Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 92. szám

zések tartunk, mindenekben liivou eljárni. És ha valaki azon Arlicn 1 usok, Statut uniók és Végezések el len járna, és ellene mondana, Protestálna és Contradicálna (elegendő okot hozzá nem adhatna) avagy ellenben való és uji végezésoket be hozni akarna, tartozik az Ché Mester köttelessigo Szerint oltalmazni, és mindenekben helyre állítani és megtartani. Amazok ellen pe- digh reclamálni és törvényt indítan- hite szerint.

(Az Clui Mester esktivése.)

Én N. N. azon hitemre, mellyel eő Fölsige Adományához köteles vagyok. Esküszöm, hogy az Nemes Chénok minden dolgaiban, és az Nemes Árti- cutusoknak megh tartásában s oltalmazásában hiv és igaz leszek, s mind szegénynek, boldognak, sem Atyafisá- gor, sem barátságot nem tekintvén, minden kedvezés és Irigységül nélkül, és Adomány nélkül, Törvényt, minden személy válogatás nélkül Lélek szerint mondok, és az Nemes Chének gyarapodására, hasznára, tehetségem szerint igyekezem, Jövedelmét helytelen el nem költőm, hanem igazán és híven adom és róla is szamot adok, Isten Engem úgy SegéIlyen.

(Az Atya Mesterségről.)

Hasonló képpen az Atya Mester a megh irt Ché Mester választásnak Formuláin Szerint tétessék, ki hites és eslditt légyen.

(Annak Hivatalija)

Ha valahonnan vándolló Leginyek jönnének, azoknak tartozik harmadnapig, vagy tovább is helyt adni maga házánál tartóztatni, azoknak pedigh szorgalmatosait mihelyt szerezzen és igyekezzék, az pedigh nemcsak ezen helyünkben, hanem az egész vármegyében. Ha oly leginyek Mihelyben volnának, kik Cliében nem tanoltak, azokra vigyázzon, úgy hogy ha Chéhes legi- nyeknok helye nem volna, tehát a Ché- hetleni ki tngya és annak a helyére Chékest rendellyen és tegyen.

Ha valami egyenetlenségek és Rendellenességek a leginyek között esnének, tehát tartozik az Ché Mesternek tudtára mindezeket adni.

(Folyt, köv.)

Közli : BEDŐ JÓZSEF,

szt.-györgymezei jegyző.

Az árva.

i

(A korcsmák hőse.)

Szép májusi nap volt, a fülemüle már hallatta énekét a rezgő nyárfa üde zöld lombsátorában, a csavargó patak ezüst Ina ltjai is a gyönyörű tavaszról csevegtek ; a bojtár furulyája vigab- ban szólt, midőn téli bárány kait a zöld hegyoldal pázsit bársonyán először ugrándozni lát la'.

Ember, állat örült a természet pompájának, csak egy teremtmény nem örülhetett a szép természetnek, ő a jó ál dottlelk ű Feli ér ral v i né.

Szép, gyönyörű egy asszony volt. Magas, nyúlánk termetű; barna; hosz- szukás komoly arczából bús szemei fekete gyémántként ragyogtak ; föl tűzött holló fürtjeihez ritkán nyíló ajkaiból kifehérlő gyöngysor fogai oly igen illettek. Más sorsot érdemelt e nő, mint a milyenben őt durva férje részesité.

Fehérfalvi iszákos ember, nagyobb qnaliűcátió nélkül, a protectio kieszközölt számára egy hivatalt, hol már a harmadik feleségét gyötri a halálba. Pedig mint mondják szerette és szerethette is ezt a, szép, jó harmadik asz- szonyt, ki mámoros férje gorombaságait mindig türelemmel viselte csak azért, hogy a józan Fehérfalvinak lelkére beszélhessen az iszákos Fehérfalvi gorombaságairól. így vélte szegény megjavítani férjét! De hiába.

A jó asszony áldott állapota sem akadályozta Fehérfalvit gorombaságaiban. Végre mégis megjött a szabadító, de nem ám a kis Emmában, kiben a sokat szenvedő asszony megtérítő hatalmat gondolt szerezni férje szenvedélyének meggá Mására.

