Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 53. szám

pályája még mennél inkább gyarapod­jék időkben és jótékonyságokban ! Reáliskolánk ezen tanévi törté­nete az aranymise nevezetes megün­neplésével s a király látogatás ünnepé­vel kezdődött s dr. Feiebtinger Sándor és Kaan János királyi kitüntetésével folytatódott, Dr. Hóman Ottó kir. fő­igazgató decz. 14. és 15-én megláto­gatta az intézetet s beható szemle alá vette az előadások szóbeli s írásbeli menetét; másodízben jnn. 14-én járt az intézetben, hol a magánvizsgálato­kon volt jelen. A város képviselete a felsőbb ta n hatóság részéről támasztott követelményeknek megfelel61 eg az igaz- gató-tanársági vált ozásokat megszün­tette s az igazgató-tanárság tisztére állandóan Obermayer György tanárt nevezte ki; továbbá a, hatodik tanári állás szervezését és főn tartását határo­zati lag kimondotta. Beílovits Ferencz tanár egészsége visszaszerzésével egy évi szünetelés után njra meg keze te tanári működését. Esztergom városa az iskolai szerekre évenkinl száz forintban megái lapítod átalányt kétszáz forintra emelte. Örvendetes esemény gyanánt kell megemlékeznünk az idei tanév azon ajándékáról is, mely a három év­tized óta fönálló reáliskolát most illeti először. Egy nemeslelkű asszony ugyanis őszt öndijat alapított egy reáliskolai ta­nuló számára, Horváth Szlávy Éva asszony ugyanis Esztergomban 1880. június 22-ki végrendelete ír elmében «Szlávy Éva iskolai alapítványa-» elne­vezés alatt háza értékének fel. t ösztön­díjakra hagyományozta s ennek kezelését a gymnnsiumi igazgatóságra ruházta. A jóemlékű alapiló intentiója szerint száz forintos ösztöndijakban részi sülnek mind­azok, kik kimutatják, hogy az alapitó bes- senyői öt testvértől származnak s habár másu.t laknak is, de vagy az eszter­gomi gymnasiumba, vagy reáliskolába vagy a tanitóképző-intézeibe járnak és erkölcsös magaviseletét s jó előmene­telt tanúsítanak. Ha rokonok nem akadnának, akkor Bánkesziről, Érsek­újvárból. Esztergomból, Pécsről a Kol­lár név alatt járó fiuk, ezek hiányá­ban pedig esz.ergomi eredetű tanulók részesüljenek az ösztöndíj segítségében. Az alap maga tizezerhétszáz forint ér­tékű öt százalékos magyar papirjára- d é k let fok te tett ki I enczezerk i lenczszáz- huszonnégy írt. Mind az alapitó-leve- let, mind a szabályzatot f. é. jam. 20-án hagyta helyben a mn. magy. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­térium. Mindegyikből egy-egy eredeti példányt a reáliskolai igazgatóság őri­zetére biz ak. 1885. decz. elsejétől a Szlávy Eva-félo alapítvány tőkéje éven­ként ötszázharininczhét forintot jöve­delmez. A kamatjövedelmekből az első ösztöndijakat 1886—87. tanévtől kezd­ve öt, egyen kint száz forintos össze­gekben adják ki. A reáliskolai igaz­gatóság évenként kettős kijelölésben küldi át az ösztöndíjra beadott kérvé­nyeket a főgymnasiumi igazgatóhoz, ki mint az alapítvány kezelője, évenkint egy érdemes reáliskolai tanulónak já­rulhatja ki féléves részletekben az ösz­töndíjat. A mint az ösztöndíjas reál­iskolai tanuló elhagyja, az intézetet, uj pályázat nyílik mások számára, Az első ösztöndíj az idei átmeneti tanévben 152 írt 66 kr volt; rendesen azonban csak száz forintnyi összeget fog kitenni. Vajha mielőbb keletkeznének hasonló szellemű nemes alapítók ! A tanuló­ifjúság s a szegény szülők hálája fogná az ő áldott nevüket is imába foglalni! Az intézet