Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 92. szám

CSÜTÖRTÖK, 1887. NOVEMBER

¥

ESZTERGOM IX. ÉVFOLYAM

92. SZÁM.

17.

ÍMKO.II5LBNIK HETENKINT KÉTSZER

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

egOHV OVII)

fél évre . negyedévre

KI.UI'T/KTIíSÍ A i:

Eyy szám ára 7 kr.

6 fit — kr. 3 fit — kr. 1 fit HO kr.

Városi s megyei érdekeink közlönye.

SZERKESZTŐSÉG:

■ SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM,

lm vá a liip s/.i'llmni részét, illető közlemények küldendők.

KIADÓmVATAL :

SZÉCMENYI-TÉR 331-SZÁM,

hová a lap hivatalos s a. magán hirdetései, a nyi11térbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és recln.málások intézendő!;.

■ ii

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS

1 Ili HETESEK

: MAGÁN-II

RHETESEK

1 szótól 100 sz

óig — frt 75 kr.:

: megállapodás

szerint legjuJ 00 —200-ig

. 1 frt 50 kr.:

lányosabban

közöltéinek.

200—300-ig

2 frt 25 kr.:

Beingj

ij 30 kr.

j NYILTTER

sora, 20 kr.

Zene-oktatásunk.- Esztergom, nov. 15.

j(k. 1. (h\) Az iskolai képzést a, családi körök egészítik ki. A hol ez a kettő nincsen viszonyban egymással, ott mindig hiányos ésvbefejezetlen marad a képzés.

'}Tíagy befolyást: gyakorol városunkban, különösen a bizonyos, iskolai-képzettséggel bíró leányokra és ifjakra a magán tanítás. Alig van ház Esztergomban, a hová'zongoramester vagy francba kisasszony he nem járt, be nem jár, vagy be nem fog járni. Ez . már a bonton hoz tartozik. A liázikisasszony- nak vagy nrfimak kell zongorázni tanulnia; akár. van hozzá tehetsége, akár nincs, és frasncziáiil tudnia is illik legalább annyit, hogy néhány conveutioná- lis társalgási formát néhány száz szó segélyével forgalomba bírjon hozni.

A magán tanítás oroszlánrésze a zenére esik. A 'zongoramesterek száma légió. Alig van ház, a hol. nem volna néhány neheztelő fül egy-egy- érzékenyebb fejen, mely a serény zongora- hasogatások miatt néha-néha föl ne háborodnék. '

Nem akarunk a zongora-tanítás kérdésénél a legújabb franczia elméletekre kiterjeszkedni, mert azok a gyakorlati zene egyetemes tanításával már nem barátkoznak. Elfogadjuk azt a nemes! motívumot, mely a szülőket minden áldozathozatalra- föllelkesíti. Ez a motívum pedig az, hogy a zene gyakorlása, s a zene gyakorlati művelődése a kedély képzésére rendkívül . jótékony, a szív

nemesítésére. s egyáltalán az érzés világ finomítására p;íra11 an.

Ebből a szempontból nőm lehet és nem szabad gáncsot emelni a zeneiskola s a zonűforamesterek sokadalma ellen. Nálunk a zene inkább műveltségi, mint művészeti tényező és ez a felfogás igen egészséges.

Csak az eszközök nem egészen azok. Zongoramestereinket ugyan nem akarjuk a tornamesterek és tánezmesterek niveaujánál sokkal magasabbra emelni, de azt • már mégis szívesen veszszük tőlük, ha kiválóbb társadalmi műveltséggel is bírnak s ha magyarul tudnak.

Mert hogy akárhány veterán zongoramesterünk még a magyar nyelv c-dur skáláját sem érti, az bizonyos. Jónevű magyar családi körök tehát igen helyesen járnak el, ba a német és cseh muzsikáért (különösen a tánezdara- bokért) lelkesedő -javíthatatlan gerrna- nizátorokat kihagyják a számításból s olyan magántanitót keresnek, a ki az iskolák nemes missióját nem teszi tönkre odahaza a zongora elölt.

De sokkal nagyobb baj ennél még az, bogy a zongoramesterekkel egy kalap alá veszik a zongorát,anárokat, a kik ugyan alig vannak egy-ketten, hanem azért hatás és eredmény dolgában többet érnek a többi busznál.

A zongoratanár már aestlietikai mű- ! veltségű ember, a ki tanítványa érettségét nem egy-egy walzer, polka, operett-ária, vagy csárdás korrekt előadásában keresi, hanem a kedélynek valódi zenei kiképzésében. Fogékonyságot ölt bele a zeneirodalom classicus termékeinek szeretetékez, feltárja előtte a nagy geniek szépségeit, megmagyarázza a kiváló alkotások süljét és előadását s midőn kiemeli a tanítványt a kezek közönséges gynnnastikai ügyességéből magasabb technikai jártasságra, akkor olyan szellemet ojt belé, melynek gyümölcseit egy egész emberöltő keresztül élvezik mindazok, a kik különbséget tudnak tenni a tetszetős füzfaalma s a ritka ananász között.

