Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 93. szám

Beck Aula) lovag fr. udvari tanácsos, Falke Jakab kormánytanácsos, Hecht Vilmos tanár, LíHzow Károly tr. tanár, Müller Lipőt tanár, Schaeffer Ágvst aligazgató, Schmidt Frigyes műépítész, Streit András építészeti tanácsos.

A S>ent István koronája országait ismertető kötetek számára Budapesten alakult művészeti bizottság tagjai :

Keleti Gusztáv, Bencznr Gyula, Harkányi Frigyes. Hegedűs Sándor. Mészöly Géza, Péchy Imre, Ptil9zky Károly, Szalay Imre, Wekerle Sándor.

„Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képhen“ czimfl munka tehát nz osztrák magyar monarchiának valamennyi országából és népfajából származó legkitűnőbb irodalmi és művészi erők közös műre loend.

Az egész mű >4 —15 kötetre van

'tervezve ; mindenik kötet átlag 30 Ívre terjed s azonos szöveggel fog megjelenni német és magyar nyelven. A német kiadás szerkesztése Weilen J. tanár kormánytanácsosra, a magyar 'kiadásé Jókai Mórra van bízva.

A német kiadásnak a jelen előrajz alakjában eszközlendő nyomatosát a bécsi csász. kir. udvari és államnyomda vállalta magára. A képek, nagyobbára fametszetek, a külön e czélra fölálli tott műi.Mézeiben Hecht Vilmos tanár vezetése alatt fognak készülni. A zin- kographiálcit és a népviseletek szin nyomatos képeit Angerer és Gösch 1 műinlézete állítja ki.

A magyar rósz és az osztrák kötetek magyar fordítása, szintén a jelen előrajz alakjában, a magyar királyi államnyomdában Budapesten nyomalik és adatik ki. A fametszett! képeket az e végre újonnan fölállított műin- tózethen Morelli Gusztáv tanár vezetése alatt magyar művészek készítik.

A mű két ivet, vagyis 32 lapot tartalmazó füzetekben, a szöveg közé nyomott képekkel, minden bó 1 éti és 15 én fog megjeleliui.

A mű teljes megjelenése évek bosz- szabb sorára levéli tervezve, ez úttal csak az első kötetek dolgozótársait említhetjük. E névsor a munka előli a I ad ásóval természetesen folyvást növekedni fog.

A bevezető és az Alsó-Ausztriát Bécscsol együtt ismertető első köteteknél az örökös tartományokban a következő irodalmi dolgozótársak működtek közre :

Rudolf trónörökös főher- c z e g ő c s. és kir. fensége, Adrian- Werburg Nándor báró udvari tanácsos,

Bubo Ágost Vilmos báró igazgató. Beclcor M. A. udvari tanácsos, Bittner Sándor tr..

; Exner Ferencz Vilmos tanár udvari taná- : esős, Falke Jakab kormánytanácsos, Grimburg Rudolf udvari tanácsos. Gi.if.lenborg Adolf tanár. Hanti Gvula tr igazgató, Hans- lick E. tanár kormánytanácsos, Hauer Ferenc/. igazgató, udvari tanácsos, Hauser Alajos tanár, Hecke W. tanár kormánytanácsos, Ilg Albert tr. igazgató, Karrer Felix titkár, Kenner Frigyes tr. igazgató, Kerner Antal igazgató tanár, Langer Károly tr. tanár udvari tanácsos, Lind Károly j tr. osztálytanácsos, Lötzow Karoly tr, ta- j uár. M yer Antal tr. titkár, Minor J. tr. tanár, Mojsisovics A. tr. tanár. Much Máté tr.. Mufh Richárd tr. tanár, Neumann-i Spall art F. X tanár udvari tanác-os, Niemann György tanár. Nordmann János, Sax Manó tr., Schlögl Frigyes, Sonklar Kiroly vezérőrnagy, Speidel Lajos, Weisz Károly levéltárigazgató kormánytanácsos. Weiszen- liofer Róbert tr. tanár. Wurmbrand Guiida-1 kér gróf, Zeiszherg Henrik tr. tanár.