ez évi jótevői között kell fölemlítenünk Major István püspök és érseki helyettes urat, ki a könyvtárat öt művel, a szabadkézi- és mértani- szertárat hét darab becses ó-, közép- és ujabbkori, valammt magyar diszitő s ty I íi gy ti j .lemén y es-m ű vekkel aj án d é­kozta meg. Obermayer György igaz­gató-tanár huszoniiyolez kötetnyi művel gyarapitotta a könyvtárakat. A taka­rékpénztár száz forinttal növelte a reál­iskola alaptőkéjét s az Iparbank busz. forinttal jutalmazott több szegénysorsu, de jótörekvésü tanulót. Dr. Tvőrösy László tiz darab emlékkönyvvel, jutal­mazta, az intézet legkiválóbb magyar gyakorlat íróit. A reáliskolai alaptőke, melyet az intézet krónikájában olv sokszor emlegetünk, ez idő szerint há- roniezernégyszáznyolczvanöt frt 29 kr gyümölcsöző tőkéből s kétezer forintnyi értékpapírból áll, összesen tehát közad hatodfélezer forintnyi értékben. A hit-: tani vizsgálatokon, mint érseki biztos, Vargha, Mihály vízivárosi esperes-plé­bános elnökölt. Az értesítő «Az esz-:, tergomi reáliskola története» czimfr intézeti krónikát közöl a kir. főigaz­gató megbízásából dr. Kőrösy László­tól. Az intézetet folyton emelkedő) lét­számban, százhuszonötén látogatták ;' köztük hetvennégy katholikus, negy­venhét izraelita,; hetvenhárom magyar- ajkú, negyvenhárom magyar-német nyel­vű, három magyar és tót nyelven be- s :élő s hat magyar, német és tót nyel­vet értő tanuló. Mind a fogymmasnim­ról, mind a reáliskoláról egyébként; jövő számunk élén fogunk a múlt tan­évet, illetőleg megemlékezni. — A városi tüzoltóegyesiilet n a reggel tiz órakor a városház tanács­termében évi rendes közgyűlést tart. Herczeg Metternich Richardné piai uradalmának ifjúsága június 26-án — mint lapunknak Írják — az Iharos erdő részletben, galamb- és czéllövé- szet, vívás, szamár-verseny stb. érde­kes mulatságokkal egybekö ött junialist rendezett, melynek folytatása este Bián az uradalmi helyiségben- volt, Az ura­dalomból és a vidékről összegyűlt höl­gyek közül a következőket jegyeztük fel : Fáy Gyulámé, Holly János né, Blatzné, Remenyik Imrémé, VI ad ár La- josné, Winter Józsefné, Holly Luiza£ Lcfébre Margit, Macemauer Mariska, Maier Frieda, Német Anna, Platz Irma, Stand inger Uns és Zsófi, Vásárhelyi Csilla, Vladár Irma stb. a kitünően si­került mulatságnak a reggeli órák ve­tettek végett. — Közgyűlés. Az esztergom-megyej önkéntes tűzöl tóegyesület ma reggel 10 órakor az egyesület helyiségében évi rendes közgyűlését tartja, — A Szt.-lstván-Társulat tudomá­nyos és irodalmi osztályának tagjaiul az észtérgom főegyház megyei papság kebeléből a következő nagytekintélyű egyházi Írók lettek megválasztva: dr. Osernoch János primási titkár, dr. í)ankó József praelatus apát-kanonok, dr. Aschenbrior Antal és dr. Breznay Béla egyetemi tanárok ; Bogisich Mi­hály prépost-plébános, dr. báró Hornig Károly ez. püspök, min. tan., Knauz Nándor apát-kanonok, dr. Major István ez. püspök, apát-kanonok, Maszlaghy Ferencz prépost-plébános, Hajner Lajos kanonok, primási irodaigazgató, Su- jánszky Antal praelatus és prépost- kanonok, Séda Ernő sztszéki jegyző, zámolyi Vargha Mihály esp.