Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 93. szám

Nom szabad a válasznál gáncsoskodó yagy fo"toskodó kávéházi opostohiinkra hallgatni, a kik már régóta kifogásolják egész Európát.

Hanem tárgyilagos megfontolással kell felelnünk. Ha egyáltalán r"e s p e c t á 1 j u k a h a I a d á s t, a k- k o r r e s p e c t á 1 n u n k k e 1 1 a haladás eszközeit is. Legyenek azután ezek az eszközök akárhová valók is, csak a város érdekeit védjék és szolgálják.

Ország világ előtt becsületet aratunk, ha a jobbmódú városoknak is példát adunk, hogy miként értelmezzük mi a haladást. A mi véleményünk tehát nem lehet egyéb, mint minden tárgyilago san gondolkodó esztergomi ember véleménye : a tűzoltásé hatalmas v i v m á n y á n a k üdv o z 1 é s e..

Olvasó-asztal.

(Egy esztergomi vállalat.)

A „Mulattató Zsebkönyvtár“ czimfl esztergomi szépirodalmi vállalatból épen most jelent meg a harminczadik füzet s ez alkalomból a vállalat szerkesztője és kiadója a következő felkivást adta ki az olvasó közönséghez :

A Mulattató Zsebkönyvtárból eddi- gelé harmincz füzet jele.it meg.

A magyar kritika tehát már eligazodhatok s az olvasó közönség véleményt alkothat magának vállalatunk iránya és értéke felől.

A Mulattató Zsebkönyvtár nem sen- satiót hajh ászó, a képzőimet felizgató s többnyire minden jó Ízlést lábbal tapodó rémes és véres tárgyú képtelenségekkel akar mulattatni ; hanem az életből vett kedélyes hangú, vidám jellegű, humoros színezetű könnyed olvasmányok által kellemesen igyekszik az olvasó kedélyére hatni s derült hangulatot kelteni még ott is, hol a mindennapi foglalkozás ezer apró bo- szantásai, vagy a világ folyása fölött való apró töpveuktdés még a naponkint szükséges pár órai szórakozás idején is komor képekkel töltik el az üdülésre vágyó elmét.

A Mulattató Zsebkönyvtár a hazai s külföldi jelesebb humoristák rövi- debb műveit adja ki önálló füzetekben, tülajdonjogos eredeti munkákban, vagy engedélyezett fordításokban.

Minden füzet egy teljes, bevégzett olvasmányt nyújt, ami e vállalatnak kiváló előnye a többi füzetes vállalatok felett, melyek véget nőni érő, egyszerre öt-hat féle folytatásokba bonyolítják a vevő és olvasó közönséget

fejezte ki a törtéutekbe, a berlini szerződést beczikkelyezte s a kormánynak bizalmat szavazott. Tisza azzal védte követett politikáját, hogy ez az országtól kevesebb áldozatot követelt s érdekeit jobban megvédte, miut bármely más lehetséges politika. Hivatkoztak rá, bogy a berlini szerződés mán mouarcbiánk befolyása lett uralkodóvá Szerbországban, megszűntek az ellenünk való izgatások Boszuiábau, Horczegovinában, — Montenegro békés politikára kényszerült, — keleti összeköttetéseink biztosíttattak, és az orosz befolyás egész Európában csökkent. Tényleg 1879 őszén gróf Andrássy és Bismarck megkötötték az osztrák-magyar monarchia és Németország közt a véd- és daczszövetséget, melynek huzamos id*dg oroszellenes jellege volt. Csak 1883. végén tett Oroszország közeledő lépéseket e sző - vétséghez, melyek 1884-ben sikerre vezettek sa skierneviczei, majd 1885-ben a krem- sieri uralködó-taialkozást idézték elő. Az 1885 szeptember végén kitört bolgár láza- erős próbára (ette újra e politika czélirá- nyosságát s Európa nyugalma újra a keleti kérdés eshetőségeitől függött. Tényleg azonban e megpróbáltatás sem czáfolta meg azt, hogy ha 1878-ban az elenkezc politika kö- vettetik, az sokkal több áldozatba kerül, a nélkül, hogy a világtörténelem azon mozgató erőit, melyek keleten a komulziokat okozzák, feltartóztathatta volna. (Vége köv.)

— Járásbíróságunknál Konkoly Thege Béla távozása következtében egy albirói állomás üresedésbe jutván, an mik betöltésére pályázat van hirdetve.

1 Különösen hangsúlyozzuk, bogy a „Mulattató Z-mbköny v tár minden közleménye a művelt közönség igényeinek magaslatán áll. Daczára annak, hogy vállalatunk apró és jutány s füzetekben prnesentálja magát a közönség előtt, azért még se tekinthető kezdetleges, könnyed olvasmánynak, vagy ponyvára szánt irodalmi terméknek.

Jutányosabb szépirodalmi vállalatunk nincsen. Válogatott tartalmú füzetein két tehát, mint valódi olcsó könyvtárat kiválóan ajánljuk egyesületi-, iskolai- és magán könyvtárak számára.

Az eddig megjelent füzetek a következők :

1. B a 1 á z s Sándor: A ma mr tyrtkszemo.

2. L a u k a Gusztáv: Az eltévedt csók.

3. E c k s t e i n Ernő: A vörös Julcsa.

4. GryŐrffy Iván: Hat humoros toaszt.

5. Lanka Gusztáv: Egy agglegény viszontagságai. Herczeg Ug- rikovics Mirkó.

6. Humoros költemények.

7. M. F. : Márton ur baj ii.

8. Csepreghy Peren ez: A kitűnő vendég.

9 —10. Eckstein Ernő: Az iskolai kalodában,

31. Balázs S á n d or: Ráró és Csillag.

12. Zsc hocke: Az őrmester.

13. M. F.: Sarah grófnő.

14. Dickens: Egy arislokra- ta nő.

15. Kövér Lajos: A megbukott tőkepénzes.

16—17. Ger stacker: Végzetek.

18. D r. Spinoza: Kisvárosi

aristokratia. Javorek Lukács, a muszka „expiou“.

1 9 — TO. Gr r ó f Gr v a d á n y i:

Rontó Pál.

21. Szokoly Viktor: Színész és komédiás.

22. Hevesi József: Vig elbeszélések.

23—24. Grreville: Az eskü.

25. Szabó Endre: Három vig beszélj.

2^. Seribe: Carrea király. Két út levél.

7—28. Bartalns István: Eiry bukott zenész élete.

29. V á r k <> n y i Dezső: Vidám elbeszélések.

30. D r. K ő r ö s y László: Salamon és Markalf.

Egy-egy füzet ara 12 kr, Tiz füzet bérmenies szál lit ássál egy forint. Min den füzet külön is megrendelhető.

Vállalatunkat a magyar olvasó kö zönség becses pártfogásába ajánlva, kitűnő tisztelettel maradunk

é&uaá-cooifo § 3)v. oKőt'ósy SásaCo

A „Mulattató Zsebkön \ vtár- k iád ója. szerkesztője.

színházat a legkitűnőbb tagokkal $ műsorral rendelkező igazgatónak.

Szent. István városa (a hajdani Vi ziváros) a polgárnagyi tanácstól tizenkét ujahb villanyos lámpa fölállítását kéri. Szent Györgvmező, a virágzó gyár város tanácsosai jelentik, hogy két újabb gyár szervezése van folyamatban. Szent Tamás városa tanácsosai három újabb utcza aspbaltozását kérik.

Az egyesült Esztergom csodákkal dolgozik. Közlekedése folytonos és ki tűnő, a nagy Dunán pompás vashid állandósítja a forgalmat s a főbb nta kon és tereken gőzzel járó társas kocsi?; közlekednek.

Rendkívül érdekes a polgárnagy beszédének utolsó részlete, melyet a városi stenogiáphok a következő sorok ban örökítenek meg.

— Huszonöt, esztendő előtt, vagy a mi teljesen mindegy, ötszáz esztendő előtt Esztergom egy teljesen kiaknázatlan kincses bánya volt. Mostani mérnökkarunk azonban kitárta bányáink szenét, márványát, jeles épületköveit, fürdőket emelt a haszonytalanul csőr gedező ásványvizek fölé, gyógyító intézeteket épített völgyiünkbe és hegyeinkre s mióta biztos közlekedésünk van a müveit világgal, azóta az egyesült Esztergom rohamosan emelkedett s elérte virágzása rég álmodott korszakát. Legérdekesebben jellemzi állapotainkat a főszámvevőség kimutatása, a mit is ajánlok a tanácskozás összes tagjainak szives figyelmébe.

Erre a számvevők elfoglalják az elő adói asztalt s a fiatal tisztviselők át nyújtják az óriási memorandumot a hivatal legvénebb tagjának felolvasás végett.

— A múlt évben kimutatott vagyon készpénzben huszonnégy millióra rúg. Az idei költségvetés hat millió forint kiadást s tiz millió bevételt tüntet föl.

Lelkes éljenzések harsautak fel a teremben.

Mindenki gratulált a polgárnagytiak a fényes eredményekért.

Csak egy öreg számvevő és régi hivatalnok ült könnyező szemekkel a nagy árkusok között. Már huszonöt esztendő előtt is félszázados számvevő volt.

A halhatatlan Merényi bácsinak eszébe jutott Esztergom régi nyomorúsága s hatalmas örömkönnyeket sirt.

Egy fiatal tőmérnök csupa kegyeletből a múlt századok iránt, azt az indítványt tette, hogy az ősi tisztviselő örömkönnyeit jegyző könyvbe kQll foglaltatni. AUCUN.

Huszonöt év múlva.

(Milyen lesz a város háza?)

A polgárnagy lakásáról parancs érkezett a városház palotájába telephon utján, hogy mindjárt fogjak be a város kocsiját, mert a polgárnagy ur hivatalba akar jönni.

Tiz perez múlva meg is érkezik. Pont kilenczet üt az óra. Kezdődik a tanácskozás.

A főjegyző egy egész daliás fiatal ember franc/ia leveleket kezd felolvasni egy lyoni társulattól, me/y újabb kő- Soén bányakutat ásókra kér engedélyt.

A frranc'ia lóvéinkét nem kell kony hamagyarságra fordítani, sőt mindjárt a polgárnagyi tanácskozásból fraticziául felelnek a lyoni levelekre

Erre Páikány városrész rendőrnagya jelenti, hogy az uj párkányi színházra három director is aspirál, A polgárnagyi tanácskozás kindjaa párkányi

hírek.

— Erzsébet királyné ő Felsége névnapját ünnepeljük ma s buzgó imákban kérjük le az ég áldását, hazánk és nemzetünk védőangyalára, koronás k irályasszony link ra !

— Közgyűlés. A jótékony egyesület ma Major István püspök ur salon jaiban tendes évi közgyűlést tart. A közgyűlés elé tisztelettel terjesztjük mai vezérczikkünket.

— Konkoly Thege Bé’a újonnan kinevezett komáromi törvényszéki bíró már letette a hivatalos esküt s nemsokára elhagyja városunkat. A társa- dilo:n egy igen derék és tevékeny tagot veszt el benne.

— A Trónörökös Rudolf főherczeg ő császári és királyi fensége irodalmi vállalatának 'étlőraj/,át küldte be hozzánk az államnyomda igazgatósága, melyet egész terjedelmében közlünk lapunk hasábjain.

— A Zenei Körből. Az „Eszfergoini Zenei Kor“ f. hó 28-án fogja első hangversenyét megtartani, melyre a meghívókat a bét folytán küldik szét. A műsorozat érdekességét Szendrői m. kir opera ház baritonista közreműködése nagyban emelni fogja. Sylvester estjét mint az e'őző években, ez idén is megtartja a kör, moly az előkészületeket tekintve, igen mulattalóuak Ígérkezik.

— Esküvő. Hoffmann Ferencz szenttamási jegyző tegnap vezette oltárhoz aráját, Costeiu Emma urhölgyet. Fogadja az uj pár őszinte szerencse kí- vánatuokat.