A Szent István koronája országait tárgyaló első köteteknél, melyek a tör téne1 mi és fejlődési viszonyokat, s majd a magyar alföldet ismertetik, eddigelé a következő irodalmi dolgozó társak működnek közre í R u do If trónörökös f ő h erez e g 0 c s, és kir. fensége, József ő c s. é s k i r. í e n s é g e, F ü- 1 ö p C o b ii r g-G o t h a i li e r c z e g 0 királyi fensége, Arany László, Bafcsay Sándor, Ballagi Aladár, B.utalna. István, Beksics Gusztáv. Bunyitay Vincze. Dékány Mihály, Eötvös Károly, Fraknói Vilmos, Galgóc/y Károly, Géresi Kálmán. Haan Lajos, Hegedűs Sándor, Hienmymi Karoly, Hoifsy Pál, H-íke Lajos. Hiinfalvy János, Imre Sándor, Jókai .Mór, Kerka- poly Károly, Keleti Károiy, Király Pál, Marczali Henrik, Márki Sándor, Mikszátli Kálmán. K. Nagy Sándor, Opris Péter, Paulen- Gvula, Pesty Frigyes, Péter Dénes, Pulszky Ferenc/.. Radvánszky Béla báró, Römer Flóris. Román Sándor, Rónav István, Salamon Ferencz, Sehwicker J H., Szabó Károly, Szspáry Gvula gróf. P. Szatbmáry Károly, Szentkláray Jenő. Szi- lády Áron, Szilágyi Sándor, Tlialy Kálmán, Than Károly, Tormay Béla, Tors Kálmán, Trefort Ágoston, Városy Gyula, Visi Imre, l Zichy Jenő gróf.

I

Mint rajzolók a bevezető s az Alsó Ausztriát ismertető köteteknél közreműködtek :

Stefánia főherczegasszouy trónörökösné 0 c s. és kir. f e n- j s é g e, L’AMemand Zsigmond tanár, Alt Ferencz, Alt Rudolf, Ameseder Ede, Berger Gyula tanár, Beruafzik Vilmos, Bernt Rudolf, Blaas Gyula, Bülfeineyer H*uiík, Charlement Hugó, Darnaut Hűhó, Fahrn- bauer János György, Fischer János Lajos, Frank Gusztáv, Fröscbl Károly, Fnx József, Giesel Frigyes Armin, Greil Alajos, Groh Jakab, Husch Károly, Hecht Vilmos tanár, H>jszl G. A, Hlavacelc Antal, Hoch Rudolf, Karger Károlv, Kin/.el Józ-ef.

Kirchner József János, Liclilenfels Ede tanár, Luufz Viktor tanár, Macht János tanár, Maclmld Jó/.séf tanár, Mmk Gvu'a Midi»»lek L jos, Nedelkovics András, Niemann Gvörgv tanar, Pausinger Ferencz tanár, Probst Károly, R.tu^onef, L. báró, Ros- ner Károly, Rumpler Ferencz. Ritsz Róbert Schaffe Ágost aligazgató, Schindler E. J., Sch I lesz ma nn János. Schönbrunner József, Schrödl Antal, Schröder Alfréd, Schulmeister Wilibald, Siegl Károlv, Stern Siegfried, Sturm Frigyes igazgatótanár, Trentin Angelo, Weber Antal.

