Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 9. szám
KSZTKRGOM IX. IÍV FOLYAM 9 SZÁM. VASÁRNAP. 1887. JANUÁR 30. MEGJELENIK HETÜNK INT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. HI.Ől'T/.HTIÍSl Ali : tagör/ ö r io fél óvni . iiegymlévio 6 frí — kr. 3 fit — kr. I fit 50 kr. Egy 8/ám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, liová a. lap H/.nllemi rás/.ét illető közlemények kiildemlők. KIADÓhTvATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilítórbe s/.ánt közlemények, előfizetési pénzek és reclamálások iiitézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIRDIimSHK : 1 szótól 100 szóij 100 —200-ig 200-300-ig Mély égd ij — fi t 75 kr. 1 fi t 50 kr. 2 fit 25 kr. 10 kr. M á G A N - HIR D E T E S E K megállapodás szerint legjii- tányosabbaii közöltetnek. NYJLTTER sora 20 kr. Községi olvasó körök. Nagy-Ölved, jan. 29. (P. L.) E 1). lapok hasábjain már oly sok korszerű elvet — és oly sok szép — serkeivé szavakat hangoztat- tak el egyes szakavatott vezetői szellemi életünknek, kik czélul tűzték a társadalmi élet fokozatos fejlődését. Ennek a fejlődésnek, csak úgy lehet biztos kilátása a ki űzött ezé;felé, ha az állam minden polgára, a mive- lődés terén lehetőleg törekszik megszerezni azon ismére,eket, melyek élet pályája vezetésére okvetlen szükséges. Hazánk községi lakosai, mint tudjuk, töbnyire föidmivelőkből állanak. Látjuk hogy a nép a válságos időkön kívül is milyen elégedeTen, sorsával és jövedelmével ; bekövetkezik az idő, a midőn nemcsak az üzlet ’s emberei, de maga a föld is stejkol, nem termi meg a magot, mi oly régi slendrián rendszer mellett, mint a hogy a magyar földmives gazdálkodik, nem is volna csoda. Ha rossz termés jő sopánkodunk, ri- mánkodunk pedig nem gyakran, mi magunk vagyunk okai, a fokozatos pusztulásnak. A menyiben a magyar földműves nem barátja a haladásnak, az őseitől át vett házi szokásoknak hódol, és ezek szerint vezeti gazdaságát. De ma már a divat majmolás itt is utat tör és lehetőleg rohamosan ha'ad, A régi időben a nőknél egyszerű festett ruha, is elég volt ma már selyem és bársony, a férfiaknak a gácsi és szakolezai poszuí már eg3Tszerű, helyébe a brünui selyem posztó jött divatba, mert ezt hitelbe kapjuk 50% kamatra. Az iszákosság részegeskedés napirenden van a régi időben egy korcsma is csak alig élhetett meg; ma pl. csak ölveden tizennégyen mérik a Spiritus zagyvalékot és mind földes úrrá lesz. Ezen elfajult szenvedélyeket némileg korlátozni, a gondolatokat más irányba vezetni, a népnek fokozatos szellemi szórakozást nyújtani volt czélotn midőn községemben a »Nép olvasó kört« felállítottam. És egész helyesen tennék mindazok. kiknek anyagi és szellemi körülményeik engedik, — hogy hasonló irányban vezetnék azokat, kik reájok vannak bízva. Buzdító példa előttünk István bácsi: kinek magas társadalmi állása sem enged nyugalmat; utón útfélen oktat, tanít, tanácsot ád buzdít s őrködő szeni- moi kiséri társadalmi életünk helyes haladását. A nagy-ölvedi olvasó-kör czólja a Dép szellemi életének fejlesztése, jelmondata pedig »Többet észszel, mint erővel«. Teendői : Téli időben hetenként háromszor nyáron pedig csak egyszer vasárnap este össze jövetel, mely alkalommal a tagok harmada megjelenése után rendesen egy erkölcsuemesitő értekezés felolvasása kezdődik, melyet a kör elnöke ad át. Utána következik a hirlapolvasás, kiki saját