Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 21. szám
POSTATAKARÉK. (A februári forgalom ) A főkimutatás szerint 1887. február havában 39,817 betéttel 246,406 frt 10 kr. tétetoH be és 7828 felmondás alapján 161,631 frt 68 ki', visszafizetés eszközöltetett. A febr. havi betét összeg 66,485 forint 47 krral csekélyebb a jan. havinál, ellenben a visszafizetések csaknem elérik a jan. havi visszafizetéseket, melyek 170,906 frt 36 krra rágtak. A befolyt betétek arányában febr. havában 115,000 névértékű 5%-°s magyar papirjáradék vásároltatott; — éhből a betevők részére 14,800 frt névérték vétetett, azonfelül a betevők ■számára 4200 frt névértékű egyéb értékpapír vásároltatott. A m. k. postatakarékpénztár fennállása óta, vagyis 1886. febr. 1-től, 1887. febr. 28-ig összesen 2.056,600 frt névértékű értékpapír vétetett s pedig a magyar királyi postatakarékpénztár számára 1.753,100 forint névértékű 5%-os magva r papirjáradék. Az 1886. decz. 31-ig esedékessé vált kamatok fejében 21,489 frt 75 kr. ira’ott az 1885-ik évi IX. t. ez. 11. §. értelmében áj kamatozó betét gyanánt a betevők javára. Ezen lőké- síreft kamatok hozzászámiíásával a betevők tiszta követelése 1887. febr. 28-án 1.642,799 frt 12 krra emelk edeft. ESZTERGOM IRODALOMTÖRTÉNETE. (Esztergom város és vármegye egyházi és világi Írói.) XX. ? e h á m II á t é szt-Benedek-rendü áIdőzár és tanár Esztergomban 1860— 1862. Szül. 1833, nov. 23. áldozárrá szent. 1860. jul. 31. Irodalmi műve: »A korunkban felfedezett római történetiró Gfrnnicns Licmianns Caesar idejéből.« 1859. Tan. Lap. S a 1 g ó J ái n o s segédlelkész Esztergomban, jelenleg esp. plébános Xarancsságon. Szül. 1828. máj. 25. fölsz. 1854. márez. 12. Irodalmi művei : Számos czikk, értekezés, ismertetés, bírálat, sz.-beszéd. Önálló művei : »Mózes Cosmogoniájának védelme a földtanból és a héber nyelvből vett érvekkel.« Pest. 1853. »A teremtés hat korszaka.« »A papi nőtlenség fölénye, előnyösebb volta a nős állapot fölött.« Pest. 1854. »Atala» vallásos regény Chateaubriand után ford. Esztergom. 1858. »Árpádházi sz. Erzsébet életrajza Montalembert mán a magyar történelemből veit felvilágosi (ásókkal. Eger. 1859. »A szabadkőművesek.» Segur mán ford. Pes . 1871. Gr a. 1 a m b o s K á 1 m á n lelki- igazgató az esztergomi papnevelő intézetben, jelenleg Lazarista. Születeti 1834. okt, 1. fölsz. 1857. okt. 29. Irodalmi művei : »A. castiglionéi angyal.« Nagyszombat. 1861. »A növendék papok és fiatal á,Időzárok kalauza.« 1861. »A Szent- Háromság és az emberi ész.« »Mária hava.« »Szent Kálmán vér!ami,« »Kapisztranói sz. János.« Vianney János Mária arsi plébános. »Katii. Missiók.« »A káté és bibliai történetek.« »Lelki pász orsági élmények.« »A XIX. század homályos foltjai.«: »Párizs romjainál.« »A sajtó szabadság hazánkban.« »A vallásos bajiam és corollariunia.« K o v á c s József Esz'ergom m. bá tor Ív eszi ref. lelkész. Irodalmi mű v e : Ka I auz a, g) ti m öl cs %ü Ítélés, nyesés, és a báorkeszi faiskolában található, s csemetékben vagy oltó- vessző kben megrendeIliető gyiimö1 csfa- jok körül. Pest 1861. nvonit. Länderer és Heckenas'. A »bátorkeszi szít kész tője. 1.869, Irt még :öbb czik- ket, értekezAst, birá’a/o-, magyar nyelv-’ an és o vaAkönyve:. B o M o ii y 8 á ii d o r sd vili ész Es ■ ergombaíi i862. IrolaJnij műve: »B. Asszony! egyház leírása.