A magyar kötetek illusztrálás;!

li ál

Stefánia f ő h e r c z e g a 9 s z 0 n y trónörökösné Ő c s. és kir. fenségén é s ^ K I 0 t i I d főherczeg- a s s z 0 n y 0 c s. és k 1 r. f e n 9 é g é u kívül eddigelé a következő művészek működnek közre :

Aggházy Gyula, Ágotba Imre, Baditz Ottó. Barabás Miklós, Böhm Pál, Bruck Lajos, Benczúr Gvula, Benczúr Béla. Dörre Tivadar, Élmer Lajos. Feszty Árpid. Gre- guss Imre, Greguss János, Gyárfás Jenő, Hirv Gvula, Jmkó János, Keleti Gusztáv, Kimnach László, Ligeti Antal, Liezen-Ma- yer Sándor. Lotz Károly. Mészöly Géza, Munkácsv Mihály, Pac/.ka Ferencz, Putaky László, Rmscher Lajos, Roskovics Ignác/, Sjányi Béla, Szárics Imre, Székely Bertalan. Szirmay Antal. Telepi Károly, Töl- gyessy Artliur. Valentiny János. Vastagh Gvörgy. Vágó Pál, Wagner Sándor, Zicliy Mihály.

kin tettel, melyekben könyvkereskedés nincs, a közrebocsátással megbízott könyvkereskedő ezóg előfizetést nyit e vállalatra, még pedig : 10 füzetre 3 forintjával, — 20 füzetre 6 forintjával.

Az előfizetések legczélszerdbben postai utalványon küldhetők be a Révai testvérek künyvkiadóhivatalába (Budapest, IV. vnczi-utcza 11. sz.)

Az előfizetők a füzeteket bérmentve kapják meg.

Budapest, 1885. november 15.

A m. kir. államnyomda igazgatósága.

„József foherczeg,“

Ez óv deczember hó 1-én jelen meg a bevezető kötet első füzete, mely kötet Ausztriát és Magyarországot földrajzi, termé«zetr;ijzi, történelmi és néprajzi tekintetben ismerteti ; deczember közepén azon kötet első füzet* fog megjelenni, mely Bécset és Alsó- Ausztriai tárgyalja, mire aztán rendre következnek a többi örökös tartományokat ismertető füzetek, váltakozva a Szent István koronája országai! ismertető füzetekkel. A magyarországi részitől az első füzet szintén deczember közepén fog megjelenni.

Hogy e munkát mindenki megszerezhesse, s hogy az az osztrák-magyar monarchiában valósággal a nép könyve lehessen, egy egy füzet ára 30 krban lón megállapítva.

A munka terjesztésével mint bizományos a Révai testvetek könyvkereskedő ezége van megbízva.

„Az Osztrák Magyar Monarchia“ Írásban és képben“ füzetei minden hiteles hazai könyvkereskedésben kaphatók lesznek.

A poslai szétküldés könnyítése végett, különösen o'y In Ivekre való t.oEsztergom, nov. 18.

Ezt a fényes nevet viseli egy igen érdekes gözfecskondő, mely az országos kiálIitá -on is méltán feltűnt s mely késziléjének, Valzeniek, csakugyan becsületére Viliik.

A gőzfecskendő egyelőre Dóczy Fe- rencz városi tűzoltó parancsnok tulajdona, de később betáblázzák a városi tüzolió-egyesület ingóságai közé. Már pedig Esztergom város ingatlanai közé tartozik a városi tűzoltó egyesület is s igy a József főherczeg nevét viselő drága gőzfeeskeudő valamikor a város tulajdona lesz.

Dóczy Ferencz főparancsnok elég gavallórosan lerakta értté a három ezrest s most már rendelkezik azzal a gőzerővel, a mivel majdan a város kasz- szájából vissza kapja a .szép summát.

Tegnap délután avatták föl a majdnem országszerte páratlan gózfecsken- dót. Elóg szépen tervezték, hogy meghívják az ünnepélyre József főhercze- ■ get is, a ki nemcsak a legelső magyar • katona, de a legelső magyar tűzoltó is, , de hát a főherczeg mindnyájunk őszinte < sajnálatára annyira gyöngélkedik, hogy 1 az ünnepélyen nem jelenhetett meg.

Más rovatban emlékezünk meg a t gőzfocskendő első nyilvános próbájáról, f mert legelső nyilvános szerepére még } nem vagyunk kiváncsiak. Adja Isten, , hogy a szép főzfecskendő ujdonat uj £ ragyogása még sokáig fónyeskedjék i neki.

