Esztergom és Vidéke, 1886

1886-07-04 / 53.szám

ESZTERGOM VIR ÉVFOLYAM 53. SZÁM. VASÁRNAP, 1886. JUL, 4. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. EíkŐB'föBTÉSt Ali. : egész évre 6 frt — kr. fél évre 3 frt — kr. negyedévre 1 frt 50 kr. Egy szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclamálások intézendő!;. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. 100—200-ig . 1 frt 50 kr. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. MA GÁN-B1 RDET ÉS K K megállapodás szerint legjuLányosabban közöltetnek. NY1LTTÉR sora 20 kr. Gazdasági egyesületünk. Esztergom, jul. 2. \l. J.) Az egyesület t. cz. tagjai :étségkivül ismerni óhajtják azon niti:ödési irányt, melyet követnek azon érfiak, kiket a választás alkalmával lizal mu k k a 1 m egt i sz t e l é n ek. Ezen irány kijelölését annál jogoabban követelheti minden tag, mint iogy az illető dijak évről évre rendeen bckivántatván, ugyanazoknak hova ordítása iránti tájékoztatást is méltán il várhatja. E tekintetben általános tájékozással zabadjon röviden megjegyeznem, hogy . mult évi országos kiállítás, melyet az gyesület kezdettől óta hazafiúi hévvel ölkarolva egész időközben osztatlan gyelemmel kisérni, egyszersmind anyamag is pártfogolni meg nem szüut, az gész nagy választmánynak, főleg azonban Vimmer Ferencz, Frey Ferencz és Jzegedi Sándor uraknak, kik a kiválóbb legyei, úgy városi gazdák és iparosok ;iszemelése, buzdítása, valamint a jeesebb tárgyak rendezése és czélszerü ölállitása körül mindvégig ernyedetlen izgalommal működének annyi idejüket íradságukat vevé igénybe, és ezek által ly sikert volt szerencsés elérni az gyesület, melyet kíméletlenség, 1 sőt léltáiiytalanság vádja nélkül kicsinyleni em lehet. A megelőző 1884-ik évet sem fölötte tétlenül az egyesület. Azonfölül gyanis, hogy több egyesületi, úgy viéki szakférfiú közreműködése mellett ülőn szaklapot bocsátott az egyesületi tagok, sőt községek rendelkezésére, még ugyanazon év október első napjaiban sem pénzbeli áldozatot, sem fáradságot nem kímélve, Esztergomban gyümölcs és terménykiállitást, Párkányban pedig Szegedi titkár urnák kiváló buzgalma egyszersmind áldozat készsége mellett külön aratógép versenyt és gépkiállítást rendezett, melyeknek sikerét ugy hiszem buzdító hatását is még a legszigorúbb kritikus se tagadhatja. Ha pedig a folyó évről kellene beszámolnunk még könnyebb sőt a jövőt tekintve hálásabb is lenne feladatunk. Ugyanis a phylloxera pusztításai miatt az utóbbi években mindinkább terjedő vészhangok, sőt a veszélynek magában Esztergom város határában is mutatkozó gyászos előjelei folytán első rendű kötelességének ismerte az egyesület a rovar pusztításainak ellentálló amerikai szőlő vesszőknek minél gyorsabb és minél nagyobb mérvben szaporításáról gondoskodni. E czélból nemcsak a legközelebb érdeklett kir. várossal, de a szükséges felsőbb engedély tekintetéből az illető ministeriummal is érintkezésbe lépvén, több havi várakozás utáu végre sikerült az eredetileg kért s a kir. város által készséggel fölajánlott telket a tavasz megnyitásával birtokba vennünk. Ezentúl egyetlen egy napot sem töltött tétlenül az egyesület; ugyanis a kijelelt telepnek fel szántása körül árkolása s rendes kúttal ellátása, nem külömben a kormány által küldött »Riparia Sauvage« féle 25000 sima vesszőnek az eleve rigolirozott talajba való elhelyezése, és rendes öntöztetése mellett már az eddig is mutatkozó örvendetes eredmény folytán azon biztos reménynyel kecsegtetjük magunkat, hogy pár év múlva szerencsések leszünk a szőlős gazdákat a mindinkább fenyegető vész ellen a kipróbált amerikai vesszők százezreivel biztosítani; mely ebbeli megnyugtató remény mellett több mint 900 ftra terjedő eddigi költségeit, teljes készséggel hozta áldozatni az egyesület. Egyébiránt, hogy a nagy közönség azon viszonyra nézve, mely egy részről a sz. kir. város, mint tulajdonos, más részről pedig az Esztergomvidéki Gazdasági Egyesület, mint vállalkozó, illetőleg szerződő fél közt 'létezik, a sok helytelen megjegj^zés sőt szándékos elferditések ellenében tisztán és alaposan tájékozva legyen, van szerencsém röviden megjegyezni, hogy a kir. város az egyesületnek 9768 négyszög