A közönséges zongoramestereknek is meg van a maguk hivatásuk, ha jól betöltik. Tisztességes, becsületes mesteremberei, iparosai lehetnek a zenei oktatásnak. De ne téveszsze össze őket azután a közönség azokkal a zenetanárokkal, a kik tehetségük, Ízlésük és magasabb képzettségüknél fogva a zenei oktatás valóságos művészei. Azok szapora termésű gyümölcsöket, ezek ritka ananászokat érlelnek.

Emlékezzünk régiekről.

(Az esztergomi molnárezéh 1699—1799.)

I. '

(Clié Mesterségről való Instruktiö.)

Minden Esztendőben egyszer, tudni illik, Uji Eszteudő napian Czéh Mester ,választassék, akkor pedig. Generális Gyűlés lévén, kiki úgy voxollyon, hogy se Istenét, se lelkét magának, se Felebaráttyát meg ne háncsa, akkor pedigh amint egyébkor is, minden kedvezést, Irigységet félretévén, nem egymáshoz való képest, sem más tokintetiért, hanem lélek szerint Szóljon az dologhoz.

Az Ché Mesterségre való Candidálás pedigh nem egyebeken, hanem csak azokon a hatt Szeméilyeken állyon, kik eő fölsége Adományában föl vannak téve. Ha valamellyik pedigh azok közül candidáltatuék (mivel annak ki kö 11 akkor lépni) tehát azok után min- •gyárt következő öregk Mester annak a’ helyére be lépien. Meg lévén pedigh az Voxolások, akire a Céh mesterségnek Sorsa esik, azon mestert, négyen az Tanácsok közül Tisztességessen megh Fogván és köszöntvén föl emellyék, kik az öregh hatt Promesterektől neveztetni fognak.

(Az Ché Mesternek Hatalma, kötelessége, és Jövedelme )

Valaki, akár ki Ügyen az a’ ki a Nemes Ché Articulusi, Státutúrni, és Végzései ellen jár, a vagy csak akarna is, hatalma vagyon az Ché■ Mesternek ha az Szükségh ugv kivanuya és hirtelen kölletnék, hogy mingyárt az Articulusok, Statútumok és végzések Tenória szerónt ezen erőssige lévén, Tisztének meg Feleilyen. Ha méghis valaki ollyan vakmerő találkoznék, ki Szovát nem fogadván, engedetlen ked- nók, avagy leghkisebheu is magát bö- csületessen nem alkalmaztatná és viselné, hatalma vagyon arra is, hogy Érdeme szerint kit büntessen, kit Aros- tállyon, kit láuczollyon harmad napigh, az után pedigh az liett Pro Mesterek (mivel mindenkor minden kicsiny dologit vigett miunyáiau jelen nem lehetnek) tekintsenek bele.

Tartozik pedig a’ Ché Mester a mit az Articulusok, Statútumok, és Vége(Esztergom városában, nagy szülöttje Szent István első apostoli királyunkra vonatkozó kegyeletes emlékek.)

(Befejezés.)

Főoltárkép.ül . Grig.oletti M. Angelo velenczei művész által készített, gyönyörű festmény sz.olgáí, mely a bold. Szűz : mennybevitelét ábrázolja. Magassága 13, : szélessége 6/5 méter, tehát a világ legnagyobb i olajfestménye. A művész e festményéért 1000 drb Napoleon.-aranyat kapott. A szen- ■ tély boltozatát az angyalok karától környe- ; zett szent Háromság freskókápe díszíti. Ei- j gyelemreméltó még a szentélyben az érsek [ nehéz bíbor szövettel bevont trónusa, vala- ímint a művészi faragványokkal ékített má- 3 sik kanonoki trónus, nemkülönben a masz- 3 szív értékes kanonoki székek és az ugyan i ily modorban faragott külön érseki szék és 3 szó szék is. A szentély 11 vörösmárvány lépcsőjén lejövén,. a ragyogóan pompás ku- rpola alatti térben négy fehér márvány ol- Itár díszeleg, melyek közül a gyönyörű oltárképpel díszített szent István király ol- ;tára .vonja magára különösen a szemlélő figyelmét. E kép. csaknem oly nagyságú, mint a főoltár képe és szt. Istvánt ábrázolja a vele térdelő Gizella és fiók sz. Imrével, miként a szende nyájasságu bold. Szűznek felajánlja koronáját és evvel együtt Magyarországot. E kép felső részét szinte

Grigoletti festette, ám közben meghaláloz- j van, azt a bécsi művész Mayer fejezte be.

A meglepő bazilika testében van még két kápolna beépítve. Az egyik szt. István első vértanú tiszteletére emeltetett, állítólag azon a helyen, hol sz. királyunknak születési háza állt vala ; a szép esztergom- megyei májszinü márványból doriai stílben épült, s főoltárát hazai féhér márványból Ferenczy által faragott és sz, István martirt ábrázoló szobrot ékesíti.