-plébános és dr. Való Simon tanulmányi fel­ügyelő. Az említett urak gf. Károlyi Sándor és gf. Apponyi Albert társ. elnökök és Steiner Fülöp alól nők alá­írásával és a társulat nagy pocséfjével ellátott ékes diplomákat kaptak. Sohase egyesüljünk! Ez egy régi esztergomi nótának a refrain je, melyet mindig akkor dúdolnak el, mi­kor mi az egyesülés mellett agitálunk. A Paul Sándor házába történt betörés egyik gyanúsított alakját kérte a vá­ros kapitánysága rögtön letartóztatni. A városi rendőrségi kérdést azonban bizonyos helyen olyan lazán fogták fel, bogy a letart#tatásból a gyanúsított szenttamási kőművessel szemben semmi sem lett. Hát csak ne egyesüljünk. Hanem csináljunk fenyegetett laká­sai" n kból Wert liei mer-szobákat. — Párkány mezőváros egyhangú­lag Ivan its Gyulát, központi uiibiztost választotta meg a boldogult Tölgyessy Ferencz helyébe. Uj ütibiztos. ív an its Gyula he­lyébe utibiztosnak Nedeczky Pál ne­veztetett ki. Esküvő. Büttner Róbert főkáp­talani központi tisztviselő szerdán ve­zette oltárhoz szép menyasszonyát, Mun­kácsy Károly főszámvevő kedves leányát a vízivárosi plébánia-templomban, mely színig megtelt előkelő közönséggel. — Uj ügyvéd. Dr. Wipplinger Ödön járásbirósági jegyző szép sikerrel át­tolta ki az ügyvédi szigorlatokat is, — Páratlan fuvő-készüléket állít föl a főszékesegyház nagy orgonájában Kaufmann bécsi orgonaépitő, ki az uj találmányi! készüléket, a be rezeg primás áldozatkészségéből, most fogja legelő­ször alkalmazni a monarchiában. — Folyt. köv. Maiina Lajos ügy­véd válasza arra a röpiratra, melye: annak idején a mérsékelt ellenzéki párt elnöksége adott ki ellene, ma dél­után fog megjelenni. — Kigolyózás. Mali na Lajos ügyvé­did- a követ választás utójátékául a pén­teken délután tartott lövészegyesületi gyülekezet, heves disku s ók után tizen­négy szóval három elleneben kigolyózta, az egyesület tagjai közül. Minden ellene felszólal kozó tag kijelentette, hogy Mali na Lajos egy rábízott hivatalos titkot árult cl s hű:lcnséget követvén el megbíz­hatósága csökkenésével társadalmi értéke is el hanyatlott. Az éles mozga’om illusztrálására még vissza kell tér­nünk. — Ragályi Géza, a kir. postahiva­tal főnöke, a távirásból kiváló sikerrel állotta ki a vizsgálatokat az uj quali- ficationális intézkedések értelmében, melyek szerint a távíró és postahivatal egyesítése után minden uj hivatalnok­nak egyformán jártasnak kell lenni mind a postai, mind a távírói dol­gokban. — Tanképesitö vizsgálatok. Az idei tanképesitö vizsgálatokat a hely­beli katli. tanít > képzőintézethen múlt hó 18-21 napjain tartották meg mélt. Major István püspök-egyházmegyei fő­tanfelügyelő ur vezetése mellett nsgos Bartal Rezső kir. tan. tanfelügyelő ur, mint ministeri megbízott jelenlétében. Vizsgálatra bocsát attak összesen 18-an, kik közül kettő most végezte a képző­intézet utolsó folyamát, 16 pedig egy vagy két éven át már működött mint segédtanító. Tanképesitve lett közülök 15, legközelebbi tan képesítőre vissza- utasiItatott 3. — Az Írásbeli dolgo­zatra feladott paed. tétel volt,: «a kér. vallás-erkölcsi nevelés főbb előnyei a többi nevelési rendszerek fölöt L» - — Ugyancsak múlt hó 22-én tartották meg azon tanító nőj el öltek magánosztály vizsgálatai is, kiknek a nagyin, vallás és közokt. m. kir. minisztérium meg­engedte, hogy a tanitópályára magán utón készülhessenek s vizsgát az esz­tergomi képzőintézethen tehessenek. Az I. osztályból vizsgázott 3, a II-ból 5. A vizsgálatok eredményére nézve ugv ő méltósága, a püspök főtaufelügyelő, mint a min. biztos ur ő nsga elisme­résüknek adlak kifejezést. — Adakozás. Az esztergomi méltó- ságos és főt isz telendő fő káptalan ne­meskeblű tagjai a helybeli katli. ta­nítóképző szorgalomban kitűnt szegény sorsú növendékeit a megelőző évekhez hasonlóan a most lefolyt tanévben is tetemes, 510 frt. segélyben részesité. Ez összegből» 180 frt. osztatott- ki az I félévben, 330 frt. pedig a tanév vé­gén. Fogadják a ta-nügy e kitűnő Mao­conasai, a népnevelés főnkéit barátai, ez olyannyira életteljes» holt kezek« nagylelkű adományaikért ez úton is az intézet legőszintéb legmélyebb háláját. Esztergom. 1887 jul. 2. Tallinn Ödön tképz. igazgató. Áthelyezések. Szabó Gézát köz­ponti gazdasági gyakornokká, Sólyomi Lajost Xáuáról Szent-Miklósra, Mészá­ros Lajost Thuszárról Nánára s Koper- niczkyt Thaszárra gazdasági gyakor­nokká nevezte ki a tőkáptalan. — Lapzártakor értesülünk, hogy Magyary Sulpicz főgymn. tanár Koma- íómban, tegnap este itthon hosszas betegeskedés után jobblétre szeuderült. " EELElAS1 SZERKESZTŐ : 1) r. K Ő R Ö 8 Y L ASZ L Ó. N Y1 L T T É R. E rovat, alatt. I<ö/,lőttekért nein vő,llal felelőssé get a- ü/.erk.) Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóakaróink, kik az áldott emlé­kű férjem elhunyta által engem és csalá­domat ért súlyos veszteség fölötti fájdal­munkat oly sok irányban nyilvánult rész­vétükkel enyhíteni kegyeskedtek, fogadják ezúton mély köszönetünket. Esztergom, 1887. jul. 2-én. Özvegy Paul Sándorné es családja. Az esztergomi Piktor históriához ! Nem az a kauvér irigység Hanem a válasz Piktornak betegség; Azon hires vendéglőben Nem szolgált neki szerencséje, Két china ezüst kanalat Dugott el a fes.ő patroíia ala t; Egy pinezér azt meglátta, Ki a kanalakat ismét előhozta ; A becsületet nem kell sérteni, A mi nem az övé, azt ott kell hagyni, Becsületet inog kell tartani. " TÖBB PIKTOR. " HIRDETÉSEK. 7 707/ fi - v /isse* llvv• Árverési hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. jbiréság, mint; tkvi hatóság közhírré teszi, hogy1 Ehrenfeld Bernát végrehajtatónak, Dé-- kány István végrehajtást szenvedő el­leni 52 frt tőkekövetelés és járulékaii iránti végrehajtási ügyében az eszter­gomi kir. járásbíróság területén lévői Magyar-Szölgyén község határában fekvői a magyár-szölgyéni 22. számú tjkvbeu I. 2. rendszám alatt felvett 1859/a/ii hrszámú káposztásdüllői szántónak Dé- kány I. illető részére, mely az egész szán­tó n ak báliadban kifejezve 21-043/i 1-2071 _e(M részét képezi, 731 frt kikiáltási ár ham az árverést elrendelte és hogy a fen— nebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi julius hó 18-ik napján délelőtt 10 órakor Magyar-Szölgvénbeii a község-' házánál megtartandó nyilvános árveré­sen a megállapított kikiáltási áron alóL is el adatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak as. ingatlanok becsárának 10%-át vagyis! 73 frt 10 krt készpénzben, vagy aaj 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzetű árfolyammal számított és az 1881 I november hó 1-én 3333. sz. a, kehi 111. k. igazságügyministeri rendelet 8r §-ában kijelölt ovadékképes értékpaj; pírban a kiküldött kezéhez letennií avagy az 1881. 60. t. c-z. 170. §-?- értelmében a bánatpénznek a biróságg nál előleges ellielyezéséről kiállítót 1 szabályszerű elelismervényt átszolgál, tatni. Kelt Esztergomban, 1887. évi áplu­ll ó 14-ik napján az esztergomi kir* jbíróság mint tkvi hatóság. SELCZ JÓZSEF kir. aljbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom