Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 5. szám

KSZTMUGOM IX HVFOLYAM 5 SZÁM. VASÁN AP, 1887. JANUÁR 16. I megjelenik hetenkint KETSZF.R £ VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ege«/. «vi« fúl évre . negyedévi« iaÚI*T/KTESI A II Egy s/ám ára 7 kr. 6 írt — kr. 3 írt - lír. 1 írt r»0 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANN A-UTCZ A 317. SZÁM, hová n. I:i|> s/.olloini rés/.ét illető kö/.lemények küldendők. KIADÓHÍVATAL : SZÉCHEN YI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a. magán hirdetései, a nyiI<térbe szánt köz­lemények, elöli/,etési pénzek és reelamálások intézemlök. HIRDETÉSEK. IliVATALOS HŰIDET ESEK : I szótól .100 szóig — frt 7ő kr. 100 -200-ig . 1 frt 50 kr. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 ki-. MAGAN-IIJRDETESEK j megállapodás szerint legjn-i tán y o sab ban közölt.etnelc. NYJLT'l’ÉR sora 20 kr. AZ ÖRBQ3 BIBLIAI A. Esztergom, jan. 15. Nagy sensatiót keltett a napokban a, városi hatóság erélyes fellépése a kártyázok ellen. A rendőrkapitány Sar- lay Ede ugyanis maga mellé véve öt sznronyos rendőrt egy csöndes éjjelen, mikor a csöndes javában virul, sorra járta a kávéházakat. A sznronyos fö- dözet ugyan mindenütt kint murádt s nem is volt reá szükség, hanem azért a rendőrkapitány megjelenése s után­járása nagyon rossz vért szült az ör­dög bibliájának forgatói előtt. DuelIáló, kártyázó és költekező nem­zet vagyunk. Ez a mi hibánk és sze­rencsétlenségünk. A duel hunokkal sok ezer krakellert nevelünk, a ki azután a hősködéstől nem ér rá dolgozni s a társadalmat szolgálni ; a kártya sok családot foszt, meg nyugalmától, sőt gyakran boldogságától s a költekezés évenkint valami mesés numerusban kiált fel, melyet a politikusok rendes évi deficitnek neveznek. Gavallér tempó csakugyan "'mind a három, De mi ne nagyon respektáljuk eze­ket a gavallér tempókat. A becsület ne bízza sorsát golyókra és kardokra ; az ördög bibliáját ne forgassuk tékozló passzióval, s a túlköltekezések vesze­delmét ne palástol gassuk úrim odúnk­kal, dekórumunkkal, kötelességünkkel. Elvitázbatatlan tény, hogy a kártya nálunk nagyon szabadalmas. Hazárd já­tékok napirenden vannak. Egyes kávé- házakban nyíltan foly a makaó, sőt vannak már emberek, a kik a kártya jövedelmére vetnek föntariásukkal szá­mot. Gazdag ember rendelkezzék a pén­zével. De rendelkezzék okosan. Szegény ember pedig ne koczkáztassa filléréit. Laza gondolkodás, szótdult családi béke, fölemésztett idegrendszer s a koczkázat ingadozása nem nevelhet jellemeket s reálisan gondolkodó polgárokat. Üldözze a rendőrség az ördög bibli­ája'. De segítsen hozzá minden derék polgár is azáltal, bogy a hazárdjátéko­kat maga is elitélje s kiirtsa társadal­munkból. ESZTERGOMIR0DAL0MT0RTENETE (Esztergom város és vármegye egyházi és világi írói nak koszorúja.) VI. M o 1 n á r János jezsuita 1753. tanár Esztergomban. Szül. 17 28-ban, f 1804-ben. Nagy tudományi! ember volt, számos munkát írt. Irodalmi műve: »A megtérő református elmél­kedéséről«. 1763. »Az igaz penijeu- ciitarcó bűnösök eleven példája.« 1763. »A régi jeles épületekről» 1760. »Az anyaszeutjtgyhá.z történetei négy sza­kaszban. Nagyszombat 1769«. »Pász­tor ember Pozsony 1775«. Az oltári szentségről és áldozatról a reformátu­sok paizsa ellen hármaskönyv. 1775«. A jó nevelésről XV. levelei. Pozsony«. »Magyar Fisika, vagy a természetiek­ről a Newton tanítványainak nyomdo­kai szerint. Pozsony 1777«. »Az ó és új te stamen to mi sz. históriának som­mája Buda és Nagyszombat. 1777«. »Eg'‘sz esztendőnek vasárnapira és ün­nepeire szolgáló predikátiók. Pozsony és Kassa. 1777. »Magyar könyvház XX. szakaszban. 