helyén. Az anyag : a lelkész elnöktől átengedett 8 darab politikai, társadalmi, gazdasági és szépirodalmi lap. — Azonkívül a kör saját költségén a többség határozata folytán egy politikai hetilapot járat; végre a kör által időnkint vásárlandó olvasókönyvek, kizárvák azonban a ponyva irodalom termékei ; - ellenben jó hangzású irók vallási-, erkölcsi irányú művei és gazdasági könyvek szerezhetők be. A kör tagjai. — Az elnök mindig csak a lelkész lehet, jegyzője a tanító, egy könyvtáros, egy tagiendező és egy pénztáros, kik a kör tagjaiból választhatók szavazat többséggel. A tagok kötelezettségei ; Minden tag kivétel nélkül tartozik fizetni ötven krt. mely bejött összegből részint lapok, részint jó könyvek vásárlandók. Kö elezi magát minden tag, hogy lega'ább hetenkint egyszer megjelenik, a gyakori kimaradás kizárást von maga u án; az igazolt mulasztás azonban figyelembe veendő. A tagok kötelesek nemcsak benn az olvasókörben illetve helyiségben, de kint a közéletben is példás erkölcsi életet élni s mindenki iránt hivatalos állása és korához illő tiszteletet tanúsítani ; egymás iránt rokonszenvvel, egymáshoz őszinte szeretettel ragaszkodni : a mértékletlen élettől őrizkedni végre a tagok kötelesek családi éle- ükben a béke, munka, szorgalom és takarékosság elvét is tápolni. Mindazok, kik a fent jelzett kötelezettség ellen vétenek, a körből kizára ndók. Tagja lehet a körnek a község bármely 15 évet túlhaladt férfi tagja kiről két tanú biztosi ékot nyújt, hogy képesek meg ariani az elvállalandó kötelezettségei, és a kiről a kör tagjai meggyőződnek, hogy becsületes, jelle- mes, józan, takarékos és munkás életeiéinek s a szabályokat elfogadva azok meg aríására magukat kötelezik. Aggódva boniottani ki a zászlót, de bízom, hogy a mindenha.ó segíteni fog jóakaraaí szándékomban ! I A inul őszszel, mikor a kolera járvány ki őrt, alig jiuoct a város közönsége olcsó jéghez. Sor, gyakran egyáltalán nem is kapott jeget. Már pedig járvány idején egy városi jégveremnek megbecsül he e. len hivat ása lenne. Nyakunkon vannak a háborús hírek s ha kitör a hadjárat, nemcsak a sebesültek, de a járvány betegek is erős i számban fognak növekedni s a felebaráti szeretet megfeszített munkára lesz kö-elezve. A város a majorban igen könnyű szerrel szervezhetne egy ha almas jégvermet, melyet a néhány lépésnyire fekvő par ról könnyen meg is többet. Az anyagi kiadások egyál alá nem lennének nagyék s a jégárusitásból bejövő szerény fizetségek mág busásan meg is váltanák a kiadásokat. Ha valaha, úgy most rendkívül motivált volna egy városi nyilvános jégverem szervezése, honnan a városi közönséget biz osan és olcsón ellátnák jéggel, sőt hadjárat ese éré még a ránk kivetett sebesül « eket is. Kisér!otkép is hozzá foghatunk. A fölszerelés költségei igen igénytelenek lennének s a város közegészsége végtelenül sokat nyerne vele. Ajánljuk az ügyet a város t. intéző köreinek szives figyelmébe. A KI MÁSNAK VERMET ÁS. Rendesen maga esik bele. Do azért nekünk mogis van egy kérésünk a város t. képviselőtestületéhez, hogy ásas- son egy vermet a mi számunkra. Még pedig lehető mielőbb, hogy el ne késsünk. 