A másik kápolna a műrégészeti szempontból oly hires tiszta vörös márvány dúsan aranyozott Bakács-kápólna,' melyet 1874-ben 10 ezer forintnyi költséggel javíttatott ki műszerető fópásztörunk De to ind olasz művész által. Oltára fehér Márvány', melyre első szt. királyaink iránti kegyeletből a káptalan szt. István és László magyar királyok finom metszésű fehér márvány s Della Vedova által remekelt szobrait helyeztette díszül. E régi kápolna is felhí bennünket első szt. királyunk iránti kegyeletünk fokozására az oltárra- felállított szobra által, mely első szt. királyunkat ős magyar öltözetben fején koronával s jobbjában az ország jogarával álló helyzetben tünteti elő.

A régi várfalak déli erődítései közt találjuk a szt. István első magyar király emlékére felszentelt gyönyörű kis kápolnát. Kora román styljéből azt következtetik, hogy még a magyar kereszténység első tizedeiből maradt fenn. Hogy ki által építtetett, azt nem tudjuk biztosan. Alakja szabálytalan négyszög s a kápolna közepén egy erős oszlop tartja a boltozat fél körű övezetét. E kápolna azonban a mily régi, ép

j oly elliágytott volt. Nem kerülhette ki kegyelmes főpásztorunk magas figyelmét ezen romok közt lévő, különben nagyrészt még ép kápolna sem, mit is Ő műértő kezekre bízva, a régi kornak megfelelő Ízlésben kijavíttatott és mindazt, mit az idő vasfoga vagy az ellenséges lövegek a kápolnán megrongáltak, hely leállíttatott. Belső falait szinpompás festvényekkel ékitteté és román modornak megfelelő ablakokkal és bútorzattal látta' el úgy, hogy az egész a legszebb összhangban lévén, legjobb hatást gyakorol a szemlélőre.- A festményeket Lappért rajzai után Jobszt bécsi festő készítette ’ s az esztergomi várnak jelenleg egyik ' fénypontja:

A déli várudvar egy katakombaszeríí 17 lépbsőjű bejáraton keresztül jutunk a kápolna ajtajához,' melyet felnyitva, az áhitat éá kegyelet érzelmeiből származott magasztos háfiguhit vész erőt rajtunk, látván a kápolna oly nemű díszítését;, mintha csak az egész drágá kövek és arany vegyülé- kéből épült falak kerítenének körül egy kis bűvös kört, melynek talaja a legfinomabb rákmű szőnyeg" mintázatát tünteti fel, mig a, boltozaton kedves virágfűzérek közt kisded szeráfok lebegnek. A falak zöld alapszínű, dúsan aranyozott szönyeg- festménynyel vannak fedve, melyet felülről a kápolna meguj hójának nevét hirdető gyönyörű szalag festmény szegélyez. A festett szőnyegek feletti ragyogó csillagok által díszített félkörű ivmezőket szt. István életére vonatkozó 6 vonzó történeti freskókép díszíti.

A kápolna nyugati falához támaszkodik a csinos oszlopok által tartott vörös márvány oltár hat román Ízlésű k\ét zománcz- czal ékített gyertyatartó és ugyanily díszítésű oltár-kereszttel díszítve. Ablakai ízlésesen vavnak festve. A remek kápolna méltán foglalhat helyet Esztergom első nevezetességei közt s egy szorgalmasan kutató idegen se mulaszsza el megnézni, melynek szépsége által elragadtatva rebeg- jen egy rövid fohászt szt. István tiszteletére a magyar nemzet jövendő nagyságáért. De térjünk be nehány perezre a szt. István által alapított főkáptalan körébe, íme érdemdús tagjainak mellét egy bíbor szalagon függő érdekesen csillagalakú kereszt disziti. Ezen decoratio, melylyel a i dicső Mária Terézia király ajándékozta meg a főkaptalant, szintén első szt. királyunk kegyeletes emlékét őrzi, a mennyiben Magyarország koronás czimerpajzsá- boz függesztett lovagkereszt mezőjében fehér zománezozott téren a Vajkot keresztelő szt. Adalbert püspök alakja látható, ki a keresztelendőnek István nevet adott. Esztergom ezen nagy szülöttje lett később Magyarország első apostoli szt. királya. Ezek után betérhetünk a rendkívül becses műkincseiről messze földön hires esztergomi egyház kincstárába, melyet a külföld tu- domáuyszomjas régészei is örömest keresnek fel, hogy ismereteiket bővíthessék. Rövid szemlélődés után a nagyértékü ereklyetartó keresztek közül finom művészi kivitelénél fogja csakhamar magára vonja a szemlélő figyelmét szt. István eskü keresztje, melyet az isteni gondviselés különös kegyelméből némelyek szerint még első szt. királyunktól örököltünk. A hagyomány szerint a magyar királyok mindig e ke-