« i Re'igiA 1858. »Káromkodás (dien.« Pá'yairat. »Tan. Lapok.« 1859. Irt m g öbb hírlapi levelet. N e m esp á n i J u li á s z M i- liály premontrei kanonok, nyugalmazott gymnasiumi igazgató. Szül. Baj- nán Esz'ergom m. 1820. nov. 14. Irodalmi művei : „A magyar nemzeti irodalom története.« Iskolai használatra. 1862. I III. füzet, kőnyomat. ,,Conpendium regularum synlactiea- rum de usu et consecu.ioné tempómra etc. In usum alumuoruin cursus Pae- dagogici Vem Conv. Jaszoviensis.“ 1872. Kőnyomat. Kisebb művei: Értekező levél a régi remekirókiróknak nemzeti inodalmnnk fejlesztésére való hasznáról és szüks'g'ről.“ 1852. rozs- nyói ért. „Boti evői a görög remekíróknak befolyásáról a római irodalom kifejlődésére.“ 1853. U. o. ,,Caesar a honatya.“ 1854. U. o. „Róma és Kar hágó.“ 1856. u. o. ,,Budavár ostroma és visszafoglalása-.“ 1686. 1858. U. o. ,,Egyházi beszéd Jézus dicsőséges sírjáról.“ 1858. Dolgozó t a Religio 1851 — 6. évfolyamaiba névgyümölcs és szőlőfa.elepek név- és árjegyzéke az 1869—-70. idényre ismeretterjesztő közleményekkel.« (Magyar és német szöveg.) Pes'. 1869. nyomt. Hecken ast. V a s z a r y Kolos a szent- Benedek-rend főapátja, mint tanár lakott Esztergomban 1861 —69. Szül. 1832. febr. 12. Áldozárrá szenteltetett 1855. máj. 26. Irodalmi művei : »Világtörténelem ka’ h. tanodák számára és magán ha,sziláin. ra.« írták Füssy telenül. 1860-ban irt egy czikket a „Pesti Hirnök“-be a m. kir. finevelő intézetek visszaállítása érdekében. ír még több alkalmi költeményt. | Lse p r e g li y F e r e n c z szin- mű-iró. Szül. 1842. aug. 15. Észtergomban tanulta az asztalos mesterségei s iti a katli. legényegyesületben talált alkalmat önképzésre. Irodalmi művei: Különféle czimű és a'akú költeményei között van egy, melyet 18 63. márez. 21-ére az esztergomi ka li. le-gényegyt és Vaszary Kolos. Esz ergom 1863. »Várnai csata. 1864.« »Magyarország története az alsóbb osztályok számára.« Győr. 1865. Irt még számos tör énen értekezést és más czikket a: »Sziin- órák«, »Ifjúsági Plutarch«, »Akademia- értesitő«, »Tanodái Lapok«, »Magyar- ország és a Nagyvilág«, »Családi 01- masmányok«, »Pesti Napló«, »Budapesti Hírlap« czimü lapokban. B o d n á r Z s i g m o n d segéd- lelkész Luzslán. Született 1839. febr. 9. fölsz. 1861. júl. 28. Irodalmi művei: »A négy utolsó pápa.« Wiese- mann bib. után. 1862. »Cha eaubriand és kora.« Pest 1867. »Havi szemle« sülét megnyitására irt. „Az utolsó esztendő.“ Regény. „Magyar fiúk B ősben.“ Vígjáték 3 felv. „Akbár szül án.“ Tragoedia. 4 felv. „Az élbe et,lenek.“ Vig színmű. 5 felv. „A vízözön.“ Víg színmű 5 felv. „Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkuczig.“ „Kolumbus Kris.óf.“ Látványos színmű 10 képben. „Pernzes.“ Énekes bohózat 3 felv. „Utazás a holdba és a tenger alatt.“ 10 kép. „A két mennyegző.“ Népszínmű 5 kép. „A kirünő vendég.“ Vígjáték 1 felv. „Az u.olsó pesti német, vagy 30 évvel a pes.i magyar népszínház megnyitása urán.“ Tréfa 1 felv. „A szép Meluzina.“ Tündéries bohózat. 16 kép. „Saul király.“ Trage: dia 5 felv. „U ázás a föld körül 80 nap alatt.