Esztergom és Vidéke, 1886

1886-05-09 / 37.szám

mertek, ott maradni pedig nem volt bátorságuk. Lélek isineretök is furdalta. Sietve meuektiltek hát a végzetes helyről. Gondosan kikerülve mindenkit, jutottak a faluba, hol elzárkózva egész éjen át azon tanakodtak, hogy mit tegyenek. Végre is abban állapodtak meg, hogy mintán senki sem tudja, hogy ők kin voltak, effelől nem is szólanak és igy a bajt elkerülhetik. De mi történt a barlangba veszett emberrel ? Miután néhány ölnyire zuhant, eszméletlenül feküdt jó ideig. Ez okozta tehát, hogy megrémült társainak jelt nem adhatott. Mikor magához tért, hamarosan nem tudta elképzelni, hol van. A fájdalom, melyet az ísés okozott, eszébe juttatá szerencsétlen helyzetét, Első dolga volt jelt idni, hallgatózott, de hasztalan. Semmi rálarzt sem kapot

f

. Össze szedé tehát )átorságát és világitót keresett, de íem talált magánál. Még csak most átta át igazán borzalmas helyzetét, Jinden felől rémképek jöttek, mintha \ föld alul bújtak volna elő; már rezni vélte, mint ragadják meg és lurezolják tova, Szemeit behunyva tétenül állt jó ideig; minden ima eszébe utott, de elmondaui egyet sem tudott, aignein a hidegség és fájdalom által •yötörtetve az élethez való ragaszkodás szabadulásra serkentette. Tapogatózva aladott az előtte ismeretlen barlang ötétjében. Néhány órai keserves járatás után érezte, hogy ereje is lanad, és még mindig egyenlő szűk zikla folyosó zárja körül. Azon gonolat, hogy étlen kell elvesznie még íkább fokozá benne a szabadulás váyát. Mit csinál a felesége és két yereke ? Gondolnak-e rá a vésztők? alán már mindent elmondottak a feségének, a ki sietni fog az üreghez, )gy őt megszabadítsa. Amint igy töprenkedik örömmel vei észre, hogy a levegő már nem oly zhödt, és minél előbbre jut, annál )ban érezte ezt a változást, Fokozott 5vel iparkodott már most előre; a s levegő is jótékonyan hatott kímélt idegeire. Jó fél órai haladás után gtére elérte az annyira keresett és m is reménylett szabadulást, A bariig szűk nyilasához érve csak ugyan szabadba jutott. Legelső teendője volt térdre borulva lát rebegni a Mindenható Istennek, őt meg menté a borzasztó veszedenből. Teljesen ki volt már merülve, de övéi utáu való vágy készteté több. Körül tekintett. A hely előtte íszen ismeretlen volt. Nem bírt táozódni. Egyszerre csak a közelben jgokat hallott, tehát arra irányzá teit. Néhány budai szőllős gazda rkodott munkára. Bámulva hallotta ktől, hogy a budai határban van. mint ki kalauzolták a már előtte 2fgé ismerős ország útra, újult erőfolytatta útját, Végre már teljesen kimerülve ért ához. Övéi ámultak bámultak mikor sélni kezdé viszontagságait, "sak most látta át, mily embertelehagyták cserben komái. Azoktól an bátran bevárhatta volna akár az ?t napját is a barlangban. L kiállott szenvedések a szegény ert ágyba döntötték néhány hétre, íban minden féle kincsekről és lemekről beszélt, mi csak jobban erősitc szomszédai azt a balga hieíét, hogy a barlangbau még is sok kincsnek kell elrejtve lennie, i gyáva komák mégis csak legjobörültek, mikor a szegény ember sen föllábadt, hogy ily könnyű mómegszabadultak bűnös gyávaságuk tkezményoitől. ESZTERGOMI LEVÉL. (Egyesületek bolondja.) Minden csak illúzió. A mi másnak dicsőség és boldogság, az előttem csak képzelődés. A mi nekem gyönyör és üdv, az másnak csak hiába való rajongás és üres ábránd. De dicsőbb és boldogabb embert mégse láttam annál a derék fiatal hazafinál, a ki olyan fölséges illúziókba tudta volna bele élni magát, hogy nem cserélne még a honolului fejedelemmel se. Pedig mindössze is nagyon szerény iparos ember. Hanem arra azért nagyon büszke, hogy a piripócsi temetkező egyesület rendes tagja, a nemzetközi csótányirtó szövetség választmányi tagja, sőt'az első hazai ákáczfa terjesztő társulat alelnöke. — Nagy tisztesség ez uram ! — mondta önérzetesen — hogy már ennyire tudtam vinni. Mához egy esztendőre föllépek képviselőnek. A hullaégetők klubbja bizonyára meg fog választani s leküld az országos gyülekezetekre. Az lesz ám még csak nagy szerencse ! — Es ráér ennyi tisztesség és szerencse mellett még czipőket is csinálni ? — kérdeztem meghatva. — Oh uram, én két ember vagyok. Iparos és közember. Mint iparos becsületes kenyeret keresek. Mint közember a közügyeket szolgálom. A közügyek szolgálatát el tudom ám választani a rendes szolgálattól. A közügyeknek csak az esti órákban szoktam élni, mikor teljesen szabad vagyok. Ma este példának okáért a temetkező egyesület rendkívüli közgyűlésére megyek és indítványt teszek. Itt van a zsebemben. Ki van dolgozva akkurátosan és okosan. Holnap a csótány irtó szövetség választmányi gyűlésére vagyok hivatalos, a hol saját találmányú uj rovarirtó port fogok bemutatni. Ez uram olyan biztos szer, hogy nagy kapitálist fog hozni. Itt van a zsebemben. Holnap után szalonkabátot húzok és elmegyek az első hazai ákáczfa tenyésztő társulat közgyűlésére. Ah, önnek fogalma sincsen uram arról hogy milyen gyönyörűség, mikor az ember egy közgyűlést hív össze, mikor üdvözli az az egybegyűlteket sprogrammbeszédet mond. Itt van a programmbeszéd a zsebemben. — Ki teremtette ezt az uj egyesületet ? — Én. — Oiratulálok. — Köszönöm. Eszmém az volt, hogy széles e hazában mindenütt lebilincseljük a futó homokot, tfem lesznek többet földrohanások. A magyar föld minden .markolatnyi részét értékesíteni fogjuk országszerte. Az lesz ám még csak a nagy öröm, mikor a második egyesület is megalakul. Mikor majd elkérik a mi alapszabályainkat minket testületileg meginvitálnak. Lesz bankett, beszéd, koszorú, fotográfia és dicsőség... Igy folytatta volna az én jó emberem egész a végletekig. De ekkor ezer szerencsémre egy idegen ur lépett a dolgozó szobámba, a kit az én boldog vendégem azonban rögtön felkért, hogy lépjen be az általa alapított ákáczfa tenyésztő egyesületbe. Az idegen ur bocsánatot kért, hogy nem magyarországi, hanem svajczi, a hol az ákáczfának nem lehet nagy propagandát csinálni, mert olyan vidéken lakik, a hol a fák sziklákból vannak s ezeket csak a villám szokta néha beojtani. Erre magamnak kellett alapító tagul beiratkoznom az első hazai ákáczfa tenyésztő társulatba, különben még most is kapaczitálná az én svajczi vendégemet az egyesület fontosságáról. Hát ime ilyen életprogramm mellett is van boldogság és dicsőség. Előbb azonban lent kell kezdeni a lábaknál s csak azután építeni a felhőkbe és nem megfordítva. GASTON. HÍREK. — Herczegprimásunk ma fogja Palásthy Pál kanonokot a főszókesegyházban püspökké szentelni. — Névnap. Villányi Szaniszló főgymnásiuini igazgatót névnapja alkalmából a főgymu. tanulóifjúság lelkes ovácziókbau részesítette. A kietlen időjárás daczára az intézet díszterme nagy és szép közönséggel telt meg, mely a tanári karral belépő igazgatót lelkes éljenzósekkel üdvözölte. A tanuló-ifjúság által előadott ünnepi prograinm kilencz pontból állott. A program első pontja volt: »Zengjen a dal«; előadta az énekkar Schedel tanár vezetése mellett. 2. Üdvözlő beszéd, Magyary Győző VIII. o. tanulótól. 3. Egyveleg, Suppé »Pajkos diakok« cz. operettjéből. Zongorán játszták Ács Ernő VI. és Okolicsányi Lajos V. o. t. 4. Koldus ének, Arany János költeménye. Szavalta Vezér Károly VI. o. t. 5. Népdal; előadta az énekkar. 6. Az obsitoSj Garay János költeménye. Szavalta Rothnagel Ferencz VIII. o. 1.1 7. Ima, Verdi »Nabucodonozor« cz.} dalművéből. Énekelte Venczel János II. o. tanuló. 