Esztergom és Vidéke, 1886
1886-05-09 / 37.szám
MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI AR egész évre fél évre . negyedévre 6 frt - kr. 3 frt - kr. 1 frt 50 kr. Eqy srám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 3i7. SZÁM, hava a lap szellő.ni rás/.ét illető kii/.leméuyek küldendők. KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a .magán hirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reelamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK: tlj MAGÁN-HIRDETÉSEK" i! I 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. fi megállapodás szerint legju100—200-ig ."; l frt ŐO kr. ! H tánycsabbaii közöltetnek. 200—300-ig . 2 frt 25 kr. Mi Bélyegdij 30 kr. j i NYILTTER sora 20 kr. A sajtó megkárosítása Bndapesí, május 7. Tisza Kálmán miniszterelnök és beligyminiszter rendelete bűnvádi eljá•ás terhe alatt megtiltotta a magyar apóknak a külföldi lottóhirdetéseknek közzétételét. Már most úgy Magyarországra, mint tz összes magyar sajtóra, mint magára i nélkülözhetlen gazdasági reform ?rdekére a legnagyobb mértékben há•amlik kár az által, hogy Ausztriának tern egységes és azonos eljárása által iz osztrák lapok a politikai iránynak ?p úgy mint a szépirodalmi újságok 3zen külföldi lottoszédelgések hirdetményeivel megtelve Magyarországban ílárasz latnak. Természetes, hogy most már a hazai közönség a magyar kormány részéről tett intézkedésből semmi hasznot uem húz, ellenben annak összes magyar tiirlapjai, melyek amúgy is kedvezőtlen anyagi viszonyokkal küzdenek, vallják kizárólagon kárál. Kívánatossá, sőt sürgőssé válik tehát, hogy az osztrák kormánnyal való tárgyalás utján a monarchia mind két fele részére ez irányban azonos eljárás éressék el. Ha már a nagy közönség egy bizonyos részének játókvágya kielégíttetik, úgy ez belföldön is közhasznú czélokra hasznos módon történhetik, mint például a lottókölcsönöknól való kis tételekben. A közgazdasági egészségügy javára eszközölt euemü agitatio értelmében Trefort Ágoslon magyar közoktatási miniszter ezen eszme értékesítése mellett a basiiikai- lottokölcsön sorsjegyek kibocsátását eszközölte, mi a legközebbi időben fog megtörténni.. Éppen az ilyen csekély sorsjegy kölcsönökben látjuk a legalkalmasabb eszközt a kicsinyben és nagyban űzött hazard játékok ellen. Igy például a magyar basilika- sorsjegyeivel nemcsak azon üzlet, mely szerint 7—8 frt tőke feltétlen biztosan elhelyezhető, van kapcsola ban, hanem azon felül a lottójáték élvezete is, melyben a közönség élethossziglan részesülhet. Ez ügyben hivatkozhatunk arra, mit 1882-ben a hazard játék kárhoztálása és az ily csekély tőkekölcsönök ajánlatossá ga mellett mondottunk. Ez irányú javaslataink Magyarországban már részben elfogadtatak és keresztül is vitettek. Most már Ausztrián a sor, hogy Magyarország példáját kövesse és pedig az osztrák állampolgárok érdekében. Ha alapos ama remény, hogy a közvélemény figyelme meg lesz nyerve, végre oly preventív rendszabályok léptetnek életbe, melyek Magyarországot a külföldi lottójáték behozatalától megóvják. Az óvórendszabályok kétféle irányban kell hogy hozassanak : I. Egészítessenek, ólesitessenek ki a büntetőjogi fegyverek, melyeknek az állam a tiltott hazárdjátékok eme neme ellen tulajdonában van. Ama hirdetések, melyek a külföldi játékbankok tulajdonosai által Hamburgban és Braunschweigban bocsáttatnak világgá és melyek Ausztria és Magyarország legtávolabb eső vidékeinek lapjaiba is megtalálják útjukat, valósággal