Esztergom és Vidéke, 1886

1886-04-25 / 33.szám

— Hát nem akarsz boldog- ember lenni ? Hát kire dolgozol ha én is elmegyek ? Kire hagyod szép vagyonokat ? Ki fog bánatodban és örömedben osztozni ? Hát azért élsz, hogy csak szemébe nézz a boldogságnak s hogy örökre egy sírba legyen temetve minden örömed ?

— Ne mondjon ilyeneket édes jó anyám, ha szeret — válaszolta a hajthatatlan ember megindult hangon.

— Anyád vagyok. Én igen is szólhatok igy hozzád, mert szeretlek s mert javadat akarom. Akarom, igen is akarom édes fiam, hogy megházasodjál !

— De mikor még mindig nem találtam szivemhez valót, édes jó anyám.

— Találtam én. Hallottad a hírét a világszép Szepesi Herminnek ?

— Hallottam anyám.

— No hát, hires szépség ám az a szomszéd megyében. Azután hozzád való eszes és jó teremtés.

— De nagyon czifra, édes anyám.

— Hát kell is neked amolyan egyszerű falusi mályva ! Szép úri feleséged legyen, aki módos is hozzád!

— Nem akarok én sohase több lenni édes anyám, mint amennyi vagyok. Amit munkával kerestem, azt nem akarom fényűzéssel elveszteni.

HÍREK.

— Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk olvasóinknak és munkatársainknak !

— Herczegprimásunk nagypénteken a a fővárosba utazott, minthogy az idén a kupoládiszités munkálatai miatt a fényesebb húsvéti szertartásoknak el kellett marad niok.

— Húsvéti misék A főszékesegyház chorusa ma Takács Imre karnagy unisono miséjét, Brózik Offertoriumát és Zangel Graduáléját adja elő. Húsvéthétfőn pedig Kempter F. dur miséjét ésSkraub Graduá- lélát és Offertóriumát mutatja be.

— Megyei közgyűlés lesz csütörtökön gróf Majláth György főispán ur elnöklete alatt.

— A májusi ájtatossag a vízivárosi zárdatemplomban, mint rendesen, úgy az idén is meg fog tartatni, a következő sorrendben: Naponként reggel 6 és fél órakor sz, mise; délután hat és fél órakor naponként sz. beszéd és utána litánia. Negyed százada az idén, hogy Ngos Meszlényi Gyula kanonok úr buzgó kezdeményezése folytán ezen ájtatossag városunkban dívik Mint hgprimási titkár honositá meg 1861-ben. Távoztával a komáromi előkelő plébániára, Ngos Dr. Zádori János kanonok úr rendező mindig ez áj tatosságot, mely folyton nagy látogatottságnak örvendett és bizonyára örvendhetni fog — e jubiláris évben is. Az első áj tatosság april 30-án pénteken lesz.

De az öreg asszony itt már sírni kezdett. Hogy az ő egyetlen fia ilyen keserűséget okoz neki és nem akarja megfogadni az anyai szív tanácsát !

Hites Józsi megcsókolta a fehér hajú asszony kezét és megindultam monda :

— Hagyja el édes anyám. Nem; tudok én senkit se szeretni. Elég boldog vagyok én igy is, lássa.

— Nem igaz fiam ! Te boldogtalan vagy. Még most is akárhányszor sírsz, j ha senki se lát s még mindig nem j vagy a régi. Légy igaz hozzám, édes jó fiam és valid meg őszintén, hogy te szeretsz valakit ! .Ne titkold tovább előttem!

— Szeretek anyám. Szeretek egy

halhatatlan asszonyt, aki mindig velem van. Velem van még mostan is és a szemembe néz és ezt mondja : Hát csak ugv tudtál szeretni, hogy hűte- len légy hozzám ! Nem akarom az én feledhetlen Boriskám sírja nyugalmát megrabolni. Maradok már úgy, ahogy az Isten is rendelte. Ne beszéljünk

többet erről édes anyám...

Ugv is történt.

Azóta már nagyon sok husvét múlt el. A jó öreg anya már nem ád több tanácsot a gyászoló embernek, mert már rég elköltözött a csöndesek országába.

