormals L. Schwarzkopf« Berlinben és »Helios, Ac ien-Oesell- sebaft für elektrisches Liclr und Telegraphenbau in Ehreufeld-Köln« ezégek Németország részére. Végül

4. az amerikai Edison-társaság, melynek élén tudvalevőleg a hires elektri- kus Thomas Alva Edison áll, Ejszak- Amerika fferére.

Ezen kívül a Ganz és társa ezég még más tekintélyes külföldi ezégek- kcl folytat tárgyalásokat a képviselet elvállalása iránt.

A képviselőségek itt közzétett jegyzéke ékesszóló bizonyítékát szolgáltatja ezen táv-vezetéki rendszer kitűnőségének. Ezen rendszernek az amerikai és európai legnagyobb Edison-iársaságok általi alkalmazása annyival inkább említésre méltó, mert épen az Edison- féle villam-áramlat vezetési rendszer tar atott legjobbnak és városok világi- tására legalkalmasabbnak.

Ma már egész sorozata létezik nagyobb villám-világ'itási telepeknek, melyek a távvezetéki rendszer szerint épitte tek vagy épülőben vannak. Az eddigi ez irányú működés összesen 30 kisebb s nagyobb telepre terjed, 1000 ív- és 20,000 izzó-lámpával. Ezen telepekből esik Magyarországra 2, Angliára 1, Belgiumra 1, Németországra 3, Oroszországra 1, Olaszországra 5, Schweizra 6, Spanyolországra 8, JDél- A inerikára 2, Éjszak-Ameri kára 1. Ezen kívül 1886-ban még 34 megrendelést kapót a gyár egyszerűbb berendezésre összesen 100 ív- s mintegy 6000 izzó-lámpával.

E megrendelések nagy része már kielégítietett, egy része munkában van. E berendezések legnagyobb része külföldi telepekre esik és pedig leg”óbb

Olaszországra és Oroszországra; Magyarországra csak mintegy V4 rész.

Ezen számok és tények minden ékes szónál inkább bizonyítják, hogy mily nagy hódításokat tett a külföldön ezen Magyarországon is virágzó iparág,, í Más részről az általunk mindig helytelenített irányzat itt is nyilvánul, hogy t. i. a magyar ipar érdekében nem fejtetik ki elég tevékeny érdeklődés. Valamint a magyar vidéki városok anyagi föl virágzása a magyar államra nézve ép oly fontos, mint a főváros csodás fejlődése, — azonké- pen a magyar vidéki városok is, melyek közül fekvésük szépségé által oly sok kiválik, szintén hiva.va vannak arra, hogy berendezéseiknek a modern technika általi tökéletesítésén ne csak szóval munkálkodjanak, hanem azon valódi munkássággal is, mely a magyar ipar érdekeinek, más szóval az ország anyagi fejlődésének közvetlen, avagy közvetve javára szolgál.

IPAROSAINKHOZ.

Esztergom, márez. 12

dekeink képviselése által hasznára lehessen városunk iparosainak.

Amint tudjuk, a jelentkezők ’érdeklődése általánossá kezd válni, aminek kapcsában a bővebb tájékozás is szükségessé vált, mi végből két alternativa Ion az iparosok elé terjesztve.

Ugyanis szállíthatni lehet először is az iparosok által teljesen előállított czikkeket a minisztérium által meghatározott órákban az anyag megszerzési helyét és minőségét megjelölő toldalékkal.

Továbbá ugyanezen értelemben lehet Berufe Id Mór fővállalkozónál is az ajánlatokkal jelentkezni, akinek szoros kötelessége az egyes darabok árát a miniszter úr által kijelölt meny- nviségben kiszolgáltatni, ugyanígy a készítési költséget is.

Ez idő szerint 50.000 pár kész bakancs, továbbá 243,900 drb szíjgyártói készítmény, végül 78.000 drb. szabósági munka képezi a szükségletet, amiben a honi iparosoknak, mint előállítóknak módjuk és alkalmuk van részt vehetni.

Minthogy a népfölkelési ruházási A fővállalkozó már az előző évek- szükségletek fedezése iránt a magy. ben is foglalkoztatta a következő vá- kir. honvédelmi miniszter a vidéki rosok iparosait. így: Vácz, Esztergom, iparosság érdekeit is szem előtt tartja, jÉrsekújvár, Jászberény, Szenimárton- a ruházati kellékek -dőállilására az Kata, Nagy-Kőrös, Czegléd, Szentes, érdekelt iparosoknak jóakara ulag tért j Szepes-Béla. Most pedig ki van tűzve nyi.ott, ennél fogva nem is késiek j az, hogy az ország egyéb városainak megjelenni a vidéki ipariestülelek és'iparosai is jussanak munkához. Hisz- társula ok küldöttei — köztük az Esz-, szűk, hogy Esztergomnak megint fog- í ergo in kir. városi ipartestület elnöke, ínak valamit juttatni.

Dóczy Ferencz a végből, hogy iparér-! ———

(Zseni emlékkönyvébe.)

A mosolyod napfény, tekinteted villám, Akaratom, szivem megtörött hatalmán.

Mozdulatod bübáj, szavad édes dallam, Lelked tisztasága tündóklik e dalban.

Csengő kaczagásod a lelkemet járja, Varázsló szemednek nincs e földön párja.

