Esztergom és Vidéke, 1886

1886-06-13 / 47.szám

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR : egész évre fel évre . neuved évre Egy s?ám ára 7 kr. 6 frt - kr. 3 frt — kr. 1 frt 50 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZEIIYESTTÖSÉG: SZENT-ANNA-ÜTCZA 317. SZÁM, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYT-TÉR 331. SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyílttérije szánt köz­lemények, előfizetési pénzek és reclamáJások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. 100-200-ig 1 frt 50 kr. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. MAG AN-HIRDET ESEK megállapodás szerint legju­tany o sabban közöl tétnek. NYILTTÉR sora 20 kr. A JANSZKI-ÜGY. • Budapest, jun. 11-én. A Jan sziv'y-ügy már most a király i legfőbb hadúr mintaszerüleg alkot­áuyos I öl fogásának és Tisza Kálmán inisterelnök nézeteinek teljes egybe­lálkozásával, valamint a magyar par­men t akaratnyilvánításának tökéletes iszbangzásával végbefejezést nyert, A magyar parlamentnek ezen aka­la. pártkülönbség nélkül oly egyér­lmüleg és nagyszerűen nyilvánult, időn Tisza Kálmán miniszterelnök ilaszát Ugrón Grábor és Szalay Imre élsőbali országos képviselők inter­)U átlójára adott válaszát a magyar >pviseiőház minden pártja tudomásul ive elfogadta és magáévá tette, hogy i ennélfogva több jelentőséggel bir, int akár a kormánynak, akár pedig Írtjának nyilatkozata. — E nyilai­dat, mert e kérdésben Magyarorszá­)u minden pártkülönbség megszűnik, ! egész nemzet akaratának nyilváni­sa gyanánt tekintendő. A bécsi sajtó egy részének rendsze­s kísérleteivel szemben költött hire­it terjeszteni e fölfogás változékony­ga felől határozottan hangsúlyozva nstatálnunk kell, hogy azon semmi >rülmények között csűrés-csavarás, igy magyarázgatással bármit változ­tni, vagy azt legcsekélyebb részben visszavonni épen úgy nem lehet, int a király szavain, kinek lovagias zelmei, váitozhatlau szeretete az ép y loyalis, mint szabadságszerető ma­M nemzet iránt az 1867. évben z^EsstsrpmssVidéks" tárcája. AZ ÉN FECSKÉM. L/A Z én fecském újra eljött jt'A. Messze, messze tájról, c*P Tavaszommal beköszöntött E Almaim hónából. f Ha majd, megtér az ősz újra Sárguló levéllel, Kis fecském is oda röpül, A hol uj tavaszt lel. Miért nincsen a szívnek is Olyan két hazája, Hol legalább az egyikben GRÓF CSAKY GYÖRGY. 3SATATÉR HIÉNÁI. (Elbeszélés a német-franozia háborúból.) z Esztergom és Vidéke számára fordította : F.) (5-ik folyt.) A tér, melyről a gabonák már mint hordattak, oly látványt nyújtotta minőt parasztok az egész környéken nem lát­k, s talán egyhamar látni nem is fog­k, A hegylánezolaton állának a piros létrejött kiegyezés óta minden egyes napon azt bizonyították be, hogy Ma­gyarország koronázott királya, a közös hadsereg legfőbb ura, a magyar állani szabad alkotmányának leglelkiismerete­sebb őre és leghivebb védője, aki Európa­szerte teljes joggal, mint az alkotmá­nyos uralkodó legtündöklőbb mintaképe tiszteltetik. Most már elvben és gyakorlatban az eltérés kiegyenlítése megállapítható, amaz eltérésé, mely bizonyos hívatlan személyek nézetei között, — melyek Ausztriában merészkednek a katonai körök véleményét Magyarország irányá­ban minden arra való meghatalmazás, vagy jogezim nélkül kifejezni és ama megtámadhatlan alkotmányos eszme kö­zött, melynél fogva a hadsereg a ko­ronázott király és legfőbb hadúr pa­rancsának engedelmeskedve csak ama politika és czél érnekébeu alkalmaz­ható, amelylyel az alkotmányos