1753—1803.' »A közönséges keresztény bitnek sonunája«. Pest 1793. Magyarosította az Iliast és latinul mintegy 10 munkát irt. R a j n i s József a magyar clas- sikai irány megalapításának egyik baj­noka; mint jezsuita tanár működött Esztergomban 1761-ben. Szül. 1741- ben Kőszegen f 1812-ben Keszthely­ben Virgiliiisf magyar versekben szá­mos jegyzetekkel 1789-ben adta ki ; hozzá mentő Írást is ragasztott »A kőszegi poélának mentő Írása« czim alatt. Virgilius Georgicénának fordítá­sában érte őt a halál. Széles G v ö r g y az esztergomi főtemplom káplánja. Irodalmi műve : Descriptio Inscriptionum Ecclesiae Metropolitauae Strigoniensis cognomi­na! ae. Szép Templom«. Bayer Ferencz Antal érseki könyvnyomtató. Eszter­gom 1765. Kereskényi A d á m jezsuita házfőnök Esztergomban. Irodalmi műve : Cyrus. Szomorújáték. Mauritius csá­szár. Szomorúja,ték. 1767. A Jézus társaságából való Canisius Péter által .egybeszedett és három iskolára elosz­tott keresztény bitnek öt fő czikkelyei- ről közönséges és szükséges kérdések könyvecskéje. Győr. 1758. Ugyanez időben, valószínűleg a gymnasiumi ta­nárok által íratott Esztergomban több iskolai színmű, nevezetesen: Palalia Sacra. 1765. »Saltus proemium ca­put Joannis in disci. 1756«. Verae fidei propugnaculum Zela. 1822. T a k á c s Antal esztergomi szü­letésű, szent Ferencz rendű áldozár. Felszentelted 1749-ben -j- 1805 An- docson. Irodalmi müve : »Lelkiismeret­nek ösztöne«. Fordítás németből. Győr 1770. (Folyt.- köv.) PERGER LAJOS. IRODALMI LEVÉL. (Á magyar színészet története.) II. A nagyérdekű anyagból érdekfeszitő és még sem mesterkélt természetesség­gel kezd kiemelkedni a pesti és budai színház, illetőleg színházak története, azaz legszebb részletei a könyvnek; ötvenéves küzdelme a magyar sziimní- vészetnek a nemzet aléltságával, kö­zönyével, fásultságával, s a helytartó- tanács ellenséges érzületével. Miután Felvinczy 1696-ki kísérlete nyomtala­nul elenyészett az idegen színészek kedveltsége közt, közel száz év múlva Sons Márton orvosnövendék s Kelemen László ügyvéd s földbirtokos vállalkoz- koztak magyar színház és színtársulat alkotására. Személyükben nyerte a negy­ven év óta könyvekben, lapokban*és folyóiratokaan annyiszor tervezett, de soha meg nem valósított terv a magyar színészet felélesztése tettre képes kép­viselőket ; Kelemen László valódi te­remtő tehetség volt, megáldva az ön­zetlen bonszeretet lalisniánjával. Egyik kezével küzdött a germánizálás és kö­zöny ellen, a másikkal társulatot szer­vezett,. Kelemen László egy elszegé­KÉT DAL. I. EGSEBESÍT a vágy egyetlen csókodért I Lángként érzem, hogy forr eremben mára vér. Egyszer ölelni át még karcsú termeted, Melyet, omló hajad arany hulláma fed. Forró lehelleted érezni arezomon, Midőn karod szilaj kebledre van. Egyszer ölelni meg karcsú lágy derekát Aztán meghalni... Mért is élnék tovább ? II. Elég volna egy édes óra Bevilágitni sírom éjjelét, Inkább elveszni a gyönyörben. Mint vágyódni mindörökké feléd. Inkább feküdni lent a földben A még egyszer visszanyert üdv után, Mint ooiyongni a nagy világban Annak gyötrö emlékivei csupán. GRÓF VAY SÁNDOR. A jplEGÉNY. Az Esztergom és Vidéke számára irta: Körösy László (Ötödik folyt.) V. Két szív találkozása. Mikor két szív találkozik : ünnep van akkor a mennyországban; a túlvilági bol­dogság fenséges fénye ott sugárzik a sze­mek epedésiben, az ajkak sóvárgásában s a szív magasztos nyelvében. Világnyelv az. Egyformán beszélik a sárga ázsiaiak, a fekete afrikaiak, a vörös ősamerikaiak s a fehér rabszolgák Európában. Fölszaba­dító egy fe edelem az. Boldoggá teszi a páriát s a koldust; oly boldoggá, hogy nem cserél a koronás fejedelmekkel. Két menyország ér akkor össze, mikor két szív találkozik. Minden nagy hatalomnak van már zsar­noka. A világ legnagyobb nemzete, a sínai fölött, mongol félisten uralkodik. Európa