Ha közelemben vagy: érzem, újra élek, Tőled távol bennem tetszhalott a lélek.

Akármerre járjak, előttem a képed, Mindenütt, mindenütt téged látlak, téged.

Ébren is arezodat látom ábrándozva,

S ha lenyugszom, bűvös álom elém hozza.

Szeretem a magányt: neveddel van telve; Szeretem a szellőt: rólad susog egyre;

Szeretem a madárt: csicsergve magasztal, — Oh én is imádlak önfeledt szavakkal...

A ki téged tisztel, megbecsülöm szintén; A ki megbánt, nincs, ki úgy gyűlölné, mintén.

Bimbó neked nyilik, a nap neked fénylik, Nélküled köröttem éjszaka sötétlik.

Te vagy a kék égnek biztató mosolya,

Ez a mosoly búmat kedvvé varázsolja.

Saköny, mely szemednek bűvös egétlakja: Hasadó hajnalnak gyöngyöző harmatja.

Boldog a kis virág: a kebleden tartod; Boldog a napsugár: csókolhatja arezodí

Boldog még a hant is, hisz te tapossz rajta, Piczi lábad nyomát soká tartogatja.

És az is boldogság : meghalni éretted, Koporsómra talán hullna egy-két könny ed.

Oh ha itt lesz éltem végső pillanatja, Utolsó sóhajom nevedet sutto_ ja !

JULIUS.

plEOÉNV.

Az Esztergom és Vidéke számára irta: Kőrösy László. (Tizeonyolczadik rolyt.)

Hanem a madarászok mindenütt kudar- ezot vallottak. Az üldözött boldogság mindenütt lépre csalta őket s a szemükbe nevetett, mikor már azt nitték, hogy most csakugyan nyomon vannak.

Semmisem jövedelmez többet a mások korlátoltságánál.

Karáék kereskedése és madarászata már gúny tárgyává kezdett válni, mikor egyszer egy vidéki szintársulat toppant be a városba. Úgy jöttek he a vasútról, mintha egyenesen föl akarnák falni a várost. Ebesen, veszekedve és elégedetlenül. A director a málha kocsis mellett hamleti gondolatokkal tépelődött s nem reflectált a kétségbeesett első szerelmes nyilt czélzá- saira, mikor bús fájdalommal rebegte az első apának:

— Le fogom leplezni ezt a gazembert, ezt a nyomorult sikkasztót, a ki már három hét óta nem akar gázsit fizetni!

Az első apa egy láda parókán ült s csi- titó hangon izgatott:

— Ne ordits kérlek, arra való a törvény, hogy igazságot szolgáltasson még a nemzet nyomorult napszámosainak is.

A társulat komikusa a »könyvtár« tetején ült, azon a kincses ládán, mely hivatva lesz az egész várost agyonkaczagtatni meg agyonsiratni, ha ugyan van elég hazafias lelkesedés még a színészetért.

A másik málliás kocsin is négy láda és hat szerencsétlen elkárhozott döczögött befelé. Két közönséges paraszt kocsin robogtak be a társulat hölgyei. Nyolczan voltak mindössze. Valamennyien Pattiak, Sarah Bernhardok és Jókain ék egyszerre. Hanem azért mindannyian zúgolódtak a direktor ellen, a ki elég goromba volt még az állomáson megtagadni egy kis kávét az ö társulata mentő angyalaitól.

A trupp végre a városba érkezett. Sűrű I alkonyat volt, mikor Tróját bevették. De a társulat erősebbik fele nem pállotta még késő este polgári lakások után látni a mellék-utczában.

Igv vetődött be Karáékhoz is egy hGrill orgas fiatal ember, a ki egyébként Karcsit kereste. Aranyakat ér ilyenkor az ilyen ismeretség. A komédiás nagyra is volt vele s a directornak legalább is rög- tönös száz pengős hitelre becsülte ezt a barátságot.

A vidéki színész még Pestről ismerte Karcsit, a ki a színésznők s különösen a nem színpadon szereplő színésznők társaságát szívesen fölkereste a szerződés télén korszakokban.

A hórihorgas alak, a ki egyébként első szerelmes, szeles gavallér, kedélyes apa, intrikus, operette buffo, népszinműénekes, jellemszinész és hőstenor volt egyszerre, üres óráiban mint kortina festő, mint kellékgyűjtő és villámgyártó is nem csekély auktoritást vívott ki kortársai között. A director nagyrabecsülte, mert rendezett operettet, drámát, népszínművet és bohózatot, sőt nem egyszer kiverte a zongorán a teljes zenekart is. Olyan universalis zseni volt, a kire egy vidéki direktornak nagyobb szüksége van, mint kitűnő re- portoirra. Csak egyetlen egy hibáját nem bírta elegendöképen menteni. Elkeseredetten ivott, de mindig a mások borából. Hanem a direktor ur még ebből is hasznot húzott, mert mikor fizetésre került a dolog, akkor a »semm revalók« közé soro- zódott, mikor pedig potomra mókázott, akkor .hazánk elsőrangú színművészei« j közé sorozta a pályatársak bámulata.

A nagy zseni be volt avatva a ki röpült galamb történetébe s egész utón nem is gondolt egyébre, mint arra a fejidelmi vacsorára, a melyet neki az a história még ma este jövedelmezni fog.