minis­terium megegyezik és a melyért fele­lős is. Egy sajnálatos félreértés következ­tében, amelynek eredetét vitatni fölös­leges, amely félreértés az e tekintet­ben egyedül a magyar parlamentnek felelős közös hadügyminiszter, Bylandt­Bkát gróf tudta nélkül fordult elő, Janszki tábornok szolgálati teendőinek újból fölvétele végett Magyarországba tért vissza. Most azonban e félreértés helyreiga­zittatott és 3 havi szabadságolás alak­jában a törvénytisztelet ós a katonai fegyelem értelmében az egész Janszki­ügy elintézteti Arról, hogy a magyar parlament, nadrágosak. Afrika fiai, feltűnő egyenru­háikkal. A völgy torkolatához német segéd-csa­patok érkezének, s még meglehetős távol­ságban fogadtattak puska és üteg golyó záporaitól. A poroszok félelem nélkül nyomultak előre. Jól tudják, hogy a franczia csata­téren a szabadság koczkái esnek el, talán most történnek az alkudozások az államok felől. Midőn a fegyverek elhallgattak, borzasztó puskapor felleg boritá el a csa­tatért, mely több perczig tartva sokszor alig voltak képesek az ellenséget az ellen­ségtől megkülönböztetni. Felszállván a füst világosan vala látható a németek he­ves küzdelme, kik csoportokban hagyva hátra halottaikat és sebesültjeiket, egye­sült erővel igyekeztek előre nyomulni. Mindig kisebb és kisebb volt a tér a két ellenség között, midőn már oly közel valának, hogy lövéseik biztos halált szór­hatának. Véres- és rémületes volt, mint a lipcsei csata. A szülőföld gyermekei, kiket oly nagy gonddal és szeretettel neveltek fel s ki­képzésökre oly sok áldozatot hoztak, itt estek el, gyilkoló fegyverek által találva, drága verőkkel öntözvén az ellenség ösz­szetiprott szántó földjeit. IVInsf, látszik p.snk rnannvirp. használt — mert itt a kérdés nem egyedür a ministerelnöknek Tisza Kálmánnak nyi­latkozata, hanem a magyar parlament­nek alkotmányos akaratnyilvánítása kö­rül forog, — a hadsereget megsér­tette, vagy megsérteni bármikor is akarta volna, egyáltalán szó sem le­het. Ily föltevés csak ama politikusok mesterkedése Ausztriában, kik saját szomorú munkájokat és önön szellemi semmiségüket azzal takarni törekesz­nek : hogy a tisztelet és szeretet ama nagy voltát, melyet igényelni a hadse­regnek legméltánylandóbb joga van, saját kicsinyes czéljaikra használhas­sák föl, egyenetlenséget és félreérté­seket támasztaudók a hadsereg és a magyar állami tekintély legfőbb kép­viselői között, Ily kérdéseknél Magyarországon kü­lönböző pártok nem léteznek, ami van, az egyedül az egy, egységes és oszt­hatatlan magyar nemzet, Ezért ma Magyarországon köteles­ségévé vált e kérdésben, amelyben a király és az ő hozzája legőszintébb lo­yalitással ragaszkodó hű, szabadság­szerető népek között tökéletes egyet­értés uralkodik, a közvélemény hábor­gó hullámait lecsendesíteni és tovább­ra is bebizonyítani, hogy senkinek sem sikerülhet a koronázott magyar király és népe közé tolakodni. Minden, ami eddig történt s ami még történni fog, egyedül és egészen a törvényalkotó tényezőkre bízandó. Csak ezek hivatottak arra és csak egyedül ő Felsége a legalkotrnányo­sabb király és a magyar parlament a szeretet és a törvénytisztelet eisza­kithatlan kötelékeivel összetűzött egyet­értése képviseli a magyar állam meg­támadhatlan felségét. Ez ügy publicistikai megvitatásával, amely már teljesen befejezettül vehető a közös osztrák és a magyar hadsereg közjogi állása is megbeszéltetik. É kérdés régen, és pedig már az 1867. kiegyezés által megoldatott. Valamint a király a törvény