Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 50. szám

meo.iei .enik hetenkint kétszer •. VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖI<ÖN.

MhOl'T/lí'l’-KSI ÁK :

egiísi' évro .... ..................................0 Irt — ki.

f

él évre....................................................................3 írt — kr.

negyeik*vr«..............................................................1 Irt M) kr.

Eijy szám ára 7 kr

Városi s ísieopi érdekeink köiiöoye.

SZERKESZTÖSEG :

SZENT-ANNA-ÚTCZA -317. SZÁM,

liuvá a l;ip s/..1111*111• ri’in/(if illető kö/lmnéuyek kiililemlők.

KSADÓrTvATAL :

SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM,

lniv:i a, la.ji liiva,tulok s n, magiul liinlctései, a nyilttérlio s/.;uit kö/,- loiiióiiyok, (‘löli/.olési pénzek -és roulamáliÍHok' inlézomlők.

HIRDETÉSEK

II1VA IMI,OS IIMIIlHI'lffiHIÍ :

I szótól 100 szóig — Irt ?:> kr. 100 300-ig . 1 fit 50 kr.

300 - :!00-ig . 2 frt, 25 kr.

I’élyegilij 30 kr.

MAGAN-llimHíTHNRK

megi'iíllapoilMR szerint (emu-1 tó n v(isn Mm ii közöl l étnek.

NYlETTEIi sora. 20 ki'.

Választások u‘án

Esztergom, jun. 22.

Mind a három esztergomi választó korülot túl esett már a választás izgalmain. És mind a három választó kerület ellenzéki képviselőt küldött az öt éves országgyűlési ciklusra. A kis Esztergom megye nagy ellenzéki indulat! al egy mérsékelt ellenzékit s két függetlenségit választott meg. Még csak egyetlen egy »mérsékelt kormánypárti« jelölt se került ki a küzdelemből.

A törvényesen és alkotmányosan lefolyt választások eredményében teljesen megnyugszunk s még. csak arra se vagyunk kiváncsiak, hogy ki ez vagy az a teljesen ujdonat uj ember. A választó polgárok bizonyára tudják, hogy mit cselekedtek.

De egyet constatáluunk kell és ez az, hogy maga a kormány épen nőm exponálta magát Esztergom kerületeiért. Doroghon még csak jelöltet se állított, Esztergomból visszavette a lobogóját s Köböl kút.bon ütvén ember híján nyugodtan nézte Hazayék vereséitAz úgynevezett etetések, itatások s a többi »alkotmányos kiadások« még a legdühösebb damagógok felfogása szerint sem irhatok a kormány .számlájára. A mit Köbök kortesei »feláldoztak«, az a Jvobek-Hazay firma áldozatkészsége volt, melyre a kormány nem hintette a szentesítés áldását.

Már most előttünk állanak a jövő emberei.

Esztergomból Horánszky Nándor mérsékelt ellenzéki, Dorogról Reviczky Károly függetlenségi, Köböl kúthről Zboray Béla függetlenségi. Örvendünk, hogy az úgynevezett néppártiak nem találtak talajra megyénkben, mert a köbölkúti és doroghi antisemita mozgalmak kudarczot vallottak. Esztergom a legtiszfesebb két országos ellenzék táborát gyarapítja. Egyik pártért sincs mit szégyellniük a világ előtt. Az egyik miniszter-tartalék, a másik eszményi törekvések múzeuma. Az egyiktől joggal tart az uralkodó kormány, de a másik még mindig nem veszedelmes eoncurrentia hatalmi kérdésekben.

Tisztességes pártokhoz tartozni sohasem szégyen s határozott politikai szint vallani kötelesség. Magyarország boldogít n sara ki vannak jelölve az utak, válaszszák akármelyiket, csak jobb érzésünk vezessen rá s legyünk rajta következetesek.

A nagy Bluntscbli így részletezi ezt a felfogást : Minél szabadabban alakul valamely államban a politikai élet, annál határozottabban lépnek előtérbe a politikai pártok. Hsak a párt ellentétek küzdelme és baj vívása adhat létet a legnagyobbszerű állami alkotásoknak s hozhatja a rejtett nemzeti erők egész gazdagságát napvilágra. A politikai pártok épen nem az állam betegségét, baját jelentik, sőt ellenkezőleg: az egészséges népélet jeleit. Jó haza- fiúnak semmi szili alatt sem képezheti erényét a párton kívül állás. Ilyesmi még nagy állam-férfiúnak is kétes dicsőségére szolgál. A politikai pártok csak a nemzet bizonyos részének

,képviselői. Túlbecsüli tehát magát az a párt, mely magát, a nemzettel vagy az állammal azonosítja. Az ilyen pár. önző, igazságtalan a más árnyalatú pártokkal szemben. Még a Felségnek is tisztelnie kell minden pártot, melynek létjogosultsága van.