Hites József csak tovább viselte

sorsa keresztjét. Becsületes munkás,

vallásos és szerény ember maradt,

aki még akkor is dolgozott, mikor már számon se tudta tartani vagyonát.

Leszámolt az élettel. Boldog ugyan nem volt sokáig, de amit szerzett,

azt majd oda szenteli mind az ő szülővárosának. Van még miért élnie és dolgoznia.

És az a gondolat, hogy hű maradt egy halhatatlan asszony emlékéhez,

nagy erőt ád neki akkor, mikor elhagyatottnak érzi magát.

A halhatatlan asszony vele van

mindig. Azért nem tudott szebbet,

jobbat és igazabbat találni. Mert nem is bírna más valakit szeretni a halhatatlan asszonyon kiviil.

KŐRÖSY LÁSZLÓ.

— Lövészegyesületünk holnap fogja megtartani alakuló közgyűlését és megnyitó ünnepélyét dijlövésekkel és katonai zenekarral. A szép tavaszi ünnepélyen bizonyára nagy látogatottságban fog részesülni a kies helyiséggel rendelkező régi jó polgári egyesület.

— A propeller szombaton tette meg először az uj menetrendbe fölvett heti1 vásáros útját hajnalban Zebegényre és: onnan Szob, Basaharcz, Helemba és Kövesd érintésével fölfelé. A hajócska már reggeli 7 órakor beérkezett, s j mindjárt az első útban 76 utast hozott' a heti piaczra, köztük nagymarosiakat is, a kik hegyi ösvényen igen könnyen jutnak át Zebegénybe. így remélhető, hogy a tőlünk nem rég elszakadt vidék heti vásáraink részére vissza lesz hódítva.

— A bátorkeszi Ölik. tűzoltó egyesületnek a rom. katli, iskolában tartott évi rendes közgyűléséről. Jelen voltak ; Kobek István fp. elnöklete alatt Lu- czenbacher István tb. fp. Schaffer István Haverland Tódor, Bóna Mihály, Szenei Pál István, Biuetter Márk, Fürst Dávid Szegi Pál, Grosz József, Bélái József, j Hertelendy Gyula, Csemez Sándor, Bi- netter Emánuel, Petykó László, Peczina Sándor, Csulyak Sándor, Pál János, Ja derűik József, itj. Fúró István- Ehrenfeld Rezső, Fürst Ignácz, Nemesik Dániel, Bitter Tódor, Siukovics István, Finitzer Fülöp, Dedinszky Albert, Fürst Jenő, Renner József Renner Miksa, Kukányi Ferencz, Rigó József, Káloczi János, Húrban Pál, id, Rigó János, Gyurcsik József, Simsik János, Csikós András, ifj, Fonad Ferencz Nagy János, Lovász Szenczi András, Vecserka József, Öreg Károly, Piffkó Imre, Dedinszky Miklós, Matusck István, Nyers János, Piffkó István, Kopre Boldizsár, Bélái Pál, Tauber Mihály, Balaskó Antal, Goleta József, Kürtös Nagy András, Takács Miklós, Farkas József, Himpán Pál, Himpán Miklós, Bálint István, Haulitusz János, Antal Lajos, Radváuszky András összesen 62 tag. 1) Kobek István fp. mint egyesületi elnök melegen üdvözli a megjelent tagokat s a közgyűlést d. u. 31/2 órakor megnyitja. 2) Jelen jegyzőkönyv hite- lesitéséve! megbizatik Fürst Dávid, Szegi Pál, Nemesik Dániel. 3) Bitter Tódor segédtiszt mint egyesületi jegyző felolvassa a legutóbbi 1885. apr. 6-ki közgyűlés jegyzőkönyvét, mely ellen kifogás nem tetetvén, az véglegesen hitelesíttetik. 4) Segédtiszt beterjeszti és | felolvassa 1885. évről szóló jelentését. Nemesik Dániel indítványára a közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és annak a levéltárba való helyezését valamint a »Tűzoltó Közlöny« és »Esztergom és Vidéke« részére való megküldését elhatározza. 5) Az 1885. évi számadás felülvizsgálására kiküldetik : Hertelendy Gyula, Siukovics István és i Renner Miksa. A felülvizsgálás tartamára elnök a közgyűlést 41J| órakor! felfüggeszti. Negyed óra múlva újra megnyittatván a gyűlés, a felülvizsgáló bizottság nevében Siukovics István előadja, miszerint a bizottság a számadást mely 482 frt 40 kr bevételt 461 frt 8 kr kiadást, 21 frt 32 kr pénztári maradványt tüntet fel, minden pontjában helyesnek találta, indítványára a közgyűlés Finitzer Fülöp pénztárosnak buzgó és lelkiismeretes fáradozásáért jegyzőkönyvileg köszönetét szavaz. 6) Bemutattatik és felolvastatik az egyesület szereit és szerelvényeit s azok 10% levonása utáni értékét 40. szám alatt tartalmazó leltár, a szerek és szerelvények kimutatott összes értéke 919 frt 50 kr, 166 frt 20 krral több mint

