Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 94. szám
Esztergom VII, évfolyam 94. szám. Vasárnap, 1885. november 22-én. Városi s megyei érdekeink közlönye. y\A EG.IRI HN1K VASÁRNAP «gész évre fél évre . negyedévre H RT EN KINT KÉTSZER ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: ...................................6 fit — h ová Euy e/áiii «ni 7 Itr kr. 3 r,o SZERKESZTŐSED: ^ZENT* A-UTCA 317. lup uze] lenti iHS/.ef ilU*t"> közlemények kiihlendSk. KIADÓHIVATAL: ^SzÉCHENi-TÉR ^., hová :i hivatalos a u magán hirdetések, :i iiyijiti.ee szánt 1(íVz- lemélivek, elnli'/.etési |t<hr/.nk és t <‘iil;im:il‘,.wik iiilé/.emiek. HIRDETÉSEK. HIVATALOS mitDIíTlíSIíK :j M A<5 ÁNIII IMMiTäSKK 1 szétél 100 s/.éig — fit 75 IcrJ inénál lapod és szerint lehelő 100—200-i ;r 1 it f,0 n j l«|fjlltáliyoS»l-d»llU k.'ZÖi1 etilek. 200—H00-i*r . 2 ’ 2.r> Rélveg-llj 30 kr NYÍLT l’lílt sora 20 kt IT I 11 ■ -- - -----------F enn az ernyő. Esztergom, nov. 20. Tisztességes szegénység sohase volt szégyen, sőt leggyakrabban a boldogság valódi hajléka s a jellemek valódi iskolája. De hát a század philosophiáj« egészen más. A genienek, a carriérenek, a népszerűségnek s a dicsőségnek mai napsag szabott ára van. Battyáni Miksa például gyakorlatilag is be tudja ezt bizonyítani. Mikor Ga- lambosvárán képviselőjelöltnek léptették, föl ötszáz pengő forintért olyan röpirat jelent meg róla, mely Battyáni Miksát egyenesen I. Napoleon mellé állítja s büszkének hirdeti azt a parlamentet, mely ilyen géniét nevezhet a magáénak. Csináltat azután m igáról egy éhes szobrász hazánkfiánál kétszáz pengőért egy bilsztöt s azt kiállíttatja az országos műcsarnokban. Néhány kritikus knlön százas bankó ban részesül s Battyáni Miksa néhány nap múlva magyar Maeceuásnak vau elkeresztelve. Az ilyen gloirenak azonban rendesen megvetés a vége. A pénzén vá- sároU dicsőség nnnsokári elkopik, mint a rossz aranyozási! kanál s hát- ramarad a nyomorult sárgaréz, melvet annál inkább megvetünk rút hazugsága miatt. A mai kor egyik balul magyarázott életelve a jómód kiküldése. Ha nemes esz,közökkel és becsületes munkával sikerül, akkor csak irigyeljük ; de ha aljas szerszámokkal létesül, akkor megvetjük. Tehát a jómód. Uj püspökjelöltek. Esztergom, nov. 21. Az esztergomi főkáptalant sokan a püspökök szemináriumának mondják. A mostani magyar katholikus püspöki kar javarésze Esztergomból kerül ki. Hát ez igen természetes. Nem mindennapi érdemeket kell annak felmutatnia, aki az esztergomi fő kapta la n tagjává lesz. És annyi jeles kanonok közül több a hivatott, mint más káptalanokból. Maga a herczeg- primás alaposan ismert egyházi főpapokat sv ént el föl, mikor esztergomi kanonokot avat püspökké s igy igen természetes, hogy a magyar katholikus klérus középpontjából Esztergomból legtöbb püspök kerül ki. Aminthogy Rómából legtöbb kardinális. Beszterczebanya uj püspökéül M á r- k u s G y u I a pápai praalatust, esztergomi apát.kauonokot, a szent László társulat alelnökót s a fővárosi szeminárium igazgatóját emlegetik. Az uj püspök, körülbelül hatvan esztendős, magas, szikár termetű, erő teljes férfin, aki Beszterczebányán született egész egyszerű polgári családból 1824-ben. Középiskolai tanulmányán szülőföldjén és Nigyflzombatl.au végezte, a Iheológiát mint Esztergom- megvei pazimmita, a bécsi egyetemen. Áldazópa ppá szentel tetóse után a pesti józsefvárosi plébánián működött, mint káplán néhány esztendeig. A hat vanas évek vége felé került a her- czeoprimási irodába, hol fokozató an emelkedett. Csúszka György püspökké történt kinevezletése után 87 4-b«*n egész az olilalkaiionokságig. Két év múlva, mint esztergomi kanonok átvette a fővárosi szeminárium igazgatását s tiz évre rá