Esztergom és Vidéke, 1886

1886-05-09 / 37.szám

visel, alkalma nyílnék arra, hogy ol csón ós legkényelmesebb módon jutna eredeti értékpapírok birtokába, melyek úgy a fővárosban, mint a vidéken minden dohánytőzsdében és minden nyílt üzlettel bíró kereskedőnél volnának kaphatók. Ezen módja a lottójátékban való részvételnek gazdaságilag megengedhető és erkölcsi szempontból már csak azért is ártatlan jellegű, mert a vevő közvetve kényszeríttetik, hogy az illető tőkének kamatjait együtt tartsa, minthogy a Jíamatositás csak a nyeremény lehe őségé és a tőke törlesz ésének bizonyossága által óvatik meg. Valamint gyermekek kezébe csak ártalmatlan játékszert adunk, ép úgy a felnőttekkel szemben is hasonnemü óvatosságra kell figyelemmel lennünk. A reformáló munkának végczélja e téren végtére is a kis lotto megszüntetése volna azonnal, amint az állam bevételi forrása pótoltatik. Villámhárító. Esztergom, máj. 8. Esztergom egy nagy borvidék középpontjává tétetett az által, hogy állandó borászt kapott, aki a nagy kerületet innen látogatja s jelentéseit innen küldi a kormányhoz. A vándortanító hivatással és illetménnyel fölruházott borásznak szép alkalma lesz Esztergom borvidéke érdekében minden vívmányt keresztül vinni, s szőlősgazdáink szakismeretét kifejleszteni. A phylloxera már szőlőhegyeinken lakik. Rohamosan fog terjedni a pusztulás. Néhány esztendő múlva a legvirágzóbb szőlőknek is ki kell pusztu

1niok. Népünk ugyan még mindig kételkedik a phylloxéraveszély teljes komolyságában, de akik a simptomákat fölismerik, azok tisztában vannak az összes esztergomi szőlők sorsával. A befészkelődött phylloxera mindent el fog pusztitaui. A kormány éber figyelme azonban már korán gondoskodni kezdett villámhárítóról. Ha már be is ütött a csapás, legalább ne tegye teljesen szerencsétlenné a magyar szőlőművelőt. Az ellenálló fajok tenyésztése már mindenütt meg vau alapítva. Néhány tv múlva az amerikai fajokat már ki lehet ültetni az elpusztult tőkék közé, s a szőlős gazda ha meg fogja is érezn

; a válságot, még se megy tönkre a szőlejével együtt, AZ ellenálló fajok rövid néhány év múlva gyümölcsözni fognak. De a rendszeresített borász-állomás közege a gyümölcstermesztésre is kij fog terjeszkedni. A gyümölcstermelés Esztergom környékén teljesen el van hanyagolva. A phylloxera azonban meg fog tanítani bennünket, hogy a gyümölcstermelésnek nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk. Szóval az uj hivatalnak nagy és nemes hivatása van Esztergomban, épen azért örömmel is üdvözöljük érte a kormányt, mely városunkat egy nagy borvidék központjává emelte. Koronázza teljes siker az uj hivatal működését. Bolyongások szép határunkban. (.Naplójegyzetek) (Sz.) Ha a gondtalan sétáló Esztergom szép városát elhagyja és kelet felé az úgynevezett Piiis-Szentlélek felé vezető útra tér, mintegy négy kilométernyire a legszebb szőlők és vetőföldek terülnek el fürkésző tekintete előtt. Messziről füs öt lát. A ki e tájon teljesen ismeretlen, az örömmel iparkodik, hogy a vélt falut elérhesse. De midőn odaért látja, hogy a remény megcsalta, mert falu helyett az öreg tégla házat látja maga előtt. Tovább folytatva útját, eléri a fahidat a mely egy nagy árok felett épült. Itt a válufon nehéz nyomban meghatározna, hogy melyik lesz a jó ut, mivel kétfelé egymástól, mindkettő az erdőbe vezet, mig nem a pilisi szérűkön az igazi útról meg nem győződött. A pilisi szérű egy magaslaton fekszik, honnan az egész falucskát jól szemügyre lehet venni. A kis kápolna barátságosan tűnik fel kisded fatornyával, mellette szép fehérre meszelt épület emelkedik mint valami urasági ház, ez a mesteri lak az iskolákkal. Hogy ha az arányt szemügyre vesszük e lak után sokkal nagyobb és terjedtebb falucskát vélünk láthatni. Mielőtt azonban a két sor rendetlenül épült náddal és szalmával fedett házacskákat elhagynék, figyelmüuket az erdőszélen fekvő rom bilinrsjli le. Micsoda mohos emlékek ezek a múltból ? A történelem szerint a XVI. században irgalmas barátok zárdája volt csinos kápolnával egybe kötve. Még máig is látható a romok között az oltár, hol a Mindenható Istennek az áldozatot bemutatták. Ma már csak az erdei madárkák dicsérik benne a teremtőt. A torony legnagyobb része még áll, mint az idő viszontagságai mind eddig megkímélték. Ahol pedig most a falu terjed, ott valaha üveghuta volt, onnan vette a nevét s onnan viseli mai nap is. Az esztergomiak elég közelről ismerik ezt a regényesen fekvő helyet és nem egy család nyerte már itt vissza teljes egészségét. Tanúskodik arról az a szép uj feszület is, mit egy esztergomi ifjú iparos állitatott annak emlékéül, hogy a gyógyító levegőjű helyiségben hanyatló egészségét teljesen visszanyerve üde erővel tért vissza városunkba. Különben nem múlik el nyár, hogy vendégek ne keresnék föl, sokat a szórakozás vágya, sokat pedig a kitűnő levegő csalogat erre a regényes vidékre. Továbbá nevezetességei e vidéknek kitűnő forrásai, melj