A szép májusi napon, mikor mindenki örült a természetnek, a mikor a szép asszony is gyermeke által megváltásit remény lel te a brutális férj goromba- ságaitól; Fehérfalviliéiől életért életet követeltek. El kellett hagynia gyerme két, odadobni tigristermészelü férjének, a szívtelen apának. És e tudatban az élet-halállal való tusája még borzasztóbb volt; s midőn a szép májusi nap búcsú sugaraival a hegyek mögé vonult győzött a halál és a szép, a jólelkű Fehérfal vilié, mint valami szép viasz sárga szobor ravatalra került.

A korcsmából hazatérő férj a gvászhirre kijózanult, vörös arcza megkckiilt, tiizos szemei könnyekben fürödtek ; odadült a kihűlt tetem ágyához és keservesen zokogott. Mély zokogásra az édesen szunnyadó kisdedet is sírásra indította. Fehérfalvi bámészkodva tekint körül és egyszerre mint egy őrült rohan gyermekéhez, borbüzös ajkaihoz emeli, csititja, aztán vigyázva visszahelyezi hófehér párnácskáira, s mintegy megszel idült oroszlán megy, vissza a korcsmába. Nem lát,, nem hall senkit semmit, csak iszik tovább

A részvét összehozza az elidegenedett barátokat. Közelítettek hozzá vigasztaló szóvalT ő pedig csak hallgatta azt némán, szótlanul és ivott tovább.

A kis Emmát gondos női szivek, anyák vették gondozás alá. A piczi teremtés minden vonását áldott lelkű anyjától öröklé. Oly kedves, mikor mosolyog, oly kedves mikor sir ! Örül a szép szónak, örül a szép májusi napnak, örül a gyermek a dajka szemében csillám ló könnynek. Pedig ha tudnád, kit temetnek, kit énekelnek ki és kiért csillámlanak azok a résztvevő könnyek, nem mosolyognál te szép kis árva ! De hát örülj most öntudatlanul, mert még eleget fognak sírni ragyogó bogár szemeid !

Elhangzott az utolsó harangszó is, telő lett a mély sir zörgő hanttal. Ott pihen a sokat szenvedett asszony, a megváltás enyhet adó ölében ; de emléke él minden érző kebelben, ki csak ismerte őt.

Fehérfalvi pedig csak iszik tovább, abban keresi a megváltást. És ha néha-néha kijózanul úgy egy kicsit, mint mikor a hold a kék ég bárányfelhői közt egy rövid időre kibukka- nik, felcsillan benne az apai kötelesség hamvas szikrája, ápolja, gondozza gyermekét, örül az élő emléknek, mit áldott lelkű felesége neki hagyott. Aztán ismét iszik, újra józanul, újra gondos apa, majd ismét iszákos kor- hely.

. . . Már elmúlt a nyár is, a beköszöntött ősz végigsokajtott kervasztó szelével a kies völgy ölén is. Hulló sárga levél hirdeti a természet halálát: válnunk kell a zöld ligettől, de azon reményben, hogy kikeletkor újra élvezhetjük. Az őszi hideg eső a meleg tíízkelykoz kényszeríti az embert és szeretetteink között oly kellemes el csevegni. Fehérfalvi még ott iddogál gál a korcsmában a sötét éjfélig és |

talán tovább is, ha gyermeke eszébe nem jut.

Ekkor rohan hazafelé a vaksötétbén inig egyensúlyt vesztve az utcza sarába nem zuhan. Reggel majd a jó munkás emberek elviszik haza, addig pedig:

A kis Emin-i sir magában Elhagyott sötét szobában,

Zivataros hideg éj van,

Édes anyja künn a sírban!“

Hány ilyen szívtelen apa gyilkolta

már meg egész családját!

(Vr'ge köv.)

: ____MERÉNYI FERENCZ.

O

LVASÓ-ASZTAL.

(E rovatban ismertetett müvek lapunk kiadóhivatalában rendelhetők meg,)