De azt a kérdést már mégis fölvet- hetjük, hogy volt-e a drága gőzgépre e szükségünk, mikor nincsen vizvezecé- - künk s mikor az esztergomi tűzöltóság § annélkül is visszavonásban él egymás- -i sál ?

zés részben csák csekély többséggel fogadtatott el. Maga Tisza Kálmán s egész kormánya az alkudozás folyamán több ízben a fölség rendelkezésére bocsátá tárczá- ját. egy ízben (1877. február 7-én) 'e is mondott, s csak, miután a felszólítottak közül senki nem vállalkozott uj kormány alakítására, s miután az osztrák kormány a bankkérdésben engedett, vállalta el újból a tárczát. A vérmes remények, melyek a kiegyezési tárgyalásokhoz köttettek, nem valósultak. Nem pusztán közjogilng tartózkodott Tisza a 67-ki kiegyezés minden megváltoztatásának megkísérlésétől, a mi a régi baloldal nemely elemeiben szintén deczepeziót szült, hanem a közgazda- sági téren ig nagy nehézségekbe ütköztek kezdeményezései. Az önálló magyar nemzeti bank nem volt valósítható. A vámügyi alkudozások terén erőre kapott protekezioná- lis irány, mely elől a magyar kormány sem térhetett k\ uj teilmket hárított a fogyasztókra. A Lloydszorződés nem nyújtott «Jőnyöket, s a bank nyolczvan milliós adósságából egy résznek Magyarország részére való átvállalísa nagy és igazságtalan tehernek tekintetett országszerte. Mindazonáltal e kiegyezés jobb volt hírénél és sok előnyt nyújtott az országnak. Először hitelviszonyait rendezte 8 az osztrák nemzeti bankot osztrák-magyar bankká tevén, a magyar érdekek iránt előzékenynyé lette. A Magyarországnak szánt hitel emeltetett; uj fiókok keletkeztek, a magyar érdekeknek megfelelő helyek-n. A bank jegyein s az államjegyeken is a magyar nyelvnek az ország államiságához mérten a némettel egyelő rangú kizárólagos hely jutott. A hudaposti

fiók tömi ézetté leM, s az alkormányzók (Fest Imre, majd Kautz Gyula a magvar kormány bizalmi férfiúi lettek. Nem szorítkozott azonban erre a kiegyezés haszna. Az ország megkárosítását a restituczióknál több miliő erejéig helyrepótolta. A vámjövedelmeket — pénzügyi vámok létesítése által — szaporította s a mennyiben az e vámoknak alapul szolgáló czikkek a kvóta aránynál nagyobb mértékben esett szent István koronája országainak polgáraira, mint a mily mértékben hasznát fáit ez országok állam kincstára.