1884- ben. —- A közgyűlés a leltár! adatait tudomásul veszi, és főparancs-j noknak — Fürst Dávid indítványára, ki annak a beszerzés körüli tapinta-1 tosságát és áldozatkészségét hangsúlyozza1 bokros érdemeit legalább ez utón méltányolva jegyzőkönyvileg hálás köszönetét mond. 7) Az 1886. évi költség- előirányzat tárgyalásánál Kobek István fp. kijelenti, miszerint a szertár és egy istáló építése okvetlenül szükséges mi-| után pedig e czélra 100 frtnál több nem volt előirányozható, ő az építési1 költség hiányzó részét sajátjából elő- j legezi, az előlegezett összeget az egye- j sülét évi részletekben fizesse majd vissza. A közgyűlés a szives ajánlatot köszönettel fogadta. Miután még Bi- netter Márk másoknak —.. kik őt erre felszólították — azon nézetét tolmácsolja, hogy egy őrköpenyeg beszerzése is elegendő lenne, de ezen vélemény Fürst Dávidnak ellene emelt indokolt felszólalása folytán figyelmen kiviil hagyatik: az 1886. é. költségeíő-i irányzat a felügy. biz. ajánlata szerint következőleg állapittatik meg. I. Bevétel. 1) Pénztári maradvány 21 ft 32 kr., 2) Pártoló tagok hátraléka 90 ft, 3) Ruhaár visszatérítéséből 176 ft 81 kr., 4) 1886. évi pártoló tagsági dijak 134 ft, 5) község segélye 50 ft,

6) Rendkívüli bevétel 50 ft — összesen 522 ft 13 kr. — II. Kiadás. 1)

1885- beu szerelvényekre 100 ft, 2) Országos szövetségi tagdíj 6 ft, 3) Irodaszerekre 5 ft, 4) Tűzoltó fizetésére 22 ft 50 kr., 5) Bolt 20 ft, 6) Tűzoltó szerek és szerelvényekre 100 ft,

7) Két őrköpönyeg 40 ft, 8) Egy vaságy és két pokrócz 26 ft, 9) Szertár és istáló-épitésre 100 ft, 10) Rendkívüli kiadásokra 92 ft 63 kr. — öszszesen 522 frt 13 kr.