pápai praelátussá lett. Ugyanebben az esztendőben a katholikus tanítók nyugdíj és segélyalapjának elnöke lett. Vácz uj püspöke Báró Hornig Károly dr. czimzetes püspök, esztergomi apátkanonok, killtusziniiiiszteri tanácsos. Mindössze negyvenöt éves, erőteljes, derült és nyiltarczu főpap, kinek porosz eredetű atyja báró Sebrin- ger idején költözött Budapestre rendőrségi hivatalnoknak. A kitűnő toliot- ségü tanuló a pesti piaristáknál s Nagyszombatban végezte a gimnáziumot s a pesti egyetemen a tbeologiát. Amint bittudorrá lett, kinevezték a pesti seminárium tanfelügyelőjének. Később, mint egyetemi hittanár néhány évig a Religiót szerkesztette. 1874-ben pápai kamarássá, két óv mu'va esztergomi kanonokká s prímás» oldal kanonokká hat óv múlva ku'.tusz- iniszteri osztálytanácsossá, 1888-ban apáttá és czimzetes püspökké s rá egy évre miniszteri tanácsossá lett. Nyílt jellemével, kiváló tehetségeivé) s páratlan szeretetreméltó.ságával ép oly gyorsan meghódította a prímás, mint a kultuszminiszter rokonszenvét. Egy tekintélyes napi lap ismételten azt Írja róla, hogy „nagy hiánya, hogy magyarsága úgy beszédében, mint Írásában fölötte fogyatékos.“ Ez az állítás azonban teljesen alaptalan. Mert a ki csak valaha olvasott tőle valamit, vagy finom és szellemes társaságát élvezte, az báró Hornig Ká- ioly magyarságán aligha fog kifogásolni valót találni, Esztergom sokkai inkább ismeri és I. Miért kerülsz ? Miért kerülsz? Kökény-szemed Oly biztatón inosolyga rám ! Éledui kezdtem sugarán, Miként a föld, ha kikelet Vet rá szerelmesen szemet. Miért kerülsz ? Miért kerülsz ? Tenélküled Oly sivatag az életem : A hol virág s lomb nem terem, Nincs illat és nincs enyhülőt, S a test, és lélek eleped. Miért kerülsz ? . : »V i Miért kerülsz ? Hisz’ jól tudom Feledui azt soh’ sem lehet, Kit szivünk egyszer megszeret; S bármint kerülj is utadon, Szived fölött uralkodom ! Miért kerülsz ? Oh miért kerülsz ? A szerelem Vónzalmát le nem győzheted : S napként díszítsd bár az eget S én por legyek az ut-fólen, To egyesülni fogsz velem Bá.iniint. kerülsz! a magyar áliam h téren való függetleníté- gyáraknak adott kedvezmények uj iparágakat sét.. Mi az ország közlekedési politikája fe- honosítottak meg. A miutapincze a magyar le't teljesen az a hatalmas hálózat uralko- bor jó hírnevét állította helyre. Állatte- dik, mely kiterjed Brassótól Budapesten át uyéáztésünk — nem k's áldozatokkal — Bitiekig, Fiúmétól Budapesten át Katicáig, fölsegittetetfc. A magyar állami méneseket Zintonyiól Budapesten át Kassáig s Gyula- csodálva emlegeti az egész világ s a ue- I fehérvártól Mislcolczig. Az államvasutak jö- mositett ló, mely ezek utján a magyar i vedelmei 1 százalékról több mint 3 száza- istállókban meghonosa', keresett és jöve- lékra emelked'ek. A fővonalakba egy ba- delmes kiviteli c/ikk. Szereucsés fejlődésnek i talmas viczitiális vasúthálózat pályái fonód- indult a marhafetiyésztés is, az az üzlet I tak, melyek hossza ma már — s az ország pedig, melyet Kőbánya a se''t,éssel folytat, ! egyenes terheltetéso nélkül — megközelíti uralkodik a világpiaczou. Idegen államok i azt a bosszúságot, a mekkorát az alkotmá- ellenséges tarifapolitikája megállíthatja e • nyos élet kezdetén az összes magyarom- részben ideig óráig Magyarország kereslte- ! szági vasú'hálózat kitett. Óriási előhaladást delménelc lendületét; hogy e téren nagy tett a vízvédelem. Az ország fővárosában a jövő vár ez országra, azt megakadályozni Dunaszabályozás oly védő müveket létesi- nem fogja többé. tett, melyek kiállták a legszigorúbb kritika S a lefolyt tiz év nagy tevékenységét a s a legnagyobb veszedelmek tüzpróbáját ; a kulturális emelkedés terén nem is érintet- Tisza, a Kőrös, a Maros