nem egyebek, mint felhívás egy a törvény által tiltott cselekmény elkövetésére. Az osztrák állami hatóságok és bíróságok jogilletősége elég tág erre. Az illető büntető határozatokat annyiban kell szigoruabbakká tenni, hogy 500 -2000 frtíg terjedő tágas pénzbírságok, továbbá az államügyészség ós az illető biróságok joghatóságának kitágítása által megakadályozható legyen a külföldi játékbaukok eme hirdetéseinek publicálása. Amint eme külföldi lottósorsjegyek nyilvános reclámja megszűnik, a külföldi lotíoüzlotekbeu mindenesetre kissebb lesz az üzemszerű forgalom. II. A posta utasítandó volna, hogy ezen lottógyütődék keresztkötésü küldeményeit s szállításból kizárja. Ezek volnának azon rendőri óvószabályok, melyeknek keresztülvitele Ausztriának azonos eljárása által volna kiegészi.endő. Ezeknél fontosabbak ama rendszabályok, melyek a nép gazdasági nevelésének, takarékossági érzéke felkeltésének s ápolásának, és a közgazdasági egészségügynek létföltételeit illetőleg a tudatlanság és közöny ellen való küzdelemnek körébe vágjon, vagyis röviden szólva: a közgazdászatilag rossz ellen a jó versenyének szervezése. Ezen rendszabályokat mi a magyar és német sajtóban már évek hosszú sora óia ajánlottuk. Ama javaslatoktól eltekintve, melyek az előbbi czikkekben foglal vak, egy ép oly egyszerű, mint könnyen keresztül vihető rendszabály lehetségessé tenné dijsorsjegyekkel összekötött értékpapírokkal való kereskedés szervezését olyképpen, hogy a közönség kizsákmányolása ki volna zárva. Bejegyzett czégü magyar bankárokat bizonyos óvadék letétele mellett föl kellene jogosítani, hogy az osztrákmagyar banknál magyar dijkölcsön és egyéb dijkisorsolással járó magyar értékpapírokat azon feltétel alatt deponálhassanak, hogy emez értékpapírok teljesen lekötve vannak és részkötvények kibocsáthatása czéljábói érinthetetlen letétet képeznek. A legegyszerűbb határozmányok, melyek a tapasztalat szerint szilárd "óvadéki jogtudományból (jurisprudentia cautolae) a letét-forgalomban keletkeznek, elegendők volnának hogy minden visszaélést és a közönségnek minden kizsákmáiiyoltatását kizárják. Az osztrák-magyar bank pl. ha egj magyar állami nyereménysorsjegyn vagy tiszaszabályozási sorsjegyre IC drb. rész-kötvény bocsáttalik ki, köteles lenne minden egyes részkötvényei a vinculálás előjegyzését ismételni és az illető értékpapír letétbe helyezését azon kötelezettség mellett elismerni: hogy a résztörlesztési összegűek vagy a reá eső nyereménynek hányada csak az illető részköíelezvény felmutatójának fizettetik ki. Az államnak ily részletkötelezvények kibocsátása által bélyegilletékekben jelentékeny jövedelme lenne, mert egy értékpapír helyett tiz kisebb értékpapír jön forgalomba. A kicsinyben takarékoskodó közönségnek, mely összeségében óriási tőkeerőt képJiz M Es2tBr;onísTiiÉ" taraija. NYÍLHEGYEI, Egy legújabb rajzirónak. Rajzaidat — képpel, bár dúsan feldiszesitéd — Mondja, ki olvasta: Ejnye be képtelenek! Szép kocsmárosné Nagy csoda ! hidd el — mert borként csak víz, a mit mérsz : Tőled vendég el j ó z a u u 1 egy se' megyén. Egy epigramm írónak. „Talmi-arany — mond — az a vers, hol lopva Es a tied, vallod, más amit irt meg előbb ? Egy asszonynak. Hű feleség vagy, példánykép, ezt egyre beszélik. S én hinném — de h i v e d am tudod, hogy a k o m m. Sír irat. Itt, lásd martyr nyugszik, milljókért, aki küzdött: Ugy gyilkolták meg — ezt a szegény —^ uzsoEgy szerény írónak. Látszani nagynak akarsz ? tüntess hát jó