leghatalmasabb népe, az orosz fö­lött egy reszkető czár osztja a parancsot; Afrika fölött a rabszolgakereskedők uralkodtak s Amerikát az üzleti szellőm veri békóba. Csak egy ország van még, melynek nincs hatalmasabbja. Ez az ország : a szerelem országa, a hol a szivek találkoznak. Szerelem... Hát van még szerelem a mi századunk­ban, mikor a szív izomtanáról sokkal több könyv jelenik meg, mint a szív menyor­szágáról ? Szépen suttog a szerelmes spanyol lány, édesen vall az olasz nó, ingerlőén cseveg a franczia, okosan bölcselkedik a német hölgy, praktikus élettanácsokat osztogat a szerelmes angol leány, mohó szomjúsággal omlik keblünkre a szláv s tüzes odaadás­sal remeg karjaink közt a szép szerelmes magyar lány. Világnyelven beszél vala­mennyi a szív menyországáról, mikor sze­relmes. És ezt a nyelvet megérti minden más nemzetbeli is, a kinek az ajka ide gén. Szentségtelen időket ér napjainkban a szivek sorsa; kalmárrá csap föl a szülő, eladó portékává satnyul a hajadon s vá­sárlóvá sülyed a vőlegény; hanem azért még mindig van szerelem s lesz szerelem egész a világ végéig. Ezen kezdődött s ezen végződik az em­beriség. Hát mi a szerelem ? Az-e, mely idegen sziveket kapcsol össze? Az-e, mely czifra szavakban hazu­dik az oltár zsámolya előtt ? Az-e, mely jólétet és jövőt keres egy fehér ruhás ke­reskedelmi czikk üzletkötésénél ? Az-e, mely egy szeszélyes mosoly, egy eltévedt kézszoritás s egy kaczér gondolat után örök üdvösséget óhajt egy alabastrom szo­borban ? Az-e mely megmenti a sülye- dezö családi czimert a zsibárus portékái­nak szomszédságától ? Az-e, mely pénzt, nagyon sok pénzt hoz s a sárga érez Mo- lochjának emel oltárt? Az-e mely szám­tani pontossággal kapcsol össze két talál­kozó érdeket? Az-e, mely undorral ölel, hazudva beszél,, csalva esküszik s egy egész életre átokként elkísér ? Az-e, mely fényes salonokat, de sötét gondolatokat ; gazdag konyhát ,de hideg érzéseket kínál ? Az-e, mely száműzésbe vet s tiltott me­nyországba kerget, mikor odahaza egy anya vár, a ki megtanul szeretni gyer­mekei ajkával? Az-e a szerelem, a mely a párokat össze szokta hozni az oltár előtt, csak azért, hogy megoszszák egymással az élet terhét és örömét »holtomiglan-holto- diglan« ? Nem hamisítottak még annyi arany és ezüst pénzt, annyi rezet és bronzot, mint a mennyi szerelmet. A pénzhamisítókat kemény büntetésre Ítélik a hamisított arczképek eredeti példányai: a fejedel­mek. De a szerelem hamisítói nagyobb büntetést állnak ki. Elvergődnek egy egész életen át pokoli kínokkal, néma gyötrel­mekkel, megalázott becsülettel, sárba ti­port jellemmel. És hallgatniok kell. Pa­naszszavukra nincsen törvény, felháborodá­suknak nincsen elégtétele, jajgatásukra nincsen ír, zúgolódásuk nem csalogatja össze az ügyvédeket, az égbekiáltó igaz­ságtalanságoknak nincsen orvoslója s a megaláztatások hosszú sora ha nem ma­rad sötét titokban, akkor kitűnő matériát nyíljta gúny mosolyának s a kárörvendezés' fagyos kaczajának. Nincs nagyobb hatalom a szerelemnél. Azért büntet hatalmasabban a legzsarno- kabb kény uraknál is, ha megszentségtele- nítik. Az agy velő szavát értelemnek, az izmo­két erőnek, az idegekét indulatnak, a szi­vét érzésnek s a vér szavát szerelemnek mondjuk. Atfolyja az a mi egész lényün­ket s felülkerekedik a szív minden egyéb érzésén végtelen hatalommal. Sőt még az értelem székhelyét is megszállja s gyak­ran megfosztja odafönt a trónt. Forradalmat támaszt természetünkben s kiforgat szokásainkból és nyugodtságunk­ból. Rombol és teremt, pusztít és alkot ezer és ezer örömet és fájdalmat, ha bol­dogtalan szerelemnek hívják. A mikor nem találkozik mind a két szív. De tündérregéket valós;f meg, édes ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom