Esztergom és Vidéke, 1886

1886-08-05 / 62.szám

népnevelés e fontos ágában nem fogunk még inkább elmaradni a külföldtől. Rég belátta már azt a korral előre haladott legtöbb állam. Reánk magyarokra nézve az iparos oktatás létesítése annál halaszthatatlanabb volt, mert iparczikkeinkkel nem csak a világpiaczou, hanem saját piaczainkon is a külföldi iparral vagyunk kénytelenek versenyezni, mert az ipar terén fölöttünk nyert túlsúlyát szintén a rendszeres iparos oktatás jókori szervezésének köszöni. Nem a mi hibánk, hanem a mostoha viszonyok hozták magukkal, hogy sok tekintetben, ngy az ipar terén is elmaradtunk. Nekünk tehát kettőztetett erővel oda kell törekednünk, hogy amiben a tatár, török, osztrák elnyomás által akadályozva voltunk, most helyre pótolhassuk. Hogy mennyire haladtunk az ipar terén, eléggé megvilágítja a tavali országos kiállítás, mely által a nyugateurópai cultur államok elismerését vívtuk ki magunknak, pedig még csak a kezdetén vagyunk. Tgaz ugyan, miként ipariskolánk fejlődésének hátráltatói jó részben maguk az iparosok, mert még mindig igen nagy azok száma, kik azon elvet vallják : nem azért tartom az inast, hogy urat neveljek belőle, hanem azért, hogy hasznát vegyem a háznál, mert az iskolában eltöltött idő csak elrabolja a munka-időt, pedig iparosainknak, a gyermekeknek az iskolában eltöltött idején kivül mi áldozatába sem kerül ezen iskola. Nem az iparosok buzgalmának, hanem felsőbb hatósági rendeletnek és váró sunk áldozatkészségének köszönhető tehát hogy ipariskolánk van. Midőn e sorokat irom, épp két év áll hátunk mögött az iskola felállítása óta. Ha visszapillantunk a lefolyt két évre, megvizsgálva azt, vájjon volt ez iskolának gyakorlati haszna, tud-e az iskola valami jó, üdvös és hasznos eredményt felmutatni ? Aki az érsekújvári iparos iskoláról elfogulatlan bírálatot akar mondani, annak be kell ismernie, hogy annak hatása különösen ez utóbbi évben az inasokra nézve félreismerhetetlen, észrevehető ez különösen az iparos tanonczok jobb, szelídebb erkölcsi magaviseletén és a nyereség reményt nyújt oly iparos nemzedék fejlődésére, mely idővel zálogát képezi az iparos osztály kiművelésének. De mutatkozik még az iparos iskola hatása a tanonczokra nézve a munkakedv fokozásában is; mert nem állt ugyan rendelkezésünkre mi anyagi ke? csegtetés is de azon körülmény, hogy 40 gyermek készített munkát a kiállításra a záróvizsgálat alkalmával, ez bizonyítja, hogy megnyertük őket az öntökélyesités eszméjének, és ezen mun kakedv nyújtja zálogát az ipaios osztály szebb, jobb, és hasznosabb jövőjének. Igaz ugyan, miként az iparoktatás tekintetében még sok tenni valónk van, de ha mindenki megteszi kötelességét ez iskola irányában, ugy Érsekújvár egyike lesz hazánk azon városainak, hol az iparoktatás azon fokon fog nem sokára állni, melyen a kor követelményeinek megfelelőleg állnia kell. illényi István, igazgató. összeszedték és hunnus szokás szerint temették el az ut mellé és ott egy kőszobrot állítottak — fel, a helyet pedig Keveoza vagy Keveházának nevezték el. Később elég rosszul e helyet Keázónak is nevezték a krónikás szerint. Jordanes és utána Calamus leírták, mi módon temették el Attilát, mely leírás szerint a gyászfájdalmak kijelentése a hunnoknál is ugy ment végbe, mint a magyaroknál és törököknél. Calamus azt mondja, hogy a hunnok Attilla temetésénél szokás szerint hajuk egy részét levágták, aztán a holt király arczán mély sebeket ejtettek és azokat megtöltötték saját sebjeikből folyó vérrel, a maguk sebeit kis lándzsa szúrással okozván, és mindezt azért tették, hogy ezen nagy és hős királyt ne asszonyi könyekkel, hanem férfiúi vérrel gyászolják. A hires történetíró Pray, Jordanes, előadását fogadja el, mely szerint a holt király arczát nem, hanem csak a magukét sebzettek meg. Jordanes szerint továbbá három koporsóba zárták Attila holttestét, aranyból, ezüstből és vasból készültekbe, egy sátor alá helyezték és egy közeli síkságon lóversenyt tartottak, majd Atilla dicső tetteit énekelték meg, aztán sirtak, jajgattak sírhalma felett a temetés után pedig nagyszerű halotti