— A Bevezető táblája. «Az osztrák-magyar Monarchia írásban és képben» czimü első kötete a nagyszabású vállalatnak ép most megjelent 47-ik füzetével befejeztetvén, a már teljes «Bevezető, kötethez» a mii terjesztésével meghízott Révai Testvérek könyvkiadó-hivatala díszes bekötési táblát készíttetett, mely Rudolf trónörö- kös-főherczeg 0 cs. és kir. Fensége által elfogadtatott és jóváhagyatott.— Az eredeti dísztáblák Benczúr Bélának a magyar Iparművészeti-Társulat által kiirt pályázaton dijat nyert tervezete szerint készültek, azonban a kivitel szempontjából némi módosítások váltak szükségesekké. — A most előttünk fekvő tábla stylszerüsége és nemes egyszerűsége által kellemesen hat a nézőre. — Szükségesnek tartjuk még megjegyezni, hogy ezúttal is valószínűleg be fog állani az az eset, hogy becsi könyvkötők akarják majd elárasztani az országot bekötési táblákkal. Eltekintve attól, bogy éppenséggel ha- zafiatlan volna minden tekintetben magyar iparczikkel szemben bécsit pártolni, jónak látjuk már most figyelmeztetni a közönséget arra, hogy sok évre és több kötetre terjedő munkánál figyelemmel kell lenni a táblák egyJ formaságára és állandóságára. — Arra az állandóságra pedig biztosan csak is az eredeti hivatalos tábla számíthat] mely egyforma kiállításban és azonos színekben fog a folytatólagos kötetekhez is kiadatni, mig bármily esetleges versenyvállalat eziránt senkit sem biztosíthat és hiszékenységüknek csak is az előfizetők adnák meg az árát. —- A már megjelent első kötet disztáblája piros, barna, zöld és szürke sziliben kapható, ára Budapesten 1 frt. vidéken szállítási díjjal 1 frt 10 kr.

resztre tették le az esküt. A kereszt tőalakja hosszabb a keresztszáraknál. A szár végei háromkarélyú lólierelevél-alaku kanyarulatokban végződnek. Anyaga tiszta szinarany, felületét a legművészibb filigran mű fedi el, a legszebb csipkeszövet mintázatát tüntetve fel, melybe a legértékesebb drágakövek és valódi gyöngyök elragadó, pompás szinvegyüléke nagyszerű hatást tesz a szemlélőre. A legkellemesebben váltakoznak a kereszt felületén a finom csiszoló amethystek, zaphirok és smaragdok. A szárak keresztezést pontjára egy zománezozott négylevelű díszítmény van illesztve, melynek közepében egy keresztalakú kristály ereklyetartó van. A müér- tők véleménye szerint e kereszt szerkezeténél s díszítésénél szebbet és művésziesebbet nem ismerünk.

A kincstár becses ereklyetartói közt nagy figyelmet érdemel még az úgynevezett békecsóktábla (tabula pacis,)melynek eredete még a kereszténység első éveire vezethető vissza. Ily táblákat az isteni szolgálat után volt szokásban a hívőkkel csó- koltatni. Alakjuk könyvtáblákoz hasonlóan összecsukódik s rendesen arany vagy ezüstből készültek. Az egyik tábla közepében Krisztus keresztjének maradványa vagy valami martyr ereklyéje volt beillesztve. Ezen békecsóktáblak közül értéke és szépsége által kitűnik a szt. Istványtól ránk maradt byzanti békecsók-tábla. Ezen műkincs sejtes vagy reteszes zománczczal ékített, domború történeti alakokkal és egyéb disztésekkel ellátott aranyozott ezüstlemez, mely ugyanoly nagyságú fatáblára van erősítve. A nemes érczlemez közepén Krisztus

Urunk keresztfájából való kettős latin keresztet foglal .magába. Hogy ezen kettős kereszt anyaga csakugyan édes Megváltónk kereszjéből való, azt nagynevű tudósok már bebizonyították. Ezen tábla-alakú ereklye igen régi időből származik, mert az ily csoportosult és sejtes zománczú alakokkal díszített ötvösművek a legrégibb századokból maradtak csak ránk. Tekintélyes régészek azt állítják, bogy ezen béke- csóktáblát még szt. István kapta II. Vazul byzanti császártól, mit ö megőrzés végett az esztergomi érsekeknek adott át és igy igen valószínű, bogy ezen ereklyénket is szt. Istvántól örököltük, melyet az isteni gondviselés óvott meg számunkra ke- gyeletes emlékül a régi századokból. Becsülésre méltó ezen ereklyetartónk művészies szerkezete és értékes anyaga miatt is. A szt. kereszt maradványa felett két sejtes zománezozású angyal lebeg. Lejebb egyik oldalon nagy Constantin, a másik oldalon szt. Hona alakja van előtüntetve, a mint örömtől sugárzó arczczal a szt. keresztre mutat. A kereszt alatt pedig a poroszlók által kisért Krisztus Urunk van ábrázolva, a mint a kiszenvedés helyére vitetik.