és al­kotmány leghívebb és legszigorúbb védője marad, ép úgy vau a monar­chia két állama közös hadseregének közjogi állása a törvény értelmében is gyakorlatilag és politikailag hatásos módon a magyar állam és Ausztria alkotmányos kormányzati szervezetében határozottan megállapitva. Ezen alkotmányos jog a mindig csak a koronázott királyival közösség­beu érvényre emelkedő államfelség a parlament kizárólagos költségmegsza­vazási jogánál fogva nyeri megvalósí­tását, A delegatio, mely a költségvetést s valamennyi közös miniszter működé­sét vizsgálja, s mindezek fölött ítélni, azokat helyeselni, vagy helyteleníteni az alkotmánynál fogva jogosítva van, a hadsereg igazgatása és vezetése te­kintetében felelős liadügyminisfcernok az erre szükséges pénzt és az e vég­ből nólkülözhetlen bizalmat megsza­vazhatja, vagy tőle azokat megtagad­hatja. Ez a parlamentnek leghatalmasabb és leggyorsabban hatékony ellenőrzési joga, minthogy a delegatio államjogi­lag nem más, mint egy, a közös Mai számunkhoz fél ív m Duval tanácsa a franeziáknak mivel csa­patjuk nem csak hogy jól fel nem valá­nak állítva^ hanem úgy volt elhelyezve, hogy mindig új és új fegyvereseket küld­hetének a csatatérre a fáradtakat és sebe­sülteket pótolandó. A csüggedetlen németek, jóllehet csa­paterejük meg zavarva volt újólag a helyszínére léptek s addig harczoltak, mig a Flavigny körül elterülő tábort 600 fogollyal együtt birtokukba nem kerítették. Ezek után még egyszer megtámadván az ellenséget a harcz egész délutáni 4 óráig tartott. Éppen a csata végeztével jelent meg a csatatéren Frigyes Károly herczeg, ki az utat Pon Maussontól, mely a helyszínétől negyedfél mértföldnyire fekszik, egy óra alatt tevé meg. Hősies elszántsággal ha­tolt előre annyira, hogy a golyók zápor­esőként röpültek el mellette s állását meg­lehetősen veszélyeztetek. Átvévén a ve­zényletet megkezdé a csatát; azonban a 3-ik ezred hadserege nagyon is gyenge volt a megszaporodott ellenséggel szemben, s megdehet, hogy az eddig kivivott győ­zelmet és dicsőséget elveszték, ha Brigt Reetz tábornagy a zászlóajjal meg nem jelenik. Változatlan szerencsével folyt a csata egész esti 7 óráig. A francziák, kik min­denünnen visszaverettek, egy új támadást el I kísérlettek meg, azonban ez nem sikerült. A bekövetkezett sötétséggel a győzelem a németek részére dőlt. De milyen volt a csatatér! — Halomra hányva feküdtek a halottak és sebesültek, francziák és németek ke­verve, kik kevéssel azelőtt mint ellenségek harczoltak egymás ellenében, most egy más mellett alvák örök álmaikat. Duval és Clamart egy erdős helyről nézték a csata kimenetelét, jól megvigyáz­ván azon helyet, hol a hadnagyok nagyobb számmal estek el. Most felkelőnek s anél­kül, hogy szót váltottak volna yevék utjo­kat ii csatatér felé. A holtak zsebeiből el­rablott kincsek, a jövő élet gyönyörei s a kincsek által származó nagy haszon fog­lalkoztaták gondolataikat. Miután egy domb alá értek volna, Du­val egy kézi lámpát gyújtott meg, mely­nek rezgő fénye kísértetiesen világitá meg az eltorzított arezokat s a szétroncsolt testeket. A hol hadnagyi egyenruhát pil­lantanak meg, azonnal hozzá fogtak mun­kájokhoz, a hulla kirablásához. A legtöbb halottnak szemei nyitva va­lának s rémitően csillogtak a lámpa világa mellett. A két kém egy pillantásra sem méltatta e szánandó alakokat, hanem csak a díszesebb egyenruhásokat keresek fel, kiknek zsebeit átkutatva a talált holmit egy klet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom