Esztergom és Vidéke, 1886

1886-08-05 / 62.szám

munkaidő vesztés, és ruha rontás fejében. Ha számituuk tehát a községben évenkint 2 tűzesetet, melyek 5 óra hosszat tartanának, akkor e működési dijak 16 emberre, és 4 lóra 12 frtot tennének ki, a nn csak kitelnék valahonnan. Minden faluban és rendezett községben ugy is tartatik felváltva éjjeli őrség. Ha ez tűzet észlelvén fellármázza \ tűzoltókat, nem is kell külön tűzoltó 5rség, azonban nem árt, ha egy tűzoltó yfélig, egy másik pedig éjféltől reggelig 'írködik. Ámbár kis községekben és pusztákon mindenki tudja az egyesek lakásait, mégis igen szélszerü, ha minden ház falára, hol tűzoltó tartózkodik, az utczai oldalon egy nagy T. 0. van van festve. Ez igen csekély kiadás és nagyon elősegiti a gyors riadót. A. szerelvények és ruhaneműéit beszerzésére nézve az orsz. tűzoltószövetség közp. irodája Budapesten a Zöldfaatczában szivesen ad felvilágosítást. Mindenesetre előny, ha találkozik % szegény községnek vagyonos pártolója, mint például egy ott, vagy kőiéiben lakó földbirtokos, aki a hazafias vállalatot magáévá tévén, élére ill, vagy legalább a költségek egy részét elvállalja. Van is hazánkban őrre több helyen szép példa és annyi ár van, aki a sportnak más, inkább mulatságra szolgáló ágaira annyit költ, hogy maradhatna abból annak egy kis része ezen emberbaráti tűzoltó intézményre is. FNÖKRÖL S A NŐKNEK. A legszebb arczot minden nö a maga tükrében látja. Alig hiányzik gyakran egyéb egy pár szárnyacsránál, hogy sok nőből angyal vagy liba váljék. *' Sok ni) szivesebben veszi, ha inkább jóhirnevében tételkedik a világ, mint ha valaki szépségét vagy izellemét vonja kétségbe. * Az özvegyek olyan gyertyához hasonlítanak, a nelyek már egyszer égtek. Könnyebben is lángra ;yuladnak. OLVASÓ ASZTAL. — A trónörökös könyve. A tanulságos vállalatból a 17-ik füzet érkezett olvasóasztaluukra, mely Speileltől a bécsi színészet, ismertetését s [lg Alberttől a bécsi festészet és szobrászat történetét közli a középkortól 3gósz az uj korig. A tizenhét illusztrációval díszített füzet a Révai Testvérek bizományában 30 krt kapható. — Az úri körökben regény. Irta Hamilton Aide. (Singer és Wolfner kiaiása, Budapest.) Ama nagy igények melett is, melyeket ma már közönség és kri;ika a társadalmi regény iránt támaszt, a elen mű bátran kiállja a próbát. Nemcsak mint érdekes olvasmány, hanem általában s mint kitűnő regény ajánlható a jeles ingol író e munkája mindazoknak, kik a ronzó előadás, élethű jellemzés, ellentétek szembeállítása és e mellett érdekes meseszövés kedvelői. A franczia társadalmi élet smertetése régóta közkézen forog a magyar olvasóközönségnél; de az angol társadalmi élettel, nevezetesen »a felsőbb tiz!zer« életmódjával, alakjaival, jellemével körülbelül e regényben fog először megsmerkcdni közönségünk s igy e könyv, nár szépirodalmi becsén kivül is mindenisetre többek előtt érdekes lesz. A regény tz Egyetemes regénytár 18-ik kötetéül je ent meg; ára csinos piros vászonkötésben >0 krajczár. — Shakspere. , Ráth Mór koszorús vállalatiból, Shakspere színműveiből ujabban a második ós harmalik füzet jelent meg. A pompásan kiálitott füzetek Othellot közlik Cziky jergely bevezetésével és jegyzetével. I díszesen illusztrált füzetek teljesen néltóak Ráth Mór eddigi kiadásaihoz, így-egy füzet ára 40 kr. — Huszonöt óv Magyarország örténelméből. Irta Horváth Mihály. Á íarmadik javított kiadás füzetekben Ráth Mórnál jelenik meg. Az epochális műből eddig két füzetet küldtek olvasó asztalunkra. Egy-egy füzet ára 50 kr. HÍREK. — A jubileumhoz. Komárom törvényhatósági bizottsága a főispán elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen id. Kálmán Rudolf bizottsági tag lelkes indítványt tett a herczegprimás jubileuma ügyében. Az indítványt Komárom megye törvényhatósága egyhangú lelkesedéssel tette magáévá. E szerint Komárommegye is diszes felirattal üdvözli a herczegprimást, s külön küldöttséget meneszt Esztergomba a főispán vezetése mellett. — A népgyűlés. Vasárnap délután tartja meg Esztergom városa a népgyűlést. A rendező gyűlés mult vasáruap a Három Szerecsen vendéglő kertjébe közel háromszáz embert toborzott össze. Ez alkalommal megalakult a népgyűlés tisztikara is. Elnökökké választattak Schwarz József, Lieb József, és Szóda Imre. Páutárossá Balogh József, Jegyzőkké Bártf'ay Géza és Prokopp Gyula. Beszédeket mondottak Schwarz József, és Beliczay Gyula, kinek tiszta és mérsékelt nyilatkozatai különben nagy tetszésben részesültek. Augusztus 8-án lesz a népgyűlés, melynek előadóját a nagy bizottság szombaton fogja megválasztani. Szónoka azonban már van. A fővárosi népgyűlés jeles vezérférfia, Polcnyi Géza fővárosi ügyvén jön el népszónoknak, a ki még szombaton este érkezik városunkba. Polonyi Gézát nemcsak az ügy kötelmei, de ifjúkori emlékei s a herczegprimási jubileum is közelebb hozzák Esztergomhoz. Polónyi Géza hét esztendeig járt Esztergomban iskolában. Nagyon sok régi jó ismerőse van a régi iskolatársak közt. Azután a fővárosi kath. mozgalmának élén ő áll, mint az emlékirat fogalmazója s az ünnepély előkészítésének egyik legtevékenyebb bajnoka. Polónyi Géza egyébiránt olyan kiváló tehetségű szónok, a kit pártkülönbsóg nélkül minden esztergomi polgár nagy gyönyörrel hallgathat meg. A nép gyűlésre vonatkozó részleteket egyébiránt a falragaszok fogják elmondani. — Liszt requiem. A század egyik legnagyobb reprodukáló művésze halt meg Beureiitbeu. Hazánkfia volt, de idegen földbe temették. Sírjához nem kisérte zene. A nagy genie a milyen fejedelmi módon élt, olyan egyszerűen temetkezett. Magyarország fővárosa nem marad el a nemzet gyásza kifejezésében. De Esztergomnek is van kötelessége. Liszt egyik legepochálisabb alkotása az esztergomi mise. Sokszor megfordult ü Esztergomban. Méltó tehát, hogy muzikális városunk nemsokára Liszt-requiemet tartson. Zeneegyesületeinké a kezdeményezés. Egész Eszeergomé a legimpozánsabb részvét és csatlakozás. — Halálozás. Palásthy Jáuosné asszony hosszú szenvedés után jobb létre szenderült. Ravatalát nemcsak három jó leánya ós unokái, de a közönség az a része is részvéttel vette körül, mely a jó anyát és nemeslelkű asszonyt ismerte a megboldogultban. Áldás az ő emlékére. — Márkly Árpád temetése hétfőn délután folyt le nagy részvét mellett. A fájdalmasan sújtott család gyászjelentése a következő volt : Özv. Márkly Istvánné szül. Erőss Anna primási tisz' özvegye saját ugy gyermekei Géza, Olga s Márkly Gézáné szül. Gyuricza Emilia s leányuk Ilonka, valamint az összes rokonaik nevében, a legmélyebb fájdalommal jelentik forrón szeretett felejthetlen kedves jó gyermekünknek illetőleg testvérük és rokonuknak Márkly Árpád ur oki. főv. tanítónak f. évi jul. hó 31-én életének 22-ik évében, hosszas kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt korai elhunytát, A drága halottnak hült teleméi f. évi ang. hó 2-án d. u. 5 órakor fognak a gyászházban belváros SzenAnna utcza 316. sz. a. a róni. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni s az esztergomi sírkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra teletni. Az engesztelő sz. mise-áldozat f. évi aug. hó 3-án reggeli kilencz órakor fog a szent Ferenczrendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom 1886. jul. 31. Áldás és béke poraira! A szép jövőjű fiatal ember ravatalát és temetését Kováts Albert vállalata rendezte Ízlésesen és pompával. A szertartásokat Dr. Fehér Gyula végezte két segédlelkész kíséretében. — Színészet. Somogyi Károly komáromi tartózkodását nem igen óhajtja fölcserélni Esztergommal. Erre vall legalább az az eljárása, hogy a komáromi tanácshoz kérvényt nyújtott be az iránt, hogy augusztus elsején lejárt előadási engedélyét még tizenöt napra hosszabitsák meg. Kórelmét azzal okolja meg, hogy a mostani középszerű támogatás miatt támadt anyagi bajokat az előkészületben levő egész uj darabokkal talán kiheverhetné. Bennünket ez a hir csakis aunyiben érdekelhet, a menuyibeu Somogyi Esztergom város tanácsához előadási engedélyért folyamodván, azt más igazgatók mellőzésével megkapta, a várost mások elől okkupálta, s Komáromban hosszabb tartózkodásra uj kérvényt nyújt be. Az anomália igen tanulságos. — Katonazene. Ma délután kedvező idő esetére a szokott időben a kioszk előtt katonazene fog játszaui. A műsor ez: 1) Ambroz indulója. 2) Nyitány Meyerbeer Éjszak csillagából. 3) Strauss aquerelljei, walzer. 4) Donizetti Dom Sebasian operájának sextette fináléja. 5) Rococo, Prandau báró gavotteja. 6) Németh csárdás. — Nyári vigalom. A lövészegyesület a dal- és zenekedvelők támogatásával vasárnap este a Borászati Csarnok helyiségében jó sikerű nyári vigalmat rendeztek. A nyári vigalom közvetlenül a délutáni órákban kezdődött. Esztergom Ira Painjai és hires t dobói versenyeztek egymással a czéllövésben és fékezésben. Több Teli Vilmos küzdött az első dij ért, melyet hosszú és erős küzdelem után végre Lieb Béla nyert el. Az ólomgolyók harczához hasonló módon folyt a nemes verseny a kuglizok között is. A nemes sárga csikó, egy valódi magyaiarany képében, ott ékeskedett a rámában a dobók előtt s nemes vetélkedésre animálta az összes kuglizókat. Végre Ékesi Adolf felé hajolt a győzelem. Az első dij az övé lett. Este nyolcz órára már kigyuttak a kert lampionjai, s transparentjai. A legnagyobb transparent közvetlen a bejáró fölött volt »Isten hozott« felirattal. A kertben több mint száz szebbnél szebb lampiont himbált a hűvös szél. A dalegyesület ezenközben énekelni kezdett. Szép dalait a közönség zajos tapsokkal és ismételtetésekkel jutalmazta. Közben felröppentek a rakéták s kigyúltak a görök tüzek. A tűzijáték valóban érdekesnek mondható. Hárman is versenyeztek az elsőségért, s a közönség gyönyörködtetéséért. Az első Stern János újpesti pyrotechnikus volt, aki a primási jubileum íűzijáték rendezésére pályáz. Röppentyűi és fontainejei általáuos tetszésben részesültek. A második tüzijátékos Ékesi Ede volt, aki forgó napjaival tüntette ki magát. A harmadik Cziglényi Lajos, kit az egyesület szólított fel tűzijáték rendezésére. Ügyes és leleményes készítményei szintén sikerültek. A sok tűz végre a közönség soraiban is elharapózott s a tüzesebb rész a teremben tánczra kerekedett. A négyeseket husz pár tánczolta. Előkelő és polgári szépségek fúziója volt a jó sikerű táncz vigalom, melyhez jóval éjfél után Laka!os Lajos rosszkedvrabló-bandája adta az aniinot. A hűvös est ugyan sokat levont az általános jó hangulatból, de a két egyesület mindent elkövetett, hogy a ternv'szet szeszélyein lehetőleg kifogjon. És ez sikerült is. Jó lenne, ha még augusztusban folytatásajs következnék. — Öt órai ostrom. A garamkeszi népzavargásról a következő értesítést küldte lapunk a Budapesti Hírlapba: Garam-Keszin, Léva mellett Barsmegyében, mint minden esztendőben ugy az idén is nagy vigassággal ülték meg a bucsu ünnepét. Délelőtt templomi ájtatosságokban