Ugyancsak a kincstárban őriztetik egy értékes ereklyetartóban szt. István drága testének egy csontdarabkája. Az ereklyetartó egy ezüst alapon nyugvó három egymás fölött álló finom kristály üveghengert ábrázol. Az alsó hengerben szt. László, a középsőben szt. István, a felső hengerben szűz szt. Imre herczeg földi maradványának egy részecskéje őriztetik.

A magyar szentek drága ereklyéi mellett fekszik egy szintén értékes és művészi munkájú díszes ezüst szekrény, melyben 1862-ig szt. István jobbra őriztetett. LTgyanazon évben a magyar püspöki kar közköltségen készíttetett egy góth modorú s drága ezüst ereklyetartót, melyben ma Budán őriztetik a szt. király jobbja. Az ezüst szekrénjT pedig, melyben a szt. kéz előbb tartatott, az esztergomi főkáptalan kincstára kapta, mint a mely különös kegyelettel gyűjt minden szt. alapítójára vonatkozó szt. emléket. Ezek után búcsút vehetünk ezen roppant értéket " képviselő kincsgyüjteménytől. Lejövet, a székesegyház keleti oldalán elterülő parkot körülvevő gyaloguton találkozunk négy óriási kőszoborral. melyek magyar Sión szentjei- rek dicsőségét hirdetik. Mint ilyenek közül nem maradhatott ki szt. István szobra sem, mely körülbelül egy öl magasságú vörös márvány alapzaton állva, fején magyar koronával ékítve, jobbjában pedig jogart tartva, figyelmezteti a följáró hívőket buzgó őseik vallásának gyakorlására.

A várutról széttekintve, csakhamar megragadja figyelmünket a herczegi kastélynak is beillő, szt. Istvánról nevezett, kupolás papnevelő intézet. Egy régibb ugyanily czélra kezdett intézet alapjaiból az újabb kor igényeinek megfelelőleg kiépítve. 1865 október 8-dikán fejeztetett ne, ugyanakkor Scitovszky J. esztergomi érsek ünnepélyesen megnyitotta, Ealcinelli pápai követ. Haynald L. érsek, Haas M. szatlunári püspök és más sok kitűnőség jelenlétében. Nevét még első alapítójától Oláh M. esztergomi érsektől kapta, a mit nagynevű utódai Szelepcsényi, Pázmány, ezen 2-dik

alapitó is helybenhagytak. Viszontagságteljes múlt ntán halhatatlan elődjének tervét Scitovszky érseknek sikerült teljesen megvalósítani, kinek buzgó törekvésének köszönhető, hogy az intézet még Rud- nay által lerakott alapokon teljesen felépült és felszereltetett.

A tudomány ezen palotaszerü, hazánkban páratlan előcsarnoka római modorban épült s két homlokzattal bir. A délnyugati oldalon 3 emeletes, gyönyörű kápolnaszeríí fülkékkel és szobrokkal ékítve. E két emeletes délkeleti oldalon van a főbejárat, mely hatalmas jóniai s itt-ott korinthiai oszlopaival és erkélyeivel igen jó hatást tesz a szemlélőre. A legfelsőbb párkány- zaton díszük az intézetnek szt. István királyt előtüntető czimere, alatta peuig e két szó ragyog: «pietati et scientiis — «jámborságnak és tudományoknak.» A főkapu két oldalán levő két fülkében egyházi díszben a két első alapitó: Oláh Miklós és SzelepcséuyiGörgy érsekek életnagysága szobrai ékeskednek.

A gyönyörű olajfestményekkel ékített tágas folyosókon keresztül eljuthatunk az, intézeti kápolnához, ezen valóban kedvesen vonzó helyiséghez. Elbűvölő hatást tesz a i belépőre a remek és élénk szín vegyülök- • ben tündöklő oltárkép gyanánt szolgáló nagy ablakfestmény, mely szt. Istváut, ez ; intézet kegyes védnökét térdelő alakban tünteti fel, a mint a kedves kis angyalok.; által tartott felhÖtrónuson ülő s a gyér- - mek Jézust tartó Nagyasszonynak koro- • náját felajánlja. A háttért csillagos azúr- - kék ég képezi. Az alanti távolban pedig a bazilika és papnövelde képe látható. E re-