“ Lá:ványos színmű. „A sárga csikó“. Népszínmű 3 felv. Az irodalom erén való munkássága többnyire a hetvenes évekre esik. (Folyt, köv.) PERGER LAJOS. A VASPARIPA. A vasparipa különös tormészelü egy állat. Nem kivan ugyan külön istállót, de megoszfa lan ragaszkodást a gazda, ól. Nem kap abrakot, csak egy kis o'ajos pe roleumot. Nem rugdalózik. hanem azért mégis leveti az embert, ha belebokrosodik. Sovány aczélbor- dái sohase lihegnek, de gumiéival patkói életnagysága rendkívül engedékeny váratlan események előidézésére. Meg van benne a pegazus vakme- í'őz/'ge, melylyel végig repül a hitvány gy T» gyö ön, s az a magas ambiczió, meiyiyei a csillagok felé iparkodik. (A esi 1 ’ ago Ív azonban leginkább csak a ledobott lovasok szikrázó szemében ragyognak.) Oda bent a salonban egész simán gördül végig, hanem a szabadban féktelen dévajsággal megy neki a rögös útnak s szinte előre nevet annak, mikor a huszár odafönt ingadozni kezd. Legérdekesebbek azok az események, melyek előre vetik árnyékukat. A lovas egyszerre csak azon veszi észre magá , hogy néhány pillanatra szárnyai nőnek, repülni kezd akaratlanul is, de előre és iszonyatosan. A repülés azonban nem sokáig tart, A föld vonzó ereje működni kezd s a sasból po lyauó esernyő lesz. Alig tér magához a húsz körmére esett huszár, abban a pillana.ban ráborul a ez u dar masina is s teijes erejével és súlyával nehezedik a lerogyott hős keblére. Hát még mikor a kíváncsiságtól megbokrosodik a nemes állat! A mikor legiöbben bámulják, éppen akkor vadul meg s mikor a huszár leghetykébben sarkantyPizza a pegazust, éppen akkor rúg ki s veti előre vagy oldalára a rettentően pottyanó vitézt. Es mindezek daczára a nemes állat Esztergomban is meghonosodott, sőt rövid idő alatt el is szaporodott. A nagyutezai csöndes emberek ossze- nézteli, mikor a borzas komédiás egyenesen a Karáék portájára tartott. Nagy hangon állított he. Kora bácsi épen az udvaron foglalatoskodott bazsalika- ültetéssel. Az első tekintetre észrevette a jövevény minden szándékát. — Nincsen lakásunk komédiások számára! — vette oda foghegyről. — Nem is hajlékot keres a hajléktalan ember, hanem egy jó barátot — felelte nagy páthoszszal a buffo. — Ki légyen az a jó barát? — Az én Karcsi czimborám, az én édes kenyeres pajtásom. — No, hát odabent van. — Köszönöm. Es a vlsszautasithatatlan jövevény egyenesen Karcsihoz tartott. Meg is találta odabent, a mint Pócsy Gábor urammal és Tahy Ferencz ténsúrral javában ferbliz- getett. Nagy örömkaczaj, rettentően ezuppanó czimbora puszi s hatalmas kézszoritás volt a találkozás első pillanatnyi örömének kifejezése. A hórihorgas zseni bemutatkozott:- Daruvári Darvai Jenő a nevem, magyar színművész vagyok a Tokodi-féle színtársulatnál, melyet mint consortiumot nemsokára kénytelen leszek megmenteni, ha a. közöny itt is kibérii az összes helyeket az egész saisonra. A társaság fölkaczagott s a, komédiás inni kezdett. Egyszerre csak az asztalra csapott és főik iá Köti : — Különben nagy oka van annak, hogy mért jöttem én ide először. Nemcsak az ősi barátság édes emlékei parancsolták, nemcsak a szeretet, és ragaszkodás . , . — Ugyan ne szavalj kérlek ! — vetette közbe Karcsi. — Barátom, én szavalni is súgó nélkü1 szoktam. Hát még játszani. Képzeld csak, nincs is súgónk. Elcsaptuk, mert elsikkasztotta az igazgató értékpapírjait. — Jenő, te még mindig lódítasz ! — Becsületemre mondom, hogy igazat beszélek ! Lemondtam már a lóditásról mióta becsületes emberek közé kerültem. Képzeld csak, milyen sokat haladtam múlt év óta, mikor egy esztendeig pihentem a kerepesi Pannóniában. Szentes városában j Hamlettemért bankettel s egy tajték szivarszopókával