ölre terjedő területet 25 évre bérletképen oly föltétel mellett engedett át, hogy ezen terület után az első hat évben, vagyis az ültetvényezés, gyökereztetés és ojtás túlköltséges korszakában haszonbér fejében mitseni fizet azontúl azonban a szerződés lejártáig évi bérletképpen száz forintot fog fizetni azon kikötés mellett, hogy a bérlet összeg nem készpénzben, hanem a telepről származó, elő állítási árban számítandó amerikai szőlő vessző értékesítésében lesz fizetendő. Egyidejűleg kötelezte magát az egyesület az egész telepnek árokkal és élő gáttal leendő körül övezésére valamint a szükséges kutaknak saját költségén leendő felállítására. Továbbá köteles az egyesület az egész telepet amerikai szőlővesszővel beültetni, gyökeres vesszővé nevelni úgy szintén nemesebb európai fajveszszővel beojtani. Nem külömben kiköttetett a szerződésben az is, hogy az illető csemeték ára .nemcsak minden nyerekedés nélkül, tisztán előállítási árban les?, számitható, hanem azonfölül az átültetésre alkalmas veszszőknek összmennyisége fele részben a városi tanács utalványa folytán a kir. városi szőlős gazdáknak más fele pedig a megyebeli szőlősgazdáknak fog évenkint kiszolgáltatni, kik közt az egyesületi tagok természetesen elsőbbséggel bírnak. Ellenben jogosítva van az egyesület ugyanazon szerződés értelmében a miveléshez szükséges épületeket felállítani, melyek a szerződés leteltével — ha a szerződési idő meg nem hosszabbittatnék — a város által bírói becs szerint beváltaudók lesznek. Az építési terv azonban s az illető költségvetés szükséges jóváhagyás végett a városnak mindenkor eleve bemutatandók. A följebb jelzett föltételeknek, a mennyiben azok a közbe jött időszakra vonatkoznak, az egyesület teljesen megfelelve az illető telepet nemcsak körül árkoltatá, de ledicia maggal is körülöveztetó. Nemkülömben sietett a földmivelési minisztérium utján nyert 25000. »Riparia Sauvago« féle sima vesszőt az eleve rigolirozott talajba elhelyezni és a szárazság egész tartama alatt L2 „Esztergom ésVidéks" tárcája. AKIS NÖVENDÉK. ^SÖRÖG a szarka, Billeg a farka, ^ Ki lesz a vendég? Egy kis növendék. Régen ment Pestre, Haza jön este Vakáczióra, Meleg ezipóra. Gazda befogat Négy csengős lovat, Megy a diákért, Kedves fiáért. Prüsszög a Büszke, Tánezol a Szürke, Repül a Sárkány A szellő szárnyán. Gyűl a rokonság: „Jön. már!" azt mondják. Már édes anyja. A csengőt hallja. Gyorsan bevágtat A szép négy állat. S nem jön a vendég A kis növendék. Leszállt a réten, A faluvégen, Kert alá kerül, Ballag egyedül, Lassan, titokban, Majd ha betoppan: Lesz meglepetés, Sirás, nevetés. Egyszer odaki Koczog valaki, Kaczag az apjuk, Szalad az anyjuk Fia elébe, Zárja ölébe, Boldog a vendég, A kis növendék. POSA LAJOS. CSATATÉR HIENAI. (Elbeszélés a nómet-franczia háborúból.) (Az Esztergom és Vidéke számára forditotta : P.) (11-ik folyt.) A pincze legvégső szegletében egy vas szekrény állott, melyet felnyitván,lámpájával oda világított. Duval a meglepetéstől vissza húzódott, mert azt hitte, hogy társa szegény ördög, ki szerencsének tarthatja azt, hogy társaságába fölvette; s minél több kincse volt összehalmozva, mint a mennyit a háború lefolyása alatt elraboltak. — Én rejtek helyedet nagyon czélszerűnek tartom — monda ő — s ha én azt hamarább tudom úgy egy pillanatra sem álltam volna ellent, hogy kincseinket ide hordjuk. Azt gondolom, hogy jól teszünk, ha a lopott kincseket s minden más tárgyat ide hordunk. Nem vagy te ebben a nézetben ? — Tökéletesen — feleié Clamart — s egy hamis kis mosoly vonult el ajkain. Az elrablott kincs tehát a szekrénybe tétetett, melyet Clamart újra elzárt s a kulcsot magához vevé. A fölmenetelnél Duval nem állhatta meg, hogy a gépezet szerkezetét újra ne vizsgálja meg, melyet megnézvén, nyugodtan hajtá meg fejét. — Föl nem foghatom — monda Duval •— hogy te roppant kincseid mellett oly nyomor teljes életét éltél. Hisz úgy berendezhetnéd magad akár egy herczeg! — Későbben úgy is fogok élni — feleié Clamart — de a lopás folyton dolgot ad, s azonkívül mig nem voltam biztos, hogy tulajdonképpen hova tegyem át lakásomat, Angolország legjobbnak kínálkozik, s reménylem, hogy együtt költözködünk oda ha már eg}