egyaránt oly mér- tűk még. Népiskoláink száma emelkedett, télfű szabályozási eljárásnak vettettek alá, látogatóitságuk növekedett, fölszerelésük a minőről régebben fogalma som volt e tökéletesedett. Intézkedések történtek, hogy vidékek népének Nagy áldozataiba került szellemük általában hazafias legyen, s hogy ez az államnak is, s az egyeseknek is. De a magyar szó mindenüvé behatoljon. Az nagy sikereket is mutatott föl. Az alföld állami és felekezeti szellem küzdelmének egész nagy uradalmai mentettek meg a. kiegyenlítésére nagy és sikeres kísérletek kultúrának. Népes városok és falvak óta!-| történtek. Mindenkép biztosíttatott az állami maztattak meg a megsemmisüléstől. A védő akarat érvényesülése. — S folytaitatott a müvek, melyek az emberi szorgalom gyű- népiskolák munkája a középiskolákban. Az »nőieseit óvják, akkora értéket és munkát e tárgyban hozott törvéuy a legjobb alko- képvixelnek ma, mely vetekedik azzal, altások egyike s a legjobban tanúsítja a mekkorát, «. régi Magyarországban maga az [ modern Magyarország felvilágosult gondol- egéssz ku'tura képviselt. í hozását. Az egyetemek mindinkább em.elKiegbszifé a tevékenységét o téren a föld-j kedtek. Nagy kultur ntózetek ezek ma már, műveled, ipari és kereskedelmi ügyekben ' melyekre büszkén uralhatunk. S az épitke- ; való lendület. A kultúrmérnöki intézmény j zések, melyek az utóbbi tiz év alatt kul- egész vidékeket termékenyített meg. Áiiurczólokra történtek, túlhaladják, a mit az II. öngyilkos leány mellett. Hányán rajongtak szép szeméért, Hány szív hálója lett aranyhala, Hányán szomjazták ajka mézét, Hivéu, hogy üdvöt lelnek általa ? S a szén szemekre most im éj terült, A dús arany-haj iszapos, ku-zált, Az ajk mosolyra többé nem derül S ki csókolná le róla a — halált ? A régi dal ! — Ki megnyerő szivét, Virágként dobta el a szép leányt S ő aztán szívsebére enyhülést A hullám karjai közt talált. LUBY SÁNDOR. (Jubilaeurna alkalmából.) II. Igen nagy eredményeket ért el e tiz év alatt a magyar áliam közlekedési politikája. A magyar államvasuti hálózat 1874-ben egy pár vonalból állt északon, a zákány-zágrábiból délen, egymástól elszigetelve, csekély jövedelemmel, az ország közlekedési politikájára minden hatás nélkül. A pénzügyi eszközeiben igen kis térre szorított, kormány fokozatosan, de állandó síkénél teljesítette Ezt kovácsolja mindenki, még iia nincs is elegendő .szusszá hozzá. A jómód tekintélyt, súlyt, tiszteletet és ötnél is több világrészt biztosit számunkra. Játszuk hát, ha nincs nipg. Adjuk az urat, ha mindjárt tisztességes szegények is vagyunk. Az első ezer forintnyi adósság lólábai még nem látszanak ki az orosz ( Ián bőr alól. De az ezeregyedik forint, mely a más erejéből van köllcsönözve, már leveri a tisztességes szegény em bért s a rohamosan gyarapodó kölcsönök kamatba kérik a nyugalmat s gyakran a 1) csületet is. Semmiből sem olyan nehéz kihonyo- lodui, mint az olyan adósságokból, melyekből luxust vásároltunk s hazugságot kovácsoltunk a látványosságokat kedvelő világ számára. A jómód legyen mindenesetre elvünk, mert nélküle teljes független ségre sohasem vergődhetünk ; de ha nem bírjuk elérni, akkor ne ámítsuk vele a vibigot. A hálátlan világ ren- i desen ki rsrókta knczagni azokat a fé- j nyes dáridókat, melyeken ugyan rózsás toasztot mondott a család üdvére, de melyekről utólag megtudta, bogy a pecsenyék adósságon sültek s az ezüst- neiniiek ki voltak kölcsönözve Maradjunk meg inkább a tisztessé ges szegények közt. Akik azonban erősen állanak, nem szédülnek el s nem . szód el égnék. A tisztességes szegénység előbb* utóbb olyan érettségi bizonyítványt szerez, mellyel később a jólét magasabb iskolát állandó sikerrel lehet végig járnunk. I