r

ek közül külöuösen említendő a »Kaiman forrás*. Nevét egy kirándulás emlékére nyerte. Ugyan is ebben kirándulásban Esztergom város és megyei tisztviselői közt megyéuk buzgó alispánja is részt vett, hogy tehát e napot megörökítsék, kereszt nevével ruházták fel a kitűnő forrást. Egy óriási fa tövéből buzog fel a kristály tiszta viz. Nemzeti színnel körül festett táblán, a mely fára van szegelve, díszlik nagy betűkkel a fölirat: »Kaiman forrás.« Azon felül érdemes megtekinteni, hogyan és mint készítik a meszet, hogy bánnak el a pilisi lakosok a mészkővel, mint lesz az egy katlan féle űrbe rakva, mig nem huszonnégy órai folytonos tüzelés után kész meszet szednek fel, hogy városunkban eladják. További bolyongásunkban egy kilométernyi jó féle séta után az előtitink magasló hegy megmászása következik. Az uton egyenesen felfelé haladva jobról az erdő, balról gyönyörű rétek és szántó földek terülnek el. Feljebb haladva elérjük az erdők közt Mexikó nevű kies vadászlakot. Itt az ut három felé ágazik. Egyik ut az egyenesen előre vezető Malomkára, az az Pilis Sz. Kereszt nevű helységbe vezet, balfelé tartva az úgynevezett Suller erdőrészfc érhetjük el, egyenest haladva pedig Pilis-Marótra jutunk, mig nem jobbra tartva a Pilis tetejére érünk. A kétszáz ötven ölnyi magasból a legszebb róna terül a szemlélő elé. A levegő oly jó és tiszta, hogy a tourista elfeledi minden fáradságát. További lyongásunkbau a régi vágáshoz érün hol jobbról balról gyönyörű szamóc: és eper kínálkozik a megszomjazó szemlélőnek, a mi itt igen jól esik, me ha az ember magát vizzel el nem lát ugyancsak megjárhatja, mert azegészPil hegyen egy csepp víz sem találhatDélkeletnek haladva egy tisztás helyi érünk. »Ez a Klapecz hegy«. Inne oly felséges kilátás tárul szemünkéi melynél különbbel alig kecsegtet fest* szép vidékünk. Nyugatra a dunán-tu községek terülnek el, keletre a főv; rosból tüunek elénk egyes detailok, mi egyenes irányban tekintve mintegy t zenkét községet szemlélhetünk. Mindé; szabad szemmel élvezhetni, ha az k tiszta. Csakhogy gyakran az egész In gyet köd burkolja, mig alant a legszeb napos idő van. A Pilis hegy tövében van egy üre állítólag még a tatárvert IV. Béla k rály idejéből. Bele volt állítva régebbe egy lajtorja is, a melyen a bátrabba leereszkedhettek. Erről a barlangról igen sok mon kering a nép között. Többek közt a: mondják, hogy három pénzre vágyó en ber, abban a hiedelemben, hogy káddí áll az arany ós ezüst az üregben, össz< beszélt a barlang meg.ekintésére. Több találkozás után abban állí podtak meg, hogy sz. Kunigunda na] ján lesz legjobb leereszkedni, miv( úgyis ez a szent a rejtett kincsek őrz szelleme. Alig várták már, hogy tettr kerüljön a dolog. Előbb azonban me£ esküdtek, hogy titkukról senkinek sei szabad szólani, a mit hiven meg is tai tottak. Végre megjött a kívánt nai Ellátták magukat kötéllel, és vílá gitóval, éjszaka idején szép csendesei egymásután el hagyták lakásukat, i falu végén találkoz ak" Kölcsönös bele egyezés után a két öregebb marad kívülről, a fiatalabbat pedig leeresztették A kötél mint egy harmincz öt öl le betett. Mikor már a végére értek a illető még mindig, jelt adott a tovább leeresztésre, annyira, hogy már csal egy marékba való maradt belőle hátra a mit erősen a kezükben tartottak Nem tudni, ijedség vagy a leeresztet hánykolodása okozta-e hogy kezükbő a kötél vége kicsúszott. Már most mi csináljanak ? Társuk leesett és talái oda is veszett; ki tudja milyen mély ségbe bukhatott? Egy ideig hallga tóztak, de mitsem hallván, kiáltani neu meggyőződni, hogy nem mozdult-e meg. Miután Károly halálát nem jelentették be még az nap este, a halottat még a következő napon a házban kellett tartamok. És mivel csak egy szobájuk van, a szegény Károly mellett esznek, alusznak. Olykor meg is feledkeznek róla; s mikor aztán ismét ott találják, ugy érzik, mintha újra elvesztették volna. Végre