tele szájjal! Mert ha a szád btfogod : észre se' vesz a világ. II ABER SAMU. A NYOMOT?. (Zola Emil rajza a párisi népeiéiből.) Egy napon az orvos kijelentette, hogy többé nem is jön, a gyermeken úgysem lehet segíteni. — A nedves idő megadja neki az utolsó döfést, teve hozzá. Morisseau öklét ég felé emeli. Hát a szegény embert megöli már mindenféle idő! Mikor fagyott, az nem volt jó, most hogy enged, az még rosszabb. Ha neje bele egyeznék, meggyújtanának egy rakás szenet és aztán együtt halnának meg mindhárman. Nem sokáig tartana a szenvedés. De az asszony még egy izhen volt a polgármesternél, megígérték a segélyt és most arra várnak. Milyen borzasztó nap I ez ! Az ereszről nehéz cseppekben csurog j az eső, mely a szoba egyik szögletébe is behatol, egy tálat állítottak oda, hogy azzal felfogják a vizet. Tegnap óta nincs mit enniök, csak a íiu ivott egy csésze theát, melyet a házmesterné hozott fel. Az apa mereven ül egy széken fejét kezébe hajtva. Az anya, ha lépteket hall, rögtön az ajtóhoz rohan s azt hiszi, hogy itt az igért segély. 6 óra elmúlt már és meg nem jött senki. Az alkony lassan észrevétlenül és komoran áll be, mintha j a természet is egy embernek a halállal való czivódását utánozná. A mint este lett, a kis Károly értelmetlenül hebegi: — Mama mama Anyja közeledik hozzá, forró, lázas lehelet érinti arczát. Aztán nem hall semmit; a sötétben tapogatja a szegény fiu visszahanyatlott fejét, majd megmererült nyakát. Magán kívül esengve kiáltja: — Gyertyát! hamu- gyertyát! Károlykám, szólj. Gyertya nincs a házban. Es mikor sietségében gyufát akar gyújtani, mind eltörnek ujjai közt. Aztán ismét megtapogatja a gyermek arczát, kezeit, és zokogva tör ki: Oh Istenem ! Meghalt! Hallod Morisseau, meghalt! Az apa erre felemeli fejét, a sötétben nem lát semmit. — Mi az? meghalt — — annál jobb. * * Mikor Bonetné asszony meghallotta az anya zokogását, lámpájával átment a szomszédba. Es mialatt az asszonyok a halottat igazitják, kopognak. A segély megérkezett, tiz frank, utalvány kenyérre és húsra. Morisseau mint egy őrült kaczag fel és gúnyosan mondja a segélyt . hozóknak, hogy a szegényügyi bizottság mindenütt — lekésik. Bonnetné asszony, ki most ismét nagyon előzékeny, kijelenti, hogy a gyermek nem fog feltámadni, ha még oly soká koplalnak is mellette: azért is ajánlkozik, hogy a kenyeret és hust elhozza, és hozzá teszi, hogy gyertyát is fog hozni. El is ment. Mikor visszajött, asztalt teritett és feltálalta a párolgó hus-étket. A kiéhezett Morisseauék mohón ettek Károly mellett, kinek fehér, halvány arcza oly éles ellentétben volt a szoba árnyékával. A kemencze is jó meleg, az egész szoba kezd otthonosabb lenni. Olykor-olykor megtelnek az anya szemei, könnyeivel áztatja kenyerét. Milyen jó melege lehetne most a kis Károlynak és most ehetnék is valamit! Bonnetné asszony minden áron virrasztani óhajt. Ugy éjfélfelé, midőn Morisseau végre alaludt, a két asszony kávét főzött. Egy másik szomszédnőt, a tizennyolez éves varrónőt hívták meg a kávéhoz, s a vendég, hogy ő is járuljon valamivel hozzá, egy kis üveg pálinkát hozott magával. Aztán megiszszák kávéjukat, kortyrólkortyra, a mellett egész halkan beszélnek és borzasztó rémtörténeteket beszélnek el egymásnak; majd hangosabban beszélnek, és kezdenek áttérni más tárgyakra is, sorra veszik a háziakat, az egész városrész dolgait, végre egy nagy bűntény részleteit adják elő. E közben feltekint az anya, megnézi Károlyt, mintha arról akarna