8. Szép Ilonka, Vörös-[ marty Mihály költeménye. Szavalta | Becker János VII. o. t. 9. »Berczroli vissza néz a vandor« dal; előadta az énekkar. — A tetszéssel kisért részletek előadása után Villányi Szaniszló főgymn. igazgató lelkes szózatot intézett az ifjúsághoz. Az ünnepély az ünnepelt tanférfiu éltetésével ért véget. — Érdekes látogatás. Beck vezérőrnagy, három tábornok és tizennyolcz törzstiszt társaságában június végével katonai ügyekben néhány napra városunkba érkezik. A helybeli tisztikar a polgársággal egyetemben a vendégek számára nyári mulatságot fog rendezni. — • Vitái Kornél városunk fia érdeme, hogy Esztergom egy nagy borvidék középpontjává tétetett. A derék, fiatal, vándor tani tói minőségben kinevezett borász nemcsak szőlőszeti ós borászati dolgokkal lesz megbízva, de a gyümölcsfatenyésztós ügyét is föl fogja karolni. Működését már legközelebb meg is kezdi. — DÓCzy Ferencz annak kijelentésére kért föl minket, hogy ő a városi közgyűlésen Waldkirch urat nem mint uj ezredest, hanem mint uj ezredparancsnokot üdvözölte. — A halott égetésről Dr. Csernoch János udvari pap egy igen érkekes czikket ír a Magyar Sión leg! közelebbi füzetébe. Dr. Csernoch ter! meszelésen nagy ellensége a halott ! égetésnek, melyről igy nyilatkozik: Azt j ugyan megengedjük, hogy (a hamvaszjtók) most, midőn még a szervezkedés j stádiumában vannak gondosan takart j végczéljukkal nem fognak előhuzakodni, ! mert hisz mindeddig külföldi kollégáiknak nevét sem merték fölvenni, hanem a szelídebb halotthamvasztókkal is beérik, de majd később midőn aztán sikerülne nekik hazánkban is »a halottak facultativ elhamvasztásának eszméjét a törvény által megengedett eszközökkel« elterjeszteni, semmivel se lesznek szerényebbek, mint amazok s nyíltan be fogják vallani, hogy czéljuk: az e yház kezéből kiragadni a temetőket, eltörülni a temetési szertartást, — Alakulás. A »gazdák és iparosok általános hitel-szövetkezete«, esztergomi fiókja megalakítása tárgyában tegnap d. u. 4 órakor a kath. önképző legény-egyesület helyiségében, a (Magyarovits-féle házban) alakuló közgyűlést tartott. Az alakuló közgyűlés tárgyai voltak : 1. Az alakulás kimondása iránt való határozat. 2. Elnök, kezelő bizottság ós ellenőrző bizottság, illetve a fiók-telep tisztikarának megválasztása. 3. Részlettörlesztéseknek meghatározása, Az alakulást Tömösváry I. dunántúli főügynök vezette. — A szigeti sétatér szomorúan elhanyagolt fölszerelésére a dal- és zenekedvelő-egyesület nyilvános nyári mulatságot szándékozik rendezni a chioszk előtt való téren mérsékelt belépti dij mellett. Szívesen üdvözöljük a jeles gondolatot! — Havazás. Aa idei vágást végző emberek csütörtökön a Vályús-kút körül végzett munkájukat kénytelenek voltak félbeszakítani, mert havazni kezdett s dermesztő éjszaki szól tört ki. A fagyos május hideg napjai már körülbelül egy hét óta dementálják a tavaszt, Gazdák szerint gyümölcsben, szőlőben, már is nagy a kár. — A Szent-kereszti búcsúra messze vidékről jött zarándokcsapa:oknak az idén ugyancsak nem kedvezett az idő. A már 2-án odasereglett s éjszakázni kénytelen 8-10 ezernyi népnek — mint nekünk irják — az voir, a szerencséje, hogy Szt-Kereszt tágas völgyébe húzódhatott le, hol az üvöltő éjszaki szól még sem éreztethette annyira hatalmát s hol óriási tüzek rakása által menthették meg magukat a megdermedéstől. —« Másnap, daczára hogy a hideg csak igen kis m>rtékben engedett, mégis a közel falvakból ós Esztergom-Párkányból igen sz'^p számú vásárló- és mulatóval szaporodott a közönség. -A közönség köréből. T. szerkesztő úr ! Kérem olvasott lapjában a hatóság figyelmét felhívni arra, hogy ne engedje miszerint a trágyahordó kocsikat oly módon rakják meg, hogy felét a rakománynak az utczákon elszórják, mint az történik ma is a »Bárány-korcsma «-ból kiszállított trágyával. Alig hogy összesösöpörték az uteza szemetjét, megint a régi piszkos állapot ismétlődik. Közegeszségi és csiuosodási érdekek dést ! Tisztelettel: polgár. — Csínosodás. Még a legkisebb eredményt is szívesen üdvözöljük, mikor városunk szépüléséről van a szó. Ilyen csiuosodást constatálhatunk ismét a kispiaczi Muzsik-féle házban, hol a Scheiber József ós fia czimü jónevü czég csinos uj kirakatot készíttetett nagy kristály üvegtáblákkal. Csak a s