tiszteltek meg. Nánáson négy sonkát kaptam Göndör Sándoromért és Keszegfalván meg akartak választani követnek, mikor Coriolánt csináltam súgó nélkül. A megbokrosodott phantasiával dolgozó furcsa emberen nagyot nevetett a társaság. De bezzeg más szemekkel nézett rá mindenki, mikor a harmadik palaczk bor élvezete közben az egyetemes lángész egész komolyan ilyen fordulatot adott a beszédének : — Egyébiránt van szerencsém tekintetes Kara urnák jelentenem, hogy Kovács Lászlón é és Kovács László a múlt nyáron Faludon szerepeltek, mint kezdő művészek. Az öregek érdeklődve hallgatták a különös embert. — Hát hiszen az nem is olyan egész I lehetetlen ! — szólt bele Tahy Ferencz ténsúr. —- Bizony lesüllyedhettek egész odáig ! — jegyezte meg Pócsy Gábor uram. Csak Kara bácsi kételkedett. — Öcsém uram, — felelte egész nvu- g dtan — szaván fogják ám a harist! — Becsületemre mondom, hogy állok elébe ! szavalta a komédiás nagy páthoszszal- — Adatokkal akarok kirukkolni. Hát először is a nemzeti színészet becsülete érdekében ki kell javítanom tekintetes Pócsi Gábor uram mondását, mintha a szökevények lealjasodtak volna Tháfia templomába. A fiatal párt bizonyosan az ihlet kalauzolta a mi tövises pályánkra. Mert a ki babérból veti ágyát, alkudjék meg a burgonyává’, ha van. Vidéki színésznek lenni a mai században nagy és nemes gondolat. Daczára annak, bogy a hazai nagyhatalmú sajtó rendszeresen mellőz s a fővárosi kisisteneket nem győzi eléggé dicsőíteni: daczára annak, hogy a magyar vidéki közönség még mindig nem akar hivatása magaslatára emelkedni; daczára annak. . . —• Ugyan 'ne locsogj ennyi badarságot, hanem rukkolj már ki az adatokkal ! — zavarkozott a, nekilendült komédiás szavaiba Karcsi. — Nem is átallok velők felhozakodni. — Mit tudna bizonyítani? — kérdi kételkedő hangon Kara bácsi. — Tekintetes ur ! — kezdte megint a buffo — a színészet nemcsak áldozópapokkal, de bujdosókkal van tele. Boldogtalan ember oda menekül. Megszökött szerelmes párok, a kik a szülői áldást ép úgy nem ismerik, mint a papit, Tháliától esedeznek szentesítést. Hát hogy tekintetes urék három esztendő óta hiába keresték a kirepült galambot, annak nincs más lélektani oka, mint az, hogy nem szereti az öregeket a szerencse. Ezt mondja kérem XIV. Lajos ur az én kéziratbeli eredeti franczia-ma- gyar vígjátékomban, mely annak idején nagy sensatiót fog kelteni egész Európában. Kara bácsi már nem tudott boszankodni Uj-Pest óta, a hol először a saját fia kompániája ültette fel, azután a hol országos betörők voltak egy-két óráig. De nem állhatta meg az újabb kérdo- zösködést. — Hol is vannak azok az adatok ? — Nálam tekintetes ur. — Hát akkor ki velük ! — Majd vacsora után ! — és a komédiás egész nyíltan kirukkolt haditervével: a jó vacsora pro gram injával. — De aztán csak ne csalódjunk. — Becsületszavamra mondom, hogy be fogom mutatni Kovács Lászlóim sajátkezű levelét, melyet Faludról hozzánk intézett. Én, mint minden vidéki director született szekretáriusa a szerződést ajánló levelet megválaszoltam s azután Karcsi czimbo- rárnra gondolva eltettem. Igenis uraim, a kiröpült galamb Tliália templomának ^előcsarnokában rakott fészket, a mit én az ö sajátkezű levelével fogok vacsora után bebizonyítani. A kompánia a vacsorához telepedett. A komédiás elemében volt s olyan hatalmasan evett, ivott, mint még sohase életében.