A keleti válság, mely a Tiszn-kornányra lépte után azonnal beköszöntött, a külfigye- ket is szokatlan fontosságúvá telte a magyar közéletben. Az 1867-ki kiegyezés fón- tartotta ugyan a magyar kormány befolyását a külügyek vitelére s igy a magyar országgyűlés ellenőrző jogköre e részben teljes, de 1867 tői 1875-ig szinte ritkaság volt a magyar »rszággy fiésen a külügyi kérdés. Az országgyűlés 1870-ki föllépését már fönt említettük 1871-től 1875-ig azonban — a li ti 1 helyzet békés voltánál fogva s mert gróf Andrássy iránt, a közös külügyminiszter iránt az egész magyar országgyűlés a rokouszenv bizonyos érzületével tekintett — ritka volt a külügyi kérdések fölvetése a budapesti parlamentben. 1875 végén megindulván a keleti mozgalmak, élénk érdeklődés keletkezett az országban, s a parlamentben egymást érték a külügyi felszólalások. A magyar országgyűlésen soha oly gyakran s behatón nem tárgyalták a nagy, nemzetközi politika kérdéseit, mint ez időtájt. Ti sza Kálmán nyilatkozatait nem egyszer ogyész Európa közvéleménye figyelemmel várta, s a ingy beszéd, melyet 1877 májusában a külügyi helyzete illetőleg tartott, nagy hatást keltett messze az ország határain túl is. A kormány által követett külpolitikát illetőleg a közvélemény uem volt barátságos. Hangosan nyilvánult országszerte a követelés az iránt, hogy a monarchia avatkozzék bele Oroszország ellen s Törökország javára a keleti mozgalmakba. Ezzel szemben a kormány aueutrali- tás szükségességét hargsulyozta, erősen biztosítván, hogy a békekötésnél Ausztria és Magyarország érdekei meg fognak védetni. Az ellenzék annak szabatos körülírását követelte, mit ért a kormány a monarchia érdekei alatt ; a maga részéről kifejezve, bogy a monarchia érdekeire sérelmesnek fogja találni a status quo minden oly változtatását keleten, mely Törökország területi épségét csonkítja, a keleti apróbb államok területét, nagyebbitja, vagy Oroszország befolyását növeli. A kormány vonakodott részletes körülírásába bocsátkozni annak, a mit a monarchia érdekkörének nevezett ; kijelenté azonban, hogy az ő politikájának sem czól!a a keleten létező területi viszonyok megváltoztatása ; azt pedig, hogy délen és keleten monarchiánk alatt a bármely idegen hatalom befolyása alalt levő apró államok egy, belnyugal- mnnkat folyton fenyegető ővet képezzenek, meg fogja akadályozni. A képvjselőház többsége helyeslő e nyilatkozatokat ; a közvéleményben azonban zajos tiltakozások támadtak annak kétértelműsége ellen. Nép- g\ülések tartattak országszerte, melyen Törökország teiüleli épségének megvédését követelték majd tiltakoztak minden oly

politika eilen, mely Bosnyakország es Hercze" govina monarchiánk által való megszállására a* vezetne. A kormány megkérdeztetvén, kije- -< lenté, hogy politikájának nem czélja e tar- -• toinányok megszállása ! midőn azonban a fi szónokok e nyilatkozatot úgy magyarázták, ,jj hogy tehát a monarchia nem is fogja semmi in körülmények közt e tartományokat meg- szállani, Tisza tiltakozott az ellen, hogy yt szavaiba többet magyarázzanak be mint a e mit mondott A megyék többsége kérvénye- -e zett az országgyűléshez a megszállás poli- -i tikája ellen ; Horvátország tartomáuygyü- -ű lése az uralkodóhoz rt föl a megszállás si mellett, ezért azonban, mint hatás körén uó túl való lépés miatt, felsőbb helyről rend- -b reut nyittatott. Az izgalom egyre fokozódott iJc s 1877 deczemberóben egy Budapesten tar- -u tott népgyülés a miniszterelnök lakása elé éle vonult s a csőcselék a palota ablakait meg- -g( dobálta. Midőn u szan-stefauoi béke ponto- -o, zalai tudomásra jutottak, a monarchia kor**ic mánya felszólalt azok ellen, s befolyása kö—ö> vet.keztében létre "jött a berlini konfereuezia «jj s azon a berlini szerződés, mely a szan-ste—ej fanoi békét jelentékenyen módosította, Oroszosa ország zsákmányát kevesbítette, befolyását;!^ a keleti tartományokban leje’ub szállította,.xrtj de egyúttal monarchiánknak megbízást adottiJo Bosnyákország és H*rczegoviua megszáll á—A i sára, a mi 1878 nyaráu — nagyobb áldó —of zatokkal, mint eleve gondolták — végre issr , hajtatott. E politika a vádak és megtáma-«n dások egész özönét zuditá a kormányra, melyetiovi szószegéssel, az alkotmány megsértésével!ov vádoltak. Az országgyűlés njonuan válasz-j* tott többsége azonban — némi aggodal — Lj mukuak adváu kifejezést — belenyugvásátti.-i