zomszédok és m

ások is folytatnák ! j "^PEpJÍÖS"SZERKESZTŐ : D r. KÖRÖSI L A S Z L Ó. kivannak intézkeTöbb budautezai NYÍLT TER.*) Válasz Ritter Gyula óráslegénynek, miután annak elbírálása, hogy az általam mult évben Pesten kiállított és a jury által kitüntetett műóra, mely más által olrongáltatott, mü-e ? Nem tartozik egy az inasi port még le sem rázott gyerkőczlegény jogkörébe; — annálfogva tolakodó illetéktelen bírálatát ezennel visszautasítom s kijelentem, hogy magával mint éretlen s 9 mellett még rosz indulatú egyénnel, ki a bíróság ítélete alá tartozik, szóba nem állok. Esztergom, 1886. máj 8. KRATZ ANTAL, órásműves. legtisztább ágvfcyM SMMW\J-¥JÍT legjobb asztali- és üdítő ital, 'kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghurutnál. fflattölli Hdirik, Karlsbad és Budapest, *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelős. a szerk. HIRDETÉSEK. Csak a Richter-féle -Expelle horgonnyal a valódi és az a készítmény, mely által a köszvény és csúz eseteiben az ismeretes meglepő gyógyeredmények érettek el. E rég jónak bizonyult háziszer 40 és 70 kr. a legtöbb gyógyszertárban* hapható. Főraktár : Gyógyszertár az arany or

oszlánhoz, Prága, Altstadt. BUDAPESTEN TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában kapható.