tort tartottak. Ipolyi Arnold ós Barna Ferdinánd ujabb Clilll &. TÁRCZA ESZTERGOMRÓL. Láttam a kálomista Rómát : Debreczent, megbámul tani speczialitását, a hires Rákóczy harangot. Most, hogy az ős Esztergomnak vagyok vendége, önkéntelenül eszembe jutnak Magyarország e kis Rómájában, Hugó Viktor szavai : »A vallás befolyással van az emberek modorára, kedélyvilágára, lelkére. A minő felekezethez tartoznak a hivek, a szerint sok félék, mint a rongyokban, vagy a ragyogó öltözetben lévők. Csakhogy utóbbiak a külsőt változtatják meg. Majdnem minden hazai püspöki, érseki, székesegyházat láttam' s azt gondoltam, minél több egyház férftü lakik egy városban, annál csendesebb. Eddig Kalocsát tartottam a legnémább városnak. Most hogy a HerczegPrimások ősi székhelyén lehetek, nagyon igazaknak tartom Hugó szavait, igen feltűnik az a nagy űr, mely a zajos, s már nem oly hitbuzgó világvárosok, s főpapi székhelyek között, tátonganak. Már a hajón jövet megragadják a dicső mult emlékein merengőt a történeti nevezetességű visegrádi romok, a magasba nyúló hegyek. Merengéseinkből az esztergomi vár, az ősi századokkal daczoló bazilikának látása ver föl. Hogy miként hat az először szemlélőre Esztergom ? kérdezik talán többen. — A legkellemesebb benyopiást gyakorol nemcsak a szemre, de a lélekre, szivre is. Büszke és boldog is lehet minden lakója. Azt gondoltam, véres szájú antiszemitákra fogok akadhatni, kik villogó szemekkel, dult arczczal fordulnak az izraeliták felé, s »éljen Istoczy« l-t kiáltoznak. Csalódtam. A keresztény íürelmosséget itt is látnom kellett. Bár Esztergomba jövetelemkor vén asszonnyal nem találkoztam legelőször, mégis szerencsétlenül jártam. A hires basiükába tilos volt a bemenet mert a kupola munka alatt van. No de ez két dolgot elevenített fel bennem. Egyik elszomorított. A buda-pesti, lipót városi, épülést betegségben sínylődő bazilika jutott eszembe, a másik dolog megnyugtatott. Ez az, hogy az esztergomi bazilika sorsa oly kezekben van : tudós főpapunk, a Herczeg-Primás áldozatkész kezeiben, hogy hazánk e nezezetességét mielőbb megláthatom. Az ember mig Esztergomot nem látta, azt gondolná, hogy ott csak talán reverendát, komoly, vallásos 1 ihlettől át szellemült alakokat szemlélhet az utczákon is! Pedig hát nagy a csalódás. Igaz, hogy ebben a ugorka szezonos, kánikulás időben sok ember nyaralási faluzási mániába esik, mégis itt látjuk székhelyén a tudós Herczeg-Primás úr ő Eminentiáját, a kedves jubilált, örökké ifjú: »István bácsi-t«, Majer Istvánt, itt találjuk a papokat teljes számban. S nemcsak reverendát, hanem hadfi egyenruhát, csörgő kardokat is látunk az utczákon. A léleknek és szívnek őrei barátságban élnek a haza védőivel, s a polgárság is egyetért, összetart. No, aztán meg, mint tapasztaltam, a vallásos malaszt mellett a bubánatra is van igeu jó balzsam. Ertem a gyógyír alatt: a borocskát, melyet itt az asztalt és gyár illatú fővárosi ember, hamisítás nélkül kebelezhet be. Ez év november havában nemcsak az ország, hanem a fél világ figyelmi Esztergomra fog irányulni. Félszázados papi jubileumát fogja ülni a keresztény világ a lelkes főpapnak Si mor János esztergomi Bibornok-Ersek, Herczeg-Primásnak. Már most észn lehet venni a titkos készületekot, a: arczokon az elpalástolt örömöt. Első látásra is megragadja az ide gent Esztergom. Hát még akkor, mi otrombák, hogy szót sem érdemes rájol vesztegetni. — Mondhatjuk, tehát hog,; az egész emberiséggel közös a tudat : túlvilági életről; — igy volt ez a viláj kezdetétől egész napjainkig. (Vége.) DR. HALÁSZ SÁNDOR KELEMEN — Gyengéd férj. — Apjuk, ap juk! már megint kettőzik a szemed; má megint sokat ittál. — Hja, azt azéi tevém feleség: hogy téged két pél dányban lássalak. — Parancs. — Péter! a tinóka csaak egymásután verd a vályú elé Szaporán, na! Majd én legutolsón a maradok. — Szerény vádlott. Törvényszól elnök! Ön szándékos emberölés véts( gében bűnösnek találtatott és azéi négy évi fogházra Ítéltetik. Megelég szik vagy felebbez? Vádlott: Koszt nőm uram, én még kevesebbel is me£ , elégszem. dőn a keresztény világ fog ünnepi ruhát