A mérsékelt ellenzék s a függetlenség- esztergomi diadalait tehát el kell I fogadnunk s a diadalból kiemelkedett képv.i so löket, mint a nép akaratának eredményeit, s mint lét rejogosult pártok bajnokait tisztelnünk.

Horánszky, Reviczky és Zboray bizonyára megismerkedtek azokkal az esztergomi kérdésekkel, melyek Esztergom megye és városa létérdekei. Országos munkájuk mellett nem fogják mellőzni legvitálisabb helyi érdekeinket, melyek felvirágoztatása egyébként is hazafiul érdem és szolgálat lenne.

Ha már ic is kell tennünk a kormány közvetlen jóindulatáról, nem szabad elvesztenünk a reményt, melyet a j három képviselő működéséhez csato- í lünk.

Ót esztendő nagy idő. Azalatt a. nagy idő alatt talán.-föl fog lendülni-a megye és város, jövője. A miért az esztergomi kormánypárti elemek a tizen- ! két év óta »pazarló és hazaáruló« Tisza | Kálmán mellé csatlakoztak, csupa önzésből, csupa haszonlesésből, azt most italán kevesebb önzéssel s csekélyebb haszonleséssel is kérész.ülviszszük.

Nyers terményeinket vasút értékesíti, fekete gyémántunk és piros márványunk drága kővé válik, gyáriparunk és kisiparunk kenyeret talál, a kereskedelem fölvirágzik, törvényszékünk

visszakerül, a városrészek egyesülnek, kulturális intézményeinkét gyámé litásba veszi az állam, a phylloxera rombolásai ellenében uj munkáról gondoskodik a, nép géniusza s Esztergom megye czimorót nem fordítják föl s egv régóta kijelölt sírra talán nem írják rá, hogy: finis Comitatus Strigoniensis!

Városi közgyűlés.

Er/,torkom, jun. 21.

A keddi városi közgyűlésen Krupla- niez Kálmán kir. tan. alispán elnökölt. A képviselők igen szép számmal se- regleítek egybe, mert többrendbeli választás volt napirenden. Ez alkalommal találkozott először a város képviselőtestülete a nagy választás izgalmai óta. Némi keserűséget észro lehetett venni ugyan a hangulaton, de a képviselőség nagy része már tárgytalannak tartja a négy nap előtt befejezett pártoskodásokat tovább is folytatni s a város ügyeit alkotmányos felfogással, a város legjobb érdekei szerint szolgálták mindjárt az első találkozás első óráiban.

A nap legérdekesebb eseménye volt bizonyára az, hogy a városi képviselő- tesiület dr. Földváry István al ügyész', ki dr. Helcz Antal polgármestersége óta vezette a város ügyészi dolgaitr egyhangúlag városi főügyészszé választotta meg. Dr. Földváry István emelkedett szellemű beszédben köszönte meg a város bizalmát s olyan ígéreteket tett, melyek beváltása Esztergom

VIII.

A jó asszony azonnal Mohaihaz sietett és megvívó neki a gyászhirt. Kérte Mohait, hogy beszéljen Dinának és bírja öt a maradásra. Azonban Mohai is csak ép oly keveset eszközölhetett ki, mint házi asszonya; Diona erős és megingathatlan volt elhatározásában, ámbár bevallotta, hogy nem örömest válik meg e kedves helytől.

Dinának mégis még egy álló hónapig Geröné házában kellett maradnia. Ez idő alatt Gcrőné egészen megvigasztalódott. Az iró is kivetkőzött komorságából, mely rajta egy időre erőt vett. — És különös! minél inkább közelgett a válás ideje, ö annál vidámabb és megelégedettebb lön. Sokszor minden ok nélkül elnevette magát, kötekedett a leánykával, s ha tekintete véletlenül Gcrőné bús arczára esett, mindig elmosolyogta magát. Szóval egész magaviseleté rejtélyes’ volt.

Végre ütött a bucsuzás órája. Diona szokatlan halvány volt. Egész bensője fel volt izgulva, a vér vadul keringett ereiben. Szeretett volna sírni is, de nem volt szabad érzelmeit elárulnia. Epen azért legokosabbnak tartotta, ha minél előbb búcsút vesz és távozik. — Husvétkor majd

meglátogatom kedves gyermekem, — monda Geröné könytelt szemekkel a leánykát homlokon csókolva. — Egv-két fürdés nagyon jót fog tenni megtámadott, gyenge idegeimnek. — Ez idegbetegséget azonban csak nyomban kaphatta, mert Geröné azelőtt sohasem panaszkodott idegbajról.

Mohai hallgatott; néha-néha azonban csöndesen mosolygott magában, mint akinek szintén meg vannak a maga tervei. A fürdőre azonban valószínű, hogy nem gondolt. Diona mélyen meghatva vön búcsút. Megköszönte az inspektorné jóságát és szerető tét, ki elérzékenyülve, könyek közt öleié őt keblére, mialatt mosolyogva monda : — A viszontlátásig kedves gyermekem ! — Mohai kezét nyujtá a leánykának ; egymásra néztek és mind ketten mélyen elpirultak. Nem szóltak semmit, de szemeik mindent elárultak. Midőn Diona már a vasúti kocsiba lépett, akkor Mohai is odahuzódott melléje és csöndesen susogá : — A viszontlátásig !

A vonat megindult és szélsebességgel vitte Dionát mindig távolabb és távolabb a kedves helytől, amely szivében oly sok édes, kedves emléket hagyott hátra. Oly sivárnak, pusztának tűnt fel előtte e percz- ben az élet... Égy érezé magát, mintha csak szivét szakították ki volna. Az indulat árja erőt vett erős lelkén, már nem tudott többé uralkodni fölöttük. Odaborult a kocsi egyik szögletébe, kezeibe temeté égő arczát és sírt, zokogott sokáig, kínosan...

*

— Isten hozott! Milyen jó színben vagy gyermekem ! — monda Diona tantija, midőn őt először ölelhető keblére.

— Nagyon hálás vagyok kedves Dionám,

— folvtatá a jó tanti szeretteljesen szorongatva annak kis kezeit, — hogy teljesítetted kérésemet és eljöttél hozzám. Sorsom nem a legkívánatosabb. A tavali nyár kevés vendéget hozott; a kedvezőtlen időjárás miatt csak gyéren látogatták a fürdőket. Az egész nyár alatt csak hat szobát adhattam bérbe. Az idén hála Istennek jobb idők ígérkeznek ; eddig is már két legszebb szobámat kifogadták, hózzá még az egyiket olyan úr, akinek nagyon gazdagnak és excentrikus embernek kell lennie. Azt Írja ugyanis, hogy házam neki különösen ajánlva lett és kész bármi magas ár lefizetésére, de csak azon egy esetben, ha én neki egy kellemes, szellemdús társalgót biztosítok, minthogy betegsége őt akadályozza abban, hogy sétáját estve künn a szabadban tegye.- Nos és a tanti mit válaszolt neki ?

— kérdé Diona kíváncsian.

— Azt válaszoltam, hogy igényeimnek én már meg nem felelhetek, mert magam is öreg és törődött vagyok, de hogy a fürdő-évad alatt egy unokahugom lesz nálam, aki bizonyára meg fog tudni felelni kívánságának. Nemde kedves Dionám te megteszed ezt és örömest fogod majd azt az öreg, beteges embert egy kissé mulattatni, hogy csak jő sokám maradjon nálam? O igen jól’ fizet és nekünk nagy szükségünk van arra, hogy a múlt nyár hiányát fedezhessük.

Diona ezt készséggel megígér \ segített a háztartásban, ápolta tan ti j át és oly szép

rendben tartá a szobákat, hogy csak- öröm volt látni.

Tizennégy nap után.estve köhögve, meleg bundákba burkolózva végre megérkezett a várva-várt vendég. A vendéget a tanti fogadta és kiséré fel szobájába, minthogy Diona esetleg nem volt honn. — Egy meglehetős gyámoltalan, beteges öreg úr, — festé le öt a tanti Drónának,, midőn ez kíváncsian az idegen után tudakozódott. Holnap reggel bizonyosan meg fog minket látogatni; azért is kedves Dionám légy készen a fogadtatásra.

Másnap reggel a tanti és Diona már együtt ültek lakószobájukban és várták a vendéget. Diona hímzése fölé hajolva egészen elmélyedt gondolataiban. Arcza halvány volt és kis kezei ügyesen forgatták a bimzŐ-tíít. Észre sem vévé; midőn csöndes, halk kopogás után az ajtó nesztelenül feltárult és azon a tegnapi öreg, gyámoltalan úr képében Mohai lépett a szobába.

Diona most figyelmessé lett s az ajtó felé tekintett... Halkan felsikoltott, arcza lángba borult és- a kosárkát a pamuttal együtt kiejtő kezéből.

— Igen, én vagyok Kürti' kisasszony ! —- monda Mohai lágy, édesded hangon, mialatt Dióimnak remegő kis kezét igyekezett az övébe- zárni. — Midőn kegyed elhasyott bennünket — folytatá, az iró mosolyogva, azonnal érezém, hogy az én idegeimnek is épen úgy, mint a jó inspektoriénak nagyot jót tenne egy-két fürdő. De ezúttal bölcsen őrizkedtem kegyeddel egy uj hallgatási-szerződést kötni;