8) Felvétetik : Héja Tivadar muzslai lakos és helybeli birtokos alapitó tagul, Lovász Szenczi Ferencz és Bóna József bátorkeszi lakosok pedig pártoló tagokul; továbbá Jóba István, Szenczi István Ferencz, Szegi István, Händler Salamon né, Büschitz Józsefné, Hara Mátyás, Schulze Lipót és Pettvkó László -— kiket időközben a felügyelő bizottmány vett fel pártoló tagokul — a közgyűlés által is ilyenekül elismertetnek. 9) Finitzer Fülöp indítványozza, hogy miután a főparancsnok ki az egyesületet lelkes támogatásában részesíti — magánügyei miatt nem mindenkor vezetheti az egyesület ügyeit, s nem állhat a működő század élére, kéressék fel ugs. Luczenbacher István tb. főp. arra, miszerint a főparancsnokát adott alkalomkor helyettesítse. Miután a. közgyűlés az indítványt általános lelkesedéssel elfogadja, a főparancsnokngs. Luczenbacher István tb. főparancsnokot helyetteséül kinevezi. 10) Élfogadtatik Ehren teld Rezső azon indítványa, miszerint a műszók lehetőleg mindnyájan láttassanak el füstfogó szivacsosai. 11) Piffkó Imre azon indítványt terjeszti elő, hogy a csizma- károk értéke a szabályok szerinti be- bojelentés után szakértők által bocsültessenek meg; szakértőkül ajánlja ifj. Fúró Istvánt és Simsik Jánost. Ezen indítványt a közgyűlés magáévá teszi s a 10 pontban foglalttal együtt a felügyelő bizottmány figyelmébe ajánlja s a csizmakárokra nézve szakértő becsiekül megválasztja ifj. Fúró István és Simsik Jánost. 12) Grósz József kérdést intéz az 1885. april 6-ki köz-- gyűlés jegyzőkönyvének 10. pontjában említett egyesület mibenléte iránt, mely tűzoltás alkalmával megsérült tűzoltókat segélyez Bitter Tódor feleli, hogy az egyesületi elnökség a kérdéses egyesület létezésének tudomására nem juthatott, minthogy ilyen minden valószínűség szerint nein is létezik. 13) Elnöklő főp. abból, hogy több indítvány nem tétetett, az egyesület ügyeinek vezetése feletti megelégedést következteti; ami megnyugtatására szolgál. Köszönetét mond ezután az alpa- raucsnokokiiak s tiszteknek a füzeknél tapasztalt jeles vezényletért, segédtisztnek az irodai munka végzéséért, a tűzoltóknak kik különösen szept. 28-án estek át a tűzpróbáu tanúsított kitartásukért, fáradhatlan működésükért,, a fegyelem megtartásáért; inti őket a vezénylet iránti feltétlen engedelmességre, mert csak egyesült erő győzedelmeskedik. Végül azon várakozásának és reményének ad kifejezést, hogy a lakosok tömegesen fognak a pártoló tagok közé lépni. Ezek után a közgyűlés figyelmét megköszönve a közgyűlést feloszlatja. Kobek István s. k. főparancsnok. Bitter Tódor s. k. segédtiszt, egyesületi jegyző.

— Az Őrhegy alatt kőomlás következtében halálát lelte Softsik János a 12-ik század közembere, a kit a leomló szikladarabok oly súlyosan megsebesítettek, hogy nemsokára kimúlt.

Uj szövetkezet. Gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete czim alatt- egy uj országos szövetkezet alakult, mely Esztergomban is híveket gyűjt. A szövetkezet ügynöke Tömösváry a sz. Anna-utcza 346. sz. a. Márklyné-féle házban nyitott irodát.

— Menyasszonyi tiz kérdés. 1.

Menyasszonyodnak személyét vagy hozományát szereted-e? 2. Birsz-e annyi lelki erővel, hogy meggyőződésedet az asszony kérelmei ellen fentartod, vagy hogy ne éreztesd feleségeddel, ha valahol boszantanak ? 3. Tudsz-e türelemmel várakozni az ebédre? 4. Tudsz-e dolgozni gyermek sirás mellet? 5. Vigkedélyii tudsz-e nappal lenni, ha éjjel nem aludtál ? 6. Birsz-e szakítani vig czimboráiddal ? 7. Beéred-e azzal, ha tied az utolsó előtti szó ? 8. Megtudod-e állami minden

monnogás nélkül a nagy mosás és tisztogatás napjait s nem fogsz-e düm- mögni, ha a leves el lesz sózva ? 9. El tudod-e szívlelni az ellenmondást, ha tudod, hogy neked van igazad ? 10. Karjaidra veszed-e a síró gyermeket ?- A csodagyermek. Csinos kis leánykája van, mondhatom, szól X. ur Y.-uak. »Oh igen jó gyermek, hozzá még csodagyermek», mond az apa. Hogyan ? »Már kilen ez éves s még nem tud zongorázni.«

— Régiségeket, régi pénzeket, régi érmeket szívesen megvásárol lapunk szerkesztője.

— Katonaállitás. Az esztergomi sorozójárásban legközelebb megejtett