vett részt a nép, délben még a legszegényebb asztalnak is meg volt a maga bőséges áldása és csak ugy késő délután gyülekezett össze a falu népe a korcsma körül felállított lombos sátrak alatt, hogy kedvére kimúlássá magát. A lányok virágosán, a menyecskék legékesebb ünneplőikben s a legények magyaros jókedvvel rakták a legropogósabb csárdásokat. Semmi baj, semmi kihágás nem zavarta a mulatózok jókedvét. A lévai őrstől kiküldött két csendőr, Sándor Vilmos és Babiák János egész nap nem talált okot, hogy a nép jókedvét megzavarja. Igy mulatott a nép éjfélig. Ekkor a biró felszólította a népet, hogy most már oszoljon szét s lásson kiki a maga dolga után. A nép nagy része engedelmeskedett, de néhányan a korcsmába vonultak s nem akartak tágítani. A bíró másodszor is felszólította a népet, hogy a rend és munka érdekében vonuljon mindenki szépen haza. De az öreg törvény biró csak nem * akart engedni a biró felszólításának s többi .társát is maradásra csábította. A biró erre felszólította a csendőröket, hogy tisztítsák ki a korcsma helyiségeit. A csendőrök udvariasan és tapintatosan végezték hivatásukat. A korcsmázók szétoszlottak. Útközben a törvénybiró éles kifejezések közt izgatta a népet a »zsandarvilag eilen«. Alig hog\

r a csendőrök leemelt fegyvereikkel a küszöb elé értek, két parasztlegény megragadta a szuronyokat. A csendőrök erre kénytelenek voltak a suhanczokon elégtételt venni s a két Styevkót könnyen megszurkálták. Erre kitört az ostrom. A biró meg a korcsmáros elmenekült, de a csendörök mellé segítségül ajánlkozott Stribula Mihály bakter, a ki termetes vállaival a zártalan ajtót támasztotta be. A csendörök erre felszólították a népet, hogy oszoljanak szét. De válaszul hatalmas kődarabok hullottak be az ablakon, melynek rácsozatát a nép darabokra zúzta. Egy kődarab mellbe találta a csendőrt, kinek jelzŐ-sipja össze is horpadt a nagy ütéstől. A következő pillanatban már eldördültek a fegyverek. Az éj sötétjében a zajongó néptömeg zsivajából élesen kivált néhány fájdalmas felkiáltás. A golyók találtak. Erre formálisan megindult az ostrom. A kövek egymásután zuhantak be, a rozoga ajtó résén dorongokkal támadtak a csendőrökre. Ekkor egy Halabuk nevű paraszt, a ki csak egy-két hét előtt tért vissza falujába a váczi fegyházból, hangos szóval arra izgatta a néptömeget, hogy csak azért se engedjenek, hanem gyújtsák föl a korcsmát, hadd égjenek oda a csendörök. Újra megdördültek a fegyverek. Az ajtót egy Pasztyer Mihály nevű ember kezdte zúzni. Ezt egy golyó halálosan találta. A néptömegben egy kis leány, valami Styevkó Karolin sebesült meg súlyosabban. Reggel öt órakor véget ért a rettentő ostrom. A nép eloszlott. A csendőrök azonnal jelentést tettek az eseményről s a szakaszparancsnok egy szakasz honvéddel kivonult a faluba. Garam-Kesziről ekkor táviratilag értesítették az esztergomi szárnyparancsnokságot, hogy a fegyverhasználat alatt tizennégy lövés történt. Négyen életveszélyesen sebesültek meg, ketten könnyebben. Áz életveszélyesen megsebesültek közül már többen meghaltak. A tizenkét éves Styevkó Karolin és Gyurtsák János a lévai kórházban feküsznek. Halabuk Jakabot, a váczi fegyenczet, elfogták. Az öreg törvénybiró, a ki izgatásai által nagyrészt az egész drámát előidézte, többedmagával megszökött. A szakaszparancsnok megvizsgálván az öt órai ostrom véres történetét, az élet-halálra ostromolt csendőrök magatartását teljesen helyesnek találta. Ha a csendőrök erélyesen nem védelmezik magukat, akkor Garam-Keszin is ismétlődik a szörnyű gyálai vérengzés s menthetetlenül martaléka lesz mindakettő a felbujtatott csőcselék dühének.