4 verőm ügye kőzríigy. IRODALMI LEVÉL. (Szárnyéi József könyve ) Szabadságharczunk történetének részletei még oly ziláltak s oly kevéssé ismerő'esek, miszerint lehetetlen nem üdvözölni örömmel az oly művet, mely ezzel foglalkozik. Szabadságliarczunk hivatása volt a nemzet számára életet adni, ^ vagy megnyitni a nyugtot adó sirt. Épen mivel ez a népjog s nemzet gazdaság, de egyszersmind a történet legszebb ada'ait foglalja magúban ; méltán csodálhatni, hogy tehe ségesebb Íróink s kiválóbb történészeink nem foglalkoznak vele többet, nem igyekeznek helyreálli ani a téves adagok tömegét s az élők szünetlen kevesbedő számát kihallgatva, nem törekszenek felderíteni a szabadságharcz homályba burkolt részleteit. Még irodalmunkban nem jelent meg e genreben oly nagybecsű munka mint e napokban idősb Szinnvei Józsefitől, ki 1848—49. évben Komáromban és vidékén szolgait mint honvédfőhadnagy. E munka annyival nevezetesebb, mivel Komárom a szabadságharcz kezdete óla egyike volt a legneveze esebb stratégiai pontoknak, úgy a császáriak, mint a nemzeti hadsereg ezért is rendkívüli erőfeszítést fejtett ki birtoklásáért, miután általa nemcsak a Csallóközt, hanem az egész Dunát s felvidékét csekély haderővel dominálni lehetett érődéi közül. Szinnyei vonzó s naplószerűleg közvetlen melegséggel s érdekességgel adja elő az egy évi hadiállapot nevezetesebb mozzanatait, a polgárság hazafias áldozatkészségét s a hadsereg tántorít katlan erélyét, mely elszigetelve a körülhul- lámzó ellenséges áramlattól a világosi katasztrófa után is daczolt az uralkodó elemmel s képviselte az utolsó reményt a kétségbeesetteknél. Szinnyei szünetleii érdeklődéssel viseltetvén a hadi állapotok s nemzeti mozgalmak iránt, napló jegyzeteket irt naponkint s azokat a szomorú évek alatt életveszély koczkáz\atásával megőrzött hirdetések, kiadványok s hivatalos iratokkal kibővítve, most tanulságos és élvezetes tanulinánynyá dolgozta ki. A műről méltán elmondható hogy annak; ki függetlenségünk harcát, megírni kívánja, nemcsak nélkülozhet- len e terjedelmes munka, hanem a legnagyobb részben úttörőül is szolgálhat, sőt egyetlen forrásul is, miután a vandál kezek, kiknek hatalmaskodása alatt évtizedékig sinylett nemzetünk, csaknem mindent megsemmisítettek még a levéltárban is, mi emlékül szolgálhatott volna ahhoz, hogy a nemzet jogaiért s szabadságáért fogott fegyvert,. De nemcsak a történész, hanem minden irodalomkedvelő örömmel fo- gadha ja ez oktatva szórakoztató művet. Ajánljuk tehát úgy a történet, barátainak, mint a művelt közönségnek. A vaskos kötet ára 4 frt. Kapható Aigner Lajosnál Budapesten. iá AZOK A VASÚTASOK! (Farsangi história ) A jónak sohasem voltam olrontója, kiváltképpen akkor nem, ha mulatni kellett. Kiválrképen a vidám farsangban. Heti vásár lévén, tudtam, hogy az én falusi czimboráim itt vannak a városban, tehát jó lesz őket felkeresni. Hiszen ezen a státión az ember úgy is olyan mint a masina, vagy a rabszolga, vagy plane olyan mint a borona, dolgozik, aztán eszik egy keveset, hogy megint tovább húzhassa az igát. Jól esik az ilyen rabság után néha a szórakozás. Egyedül azon bau restellem bemenni a városba (mondhatom) könyörögtem hát a velem egy födél alatt raboskodó postásnak: hogy jöjjön velem. — Nem megyek, — szabódék ő, — nem a világért!- - De kedves postásom, hisz ön kiszolgált tüzér káplár, katona viselt ember, csak nem fogja magát kinovot- tetui ? Nem mer eljönni egy mulatságba! Az István bakter éppen ott mól lőttem igazgatta a bélyegzőket; ■ oldalba löktem. Az is kiszolgálta vagy hetvenhét stroffal a két capituláiiót, tudta mindjárt: mire való ev a lökés..