— Remnert Martha a kitűnő névvel bíró weiinari nagyherczegi kamarai zongora művésznő fog nálunk a Fürdő nagy termében nov. 2-án hangversenyt adni ás sietünk ezennel városunk mű- értő előkelő közönségét ezen rendkívüli estélyre figyelmeztetni és Remitiert kisasszonyt megismertetni. A Koppenhágában megjelenő dán fővárosi befolyá- s ,-s lop „Daga Aviso“ a művésznő játékáról következőleg nyilatkozik : Három zongora művésznő létezik világi hírnév vei és nehéz Rommert kisasszonyt két collógájáva! Mentei* és Essipoff asszonyokkal összehasonlítani. A hatást melyet ezen két művésznő ezelőtt reánk tett, Remmert kisasszony geniális megjelenésével el törül te. Mentor és

| Essipoff urhölgyek játéka finom és bájos, de nem voltak képesek benünkot elragadni, mert hideg volt és művészi nűanszirozástik nem el égi tó ki a műértő közönség várakozását. Remmert kisasszony folyton újat mutat be művészeti teli vér természete dúsgazdagon 1 pezseg, betanult effektus nála nem ló- I tezik, természetes kifejezése meleg,

I tüze és szenvedélye a világ női tagjai között páratlan. Csak Rubinstein hason 1 it szenvedély tekintetében hozzá, valószínűleg ez hozza magával hogy Liszt Ferencz magyar müvoit oly páratlanul játsza — Pianissimöjával pedig kényszerít bennünket lólekzetünk visz- sza tartására. A legnagyobb technikai erőltetés közben egy pilla untig sem veszti el nemes tartását és minden benső érzete visszatükrözik szép ar- czán, ő nem játszik a zongorán — hanem költ, dalol is beszól !

— A gozszivattyú próbája tegnap délután történt meg nagy érdeklődés mellett. A próba a Saskertben kezdődött. A parancsnok Dr. Nagy Sándor volt. A leszerelés és felszerelés kifogástalanul történt. A mászás próbái alatt leggyakorlottabbnak mutatkozott Roth Ferencz és Schuller Pál. A mászóházról ügyesen ugrottak, L gszebb rendben rohanták meg a mászóházat. A vészjelzés után a csapat a Magya- rovics-házkoz sietett. A gözszivattyúfc a Liebház mögé a kis Duna partjához vonták. A gőz létrehozása bus z perez műve volt. A gépet Valzer s egy gépész dirigálták, A vízszállító csöveket a Kitzinger házon keresztül direct összeköttetésben rakták le. A sugár két csőből kellő távolságra és erővel lövelt ki. A csövek rövidítése után próbát tettek a Széchenyi-téren, a mely kitünően sikerült. A gőzfecskendő próbáján illetva fölavatásán jelen volt Szczerbovszky fővárosi tűzoltó parancsnok. A megyei tűzoltóság Reviczky Győző s a párkányi tűzol tó-egyesület Szegődj Sándor vezérlete alatt testületileg vonult ki. A közönség nagy érdeklődéssel nézte végig a sikerült próbát, mely a gozszivattyú kitűnőségeit nyilvánosan bebizonyította.

— Oltósy Pál és fiai ezége az országos kiállítás királyi kitüntetései közül a koronás ezüst órdeinkeresztet kapta. Fogadja a derék esztergomi iparos ezóg őszin te szere n esek i v áua tu n kát.

— Meghívó. Az esztergomi kath. iparos ifjak ön képző- és betegsegélyző- egyesülete 1885, évi november 22-én az egyesület helyiségében (róraet-utcza 599.) táncczal és szavalattal egybekötött dal - e®tély t rendez. A rendezőség. — M ű s o r : I. „Szent az érzet“. Előadja az egyesület dalárdája, Borovicska Adolf karmester ur vezetése alatt II. A „Fülemüle.“ Arany Jánostól, szavalja Krechnyék F. III. „Hymnus az éjhez.“ Beet-