ölteni, mily ragyogó színben fog eltűnni a szemlélők előtt a pongyoában ép úgy mind talárban nagy ember, kinek fényét a tudós papság emelni gyekszik. Tehát viszontlátásra a jubileumig! ÁCS GÉZA. kutatásai folytán nagyobb világosság de rült a magyar mythologiára. Barna szerint a mordvaiak vallása a magyarokéval teljesen azonos lehetett. Voltak fő és alsóbb rendű istenségeik, kiknok a sirtetőzetek ben (keremetkeritésekben) áldoztatot is hoztak. Általában a magyar mythologia még mindig a vita tárgyát képezi. Azon egy kérdésben azonban ugy a régimint az ujabb szerzők teljesen megegyeznek, hogy a magyarok ősi hite a lélek ' halhatatlan ságában igen erős volt. Elérkezvén a Megváltó, a pogányok jó része felvette a keresztény hitet. A ke reszténység és zsidóság vallási meggyőződése a lélek halhatatlanságára vonatkozó lag eléggé ismeretes s az ünnepelt bölcselő Kant az utóbbira nézve mégis igy nyilatkozik: »Minthogy semmiféle vallást sem képzelhetünk egy jövendő élet hite nélkül, ugy a zsidóság mint olyan a maga valójában felfogva egyáltalán nem tartalmaz vallási meggyőződést. A keresztény apologeták megadták erre is az illő feleletet, utalván Henoch profé tára, kit az Isten az égbe vitt fel; utal nak az úgynevezett Seolra, hol a lelkek össze fognak gyülekezni, a halál leírására stb. Az ujabb kor rationalistikus biblia magyarázóinak állításai pedig annyir A PUSZTAI TŰZOLTÓSÁG.*) Irta: JÓZSEF föherczeg. Hogy lehet pusztán, vagyis 1000 lakost túl nem haladó kis községbon egyszerűen és kevés költséggel egy cléljáuak mégis megfelelő kis tűzoltó csapatot felszerelni ? Ezen kérdés fejtegetésébe azért bocsátkozom, mert a legnagyobb akadály ily testület szervezésénél a nagy költség főkép ott, hol kevés a vagyon és hiányzik a pártoló. Ez riasztja vissza a puszta vagy tanya birtokosát, a község lakóit a szép és hasznos eszmetói. Kis községben és pusztán vagy több közel egymáshoz fekvő tanyán egy öt emberből álló, betanított és buzgó tűzoltó csapat a vész napján nagy áldás ós tökéletesen elég a dúló elem legyőzésére, főkép ha ebben a lakosok támogat ják. Ezen 16 tűzoltó a következő rang fokozatból áll: 1 parancsnok, 1 cső vezető, 2 mászó, 4 szerelő, 8 szivattyús Mivel a szivattyú hajtására és a vi: szerzésére mindenhol elég erős fiata embert találni, kik betanítás nélkül i egy szivattyús felügyelete alatt megfe lelnek, 7 szivattyús a fontosabb má szolgálatra használható. A felszereléshez kellenének: 1. 0 ahol elég ló van és nagyobb a közsé kiterjedése, egy kisebb szivó- és nyom kocsi-szivattyu, p o. egy »major kocí szivattyu« más helyeken, a hol kiseb a kiterjedés, egy kétkerekű egyeteme taliga-szivattyu »czélszerűbb« mely< emberi erővel, vagy egy lóval vagy sz: marral lehet vontatni. Egy szerkocsinak átalakított eg szerű kocsis paraszt szekér, melyre deszkaülés 10—12 emberre van alka mázva és egy kis szerláda az első ül alatt. Az ülések alá helyeztetnek el: dugólétra és a kocsi oldalaira atkáim* tatnak vaskarikák, melyekbe nyelükk dugatnak: ásó, 2 lapát, 2 vasvilla és csákány. A nagy tűzfejsze szíjánál fog felakasztható, hanem veti egyik szívat tyus a hátára. 3. Három 15 méteres törülő, mely összegöngyölítve és régi zsákba, va gyékénybe burkolva, a szivattyú sz< rényében, vagy a szerkocsi ládáját helyeztetnek el. 4. Az egyes tűzoltók ruházata felszerelése. A két járműhöz kell két kocsis lóval, a mi minden községben és pi tán található, és ha a lakosok egye tenek, minden napra meghatározhat; melyik gazda fogja be lovait tűz esel Ha a tűzoltók maguk bir nak lovak

1 legjobb, ha ők vállalják el a fuv záet. Vizszerzésre hála Istennek a legt főkép magyar ajkú községben talá zik elég gazda, ki kádjában, hord ban szekérrel hozza a vizet, ha a közelében nincs is szivattyúzásra kut vagy folyó. Van még egy nagyon buzdító, de okvetlen szükséges kiadás, t. i. esetén egy kis pénzbeli segély, j minden működési órára kivonult oltónak rangkülönbség nélkül 5 minden 2 ló után órán kint 20 k *) József föherczeg e szakszerű fejtegető orsz. tűzoltó szöv. köz[). bizottságának kűldt honnan azt közlés végett sikerűit megkapnunk