a második napon elhozzák a koporsót, négy rosszul összetákolt deszka az egész, szegénységi bizottványuk alapján azt is ingyen kapták. És most előre! Temetőbe mennek. A halott után apja megy két munkástársával, a kik éppen arra jöttek, azután az anya Bonnetné asszonynyal és a varrónővel. Mindnyájan ott gázolnak a pocsolyában. Eső nem volt, de a köd olysürü, hogy ruhájuk egészen átázik. A czeremoniát a templomban gyorsan végezik. Aztán tovább mennek a csúszós kövezeten. A temető messze van. Végre oda érnek, miután végig mennek egy hosszú fasoron. A temető hosszú fehér falakkal van körülvéve. Száraz fák az égnek merednek és fekete gályákkal eltakarják azt. A gyászolók előre mennek a nagykiterjedésű temetőben. Most már az eső is esik, s várniok kell a papra, a ki végre kijött a kápolnából. Károlyt egy közös sirba tették. A temető tele van keresztekkel, melyeket itt-ott ledöntött a szél, mellettük koszorúk, melyek az esőben elrothadtak. Szomorú, irtóztató látvány e temető; ide helyezik nyugalomra azokat, kiket Paris nyomora dönt sirba. Végre a temetésnek is vége van. Károlyt elhelyezték a gödör mélyébe, ráhányják a földet, és a szülők elmennek, a nélkül hogy letérdelhettek volna a süppedő sárban. Még mindig esik az eső. Morisseaunak a segélyül kapott 10 frankból még három frankja maradt, munkástársait és két szomszédnőjét egy közeli csapszékbe hivja, hogy egy kis melegítőt vegyenek magukhoz. Egy asztal körül ülnek, megisznak két liter bort és megesznek egy darab gajtot. Aztán a többiek ismét fizetnek két litert. Es a társaság Parisba már jobb kedvval tért vissza. Ah! a nyomor! Hogy-hogy ? — kérdi a meghökkent tanár. FORGÁCS. Az érettségi vizsgán: — Mi a csalás? — kérdi tanítványát a vizsgáló tanár. — Csalás az, ha nem eresztenek át a vizsgán, — felel a tanuló. — Ugv, hogy a büntető törvénykönyvben világosan áll, hogy: »csalást az követ el, a ki más ember tudatlanságát arra használja fel, hogy ártson neki. * Vannak művészi arcz vonások, — irja gróf Zichy Géza — melyekből az eszme mégis hiányzik: színházak, melyekben nem tartanak előadást! *s • Nincs oly alkotmány, — mondja LaI boulaye — melyekből szabadság ne háíramlanék, ha becsületes emberek foganaj tositják, kik mindenekelőtt a közjót viseI lik szivükön. Napernyő-nyelv. A virág- és legyező-nyelvek szép hölgyeinknél nagy eltérjedettségnek örvendenek ; de a legyező leginkább csak bálokon, hangversenyen vagy a színházban használható, úgyszintén a szükséges virágfajok sem állanak minden alkalommal rendelkezésünkre. Az utczai találkozás és titkos társalgásra tehát nagyon alkalmas a napernyő-nyelv, melyre a leleményes amerikai hölgyek a következő szabályokat állították fel. Gyors felnyitása a csucscsal felfelé, jelenti. »Te érdekelsz engem.« Az ernyő gyors lezárása ugyenezen módon »Kedvezotlen hatást tettél reám.« Az ernyő felnyitása csucscsal lefelé: »Nem óhajtok veled megismerkedni,« annak ugyai ily módoni lezárása pedig határozót visszautasítást jelent. A lezárt ernyő Í jobb váll felett tartva: ^Óvakodjál! figyelnek reánk,« a bal vállon:» fölfedeztettünk. < A felnyitott ernyő maga előtt tartva ; lassan forgatva: »Vonzodom hozzád;« gyorsan forgatva: »Szeretlek.« A lezár ernyő mindkét kézbe véve s maga előt keresztben a ruhához szorítva: »JŐjj hozzám.« A lezárt ernyő a jobb kar alati tartva: »Igen«, a bal kar alatt: »Nem.< A bezárt ernyő függőleges irányban Í jobb oldalon forgatva: »Isten veled, < ugyanígy a bal oldalon: »Jöjj velem.« — Igy az ernyő segítségével az utczán i; lehet a titkos társalgást folytatni, csak E jeleknek s azok jelentőségének pontos ta nalmányozása szükséges s hölgyeink főlej arra ügyeljenek, hogy a jeleket össze n< tévesszék, mert különben könnyen szé] félreértések eshetnének. — Katona zene. A csütörtöki rosz járás miatt elmaradt katonai zenét a mul számunkban közölt programmal ma d. u hat órakor tartják meg a chioszk előtt.