r

szer a háborúból elegendő hasznot húztunk. Duval beleegyezését adta, de nagyon is keveset figyelt társa beszédjére, mivel gondolatai folyton azzal foglalkoztak, hogy hogyan rabolhatná meg társát adott alkalommal. Most ugorjunk át egy pár napot, s újra — egy nagy záporeső közepette — találkozzunk a két tolvajjal. Tudjuk, hogy Mac Mahon a csata után Gravolette felé húzódott vissza, azonban Bazaine Metz erősségben volt elzárva. A poroszok el valának fáradva s ig}

r lehetetlen volt Mac Mahont továbbra is üldözni, ki felhasználván az alkalmat, szétszórt seregét újra egy haditestbe gyűjtötte össze. Az egész világ azt hitte volna, hogy lépteit egyenesen Paris felé veszi; sőt maga a porosz császár is ezt vélvén, minden további intézkedéseivel felhagyott. A franczia tábornak ezt a tervet akarta követni, de későbben megváltoztatva szándékát, jobbnak látszott az, ha seregét Bazaine embereivel egyesült erővel iparkodnak az erősséget visszafoglalni. A leg nagyobb nehézség azonban abban állt, hogy tervét a várbeliekkel nem közölheté. Parancsára legügyesebb kémei kísérlettek meg az előőrökön való átmeneteit, de bátorságukat mindanyian halállal .fizetek meg. Egyszerre csak e vészteljes éjjel megjelent a két akasztófa- candidatus a francziák táborában, kik szolgalatjára álltak minden legkisebb utasítást a legpontosabban elintézni. A iábornagy Duvalt, mint derék és